+A TANÁCS 1999/31/EK IRÁNYELVE (1999. április 26.) a hulladéklerakókról
---+1. cikk Általános cél
---+2. cikk Fogalommeghatározások
---+3. cikk Hatály
------+Article 3 1.
------+Article 3 2.
------+Article 3 3.
------+Article 3 4.
------+Article 3 5.
---+4. cikk A hulladéklerakók kategóriái
---+5. cikk Hulladéklerakókban át nem vehető hulladék és nem alkalmazható kezelés
------+Article 5 1.
------+Article 5 2.
------+Article 5 3.
------+Article 5 3a.
------+Article 5 4.
------+Article 5 5.
------+Article 5 6.
------+Article 5 7.
------+Article 5 8.
------+Article 5 9.
---+5a. cikk A célértékek elérésének kiszámítására vonatkozó szabályok
------+Article 5a 1.
------+Article 5a 2.
------+Article 5a 3.
------+Article 5a 4.
---+5b. cikk Korai előrejelző rendszer
------+Article 5b 1.
------+Article 5b 2.
---+5c. cikk Az információk és bevált gyakorlatok cseréje
---+6. cikk A különböző hulladéklerakó kategóriákban átvehető hulladék
---+7. cikk Engedélykérelem
---+8. cikk Az engedély megadásának feltételei
---+9. cikk Az engedély tartalma
---+10. cikk A hulladéklerakóban való elhelyezés költsége
---+11. cikk Hulladékátvételi eljárások
------+Article 11 1.
------+Article 11 2.
---+12. cikk Ellenőrzési és megfigyelési eljárások a működési fázisban
---+13. cikk Lezárás és utógondozási eljárások
---+14. cikk Meglévő hulladéklerakók
---+15. cikk Adatszolgáltatás
------+Article 15 1.
------+Article 15 2.
------+Article 15 3.
------+Article 15 4.
------+Article 15 5.
---+15a. cikk A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet elősegítésére szolgáló eszközök
---+15b. cikk A hulladéklerakók szivárgási tényezőjének meghatározása
---+15c. cikk A hulladékból való mintavétel európai szabványa
---+16. cikk A mellékletek felülvizsgálata
---+17. cikk Bizottsági eljárás
------+Article 17 1.
------+Article 17 2.
---+18. cikk Átvétel
------+Article 18 1.
------+Article 18 2.
---+19. cikk Hatálybalépés
---+20. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK MINDEN HULLADÉKLERAKÓ KATEGÓRIÁRA
---+II. MELLÉKLET HULLADÉKÁTVÉTELI KRITÉRIUMOK ÉS ELJÁRÁSOK
---+III. MELLÉKLET ELLENŐRZÉSI ÉS MEGFIGYELÉSI ELJÁRÁSOK A MŰKÖDÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FÁZISBAN
---+IV. MELLÉKLET
English - European Union - Environment -

A TANÁCS 1999/31/EK IRÁNYELVE (1999. április 26.) a hulladéklerakókról

A TANÁCS 1999/31/EK IRÁNYELVE

(1999. április 26.)

a hulladéklerakókról

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
1. cikk Általános cél

1. cikk

Általános cél

▼M4

(1)  
A Unió körforgásos gazdaságra való átállásának támogatása és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) ‒ különösen annak 4. és 12. cikke ‒ követelményeinek teljesítése érdekében ezen irányelv célja a hulladék és különösen az újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra alkalmas hulladék hulladéklerakóban való lerakása fokozatos csökkentésének biztosítása, továbbá az, hogy a hulladékokra és hulladéklerakókra vonatkozó szigorú működési és műszaki követelmények útján olyan intézkedéseket, eljárásokat és iránymutatásokat határozzon meg, amelyek, amennyire lehetséges, megakadályozzák vagy csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, különösen a felszíni vizek, a talajvíz, a talaj és a levegő szennyezését, és a globális környezetre gyakorolt negatív hatásokat, beleértve az üvegházhatást, valamint minden ezekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető tényezőt, a hulladéknak a lerakóban való lerakásától kezdve a hulladéklerakó teljes életciklusa alatt.

▼M5 —————

▼B

2. cikk Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

▼M4

a) 

a „hulladék”, a „veszélyes hulladék”, a „nem veszélyes hulladék”, a „települési hulladék”, a „hulladéktermelő”, a „hulladékbirtokos”, a „hulladékgazdálkodás”, a „elkülönített gyűjtés”, a „hasznosítás”, az „újrahasználatra való előkészítés”, az „újrafeldolgozás” és az „ártalmatlanítás” fogalmak tekintetében a 2008/98/EK irányelv 3. cikkében meghatározott fogalommeghatározások alkalmazandók;

▼M4 —————

▼B

e) 

„inerthulladék”: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inerthulladék nem oldódik, nem ég, sem más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, vagy nem befolyásol más vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberek egészségét. A hulladék teljes kimosódásának, szennyező anyag tartalmának, és a csurgalékvíz ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem szabad veszélyeztetnie a felszíni vizek és/vagy a talajvíz minőségét;

f) 

„föld alatti hulladéklerakó”: olyan állandó hulladéktároló létesítmény, amely mély geológiai üregben, pl. sóbányában vagy káliumbányában helyezkedik el;

g) 

„hulladéklerakó”: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földre vagy földbe (föld alá) való lerakására szolgál, beleértve:

— 
az üzemi hulladékártalmatlanító telepeket (vagyis olyan hulladéklerakókat, ahol a hulladék termelője a termelés helyén valósítja meg a saját maga által termelt hulladék ártalmatlanítását), és
— 
az állandó (vagyis több mint egy éves) telepet, amely hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgál,

de kizárva

— 
azokat a létesítményeket, ahol azért rakják le a hulladékot, hogy azt hasznosítási, kezelési, vagy más helyen történő ártalmatlanítási céllal való továbbszállításra előkészítsék, és
— 
a hulladék hasznosítását vagy kezelését megelőző, általános szabályként három évnél rövidebb időtartamú tárolást, vagy
— 
a hulladék ártalmatlanítását megelőző, egy évnél rövidebb időtartamú tárolást;
h) 

„kezelés”: fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárások, beleértve az osztályozást is, amelyek úgy változatják meg a hulladék jellemzőit, hogy térfogatát vagy veszélyes jellegét csökkentik, megkönnyítik a hulladék kezelését, vagy elősegítik a hulladék hasznosítását;

i) 

„csurgalékvíz”: minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, és amelyet a hulladéklerakó kibocsát vagy magában tart;

j) 

„hulladéklerakó-gáz”: minden olyan gáz, amely a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékból fejlődik;

k) 

„kivonat”: laboratóriumi kioldási próba során nyert oldat;

l) 

„üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki annak a tagállamnak belső jogrendje szerint a hulladéklerakóért felelős, ahol a hulladéklerakó elhelyezkedik; ez a személy az előkészítéstől az utógondozási fázisig cserélődhet;

m) 

„biológiailag lebontható/lebomló hulladék”: minden olyan hulladék, amely hajlamos anaerob vagy aerob bomlásra, mint pl. az élelmiszer- és kerti hulladék, papír és kartonpapír;

▼M4 —————

▼B

o) 

„kérelmező”: bármely személy, aki ennek az irányelvnek megfelelően hulladéklerakó létesítési engedélyért folyamodik;

p) 

„illetékes hatóság”: az a hatóság, amelyet a tagállamok az ezen irányelvből eredő feladatok ellátásáért felelősnek kijelölnek;

q) 

„folyékony hulladék”: minden folyékony halmazállapotú hulladék, beleértve a szennyvizeket, de kizárva az iszapot;

r) 

„elzárt település”: olyan település,

— 
ahol egy helyhatósághoz vagy településhez legfeljebb 500 lakos tartozik, és egy négyzetkilométerre legfeljebb öt lakos esik, és
— 
ahol a legközelebbi olyan települési agglomerációs terület, ahol négyzetkilométerenként legalább 250 lakos él, legalább 50 km távolságra van, vagy a legközelebbi ilyen agglomerációs területeket az év jelentős időszakában uralkodó szélsőséges időjárási viszonyok miatt közúton nehéz elérni.

▼M4

A Szerződés 349. cikke szerinti legkülső régiók esetében a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az alábbi fogalommeghatározásokat alkalmazzák:

„elzárt település”: olyan település,

— 
amelyhez legfeljebb 2 000  lakos tartozik, és négyzetkilométerenként legfeljebb öt lakos él, vagy amelyhez 2 000 -nél több, de 5 000 -nél kevesebb lakos tartozik, és négyzetkilométerenként legfeljebb öt lakos él, és amelynek hulladéktermelése nem haladja meg évente a 3 000 tonnát, és
— 
amelyhez a legközelebbi olyan települési agglomerációs terület, ahol négyzetkilométerenként legalább 250 lakos él, legalább 100 km távolságra van, és azt közúton nem lehet elérni.

▼B

3. cikk Hatály
4. cikk A hulladéklerakók kategóriái

4. cikk

A hulladéklerakók kategóriái

Az egyes hulladéklerakókat az alábbi kategóriákba sorolják be:

— 
veszélyeshulladék-lerakó,
— 
nem veszélyeshulladék-lerakó,
— 
inerthulladék-lerakó.
5. cikk Hulladéklerakókban át nem vehető hulladék és nem alkalmazható kezelés
5a. cikk A célértékek elérésének kiszámítására vonatkozó szabályok
5b. cikk Korai előrejelző rendszer
5c. cikk Az információk és bevált gyakorlatok cseréje

5c. cikk

Az információk és bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság ezen irányelv követelményeinek gyakorlati végrehajtását illetően megszervezi az információk és a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjét a tagállamok között, adott esetben a regionális és helyi hatóságokat is ideértve.

6. cikk A különböző hulladéklerakó kategóriákban átvehető hulladék

6. cikk

A különböző hulladéklerakó kategóriákban átvehető hulladék

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy:

a) 

a hulladéklerakóban csak kezelésen átesett hulladékot helyezzenek el. Ezt a rendelkezést nem lehet inerthulladékra alkalmazni, amelynek kezelése műszakilag nem célszerű, sem más olyan hulladékokra, amelyeknél az ilyen kezelés nem járul hozzá ezen irányelv az 1. cikkben kijelölt céljaihoz azáltal, hogy csökkentené a hulladék mennyiségét, vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét.

▼M4

A tagállamok biztosítják, hogy az e ponttal összhangban meghozott intézkedések ne veszélyeztessék a 2008/98/EK irányelvben meghatározott célkitűzések, különösen a hulladékhierarchiával és az említett irányelv 11. cikkében meghatározott újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás fokozásával kapcsolatos célkitűzések elérését;

▼B

b) 

veszélyeshulladék-lerakóban való elhelyezésére csak a II. mellékletnek megfelelően felállított kritériumokat kielégítő hulladékot lehet kijelölni;

c) 

nem veszélyeshulladék-lerakót az alábbiak elhelyezésére lehet használni:

i. 

települési hulladék;

ii. 

más eredetű nem veszélyes hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a II. mellékletnek megfelelően megállapított kritériumokat;

iii. 

stabil, nem reakcióképes (pl. megszilárdított, üvegesített) veszélyes hulladékok, amelyek kimosódási tulajdonságai megegyeznek a ii. pont szerinti nem veszélyes hulladékokéval, és amelyek kielégítik a II. mellékletnek megfelelően felállított meghatározó átvételi kritériumokat. E veszélyes hulladékokat nem szabad a biológiailag lebontható nem veszélyes hulladékok számára kijelölt kazettákban elhelyezni.

d) 

inerthulladék-lerakót csak inerthulladékok elhelyezésére szabad használni.

7. cikk Engedélykérelem

7. cikk

Engedélykérelem

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem legalább az alábbiakra vonatkozó adatokat kötelezően tartalmazza:

a) 

a kérelmező és az üzemeltető személyi adatai (ha a kérelmező és az üzemeltető nem azonos);

b) 

a lerakandó hulladék típusainak leírása és tervezett összes mennyisége;

c) 

a hulladéklerakó tervezett befogadó kapacitása;

d) 

a helyszín leírása, beleértve annak hidrogeológiai és geológiai jellemzését;

e) 

tervezett módszerek a szennyezés megelőzésére és csökkentésére;

f) 

a javasolt működési, megfigyelési és ellenőrzési terv;

g) 

a lezárással és az utógondozással kapcsolatos eljárások terve;

h) 

ha az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 25-i 85/337/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) szerint követelmény a hatásvizsgálat, a fejlesztő által a fenti irányelv 5. cikkének megfelelően benyújtott adatok;

i) 

a kérelmező által nyújtott pénzügyi, vagy azzal egyenértékű más biztosíték, amint azt ezen irányelv 8. cikke a) pontjának iv. alpontja megköveteli.

Az engedély megadása után a fenti adatokat az illetékes nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok számára hozzáférhetővé teszik, ha azok ezt statisztikai célból kezdeményezik.

8. cikk Az engedély megadásának feltételei

8. cikk

Az engedély megadásának feltételei

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak elérésére, hogy:

a) 

az illetékes hatóság csak akkor adjon ki engedélyt hulladéklerakó létesítésére, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

i. 

A 3. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül a hulladéklerakó projekt megfelel az ezen irányelvben foglalt, rá vonatkozó követelményeknek, beleértve a mellékletekben foglalt követelményeket is;

ii. 

a hulladéklerakó telep vezetését olyan természetes személy látja el, akinek műszaki felkészültsége megfelelő a telep vezetésére; a hulladéklerakó üzemeltetői és dolgozói számára a szakmai és műszaki fejlődés és képzés biztosított;

iii. 

a hulladéklerakót úgy üzemeltetik, hogy a balesetek megelőzésére és azok következményeinek mérséklésére a szükséges intézkedéseket megteszik;

iv. 

a kérelmező az ártalmatlanítás megkezdése előtt pénzügyi biztosíték letételével vagy a tagállamok által meghatározandó más, egyenértékű módon megfelelően gondoskodott, vagy gondoskodni fog annak biztosításáról, hogy teljesíti az ezen irányelv rendelkezései szerint kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást, és követi a 13. cikkben előírt lezárási eljárást. Ezt a biztosítékot vagy egyenértékű megfelelőjét mindaddig visszatartják, amíg azt a telepnek a 13. cikk d) bekezdése szerinti fenntartása és utógondozási műveletei azt megkívánják. A tagállamok saját döntésük szerint kimondhatják, hogy ezt az albekezdést az inerthulladék-lerakókra nem kell alkalmazni;

b) 

a hulladéklerakó projekt legyen összhangban a 75/442/EGK irányelv 7. cikkében meghatározott vonatkozó hulladékkezelési tervvel vagy tervekkel;

c) 

a hulladéklerakó üzemeltetésének megkezdése előtt az illetékes hatóság ellenőrzi a telepet annak biztosítására, hogy az megfeleljen az engedélyben rögzített vonatkozó feltételeknek. Ez semmilyen módon nem csökkenti az engedélyben megnevezett üzemeltető felelősségét.

9. cikk Az engedély tartalma

9. cikk

Az engedély tartalma

A 75/442/EGK irányelv 9. cikkében és a 96/61/EK irányelv 9. cikkében foglalt rendelkezéseket pontosítva és kiegészítve, a hulladéklerakó engedély legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) 

a hulladéklerakó kategóriáját;

b) 

a hulladéklerakóban ártalmatlanítani engedélyezett hulladéktípusokat, és a lerakni tervezett összes hulladék mennyiségét;

c) 

a hulladéklerakó előkészítésére, a hulladéklerakóban való lerakás műveleteire, megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket, beleértve a III. melléklet 4.B. pontja szerinti, rendkívüli esetekre megállapított terveket, valamint a lezárásra és az utógondozásra vonatkozó ideiglenes követelményeket;

d) 

a kérelmezőnek azt a kötelezettségét, hogy legalább évente jelentést készítsen az illetékes hatóságnak a lerakott hulladék mennyiségéről és típusairól és a megfigyelési program eredményeiről a 12. és 13. cikkben és a III. mellékletben előírtak szerint.

10. cikk A hulladéklerakóban való elhelyezés költsége

10. cikk

A hulladéklerakóban való elhelyezés költsége

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az a díj, amelyet az üzemeltető egyes hulladéktípusoknak az adott telepen való elhelyezéséért felszámít, fedezze a hulladéklerakó létesítésének és működtetésének valamennyi költségét, lehetőség szerint beleértve a 8. cikk a) pontjának iv. alpontja szerinti biztosítékot vagy annak megfelelőjét, és fedezze a telep bezárásának és legalább 30 évig tartó utógondozásának becsült költségeit. A tagállamok a környezeti adatokhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, 1990. június 7-i 90/313/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) követelményeinek megfelelően átláthatóságot biztosítanak minden szükséges költségre vonatkozó adat gyűjtéséhez és felhasználásához.

11. cikk Hulladékátvételi eljárások
12. cikk Ellenőrzési és megfigyelési eljárások a működési fázisban

12. cikk

Ellenőrzési és megfigyelési eljárások a működési fázisban

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak elérésére, hogy a működési fázisban alkalmazott ellenőrzési és megfigyelési eljárások legalább az alábbi követelményeknek megfeleljenek:

a) 

a hulladéklerakó üzemeltetője a működési fázis alatt alkalmazzon a III. melléklet előírásainak megfelelő ellenőrzési és megfigyelési programot;

b) 

az üzemeltető értesítse az illetékes hatóságot minden olyan jelentős környezetet károsító hatásról, amelyre az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során fény derült, és a megteendő korrekciós intézkedések jellegére és időzítésére vonatkozóan kövesse az illetékes hatóság határozatát. A fenti intézkedések költségeit az üzemeltető viseli.

Olyan gyakorisággal, amelyet az illetékes hatóság meghatároz, de legalább évente egy alkalommal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készítsen a megfigyelési eredményekről az illetékes hatóságnak abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását és gyarapítsa a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék viselkedésére vonatkozó ismereteket;

c) 

az ellenőrzési és megfigyelési eljárások analitikai műveleteinek és/vagy a 11. cikk (1) bekezdésének b) albekezdése szerinti vizsgálatoknak a minőségellenőrzését arra illetékes szaklaboratóriumok végezzék el.

13. cikk Lezárás és utógondozási eljárások

13. cikk

Lezárás és utógondozási eljárások

A tagállamok biztosítják, hogy adott esetben az engedélynek megfelelően:

a) 

a hulladéklerakónak vagy a hulladéklerakó egy részének bezárási eljárását megindítsák,

i. 

amikor az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek; vagy

ii. 

az illetékes hatóságtól kapott felhatalmazással, az üzemeltető kezdeményezésére; vagy

iii. 

az illetékes hatóság megindokolt határozata alapján;

b) 

egy hulladéklerakót vagy annak egy részét azután lehessen véglegesen lezártnak tekinteni, hogy az illetékes hatóság elvégezte az utolsó helyszíni ellenőrzést, értékelte mindazokat a jelentéseket, amelyeket az üzemeltető benyújtott, és az üzemeltető tudomására hozta a lezárásra vonatkozó jóváhagyását. Ez semmilyen módon nem csökkenti az engedélyben megnevezett üzemeltető felelősségét.

c) 

miután egy hulladéklerakót véglegesen lezártak, annak karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az üzemeltető legyen olyan hosszú ideig felelős az utógondozási időszakban, ameddig az illetékes hatóság azt, annak az időtartamnak a figyelembevételével, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet, megkívánja.

Az üzemeltető értesíti az illetékes hatóságot minden olyan káros környezeti hatásról, amelyre az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során fény derült, és a megteendő korrekciós intézkedések jellegére és időzítésére vonatkozóan az illetékes hatóság határozatát követi.

d) 

mindaddig, amíg az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a hulladéklerakó várhatóan veszélyt jelent a környezetre, és a hulladék tulajdonosának kötelezettségét érintő nemzeti és közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a telep üzemeltetője legyen felelős a hulladéklerakóban termelődött gáz, a telepről kimosódott csurgalékvíz és a telep környezetében lévő talajvízrendszer III. melléklet szerinti megfigyeléséért és vizsgálatáért.

14. cikk Meglévő hulladéklerakók

14. cikk

Meglévő hulladéklerakók

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az ezen irányelv átvételekor engedéllyel rendelkező vagy működő hulladéklerakók működésüket csak akkor folytathassák, ha az alább leírt lépéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított nyolc éven belül megteszik:

a) 

a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számított egyéves időtartamon belül a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti, és az illetékes hatóságnak jóváhagyás végett benyújtja a telep felülvizsgálati tervét, amely tartalmazza a 8. cikkben felsorolt adatokat és minden olyan korrekciós intézkedést, amely az üzemeltető megítélése szerint szükséges az ezen irányelvben foglalt követelmények betartásához, kivéve az I. melléklet 1. pontja szerinti követelményeket;

b) 

a fejlesztési terv bemutatását követően az illetékes hatóságok a bemutatott terv és ezen irányelv alapján végleges határozatot hoznak arról, hogy a működés folytatható-e. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy azokat a lerakókat, amelyek a működés folytatásához szükséges engedélyt a 8. cikk szerint nem kapták meg, a 7. cikk g) pontjának és a 13. cikknek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül lezárják;

c) 

az illetékes hatóság a jóváhagyott fejlesztési terv alapján engedélyezi a szükséges munkálatokat, és megszab egy átmeneti időszakot, amely alatt a tervet meg kell valósítani. A 18. cikk (1) bekezdésében megadott időpontot követő nyolc éven belül valamennyi meglévő hulladéklerakónak meg kell felelnie az ezen irányelvben foglalt követelményeknek, kivéve az I. melléklet 1. pontjának követelményeit;

d) 
i. 

veszélyeshulladék-lerakókra a 4., 5. és 11. cikket és a II. mellékletet a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő egy év után kell alkalmazni;

ii. 

veszélyeshulladék-lerakókra a 6. cikket a 18. cikk (1) bekezdésében megadott időpontot követő három év után kell alkalmazni.

15. cikk Adatszolgáltatás
15a. cikk A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet elősegítésére szolgáló eszközök

15a. cikk

A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet elősegítésére szolgáló eszközök

Az ezen irányelvben meghatározott célokhoz való hozzájárulás érdekében a tagállamok gazdasági eszközöket és egyéb intézkedéseket vesznek igénybe a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak, valamint egyéb megfelelő eszközök és intézkedések is.

15b. cikk A hulladéklerakók szivárgási tényezőjének meghatározása

15b. cikk

A hulladéklerakók szivárgási tényezőjének meghatározása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a hulladéklerakók szivárgási tényezőjének adott területen, és a telep egész kiterjedésében történő meghatározásához használandó módszer meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15c. cikk A hulladékból való mintavétel európai szabványa

15c. cikk

A hulladékból való mintavétel európai szabványa

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a hulladékból való mintavétel európai szabványának kidolgozására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig a tagállamok nemzeti szabványokat és eljárásokat alkalmazhatnak.

16. cikk A mellékletek felülvizsgálata

16. cikk

A mellékletek felülvizsgálata

A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja a mellékleteket, és szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatokat tesz.

17. cikk Bizottsági eljárás
18. cikk Átvétel
19. cikk Hatálybalépés

19. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

20. cikk Címzettek

20. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK MINDEN HULLADÉKLERAKÓ KATEGÓRIÁRA




I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK MINDEN HULLADÉKLERAKÓ KATEGÓRIÁRA

1.   Elhelyezés

1.1.

Hulladéklerakó helyének megválasztásánál az alábbiakkal kapcsolatos követelményeket kell figyelembe venni:

a) 

a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, felszíni vizektől és más mezőgazdasági vagy lakott területektől való távolságát;

b) 

talajvíz, parti víz vagy környezetvédelmi övezetek előfordulását a területen;

c) 

a terület földtani és hidrogeológiai adottságait;

d) 

árvíz, felszínsüllyedés, földcsuszamlás- vagy lavinaveszélyt a területen;

e) 

a természeti vagy kulturális örökség védelmét a területen.

1.2.

A hulladéklerakót csak akkor lehet engedélyezni, ha a helyszín adottságai, tekintettel a fenti követelményekre, vagy a szükséges védelmi intézkedésekre, arra utalnak, hogy a hulladéklerakó nem okoz jelentős környezeti veszélyt.

2.   A víz ellenőrzése és a csurgalékvíz kezelése

A hulladéklerakó adottságainak és a meteorológiai feltételeknek megfelelő intézkedéseket kell tenni az alábbiakra:

— 
a lerakóba bejutó csapadékvíz ellenőrzésére,
— 
annak megelőzésére, hogy felszíni víz és/vagy talajvíz kerüljön a lerakott hulladékba,
— 
a szennyezett víz és a csurgalékvíz gyűjtésére. Ha a hulladéklerakó elhelyezkedésére és az ott elhelyezendő hulladékra vonatkozó megfontolások alapján végzett értékelés arra mutat, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a környezetre, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni.
— 
a hulladéklerakóban összegyűjtött szennyezett víz és a csurgalékvíz olyan kezelésére, hogy azok minősége megfeleljen az elvezetésre előírt szabványos követelményeknek.

A fenti rendelkezéseket inerthulladék-lerakókra nem kötelező alkalmazni.

3.   A talaj és víz védelme

3.1.

A hulladéklerakót úgy kell elhelyezni és megtervezni, hogy az megfeleljen a talaj, talajvíz vagy felszíni víz szennyezéstől való megóvása követelményeinek, és amennyiben a 2. szakasz szerint szükséges, a csurgalékvíz hatékony összegyűjtéséhez szükséges feltételeknek. A talaj, talajvíz és felszíni víz védelmét a működési/aktív fázisban geológiai záróréteg és aljzatszigetelés együttes alkalmazásával, a passzív/lezárás utáni fázisban geológiai záróréteg és felső (lezáró) szigetelés együttes alkalmazásával kell elérni.

3.2.

A geológiai záróréteg hatékonyságát az határozza meg, hogy a hulladéklerakó telep alatti, és a telepet körülvevő geológiai és hidrogeológiai feltételek megfelelő csillapító hatást mutatnak-e a talajt és a talajvizet fenyegető potenciális veszély elhárítására.

A hulladéklerakó alapja és oldalai olyan ásványi rétegből álljanak, amely megfelel az áteresztőképességre és vastagságra vonatkozó követelményeknek, és amely a talaj, talajvíz és felszíni víz vonatkozásában olyan együttes hatást ér el, amely legalább az alábbiakkal egyenértékű:

— 
veszélyeshulladék-lerakó: K ≤ 1,0 × 10-9 m/s; vastagság ≥ 5 m,
— 
nem veszélyeshulladék-lerakó: K ≤ 1,0 × 10-9 m/s; vastagság ≥ 1 m,
— 
inerthulladék-lerakó: K ≤ 1,0 × 10-7 m/s; vastagság ≥1 m,

m/s: méter/másodperc.

Ha a természetes geológiai záróréteg nem elégíti ki a fenti feltételeket, azt mesterségesen ki lehet egészíteni és más, egyenértékű védelmet nyújtó módon meg lehet erősíteni. A mesterségesen létrehozott geológiai záróréteg legalább 0,5 m vastagságú legyen.

3.3.

A fent leírt geológiai záróréteg mellett az alábbi elvek alapján csurgalékvíz gyűjtő és szigetelő rendszert kell kiépíteni, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a csurgalékvíz felhalmozódását a lerakó alapjánál.



Csurgalékvíz-gyűjtés és aljzatszigetelés

Hulladéklerakó kategória

nem veszélyes

veszélyes

Épített szigetelőréteg

előírt

előírt

Szivárgóréteg ≤ 0,5 m

előírt

előírt

A tagállamok az inerthulladék-lerakókra és a fenti műtárgyak jellemzőire vonatkozóan általános és specifikus követelményeket állapíthatnak meg.

Ha az illetékes hatóság a környezetre potenciálisan veszélyes tényezők megfontolása után azt találja, hogy szükséges a csurgalékvíz keletkezésének megakadályozása, felületi szigetelést írhat elő. Felületi szigetelésként az alábbiak ajánlottak:



Hulladéklerakó kategória

nem veszélyes

veszélyes

Gázelvezető réteg

előírt

nem előírt

Épített szigetelőréteg

nem előírt

előírt

Átjárhatatlan ásványi réteg

előírt

előírt

Szivárgóréteg >0,5 m

előírt

előírt

Felső talaj borítás > 1 m

előírt

előírt

3.4.

Ha a környezeti veszélyek felmérése alapján, különösen figyelembe véve a 80/68/EGK irányelvet ( 7 ), az illetékes hatóság a „Víz ellenőrzése és csurgalékvíz kezelése” című 2. szakasznak megfelelően úgy döntött, hogy a csurgalékvíz gyűjtése és kezelése nem szükséges, vagy megállapítást nyert, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a talajra, talajvízre vagy felszíni vízre, a fenti 3.2. és 3.3. pontban foglalt követelményeket megfelelően mérsékelni lehet. Inerthulladék-lerakó telepek esetében ezeket a követelményeket nemzeti jogszabállyal lehet elfogadni.

▼M4 —————

▼B

4.   Gáz ellenőrzése

4.1.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a lerakóban termelődő gáz feldúsulásának és migrációjának ellenőrzésére (III. melléklet).

4.2.

A lerakóban termelődő gázt minden olyan hulladéklerakóban gyűjteni kell, amelyben biológiailag lebontható hulladékot fogadnak. A gázt kezelni és hasznosítani kell. Ha az összegyűjtött gázból nem lehet energiát nyerni, azt fáklyában kell elégetni.

4.3.

A 4.2. pont szerinti gázt úgy kell gyűjteni, kezelni és felhasználni, hogy a környezet szennyezésének és az emberi egészség károsításának veszélye a lehető legkisebb legyen.

5.   Zavaró hatások és veszélyek

Intézkedéseket kell tenni, hogy minimumra csökkenjenek a hulladéklerakóra visszavezethető zavaró hatások és veszélyek, amelyek az alábbi formákban jelentkezhetnek:

— 
szagok és por kibocsátása,
— 
szél által elhordott anyagok,
— 
zaj és forgalom,
— 
madarak, kártékony kisemlősök, rovarok,
— 
aeroszolok képződése,
— 
tűzesetek.

A hulladéklerakót olyan felszereléssel kell ellátni, hogy a telepről származó szenny ne szóródjék szét a közutakra és a környező földterületekre.

6.   Stabilitás

A hulladékot a telepen úgy kell elhelyezni, hogy biztosítsák a hulladéktömeg és az ahhoz tartozó szerkezeti elemek stabilitását, különös tekintettel megcsúszások elkerülésére. Ha mesterséges szigetelőréteget alkalmaznak, akkor meg kell győződni arról, hogy a geológiai altalaj elég stabil-e ahhoz, hogy az adott formájú hulladéklerakó esetében megakadályozza a szigetelőréteget veszélyeztető süllyedést.

7.   Lezárás

A telepet őrizni kell, hogy a telepre való szabad bejutást megakadályozzák. A kapukat munkaidőn túl zárva kell tartani. Az ellenőrzési rendszer és az egyes létesítmények megközelítési rendszere tartalmazzon olyan intézkedési programot, amely felfedi és megakadályozza az illegális lerakást.

▼M3

8.   A fémhigany ideiglenes tárolása

A fémhigany egy évnél hosszabb ideig történő ideiglenes tárolására a következő követelmények vonatkoznak:

— 
A fémhiganyt más hulladékoktól elkülönítve kell tárolni.
— 
A tartályokat olyan, a tárolni kívánt higanymennyiség befogadásához elegendő térfogatú gyűjtőmedencékben kell tárolni, amelyek repedés- és hézagmentességet biztosító, a fémhiganyt át nem eresztő megfelelő bevonattal vannak ellátva.
— 
A tárolóhelyet a higanykibocsátással szemben a környezetet megfelelő módon védő mesterséges vagy természetes gátakkal kell ellátni, és a tárolóhelyen a tárolni kívánt teljes higanymennyiség befogadásához elegendő tárolótérfogatot kell biztosítani.
— 
A tárolóhely padlózatát a higannyal szemben ellenálló és a higanyt át nem eresztő anyaggal kell burkolni. A padlózatot lejtéssel kell kialakítani és gyűjtőaknával kell ellátni.
— 
A tárolóhelyet el kell látni tűzvédelmi rendszerrel.
— 
A tárolást úgy kell megszervezni, hogy minden tartály könnyen kivehető legyen.

▼B

II. MELLÉKLET HULLADÉKÁTVÉTELI KRITÉRIUMOK ÉS ELJÁRÁSOK




II. MELLÉKLET

HULLADÉKÁTVÉTELI KRITÉRIUMOK ÉS ELJÁRÁSOK

1.   Bevezetés

Ez a melléklet az alábbiakat írja le:

— 
a hulladékátvétel általános elveit a különféle kategóriákba tartozó hulladéklerakók esetében. A későbbi hulladékminősítési eljárásnak ezeken az elveken kell alapulnia,
— 
iránymutatást, amely az egységes hulladékminősítési és átvételi eljárás kidolgozásáig követendő ideiglenes átvételi eljárásokat tartalmaz. A fenti egységes eljárást, a vonatkozó mintavételi eljárással együtt az ezen irányelv 16. cikkében meghatározott műszaki bizottság dolgozza ki. A műszaki bizottság olyan kritériumokat dolgoz ki, amelyeket egyes veszélyes hulladékoknak ki kell elégíteniük ahhoz, hogy nem veszélyeshulladék-lerakókban elhelyezésre kerülhessenek. E kritériumok különösen az ilyen hulladék rövid-, közepes- és hosszú távú kioldhatósági tulajdonságait veszik figyelembe. E kritériumokat ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül kell kidolgozni. A műszaki bizottság olyan kritériumokat is kidolgoz, amelyet a hulladéknak ki kell elégíteni ahhoz, hogy földalatti tárolásra átvehető legyen. E kritériumok különösen azt veszik figyelembe, hogy a hulladékkomponensek egymással és a kőzettel várhatóan ne reagáljanak.

A műszaki bizottságnak ezt a munkát ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül be kell fejeznie, és az ezen irányelv 1. cikkében kifejtett célok szem előtt tartásával kell elvégeznie, kivéve az ellenőrzés, mintavétel és vizsgálat ezen irányelv mellékleteihez kapcsolódó módszereinek szabványosítását, amelyet ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül kell elkészíteni.

2.   Általános elvek

A hulladéklerakóban elhelyezendő hulladék összetételét, kioldódási tulajdonságait, hosszú távú viselkedését és általános tulajdonságait a lehető legpontosabban ismerni kell. A hulladéklerakóban a hulladékátvétel alapulhat az átvett vagy visszautasított hulladékok jellege és eredete szerinti jegyzékein is, és az átveendő hulladék egyes tulajdonságaira vonatkozó vizsgálati módszereken és határértékeken. Az ezen irányelvben leírt jövőbeni átvételi eljárások a lehető legnagyobb mértékben alapszanak majd szabványosított hulladékvizsgálati módszereken, és az átveendő hulladék tulajdonságaira megállapított határértékeken.

E vizsgálati módszerek és határértékek megállapításáig a tagállamoknak legalább nemzeti jegyzékeket kell összeállítaniuk az egyes kategóriákba tartozó hulladéklerakókban átvehető vagy visszautasítandó hulladékokról, vagy meg kell határozniuk az e jegyzékekre való felkerülés kritériumait. Ahhoz, hogy valamely hulladékot egy bizonyos kategóriába tartozó hulladéklerakóban át lehessen venni, a hulladéknak szerepelnie kell az érintett nemzeti jegyzéken, vagy meg kell felelnie a jegyzékre való felkerülés kritériumaihoz hasonló kritériumoknak. E jegyzékeket, vagy az azokkal egyenértékű kritériumokat, a vizsgálati módszereket és határértékeket meg kell küldeni a Bizottságnak ennek az irányelvnek az átültetését követő hat hónapon belül, vagy amikor a fentieket nemzeti szinten elfogadták.

E jegyzékeket vagy átvételi kritériumokat lerakóspecifikus jegyzékek, vagyis az ezen irányelv 9. cikke szerinti, az egyes hulladéklerakók engedélyében meghatározott átvehető hulladékok jegyzékének összeállításához kell felhasználni.

A hulladék referenciajegyzékbe való felvételére, vagy egy hulladéklerakó kategóriába történő elhelyezhetőségére vonatkozó kritériumok alapulhatnak más jogszabályokon és/vagy a hulladék tulajdonságain.

Egy meghatározott hulladéklerakó kategória esetében az átvételi kritériumokat az alábbiakra vonatkozó megfontolásokból kell levezetni:

— 
a hulladéklerakót körülvevő környezet (elsősorban a talajvíz és felszíni vizek) védelme,
— 
a környezetvédelmi rendszerek (pl. aljzat és csurgalékvíz kezelő rendszerek) védelme,
— 
a kívánatos hulladéklerakón belüli hulladékstabilizálódási folyamatok védelme,
— 
az emberi egészség veszélyeztetése elleni védelem.

Példák a hulladék tulajdonságára alapozott kritériumokra:

— 
a teljes összetétel ismeretének követelményei,
— 
a szerves anyag mennyiségének korlátozása a hulladékban,
— 
a szerves hulladék komponensek biológiai lebonthatóságára vonatkozó követelmények vagy korlátozások,
— 
egyes meghatározott, a fent felsorolt védelmi kritériumok vonatkozásában potenciálisan káros/veszélyes komponensek mennyiségére vonatkozó korlátozások,
— 
egyes meghatározott, a fent felsorolt védelmi kritériumok vonatkozásában potenciálisan káros/veszélyes komponensek potenciális és várható átmosódási tulajdonságaira vonatkozó korlátozások,
— 
a hulladék és a keletkező csurgalékvíz ökotoxikológiai tulajdonságai.

Azoknak az átvételi kritériumoknak, amelyek a hulladék tulajdonságain alapulnak, inerthulladék-lerakók esetében általában általánosabbnak kell lenniük. Kevésbé általánosak lehetnek ezek a nem veszélyeshulladék-lerakók esetében, és még kevésbé általánosak a veszélyeshulladék-lerakók esetében, mivel az utóbbi kettő esetében magasabb szintű a környezet védelme.

3.   A hulladék vizsgálatának és átvételének általános eljárásai

A hulladék általános jellemzésének és vizsgálatának az alábbi háromszintű hierarchián kell alapulnia:

1. szin

:

Alap jellemzé.Ez a hulladék rövid- és hosszú távú átmosódási viselkedésének és/vagy jellemző tulajdonságainak alapos, mindenre kiterjedő meghatározásából áll, amelyet szabványosított analitikai és viselkedéstanulmányozási módszerekkel végeznek.

2. szint

:

Megfelelőségi vizsgála.z egyszerűbb szabványosított analitikai és viselkedéstanulmányozási módszerekkel, rendszeres időközönként végzett vizsgálatot jelent, amelynek célja annak meghatározása, hogy a hulladék megfelel-e az engedélyben rögzített feltételeknek és/vagy speciális referenciakritériumoknak. A vizsgálatok az általános bevizsgálás során azonosított kulcsfontosságú paraméterekre és viselkedésre összpontosulnak.

3. szint

:

Helyszíni ellenőrző vizsgála.z gyors ellenőrző módszerekből áll, amelyek célja megerősíteni, hogy a hulladék azonos a megfelelési vizsgálat során vizsgált és a kísérő okmányban leírt hulladékkal. Többnyire a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő átvizsgálásából áll a hulladéklerakón való kirakás előtt és után.

A hulladékok egy adott típusát rendszerint az 1. szinten kell megvizsgálni, és a hulladék meg kell hogy feleljen bizonyos kritériumoknak ahhoz, hogy felkerüljön egy referenciajegyzékre. Ahhoz, hogy egy adott hulladék egy telep saját jegyzékén maradhasson, rendszeres időközönként (pl. évente) meg kell vizsgálni a 2. szinten, és ki kell elégítenie a megfelelő kritériumokat. A hulladéklerakóba beérkezéskor minden egyes hulladék szállítmányt alá kell vetni a 3. szintű megerősítő vizsgálatnak.

Egyes hulladéktípusokat állandó vagy ideiglenes jelleggel ki lehet venni az 1. szintű vizsgálati kötelezettség alól. Erre akkor kerülhet sor, ha a vizsgálat kivihetetlen, nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálati módszerek és átvételi kritériumok, vagy a vizsgálati kötelezettségnek magasabb szintű jogszabály ellentmond.

4.   Iránymutatás az ideiglenes hulladékátvételi eljárásokhoz

Amíg e melléklet teljes egészében el nem készül, csak a 3. szintű vizsgálat kötelező, az 1. szintet és a 2. szintet a lehetséges mértékig kell alkalmazni. Ebben az előzetes fázisban ahhoz, hogy egy bizonyos kategóriába sorolt hulladéklerakó egy hulladékot átvegyen, a hulladéknak szerepelnie kell vagy egy restriktív országos jegyzéken, vagy az adott hulladéklerakó kategória telepspecifikus jegyzékén, vagy pedig az e jegyzékre való felkerülés kritériumainak kell megfelelnie.

A következő általános iránymutatásokat lehet használni a három fő hulladéklerakó kategória előzetes hulladékátvételi kritériumainak megállapításához, illetve a megfelelő hulladékok megfelelő jegyzékbe való felvétele esetében.

Nem veszélyeshulladék-lerakók: Inerthulladék-lerakók : csak a 2. cikk e) pontjának meghatározása szerinti inerthulladékot lehet a jegyzékbe felvenni.

Nem veszélyeshulladék-lerakók : a jegyzékbe csak olyan hulladékok vehetők fel, amelyek nem tartoznak a 91/689/EGK irányelv hatálya alá.

Veszélyeshulladék-lerakók : a veszélyeshulladék-lerakók számára készült előzetes hozzávetőleges jegyzéken csak olyan hulladékok szerepelnének, amelyek a 91/689/EGK irányelv hatálya alá esnek. Ezeket a hulladéktípusokat azonban nem lehet előzetes kezelés nélkül felvenni a jegyzékre, ha olyan magas bennük a potenciálisan veszélyes összetevők aránya vagy átmosódása, hogy rövid távú munkaegészségügyi vagy környezeti veszélyt jelentenek, vagy megakadályozzák a kielégítő hulladékstabilitás bekövetkezését a hulladéklerakó tervezett élettartama alatt.

▼M4 —————

▼M3

6.   A fémhiganyra vonatkozó különös követelmények

A fémhigany egy évnél hosszabb ideig történő ideiglenes tárolására a következő követelmények vonatkoznak:

A. 

A higany összetétele

A fémhiganynak a következő kritériumokat kell teljesítenie:

— 
higanytartalmának 99,9 tömegszázaléknál nagyobbnak kell lennie,
— 
nem tartalmazhat olyan szennyeződést (például salétromsavoldatot, kloridsók oldatait), amely képes korrodálni a szénacélt vagy a korrózióálló acélt.
B. 

Zártság

A fémhigany tárolására igénybe vett tartályoknak korrózió- és ütésállóknak kell lenniük. Ezért a hegesztést kerülni kell. A tárolóknak különösen a következő kritériumokat kell teljesíteniük:

— 
A tartály anyagának szénacélnak (legalább ASTM A36) vagy korrózióálló acélnak (AISI 304, 316L) kell lennie.
— 
A tartálynak gáz- és folyadékzárónak kell lennie.
— 
A tartály külső felületének ellenállónak kell lennie a külső hatásokkal szemben.
— 
A tartály gyártmánytípusának sikeresen teljesítenie kell az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6.1.5.3. és 6.1.5.4. szakasza szerinti ejtési vizsgálatot és szivárgásmentességi vizsgálatokat.

Annak érdekében, hogy a tárolt folyadék felett elegendő üres tér álljon rendelkezésre, és a folyadék magas hőmérsékleteken tanúsított hőtágulása következtében ne következhessen be szivárgás vagy a tartályok maradó alakváltozása, a tartályok legfeljebb 80 térfogatszázalékig tölthetők fel.

C. 

Átvételi eljárások

Csak olyan, tanúsítvánnyal ellátott tartályok vehetők át, amelyek kielégítik az e pontban megállapított követelményeket.

Az átvételi eljárásoknak a következő kritériumokat kell teljesíteniük:

— 
Csak a fentiekben meghatározott átvételi minimumfeltételeket kielégítő fémhigany vehető át.
— 
A tartályokat a betárolás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Nem vehető át az a tartály, amely sérült, szivárog vagy korrodált.
— 
A tartályoknak olyan, lyukasztással kialakított tartós bélyegzőt kell viselniük, amely tartalmazza a tartály azonosító számát, anyagának megnevezését, üres tömegét, gyártójának hivatkozási jelét, valamint a tartály gyártási napját.
— 
A tartályoknak olyan, a tartályhoz elválaszthatatlanul rögzített táblát kell viselniük, amely tartalmazza a tanúsítvány azonosító számát.
D. 

Tanúsítvány

A C. pontban említett tanúsítványnak tartalmaznia kell:

— 
a hulladéktermelő nevét és címét,
— 
a feltöltésért felelős személy nevét és címét,
— 
a feltöltés helyét és napját,
— 
a higany mennyiségét,
— 
a higany tisztaságát, valamint – ha vannak – a szennyeződések leírását, ideértve az analitikai jegyzőkönyvet is,
— 
annak megerősítését, hogy a tartályokat kizárólag higany szállítására/tárolására használták,
— 
a tartályok azonosító számát,
— 
az esetleges észrevételeket.

A tanúsítványt a hulladéktermelő, ennek hiányában a hulladék kezeléséért felelős személy állítja ki.

▼B

III. MELLÉKLET ELLENŐRZÉSI ÉS MEGFIGYELÉSI ELJÁRÁSOK A MŰKÖDÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FÁZISBAN




III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ÉS MEGFIGYELÉSI ELJÁRÁSOK A MŰKÖDÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FÁZISBAN

1.   Bevezetés

E melléklet célja, hogy minimálisan alkalmazandó eljárásokat írjon le olyan megfigyeléshez, amely annak megállapítására irányul:

— 
hogy a hulladékot lerakásra a kérdéses hulladéklerakó kategóriájára megállapított kritériumoknak megfelelően vették-e át,
— 
hogy a hulladéklerakón belül az eljárások a kívánatos módon folynak-e,
— 
hogy a környezetvédelmi rendszerek teljes mértékben rendeltetésük szerint működnek-e,
— 
hogy a hulladéklerakó engedélyezési feltételei teljesülnek-e.

2.   Meteorológiai adatok

▼M4 —————

▼B

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a vízmérleg hatékony eszköz annak értékeléséhez, hogy a csurgalékvíz magában a lerakóban halmozódik-e fel, vagy elszivárog a hulladéklerakóról, akkor az alábbi adatok gyűjtése javasolható. Az adatok származhatnak a hulladéklerakónál folytatott megfigyelésből vagy a legközelebbi meteorológiai állomásról, és gyűjtésüket addig kell folytatni, ameddig azt az ezen irányelv 13. cikkének c) pontja szerinti illetékes hatóság előírja.



 

Működési fázis

Utógondozási fázis

1.1. Csapadék mennyisége

naponta

naponta, havi értékké összeadva

1.2. Min. és max. hőmérséklet, 14.00 h (közép-európai idő)

naponta

havi átlag

1.3. Uralkodó szélirány és szélerő

naponta

nem előírt

1.4. Párolgás (liziméter) (1)

naponta

naponta, havi értékké összeadva

1.5. Légköri páratartalom, 14.00 h (közép-európai idő)

naponta

havi átlag

(1)   

Vagy más alkalmas módszer

3.   Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése

A csurgalékvíz, és ha van, a felszíni víz mintáit jellemző pontokon kell venni. A csurgalékvíz mintavételét és mérését (mennyiség és összetétel) minden olyan ponton külön kell elvégezni, ahol a telepről csurgalékvizet vezetnek el. (Hivatkozás: mintavételi technológiák általános útmutatói, ISO 5667-2 1991.)

Ha van felszíni víz, annak a megfigyelését legalább két ponton el kell végezni, egyszer a hulladéklerakó fölött, egyszer alatta.

A gáz megfigyelésének a hulladéklerakó minden egyes kazettájára jellemzőnek kell lennie.

A mintavétel és vizsgálat gyakoriságát a következő táblázat tartalmazza. Csurgalékvíz és víz esetében megfigyelési célra egy, az átlagos összetételre jellemző mintát kell venni.



 

Működési fázis

Utógondozási fázis (3)

2.1. Csurgalékvíz mennyisége

havonta (1) (3)

minden hat hónapban

2.2. Csurgalékvíz összetétele (2)

negyedévente (3)

minden hat hónapban

2.3. Felszíni víz mennyisége és összetétele (7)

negyedévente (3)

minden hat hónapban

2.4. Potenciális gáz emisszió és légköri nyomás (4) (CH4, CO2, O2, H2S, H2 stb.)

havonta (3) (5)

minden hat hónapban (6)

(1)   

A mintavétel gyakoriságát a hulladéklerakó morfológiája (halomba rakott hulladék, elföldelt hulladék stb.) alapján módosítani lehet. Ezt az engedélyben elő kell írni.

(2)   

A mérendő paraméterek és a vizsgálandó anyagok a lerakott hulladék összetételétől függően változnak; ezeket az engedélyben kell megállapítani, tükrözve a hulladékok átmosódási tulajdonságait.

(3)   

Ha az adatok kiértékelése azt mutatja, hogy hosszabb időszakok ugyanolyan hatékonyak, akkor azokat kell elfogadni. Csurgalékvíznél a vezetőképességet minden esetben legalább évente egyszer meg kell mérni.

(4)   

E mérések főként a hulladékban lévő szervesanyag-tartalommal kapcsolatosak.

(5)   

CH4, CO2, O2 rendszeresen, a többi gázok a lerakott hulladék összetételétől függően, ahogyan kimosódási tulajdonságaik tükrözése érdekében szükséges.

(6)   

A gázkivezető rendszer hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell.

(7)   

A hulladéklerakó telep jellemzőinek alapján az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy ezek a mérések nem szükségesek, és erről jelentést tesz az ezen irányelv 15. cikkében leírt módon.

A 2.1. és 2.2. pontot csak akkor kell alkalmazni, ha sor kerül csurgalékvíz gyűjtésre (lásd I. melléklet 2. pont).

4.   A talajvíz védelme

A.   Mintavétel

A mérések legyenek olyanok, hogy adatokat szolgáltassanak a hulladékelhelyezés által várhatóan érintett talajvízről, legalább egy mérési ponttal a talajvíz befolyási régiójában és két mérési ponttal a kifolyási régióban. E mérési pontok száma növekedhet speciális hidrogeológiai tanulmány alapján, vagy ha baleset következtében a talajvízbe jutott csurgalékvíz korai fázisban történő azonosítására van szükség.

A hulladéklerakó feltöltési műveleteinek megkezdése előtt legalább három helyszínen mintát kell venni a talajvízből, hogy a későbbi mintavételekhez referenciaértékek álljanak rendelkezésre. Hivatkozás: Talajvizek mintavétele, ISO 5667, 11. rész, 1993.

B.   Megfigyelés

A vett mintákban vizsgálandó paramétereket a csurgalékvíz várható összetétele és a területen lévő talajvíz minősége alapján kell megválasztani. A vizsgálandó paraméterek kiválasztásakor figyelembe kell venni a felszín alatti vizek mobilitását. A paraméterek között lehetnek indikátorparaméterek abból a célból, hogy a víz minőségének változását már korai fázisban felismerjék ( 8 ).



 

Működési fázis

Utógondozási fázis

Felszín alatti víz szintje

minden hat hónapban (1)

minden hat hónapban (1)

Felszíni víz összetétele

telepspecifikus gyakorisággal (2) (3)

telepspecifikus gyakorisággal (2) (3)

(1)   

Változó felszín alatti vízszint esetén a gyakoriságot növelni kell.

(2)   

A gyakoriságot annak alapján kell megválasztani, hogy ha a beavatkozási szintet elérik, akkor két mintavétel közt lehetőség legyen javító műveletek elvégzésére. A gyakoriságot tehát a felszín alatti víz áramlási sebességének ismeretében és értékelése alapján kell megállapítani

(3)   

Ha a beavatkozási szintet elérték (lásd C. pont), ezt ismételt mintavétellel kell megerősíteni. Ha az érték megerősítést nyert, akkor az engedélyben rendkívüli esetekre megállapított terv szerint kell eljárni.

C.   Beavatkozási szintek

Az ezen irányelv 12. és 13. cikkének értelmében vett jelentős környezetet károsító hatást akkor kell felszín alatti víz esetében fennállónak tekinteni, ha a felszín alatti vízminta vizsgálata a vízminőség jelentős változását mutatja. A beavatkozási szintet a hulladéklerakó helyszínén előforduló speciális hidrogeológiai adottságok és a felszín alatti víz minőségének figyelembevételével kell meghatározni. Ha lehetséges, a beavatkozási szintet az engedélyben fel kell tüntetni.

A megfigyeléseket minden egyes, a hulladéklerakó alatt fekvő kútra vonatkozóan értékelni kell meghatározott ellenőrzési szabályok és értékek szerint felvett ellenőrzési diagramok segítségével. Az ellenőrzési szabályokat a felszín alatti vizek helyi jellemzői alapján kell megállapítani.

5.   A hulladéklerakó hely leírása: a lerakó adatai



 

Működési fázis

Utógondozási fázis

3.1. A lerakó szerkezete és összetétele (1)

évente

 

3.2. A lerakó szintjének süllyedési hajlama

évente

évente

(1)   

Az érintett lerakó állapotára vonatkozó adatok: hulladék által elfoglalt felület, a hulladék mennyisége (térfogata) és összetétele, a lerakás módszerei, a lerakás időpontja és időtartama, a lerakóban még rendelkezésre álló befogadóképesség számítása

▼M3

6.   A fémhiganyra vonatkozó különös követelmények

A fémhigany egy évnél hosszabb ideig történő ideiglenes tárolására a következő követelmények vonatkoznak:

A. 

Megfigyelési, ellenőrzési és veszélyhelyzeti követelmények

A tárolóhelyen folyamatos üzemű, legalább 0,02 mg higany/m3 érzékenységű higanygőzfigyelő rendszert kell felszerelni. Az érzékelőket talajszinten és fejmagasságban kell elhelyezni. A rendszernek látható és hallható riasztást kell adnia. A rendszert évente karbantartásnak kell alávetni.

A tárolóhelyet és a tartályokat arra feljogosított személynek legalább havonta egyszer szemrevételezéssel ellenőriznie kell. Szivárgás észlelése esetén az üzemeltető köteles haladéktalanul megtenni a környezeti higanykibocsátás megelőzéséhez és a higanytárolás biztonságosságának helyreállításához szükséges valamennyi intézkedést. A 12. cikk b) pontjának alkalmazásában mindennemű szivárgás jelentős környezetet károsító hatásnak minősül.

A telephelynek rendelkeznie kell veszélyhelyzeti tervvel, valamint a fémhigannyal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez igénybe vehető, e célra alkalmas megfelelő védőfelszereléssel.

B. 

Nyilvántartás

A II. melléklet 6. pontjában és az e pont A. alpontjában említett információkat tartalmazó valamennyi dokumentumot, beleértve a tartályt kísérő tanúsítványt, valamint a fémhigany ideiglenes tárolás utáni kitárolásáról, átadásáról, rendeltetési helyéről és tervezett kezeléséről készített feljegyzéseket is, a tárolás befejezését követően legalább három évig meg kell őrizni.

IV. MELLÉKLET




IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (6) BEKEZDÉSE ALAPJÁN BENYÚJTANDÓ VÉGREHAJTÁSI TERV

Az 5. cikk (6) bekezdése alapján benyújtandó végrehajtási terv az alábbiakat tartalmazza:

1. 

a települési hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakóban való lerakására és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a települési hulladékot alkotó hulladékáramok összetételének értékelése;

2. 

az érvényben levő hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése a 2008/98/EK irányelv 28. és 29. cikkének megfelelően;

3. 

azon okok, amelyek alapján a tagállam úgy ítéli meg, hogy valószínűleg nem tudja elérni az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott vonatkozó célértéket az említett rendelkezésben meghatározott határidőn belül, valamint az e célérték eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás értékelése;

4. 

az ahhoz szükséges intézkedések, hogy a tagállamokra alkalmazandó, az ezen irányelv 5. cikkének (8) bekezdésében meghatározott célértékeket elérjék a határidő-hosszabbítás során, ideértve a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében és IVa. mellékletében meghatározott, a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző megfelelő gazdasági eszközöket és más intézkedéseket;

5. 

a 4. pontban meghatározott intézkedések végrehajtásának ütemterve, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;

6. 

a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a „szennyező fizet” elvvel összhangban;

7. 

adott esetben az adatminőség javítására irányuló intézkedések, a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • Builddate: 04.08.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:31999L0031
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.