+II. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

Az alumíniumtörmelékre irányadó kritériumok

Kritériumok

Önellenőrzési követelmények

1.   A fémtörmelék minősége

1.1.

A fémtörmeléket egy – a színítéssel vagy beolvasztással történő fémalapanyag- vagy fémcikk-előállításhoz való közvetlen felhasználásra vonatkozó – vevői leírás, ipari előírás vagy szabvány szerint osztályozni kell.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt osztályozza.

1.2.

A teljes idegenanyag-tartalomnak legfeljebb 5 tömegszázaléknak, vagy a fémkihozatalnak legalább 90 százaléknak kell lennie.

Idegen anyagnak tekintendők:

1.

az alumíniumtól és alumíniumötvözetektől eltérő fémek;

2.

az olyan nemfémes anyagok, mint a föld, a por, a szigetelőanyagok és az üveg;

3.

az olyan éghető nemfémes anyagok, mint a gumi, a műanyag, a textília, a fa és az egyéb vegyi vagy szerves anyagok;

4.

a nagyobb (tégla méretű), nem áramvezető elemek, például a gumiabroncsok, a kibetonozott csövek, a fa, a beton;

5.

az alumínium, illetve az alumíniumötvözetek olvasztásából, hevítéséből, felületkezeléséből (beleértve a sorjátlanítást is), köszörüléséből, fűrészeléséből, hegesztéséből és lángvágásából származó maradványok, például a salak, az iszap, a fölzék, a porleválasztók pora, a köszörűpor, az iszap.

Az alumíniumtörmelék gyártója az idegenanyag-tartalom ellenőrzésével vagy a fémkihozatal meghatározásával meggyőződik arról, hogy a kritériumok teljesülnek.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

Megfelelő időközönként (legalább hat hónaponként) az alumíniumtörmelékből osztályonként reprezentatív mintákat kell venni, és azokat elemezni kell a teljes idegenanyag-tartalom vagy a fémkihozatal mérése céljából.

A reprezentatív mintákat az EN 13920 szabványban (1) leírt mintavételi eljárásokkal összhangban kell venni.

A teljes idegenanyag-tartalmat az alumíniumrészeknek és -tárgyaknak az idegen anyagtól való – kézi válogatással vagy más szétválasztási módszerrel (például mágnes segítségével vagy anyagsűrűség alapján) történő – különválasztása után, a tömeg arányában kell mérni.

A fémkihozatalt a következő eljárás szerint kell mérni:

1.

a nedvességtartalom kivonása és mennyiségének mérése utáni tömeg (m1) meghatározása (az EN 13920-1:2002 szabvány 7.1. szakasza szerint);

2.

a szabad vas kivonása és mennyiségének mérése (az EN 13920-1:2002 szabvány 7.2. szakasza szerint);

3.

a fém olvasztás és megszilárdulás utáni tömegének (m2) meghatározása a fémkihozatal meghatározására szolgáló, az EN 13920-1:2002 szabvány 7.3. szakasza szerinti eljárással;

4.

a fémkihozatal (m) kiszámítása az m [%] = (m2/m1) × 100 képlettel.

A reprezentatív minták elemzésének megfelelő gyakoriságát a következő tényezők figyelembevételével kell rögzíteni:

1.

a mért értékek közötti eltérések várható alakulása (például korábbi mérések alapján);

2.

a mért értékek közötti eltérésekhez társuló kockázat a hasznosítási műveletre és a kezelési eljárások végrehajtására nézve;

3.

az ellenőrzési módszer pontossága; valamint

4.

a mérési eredményeknek a teljes idegenanyag-tartalom határértékéhez, illetőleg a fémkihozatal határértékéhez való közelsége.

1.3.

A fémtörmelék nem tartalmazhat polivinil-kloridot (PVC) bevonatok, festékek, műanyagok formájában.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

1.4.

A fémtörmelék nem tartalmazhat szemmel látható olajat, olajos emulziót, kenőanyagot vagy zsiradékot, kivéve olyan elhanyagolható mennyiségben, amely semmilyen csepegéshez nem vezet.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja, különös figyelmet fordítva azon részekre, ahol legvalószínűbb az olajcsepegés előfordulása.

1.5.

Radioaktivitás: a radioaktív fémhulladékra irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályai értelmében nem lehet szükség válaszintézkedésre.

Ezt a követelményt a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmére vonatkozó, az Euratom-Szerződés III. fejezetének hatálya alá tartozó alapvető előírások és különösen a 96/29/Euratom tanácsi irányelv (2) sérelme nélkül kell alkalmazni.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megvizsgálja a radioaktivitás szempontjából. Mindegyik fémtörmelék-szállítmányt a radioaktív fémtörmelékre irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályaival összhangban kiállított igazolásnak kell kísérnie. Az igazolást tartalmazhatja a szállítmányt kísérő valamely más okmány is.

1.6.

A fémtörmelék nem rendelkezhet a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok egyikével sem. A fémtörmeléknek meg kell felelnie a 2000/532/EK bizottsági határozatban (3) rögzített koncentráció-határértékeknek, és nem haladhatja meg a 850/2004/EK rendelet (4) IV. mellékletében foglalt koncentráció-határértékeket.

A alumíniumötvözetek egyes elemeinek tulajdonságai e követelmény szempontjából nem relevánsak.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja. Ha a szemrevételezéses vizsgálat alapján veszélyes tulajdonságok gyanúja merül fel, további megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell tenni, például adott esetben mintát kell venni, és méréseket kell végezni.

A személyzetet képzés útján fel kell világosítani az alumíniumtörmelék lehetséges veszélyes tulajdonságairól, valamint azon anyagi összetevőkről és jellemzőkről, amelyek alapján felismerhetők e veszélyes tulajdonságok.

A veszélyes tulajdonságok felismerésének folyamatát a minőségbiztosítási rendszer keretében dokumentálni kell.

1.7.

A fémtörmelék nem tartalmazhat olyan, nyomás alatt lévő, zárt vagy nem eléggé megbontott tartályt, amely egy fémfeldolgozó üzem kohójában robbanást okozhat.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

2.   A hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló fémhulladék

2.1.

Kizárólag olyan hulladék szolgálhat alapanyagul, amely hasznosítható alumíniumot vagy alumíniumötvözetet tartalmaz.

2.2.

Veszélyes hulladék csak akkor szolgálhat alapanyagul, ha bizonyítottan alkalmazásra kerültek az e melléklet 3. pontjában leírt azon eljárások és módszerek, amelyek a hulladékot megfosztják minden veszélyes tulajdonságától.

2.3.

A következő hulladékok nem szolgálhatnak alapanyagul:

a)

olajat, olajos emulziót vagy hasonló folyadékot tartalmazó reszelék, illetve forgács; valamint

b)

olyan hordók és tartályok – az elhasználódott járművek felszereléseinek kivételével –, amelyek olajat vagy festéket tartalmaznak vagy tartalmaztak.

Az ebben a pontban foglalt kritériumoknak nem megfelelő hulladék felismerésében jártas képzett személyzet minden beérkező hulladékot (megtekintéssel történő vizsgálat) és kísérő dokumentációt átvételi ellenőrzésnek vet alá.

3.   Kezelési eljárások és technikák

3.1.

Az alumíniumtörmeléket előzetesen – a forrásnál vagy a begyűjtés során – szét kell válogatni és szétválogatva kell tárolni, vagy az alapanyagul szolgáló hulladékot előzetesen olyan kezelésnek kell alávetni, amely az alumíniumtörmeléket különválasztja a nemfémes összetevőktől és az alumíniumtól eltérő fémektől.

3.2.

Előzőleg el kell végezni minden olyan mechanikai kezelést (például darabolás, préselés, zúzás vagy őrlés, szétválogatás, elkülönítés, tisztítás, szennyeződésmentesítés, kiürítés), amely szükséges ahhoz, hogy a fémtörmeléket a szándékolt végcélra közvetlenül fel lehessen használni.

3.3.

A veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékra a következő egyedi követelmények alkalmazandók:

a)

az elektromos vagy elektronikus berendezések hulladékaiból és az elhasználódott járművekből származó anyagokat előzőleg alá kell vetni a 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 6. cikkében, illetőleg a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 6. cikkében előírt valamennyi kezelésnek;

b)

a kiselejtezett berendezésekben lévő fluorozott-klórozott szénhidrogéneket előzőleg egy, az illetékes hatóságok által jóváhagyott eljárással le kell választani;

c)

a kábelekről el kell távolítani a szigetelést, vagy le kell azt vágni. Ha a kábelt szerves anyagból (műanyagból) készült szigetelés borítja, azt előzőleg el kell távolítani a rendelkezésre álló legmegfelelőbb módszerrel;

d)

a hordókat és a tartályokat előzőleg ki kell üríteni és tisztítani;

e)

az a) pontban nem említett hulladékban található veszélyes anyagokat egy, az illetékes hatóságok által jóváhagyott eljárással hatékonyan el kell távolítani.

 

(1)  EN 13920-1:2002; Alumínium és alumíniumötvözetek. Hulladék. 1. rész: Általános követelmények, mintavétel és vizsgálatok; CEN, 2002.

(2)   HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

(3)   HL L 226., 2000.9.6., 3. o.

(4)   HL L 229., 2004.4.30., 1. o.

(5)   HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(6)   HL L 269., 2000.10.21., 34. o.

1. Áttekintés

,

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok