AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk Tárgy

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére vonatkozóan, abból a célból, hogy az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) meghatározott 2010. évi európai számlarendszer (ESA 2010) szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hozzon létre azáltal, hogy meghatározza a környezeti-gazdasági számlák összeállításához felhasználni szánt módszertant, közös szabványokat, fogalommeghatározásokat, osztályozásokat és elszámolási szabályokat.

E rendelet továbbá hozzájárul megbízható információk biztosításához a környezeti változások legfontosabb tendenciáira, az azokra nyomást gyakorló tényezőkre és azok mozgatórugóira vonatkozóan, és ezáltal támogatja az Unió által az uniós jogban megállapított környezetvédelmi célkitűzéseinek, valamint a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért előrehaladás nyomon követését és értékelését.

2. cikk Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„levegőkibocsátás” : gáz-halmazállapotú vagy szemcsés anyagok fizikai áramlása a nemzetgazdaságból (termelési vagy fogyasztási folyamatok) a légkörbe (a környezeti rendszer részeként);

2.	„környezetvédelmi vonatkozású adó” : olyan adó, amelynek alapja a környezetre bizonyított, konkrét negatív hatást gyakorló dolog fizikai egysége (vagy egy fizikai egység helyettesítője) és amelyet az ►M3 ESA 2010 ◄ adóként azonosít;

3.	„gazdasági szintű anyagáramlás-számlák” : a nemzetgazdaságokba bevitt anyagokra, a gazdaságon belül az anyagkészletek változására és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagokra kiterjedő, egységes összeállítások;

▼M1

4.

„környezetvédelmi kiadások” : a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrások. A környezetvédelem minden olyan tevékenységet és intézkedést magában foglal, amelyek fő célja a környezetszennyeződés, valamint mindenfajta egyéb környezetkárosodás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Idetartozik a környezet helyreállítását célzó összes intézkedés is, amelyet a környezet károsodását követően hoztak meg. Nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba azok a tevékenységek, amelyek ugyan jótékony hatással vannak a környezetre, de elsősorban egy adott vállalat vagy más intézmény műszaki szükségleteit elégítik ki vagy a higiéniára, illetve a biztonságra és védelemre vonatkozó belső előírásainak felelnek meg;

5.

„környezeti áruk és szolgáltatások ágazata” : a nemzetgazdaság azon termelési tevékenységei, amelyek környezetvédelmi termékeket állítanak elő (környezeti áruk és szolgáltatások). A környezetvédelmi termékek olyan termékek, amelyeket (a 4. pontban meghatározottak szerinti) környezetvédelmi, valamint erőforrás-gazdálkodási célból állítottak elő. Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a rendelkezésre álló természeti erőforrások védelmét, fenntartását és állagának javítását, és ezáltal a természeti erőforrások kimerülése elleni védekezést;

6.	„fizikai energiaáramlási számlák” : a nemzetgazdaságba bekerülő fizikai energiaáramlások, a gazdaságon belül mozgó áramlások és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kijutó energiaáramlások konzisztens összesítései;

▼M3

7.	„erdőszámlák” : erdészeti erőforrásokra, ezen belül fával borított területekre és a fával borított területeken kitermelt faanyagra vonatkozó eszközszámlák, valamint az erdőgazdálkodásra és fakitermelésre vonatkozó gazdasági tevékenységi számlák;

8.	„környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek” : az ESA 2010 értelmében vett folyó és tőketranszferek, amelyek a környezet védelmét, valamint a természeti erőforrások és a kapcsolódó termékek megőrzését szolgáló tevékenységek támogatására irányulnak;

9.	„ökoszisztéma-számlák” : olyan számlák összessége, amelyek célja következetes tájékoztatást nyújtani az ökoszisztémák kiterjedéséről és állapotáról, valamint a szolgáltatásoknak az említett ökoszisztémákból a társadalmi-gazdasági rendszer felé történő áramlásáról.

▼B

3. cikk Modulok

4. cikk Kísérleti és megvalósíthatósági tanulmányok

5. cikk Adatgyűjtés

6. cikk Továbbítás a Bizottság (Eurostat) részére

7. cikk Minőségértékelés

8. cikk Eltérések

8a. cikk Finanszírozás

9. cikk A felhatalmazás gyakorlása

9a. cikk A környezeti-gazdasági számlák statisztikai adatportálja („irányítópult”)

10. cikk Jelentés és felülvizsgálat

10. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát.

A jelentést – adott esetben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett megállapítások figyelembevételével – javaslatok egészítik ki:

▼M3

—

új környezeti-gazdasági számlamodulok – így például vízszámlák (minőségi és mennyiségi), erőforrás-gazdálkodási kiadásokkal kapcsolatos számlák, a környezetre potenciálisan káros támogatások vagy támogatási intézkedések, valamint hulladékszámlák – bevezetésére vonatkozóan;

▼B

—

az adatok minőségének és az adatgyűjtés módszereinek további javítására vonatkozóan, amelynek révén javul az adatok lefedettsége és összehasonlíthatósága, valamint csökkennek a vállalatokat és az igazgatást sújtó adminisztratív terhek.

▼M3

A Bizottság (Eurostat) 2024. december 31-ig, majd azt követően legalább kétévente a környezeti-gazdasági számlamodulokból és adott esetben más adatforrásokból rendelkezésre álló releváns adatokból összeállított, az éghajlatváltozás mérséklésére – a beruházásokat is beleértve – vonatkozó adatokat és statisztikákat tartalmazó digitális kiadványt ad ki.

A Bizottság a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – adott esetben – az V. melléklet 3. szakaszának annak érdekében történő módosítása céljából, hogy azt kiegészítse az éghajlatváltozás mérséklését célzó egyéb beruházásokra vonatkozó mutatókkal. Az e cikk harmadik bekezdésében említett digitális kiadványban szereplő adatok esetében tagállamonkénti bontásban kell megadni az említett adatokat, többek között a beruházásokra vonatkozóan is, és az adatoknak a gazdaság valamennyi ágazatára és valamennyi tevékenységre ki kell terjedniük.

A Bizottság 2026. december 27-ig értékeli az energiatámogatásokra – többek között a fosszilis tüzelőanyagok támogatására –, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a vízre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok minőségét, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az energiatámogatásokra – köztük a fosszilis tüzelőanyagok támogatására –, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – egyebek mellett az azzal kapcsolatos kiadásokra –, valamint a vízszámlákra vonatkozó új, környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése céljából.

▼B

11. cikk A bizottság

12. cikk Hatálybalépés

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

LEVEGŐKIBOCSÁTÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A levegőkibocsátási számlák a nemzeti számlák rendszerével összeegyeztethető módon rögzítik és ismertetik a levegőkibocsátási adatokat. A nemzetgazdaságok levegőkibocsátásait a kibocsátó gazdasági tevékenység szerinti bontásban rögzítik, az ►M3 ESA 2010 ◄ -ben vázolt módon. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.

Ez a melléklet meghatározza a levegőkibocsátási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Ezeket az adatokat olyan módon dolgozzák fel, amely összeköti a kibocsátásokat az iparágak és háztartások gazdasági termelési és fogyasztási tevékenységeivel. Az e rendelet szerint jelentett közvetlen kibocsátási adatokat összekapcsolják a gazdasági input-output táblákkal, a forrásfelhasználás táblákkal és a Bizottságnak (Eurostatnak) az ►M3 ESA 2010 ◄ keretében történő jelentéstétel részeként már jelentett háztartási fogyasztási adatokkal.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A levegőkibocsátási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ►M3 ESA 2010 ◄ esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.

Az ►M3 ESA 2010 ◄ -nek megfelelően az illetőség fogalma a következő elven alapul: egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.

A levegőkibocsátási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő kibocsátást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A levegőkibocsátási számlák a nemzetgazdaságból származó és a légkörbe áramló gáz-halmazállapotú és szemcsés maradványanyagok áramlását rögzítik. E rendelet alkalmazásában a „légkör” kifejezés a környezeti rendszer egyik alkotóelemére vonatkozik. A rendszerhatár a nemzetgazdaság (mint a gazdasági rendszer része) és a légkör (mint a környezeti rendszer része) közötti határvonalra vonatkozik. A rendszerhatár átlépése után a kibocsátott anyagok kívül esnek minden emberi ellenőrzésen, a természetes anyagkörforgás részévé válnak, és számos fajtájú környezeti hatást idézhetnek elő.

▼M2

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:

Elnevezés	Jelölés	Adatszolgáltatás egysége
Szén-dioxid a biomasszából származó kibocsátás nélkül	CO2	1 000 tonna (Gg)
Szén-dioxid biomasszából	Biomassza CO2	1 000 tonna (Gg)
Dinitrogén-oxid	N2O	tonna (Mg)
Metán	CO4	tonna (Mg)
Perfluor-szénhidrogén	PFC	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Hidro-fluor-szénhidrogének	HFC	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid	SF6 NF3	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Nitrogén-oxidok	NOX	tonna (Mg) NO2-egyenérték
Nem metán illékony szerves vegyületek	NMVOC-k	tonna (Mg)
Szén-monoxid	CO	tonna (Mg)
Szálló por < 10 μm	PM10	tonna (Mg)
Szálló por < 2,5 μm	PM2,5	tonna (Mg)
Kén-oxidok	SOX	tonna (Mg) SO2-egyenérték
Ammónia	NH3	tonna (Mg)

Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.

▼B

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.

▼M2

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett minden mutató esetében az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerint, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint), az ►M3 ESA 2010 ◄ -tel teljes mértékben összeegyeztethetően kell előállítani. Ezen túlmenően adatokat kell előállítani a következőkről:

—

a háztartások levegőkibocsátásai,

—

összekötő elemek, amelyek alatt olyan adatszolgáltatási elemeket kell érteni, amelyek egyértelműen kiegyenlítik az e rendelet szerint szolgáltatott levegőkibocsátási számlák és a hivatalos nemzeti levegőkibocsátás-nyilvántartási jegyzékekben szolgáltatott adatok közti különbségeket.

2. Az 1. pontban említett hierarchikus osztályozás a következő:

Levegőkibocsátás iparáganként – NACE Rev.2 (A*64)

A háztartások levegőkibocsátásai

—

Közlekedés

—

Fűtés/hűtés

—

Egyéb

Összekötő elemek

A levegőkibocsátási számlák összesen (termelési tevékenységek + háztartások) a 3. szakaszban említett mutatók mindegyike esetében

A nemzeti rezidensek alábbi külföldi tevékenységei nélkül:

—

Külföldön üzemeltetett nemzeti halászhajók

—

Szárazföldi közlekedés

—

Vízi közlekedés

—

Légi közlekedés

A nem rezidensek alábbi, az adott ország területén végzett tevékenységeivel együtt:

+

Szárazföldi közlekedés

+

Vízi közlekedés

+

Légi közlekedés

(+ vagy –)

Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések

=

Az X szennyező anyag teljes kibocsátása, az UNFCCC ( 4 )/CLRTAP ( 5 ) részére történt bejelentés szerint

▼B

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

II. MELLÉKLET

KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ADÓK MODULJA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZERINT

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az ►M3 ESA 2010 ◄ szerint bejelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon, az adókat fizető szervezetek szemszögéből rögzítik és mutatják be az adatokat. Gazdasági tevékenységek szerint rögzítik a nemzetgazdaságok környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételeit. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételekre vonatkozóan gazdasági tevékenységek szerint gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák közvetlenül felhasználhatják az adókra vonatkozó statisztikákat és a kormányzati pénzügyi statisztikákat, de megvannak az előnyei annak is, ha az ►M3 ESA 2010 ◄ értelmében az adókra vonatkozóan bejelentett adatokat használják, amennyiben ez lehetséges.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az adókivetéssel és -bevallással megállapított összegeken vagy időkülönbözettel korrigált készpénzbevételeken alapulnak; ezzel biztosítható az ►M3 ESA 2010 ◄ -tel való összhang és javítható a nemzetközi összehasonlíthatóság.

Az ►M3 ESA 2010 ◄ arról is tartalmaz adatokat, hogy az adókat mely iparágak vagy ágazatok fizetik. Az adókra vonatkozóan az ►M3 ESA 2010 ◄ keretében bejelentett információk az intézményi ágazati számlákban, valamint a forrásfelhasználás táblákban találhatók.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi vonatkozású adók rendszerhatára ugyanolyan, mint az ►M3 ESA 2010 ◄ esetében, és kötelező, viszonzatlan, készpénzben vagy természetben teljesítendő befizetésekből állnak, amelyeket a kormányzat vagy az Unió intézményei vetnek ki.

A környezetvédelmi vonatkozású adók a következő ►M3 ESA 2010 ◄ kategóriákba tartoznak:

—

termelési és importadók (D.2),

—

folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5),

—

tőkeadók (D.91).

▼M2

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

—

energiaadók,

—

közlekedési adók,

—

szennyezési adók,

—

erőforrásadók.

A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében való részvételükkel összefüggő, az európai számlarendszerben nyilvántartott kormányzati adóbevételeket is.

A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük azokat az egyéb, környezetvédelemmel kapcsolatos adókat is, amelyeket az összes energia-, közlekedési, szennyezési vagy erőforrásadóba beszámítottak, és amelyeket a tüzelőanyagok széntartalmára vetnek ki (egyéb CO2-adók).

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikát a tárgyév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2020.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2016-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

▼B

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban említett minden mutató tekintetében az adatokat az adókat fizető szervezetek szemszögéből kell megadni.

A termelők vonatkozásában az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerinti bontásban kell megadni, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint, az ►M3 ESA 2010 ◄ -ben meghatározottak szerint).

A fogyasztók vonatkozásában a következőkről kell adatokat szolgáltatni:

—

háztartások,

—

nem rezidensek.

Amennyiben az adót a fenti tevékenységi csoportok közül egyhez sem lehet hozzárendelni, az adatokat máshova nem soroltként kell megadni.

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

III. MELLÉKLET

A GAZDASÁGI SZINTŰ ANYAGÁRAMLÁS-SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a levegő és a víz áramlásai kivételével minden szilárd, gáz-halmazállapotú és folyékony anyagot lefednek, ezeket tömegegység/évben mérve. A nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák két fő célt szolgálnak. A részletezett anyagáramlások számos elemző tanulmány számára jelentenek gazdag empirikus adatbázist. Ezeket emellett különböző, egész gazdaságra vetített anyagáramlási mutatók összeállítására is használják a nemzetgazdaságok számára.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

Az állományok és a folyamatok megkülönböztetése az anyagáramlási rendszer fontos alapelve. A folyamat általában véve olyan változó, amely mennyiséget mér időtartamonként, míg az állomány olyan változó, amely egy bizonyos időpontban méri a mennyiséget. A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a folyamat elvét követik. Ezek a számlák az anyaginput és -output áramlását és az állomány változását mérik a gazdaságban, tömegegység/évben.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák megfelelnek a nemzeti számlák rendszere elveinek, köztük a rezidens elvnek. Lefedik a nemzetgazdaság összes rezidens egységének tevékenységéhez kapcsolódó anyagáramlásokat, az egységek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában a rendszerhatárokon átnyúló anyagáramlások két típusa bír jelentőséggel:

1.

Anyagáramlások a nemzetgazdaság és természetes környezete között. Ezeket az anyagoknak (nyers, finomítatlan vagy szűz) a természetes környezetből való kitermelése és a (gyakran maradványnak nevezett) anyagoknak az oda való kiürítése alkotja.

2.

Anyagáramlások a nemzetgazdaság és a világgazdaság többi része között. Ez az importokat és exportokat foglalja magában.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlákba beletartozik minden olyan áramlás, amely ezeken a rendszerhatárokon átlép, csakúgy, mint a nem természeti jellegű állományok kiegészítései. A gazdaságon belüli egyéb anyagáramlások nem jelennek meg a gazdasági szintű anyagáramlás-számlákban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a nemzetgazdaságot annak teljességében kezelik, és nem írják le pl. a termékek iparágak közti átadását. Szintén nem tartoznak ide a természetes környezeten belüli természetes áramlások.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak adott esetben az 5. szakaszban felsorolt mutatókra vonatkozóan statisztikákat kell készíteniük a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában.

1. A belföldi kitermelés (a levegő és a víz kivételével) a szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok azon éves mennyiségét jelenti, amelyet a gazdaságba történő bevitel céljából a természetes környezetből kitermelnek.

2. A fizikai importok és fizikai exportok az összes importált vagy exportált árut jelentik tömegegységben. Az árupiaci termékek csoportjába a termékek a feldolgozás minden szakaszában beletartoznak, a nyers termékektől a kész termékekig.

▼M2

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2021-es referenciaévtől alkalmazandó.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2021.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2017-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

Az adatokat tömegegységben kifejezve, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.

A. táblázat – Belföldi kitermelés

MF.1.

Biomassza

MF1.1.

Termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.1.1.

Gabonafélék

MF.1.1.2.

Gyökerek és gumók

MF.1.1.3.

Cukortartalmú növények

MF.1.1.4.

Hüvelyesek

MF.1.1.5.

Diófélék

MF.1.1.6.

Olajnövények

MF.1.1.7

Zöldségfélék

MF.1.1.8

Gyümölcsfélék

MF.1.1.9

Rostok

MF1.1.A.

Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.2.

Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.1.

Növényi maradékok (felhasznált)

MF.1.2.1.1.

Szalma

MF.1.2.1.2.

Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)

MF.1.2.2.

Takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.2.1.

Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)

MF.1.2.2.2.

Legelt biomassza

MF.1.3.

Fa

MF.1.3.1.

Faanyag (ipari gömbfa)

MF.1.3.2.

Tűzifa és egyéb kitermelt anyag

MF.1.4.

Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés

MF.1.4.1.

Vadon élő halak kifogása

MF.1.4.2.

Minden egyéb víziállat és vízinövény

MF.1.4.3

Vadászat és gyűjtögetés

MF.2.

Fémtartalmú ércek

MF.2.1.

Vas

MF.2.2.

Nemvasfém

MF.2.2.1.

Réz

MF.2.2.2.

Nikkel

MF.2.2.3.

Ólom

MF.2.2.4.

Cink

MF.2.2.5.

Ón

MF.2.2.6.

Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

MF.2.2.7.

Bauxit és egyéb alumínium

MF.2.2.8.

Urán és tórium

MF.2.2.9.

Egyéb nemvasfém

MF.3.

Nemfém ásványok

MF.3.1.

Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

MF.3.2

Kréta és dolomit

MF.3.3.

Pala

MF.3.4.

Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

MF.3.5.

Só

MF.3.6.

Mészkő és gipsz

MF.3.7.

Agyag és kaolin

MF.3.8.

Homok és kavics

MF.3.9.

Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok

MF.3.A.

Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív adatszolgáltatás)

MF.4.

Fosszilis energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.

Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.1.

Lignit (barnaszén)

MF.4.1.2.

Feketeszén

MF.4.1.3.

Olajpala és olajhomok

MF.4.1.4.

Tőzeg

MF.4.2.

Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók

MF.4.2.1.

Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

MF.4.2.2.

Földgáz

B táblázat (Import – Összkereskedelem) és D táblázat (Export – Összkereskedelem)

MF.1.

Biomassza

MF1.1.

Termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.1.1.

Gabonafélék

MF.1.1.2.

Gyökerek és gumók

MF.1.1.3.

Cukortartalmú növények

MF.1.1.4.

Hüvelyesek

MF.1.1.5.

Diófélék

MF.1.1.6.

Olajnövények

MF.1.1.7.

Zöldségfélék

MF.1.1.8.

Gyümölcsfélék

MF.1.1.9.

Rostok

MF1.1.A.

Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.2.

Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.1.

Növényi maradékok (felhasznált)

MF.1.2.1.1.

Szalma

MF.1.2.1.2.

Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)

MF.1.2.2.

Takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.2.1.

Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)

MF.1.3.

Fa

MF.1.3.1.

Faanyag (ipari gömbfa)

MF.1.3.2.

Tűzifa és egyéb kitermelt anyag

MF.1.4.

Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés

MF.1.4.1.

Vadon élő halak kifogása

MF.1.4.2.

Minden egyéb víziállat és vízinövény

MF.1.5.

Élő állatok és állati termékek (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)

MF.1.5.1.

Élő állatok (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)

MF.1.5.2.

Hús és húskészítmények

MF.1.5.3.

Tejtermékek, madártojás és méz

MF.1.5.4.

Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.)

MF.1.6.

Főként biomassza-eredetű termékek

MF.2.

Fémtartalmú ércek

MF.2.1.

Vas

MF.2.2.

Nemvasfém

MF.2.2.1.

Réz

MF.2.2.2.

Nikkel

MF.2.2.3.

Ólom

MF.2.2.4.

Cink

MF.2.2.5.

Ón

MF.2.2.6.

Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

MF.2.2.7.

Bauxit és egyéb alumínium

MF.2.2.8.

Urán és tórium

MF.2.2.9.

Egyéb nemvasfém

MF.2.3.

Főként fémeredetű termékek

MF.3.

Nemfém ásványok

MF.3.1.

Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

MF.3.2.

Kréta és dolomit

MF.3.3.

Pala

MF.3.4.

Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

MF.3.5.

Só

MF.3.6.

Mészkő és gipsz

MF.3.7.

Agyag és kaolin

MF.3.8.

Homok és kavics

MF.3.9.

Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok

MF.3.B.

Főként nemfémásvány-eredetű termékek

MF.4.

Fosszilis energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.

Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.1.

Lignit (barnaszén)

MF.4.1.2.

Feketeszén

MF.4.1.3.

Olajpala és olajhomok

MF.4.1.4.

Tőzeg

MF.4.2.

Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók

MF.4.2.1.

Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

MF.4.2.2.

Földgáz

MF.4.2.3.

Vásárolt üzemanyag (Import: rezidens egységek által külföldön; Export: nem rezidens egységek által belföldön)

MF.4.2.3.1.

Szárazföldi közlekedési üzemanyag

MF.4.2.3.2.

Vízi közlekedési üzemanyag

MF.4.2.3.3.

Légi közlekedési üzemanyag

MF.4.3.

Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek

MF.5.

Egyéb termékek

MF.6.

Végső kezelésre és ártalmatlanításra szánt hulladék

▼B

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

IV. MELLÉKLET A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA

IV. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi kiadási számlák a környezetvédelmi kiadásokra, vagyis a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrásokra vonatkozó adatokat az integrált nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) kompatibilis módon mutatják be. A számlák lehetővé teszik a környezetvédelmi kiadások összesítését, amelyek meghatározása: a rezidens egységek által felhasznált környezetvédelmi szolgáltatásoknak, a környezetvédelmi tevékenységek bruttó állóeszköz-felhalmozásának, valamint a környezetvédelmi transzfereknek (amelyek nem az előző tételek ellentételezései) az összege a külföld által finanszírozott összeggel csökkentve.

A környezetvédelmi kiadási számlákhoz a nemzeti számlákon már meglevő információt kell felhasználni (termelési és jövedelemtermelési számlák; NACE szerinti bruttó állóeszköz-felhalmozás, forrás-felhasználás táblák; a kormányzati funkciók osztályozásán alapuló adatok), vállalkozások szerkezeti statisztikái, gazdasági szervezetek regisztere és egyéb források.

Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó számlák céljaira gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi kiadási számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, továbbá az elsődleges, másodlagos és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi kiadásokat mutatja ki. Az alábbi szektorokat fedik le:

—

államháztartás (a háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézményeket is beleértve) és a környezetvédelmi szolgáltatásokat intézményi szektorként nyújtó vállalatok. A környezetvédelmi szolgáltatásokat fő tevékenységként nyújtó szakosodott termelők,

—

környezetvédelmi szolgáltatásokat igénybevevő háztartások, államháztartás és vállalatok,

—

a külföld, mint a környezetvédelmi transzferek kedvezményezettje vagy származási helye.

▼M2

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:

—

a környezetvédelmi szolgáltatások kibocsátása. A piaci kibocsátást, a nem piaci kibocsátást és a kiegészítő tevékenységek kibocsátását elkülönítik egymástól,

—

környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználása

—

környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználása környezetvédelmi szolgáltatások előállításához,

—

környezetvédelmi szolgáltatások importja és exportja,

—

a hozzáadottérték-adó (héa) és más adók összege, a környezetvédelmi szolgáltatások során felhasznált termékekre adott támogatással csökkentve,

—

bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint a környezetvédelmi szolgáltatások előállítására szolgáló, nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege,

—

környezetvédelmi szolgáltatások végső fogyasztása.

▼M3 —————

▼M2

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2020.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:

—

a környezetvédelmi szolgáltatások termelője/fogyasztója a 2. szakasz meghatározása szerint,

▼M5

—

a környezeti tevékenységek osztályozási rendszerének (CEP) csoportjai az alábbi csoportosítás szerint:

—

CEP 01 – Levegő és éghajlat;

—

CEP 0301 – Szennyvízgazdálkodás;

—

CEP 0401 – Hulladékgazdálkodás;

—

CEP 0501 – A talaj, a felszín és a felszín alatti víz védelme;

—

CEP 0502 – A biodiverzitás és tájak védelme;

—

CEP 06 – Zaj és sugárzás;

—

A CEP 0701, CEP 0703, CEP 0705, CEP 0707, CEP 0709 – K+F összege a levegőkibocsátás csökkentésére és ellenőrzésére, a szennyvízgazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra, a talajra, a felszínre, a felszín alatti vizekre és a biológiai sokféleségre, valamint a zajra és a sugárzásra vonatkozóan.

▼M2

—

►M4 a környezetvédelmi szolgáltatások kiegészítő tevékenységként történő nyújtása tekintetében az alábbi NACE-bontásban: NACE B, C, D nemzetgazdasági ág és 36. ágazat. A C nemzetgazdasági ágra vonatkozó adatokat a következőképpen kell megadni: ◄

—

NACE C10–C12 – Élelmiszer-, ital- és dohányáru gyártása

—

NACE C17 – Papír, papírtermék gyártása

—

NACE C19–20 – Kokszgyártás, vegyi anyagok és finomított kőolaj és vegyipari termékek gyártása

—

NACE C 21–23 – Gyógyszer-, gumi- műanyag és egyéb nemfém termék gyártása

—

NACE C 24 – Fémalapanyag gyártása

—

NACE C 25–30 – Fémfeldolgozási termék gyártása, beleértve a gép, gépi berendezés gyártását is

—

NACE C13–16, 18, 31–33 – egyéb feldolgozóipari tevékenységek

Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a forgalom teljes összege vagy a foglalkoztatottak száma egy vagy több ilyen NACE-bontásban az uniós összérték kevesebb mint 1 %-át teszi ki, nem kell adatokat szolgáltatniuk az említett NACE-bontásokra vonatkozóan.

▼M5 —————

▼M1

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

V. MELLÉKLET A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA

V. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezeti áruk és szolgáltatások statisztikája a nemzetgazdaság környezetvédelmi termékeket előállító termelési tevékenységeinek adatait rögzíti és mutatja be az ESA szerint bejelentett adatokkal összeegyeztethető módon.

A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számláinál fel kellene használni a nemzeti számlákból, a vállalkozások szerkezeti statisztikáiból, a gazdasági szervezetek regiszteréből és egyéb forrásokból nyert információkat.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezeti áruk és szolgáltatások vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezeti áruk és szolgáltatások rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, és a termelés határán belül létrehozott valamennyi környezeti áruból és szolgáltatásból áll. Az ESA meghatározása szerint a termelés olyan termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási tevékenység, amely egy intézményi egység ellenőrzése és felelőssége alatt valósul meg munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatásráfordítások felhasználásával.

A környezeti áruk és szolgáltatások az alábbi kategóriákba oszthatók: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák.

▼M5

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

—

a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat és a piaci tevékenységek kibocsátása,

—

a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat exportja,

—

a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat és a piaci tevékenységek hozzáadott értéke,

—

foglalkoztatottság a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazatban és a piaci tevékenységek területén,

—

az éghajlatváltozás mérséklését célzó tevékenységekhez kapcsolódó bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF) vállalatok, kormányzatok és háztartások, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények (NPISH) szerinti bontásban,

—

bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF) az éghajlatváltozás mérséklését célzó tevékenységekhez kapcsolódó bruttó állóeszköz-felhalmozásban még nem szereplő termékek esetében, vállalatok, kormányzatok és háztartások, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények (NPISH) szerinti bontásban,

—

az éghajlatváltozás mérséklését célzó termékek végső fogyasztása a vállalatok, kormányzatok és háztartások, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények (NPISH) szerinti bontásban.

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni, a „foglalkoztatottság” mutató kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a „teljes munkaidős egyenérték”.

▼M2

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 22 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2020.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:

▼M4

—

a gazdasági tevékenységek NACE osztályozási rendszere szerint, az alábbiaknak megfelelően csoportosítva:

—

NACE A

—

NACE B

—

NACE C

—

NACE D

—

NACE E

—

NACE F

—

NACE J + NACE K

—

NACE N

—

NACE P

—

NACE Q

—

NACE G + NACE H + NACE I + NACE L + NACE M + NACE O + NACE R + NACE S + NACE T + NACE U + NACE V összege

▼M5

—

a környezeti tevékenységek osztályozási rendszerének (CEP) csoportjai az alábbi csoportosítás szerint:

—

CEP 01 – Levegő és éghajlat;

—

CEP 0201 – Megújuló energiaforrásokból származó energia;

—

CEP 0202 – Energiamegtakarítás és -gazdálkodás;

—

CEP 0301 – Szennyvízgazdálkodás;

—

CEP 0302 – Vízmegtakarítás és a természetes vízkészletekkel való gazdálkodás;

—

CEP 0401 – Hulladékgazdálkodás;

—

CEP 0402 – Anyaghasznosítás és -megtakarítás;

—

CEP 0501 – A talaj, a felszín és a felszín alatti víz védelme;

—

CEP 0502 – A biodiverzitás és tájak védelme;

—

CEP 0503 – Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás;

—

CEP 06 – Zaj és sugárzás;

—

A CEP 0701, CEP 0703, CEP 0705, CEP 0707, CEP 0709 – K+F összege a levegőkibocsátás csökkentésére és ellenőrzésére, a szennyvízgazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra, a talajra, a felszínre, a felszín alatti vizekre és a biológiai sokféleségre, valamint a zajra és a sugárzásra vonatkozóan;

—

A CEP 0702, CEP 0704, CEP 0706, CEP 0708 – K+F összege az energiára, a vízkészletre, az anyaghasznosításra és anyag-megtakarításra, valamint erdőgazdálkodásra vonatkozóan;

—

CEP 08 – Átfogó és egyéb környezetvédelmi célok.

▼M5 —————

▼M1

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

VI. MELLÉKLET A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA

VI. MELLÉKLET

A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A fizikai energiaáramlási számlák a terajoule-ban kifejezett energia fizikai áramlására vonatkozó adatokat tüntetnek fel a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA) teljes mértékben összehangolt módon. A fizikai energiaáramlás-számlák rögzítik az energiaadatokat a nemzetgazdaságok rezidens egységeinek gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenység szerinti bontásban. Ezek a számlák a természetes energiabevitelek, energetikai termékek és veszteségenergiák forrását és felhasználását mutatják be. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést, fogyasztást és felhalmozást.

Ez a melléklet meghatározza a fizikai energiaáramlási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A fizikai energiaáramlási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.

Az ESA alapján egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.

A fizikai energiaáramlási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő fizikai energiaáramlást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy az áramlásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A fizikai energiaáramlási számlák az energiának a környezetből a gazdaságba, a gazdaságból vissza a környezetbe történő, valamint a gazdaságon belüli fizikai áramlását rögzítik.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a fizikai energiaáramlási számlákat a következő mutatók szerint kell elkészíteniük:

—

a fizikai energiaáramlások három általános kategóriába csoportosítva:

i.

természetes energiaforrások;

ii.

energetikai termékek;

iii.

energiamaradványok;

—

a fizikai energiaáramlások eredete öt kategóriába csoportosítva: termelés, fogyasztás, felhalmozás, külföld és környezet,

—

a fizikai áramlások rendeltetési helye, ugyanabba az öt kategóriába csoportosítva, mint a fizikai energiaáramlások eredete.

Valamennyi adatot terajoule-ban kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbi – fizikai egységekben mért – adatokat kell megadni:

—

Az energiaáramlás forrástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) forrását rögzíti eredet, vagyis a „szállító” (függőleges oszlopok) szerint.

—

Az energiaáramlás felhasználástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti eredet, vagyis a „felhasználó” (függőleges oszlopok) szerint.

—

A légköri kibocsátással járó energiaáramlások felhasználástáblája. Ez a tábla a légköri kibocsátással járó, természetes energiaforrások, energetikai termékek (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti a felhasználó és a kibocsátó egység (függőleges oszlopok) szerint.

—

Összekötő táblázat, amely azokat a különböző elemeket mutatja meg, amelyek az energiaszámlák és energiamérlegek közötti eltérést okozzák.

2. A forrástáblának és az energiaáramlások felhasználástábláinak (ideértve a kibocsátással járó áramlásokat) formátuma – a sorokat és oszlopokat tekintetve – megegyezik.

3. Az oszlopok a fizikai áramlások eredetét (forrását) vagy rendeltetését (felhasználását) jelölik. Az oszlopok öt kategóriába vannak csoportosítva:

—

A „termelés” az áruk és szolgáltatások előállítására vonatkozik. A termelési tevékenységek osztályba sorolása a NACE Rev. 2 szerint történik és az adatok jelentésére az A*64 aggregációs szinten kerül sor.

—

A „fogyasztási” tevékenységek a háztartások végleges fogyasztására vonatkozóan összesítve, illetve három alosztályba (közlekedés, hűtés/fűtés, egyéb) sorolva kerülnek feltüntetésre.

—

A „felhalmozás” az energetikai termékkészletek gazdaságon belüli változásaira utal.

—

A „külföld” az importált és exportált termékek áramlását rögzíti.

—

„Környezet” a természetes energiaforrások áramlásának eredetét és a maradvány áramlások rendeltetési helyét rögzíti.

4. A sorok a fizikai áramlás típusát írják le a 3. szakasz első franciabekezdésének osztályozása szerint.

5. A természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok osztályozása az alábbiak szerint:

—

a természetes energiaforrásokat nem megújuló természetes energiaráfordításokra és megújuló természetes energiaráfordításokra lehet osztani,

—

az energetikai termékek csoportosítása az európai energiastatisztikákban használatos osztályozás szerint történik,

—

az energiamaradványok a veszteséget is tartalmazzák (pénzérték nélkül); a kibányászás/kitermelés elosztás/szállítás átalakítás/átváltás és tárolás során bekövetkező veszteségeket; valamint a forrás- és felhasználási táblák kiegyensúlyozására szolgáló egyenlegező tételeket.

6. A rezidens elv mutatójának „átkonvertálása” a területalapú mutatónak az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan történik (nincs iparágak szerinti bontás) és az alábbi módon lehet kiszámítani:

a rezidens egységek összes energiafelhasználása:

–

a rezidens egységek energiafelhasználása külföldön

+

a nem rezidensek energiafelhasználása az adott ország területén

+

statisztikai különbségek

=

bruttó belföldi energiafelhasználás (területalapú)

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

VII. MELLÉKLET AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA

VII. MELLÉKLET

AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

Az erdőszámlák az erdészeti erőforrásokra, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat rögzítik és jelenítik meg az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon. Az erdőszámlák kiegészítő információkkal szolgálnak, és az erdők, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat sajátos jellegéhez igazított fogalmakat használnak.

E melléklet meghatározza az erdőszámlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

Az erdőszámlák az erdészeti erőforrások (fával borított területek és faanyag), valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenység – ideértve a hengeres faanyag előállítását és a vadon termő, nem faeredetű erdei termékek gyűjtését is – állományait és állományváltozásait rögzítik.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok az erdőszámlákat az e szakaszban ismertetett mutatók szerint készítik el.

1. Fával borított területek és faanyag eszközszámlái. A fával borított területek fogalom a következő három pont összegzéseként határozható meg.

a)

Fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő: olyan erdők, ahol az esetleges környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági korlátozások nem gyakorolnak jelentős hatást a mindenkori vagy lehetséges fakitermelésre. Az említett korlátozások megállapíthatók jogi normákkal, gazdálkodói vagy tulajdonosi döntéssel vagy egyéb okokból.

b)

Fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő: valamennyi erdő, amely az a) pontnak megfelelően nem minősül fakitermeléshez rendelkezésre állónak. Ezek olyan erdők, ahol környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági vagy jogi korlátozások megakadályozzák az érdemi fakitermelést. E körbe tartoznak: i. azon erdők, ahol jogi vagy egyéb – politikai döntésből eredő – korlátozások teljes mértékben kizárják, vagy jelentősen korlátozzák a fakitermelést olyan okokból, mint a környezetvédelem vagy a biológiai sokféleség megőrzése (véderdők, nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, így például a különleges környezeti, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek); ii. azon erdők, ahol – a saját végső felhasználási célú alkalmi vágástól eltekintve – túl gyenge a fizikai termelékenység vagy a faminőség, vagy túl nagyok a kitermelési és szállítási költségek.

c)

Egyéb, fával borított területek.

Az „erdő” meghatározása: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek.

Az „egyéb, fával borított terület” meghatározása: erdőnek nem minősülő, több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 5–10 %-os lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal, vagy 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottság mellett cserjékkel, bokrokkal és fákkal vegyesen borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek.

A „nettó éves faanyagnövekmény” meghatározása: az élő fák mennyiségének átlagos éves növekedése, levonva abból az átlagos éves állománypusztulást.

Az „eltávolított állomány” meghatározása: valamennyi kivágott és az erdőből, egyéb, fával borított területekről vagy egyéb kitermelési területekről eltávolított, élő vagy elpusztult fa mennyisége. E körbe tartozik az erdei utak mentén tárolt, eladatlan hengeres faanyag. Szintén ide tartoznak a helyreállított természeti veszteségek, a korábbi időszakban kivágott fáknak a folyó év során történő eltávolítása, a törzstől eltérő faanyag (így például tönkök és ágak) eltávolítása, valamint a természeti okokból, például tűz, szél, rovarok és betegségek miatt elpusztult vagy megsérült fák (úgynevezett természetes veszteségek) eltávolítása. Nem tartozik e körbe a nem fás biomassza vagy bármely, az év során az erdőben hagyott és el nem távolított faanyag, például tönkök, ágak, lombkoronák és a vágási maradék (fakitermelési hulladék).

A „helyrehozhatatlan veszteség” meghatározása: az erdőből el nem távolítható vágási maradék és széldöntés miatti valamennyi kivágás, valamint az erdőtűz miatt elveszett faanyag.

2. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységről jelentő gazdasági számlák. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat meghatározása: valamennyi olyan szakosodott telephely, ahol a NACE Rev. 2. A. nemzetgazdasági ágának 02 ágazatába sorolt tevékenységeket végeznek.

Az ESA 2010-fogalommeghatározásokat használó következő mutatókra vonatkozóan kell jelenteni:

—

kibocsátás;

—

ebből: saját végső felhasználási célú kibocsátás;

—

folyó termelőfelhasználás;

—

bruttó hozzáadott érték;

—

állóeszközök értékcsökkenése;

—

egyéb termelési adók;

—

egyéb termelési támogatások;

—

munkavállalói jövedelem;

—

bruttó állóeszköz-felhalmozás és nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege;

—

készletváltozás;

—

tőketranszferek.

A tagállamok az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazaton belüli foglalkoztatásról ezer éves munkaerőegységben (ÉME) tesznek jelentést a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) meghatározottak szerint.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2023.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.

5. szakasz

JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban meghatározott mutatókra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

1.

Fával borított területek, a következő bontásban:

—

fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;

—

fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;

—

egyéb, fával borított területek.

Mindegyik említett kategóriát tovább kell bontani a következők szerint:

—

nyitó terület a referenciaév elején;

—

erdőtelepítés és egyéb növekmények;

—

erdőirtás és egyéb csökkenések;

—

statisztikai átsorolás;

—

záró terület a referenciaév végén.

Az adatokat ezer hektárban kell jelenteni.

2.

A faanyag mennyisége, a következő bontásban:

—

fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;

—

fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;

—

egyéb, fával borított területek.

A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:

—

nyitó állomány a referenciaév elején;

—

nettó növekmény;

—

eltávolítás;

—

helyrehozhatatlan veszteség;

—

statisztikai átsorolás;

—

egyenlegező tétel;

—

záró állomány a referenciaév végén.

A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:

—

nyitó állomány a referenciaév elején;

—

eltávolítás;

—

egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között);

—

záró állomány a referenciaév végén.

Az adatokat kéreggel együtt mért ezer m3-ben kell jelenteni.

3.

A faanyag értéke, a következő bontásban:

—

fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;

—

fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;

—

egyéb, fával borított területek.

A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:

—

nyitó állomány a referenciaév elején;

—

nettó növekmény;

—

eltávolítás;

—

helyrehozhatatlan veszteség;

—

átértékelés;

—

statisztikai átsorolás;

—

egyenlegező tétel;

—

záró állomány a referenciaév végén.

A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:

—

nyitó állomány a referenciaév elején;

—

eltávolítás;

—

egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között);

—

záró állomány a referenciaév végén.

Az adatokat nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.

4.

A gazdasági számlák esetében a 3. szakaszban említett kibocsátást a tevékenység szerinti termékosztályozásnak (2.1 verzió) megfelelően meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:

—

erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék);

—

az erdőgazdálkodásból származó faanyag nettó növekményeként meghatározott erdei fafélék (02.10.30. sz. termék);

—

nyers faanyag (02.20.1. sz. termék) – a nem erdőgazdálkodásból származó faanyag értékesítését is beleértve – amely a következő, két külön sorban jelentendő tételekből áll:

i.

tűzifa (02.20.14. és 02.20.15. sz. termék);

ii.

hengeresfa, vagyis a tűlevelű hengeresfa (02.20.11. sz. termék), nem tűlevelű hengeresfa a trópusi hengeresfa kivételével (02.20.12. sz. termék) és trópusi hengeresfa (02.20.13. sz. termék) összessége;

—

vadon termő erdei termény gyűjtése (02.30. sz. termék);

—

az erdőgazdálkodási és fakitermelési tevékenység szolgáltatások-mutatója, amelynek meghatározása: erdei faiskolai tevékenységek (02.10.2. sz. termék), erdészeti szolgáltatás (02.4. sz. termék) és az erdőgazdálkodási ágazati szakosodott telephely által nyújtott bármely egyéb szolgáltatások;

—

a szakosodott telephelyen végzett kapcsolódó másodlagos tevékenységekből származó egyéb termékek, így például termesztett gomba és szarvasgomba (01.13.8), egyéb, a Vaccinium (áfonyafélék) nemzetségébe tartozó, máshova nem sorolt bogyós termésű gyümölcs (01.25.19), természetes gumi (01.29.10), egyéb durván faragott fa, hasított karó, bot (16.10.39), faszén (20.14.72), természetvédelmi területi szolgáltatások, ideértve a vadállomány-megőrzési szolgáltatásokat (91.04.12) és a szakosodott telephely által előállított egyéb termék.

A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat folyó termelőfelhasználását a termékek tevékenység szerinti osztályozásának 2.1. verziója szerint meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:

—

az erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és az erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék), valamint a faanyag előállításához felhasználó erdei fafélék (02.10.3. sz. termék) összessége;

—

az energia és a kenőanyagok, többek között a villamos energia (35.11.10. sz. termék), motorbenzin (19.20.21. sz. termék), földgáz, cseppfolyós vagy gáznemű (06.20.10. termék), kenőolajok, máshova nem sorolt egyéb nehéz kőolajpárlatok és készítményeik (19.20.29. sz. termék) és egyéb hasonló termékek összessége;

—

az erdőgazdálkodás és fakitermelés szolgáltatások-mutatójának összege, ideértve az erdei faiskolai tevékenységet (02.10.2. sz. termék), az erdészeti szolgáltatást (02.4. sz. termék) és az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazati szakosodott telephely által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásokat;

—

egyik folyó termelőfelhasználási változóban sem elszámolt egyéb áruk és szolgáltatások.

A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazati készletváltozást a következő bontás szerint kell jelenteni:

—

a művelés alatt álló biológiai erőforrásokon végzett befejezetlen termelés készletváltozása;

—

egyéb készletváltozás.

Valamennyi mutatót nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.

5.

Az egyéb, fával borított területekre vonatkozó adatokat önkéntes alapon kell jelenteni.

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

VIII. MELLÉKLET A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS HASONLÓ TRANSZFEREK SZÁMLÁINAK MODULJA

VIII. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS HASONLÓ TRANSZFEREK SZÁMLÁINAK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet és a természeti erőforrások védelmét szolgáló tevékenységeknek, többek között a környezetvédelmi termékek előállításának és felhasználásának a támogatására irányuló folyó és tőketranszferekről gyűjtenek és jelenítenek meg adatokat az ESA 2010 fogalmaival és fogalommeghatározásaival összeegyeztethető módon.

E melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Az említett adatokat kell felhasználni a nemzeti környezetvédelmi kiadások összeállításához is, a IV. mellékletben meghatározottak szerint.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet védelme vagy a természeti erőforrások felhasználásának és kitermelésének csökkentése céljából az államháztartásból gazdasági szektoroknak (a hazai gazdaságban vagy külföldre) teljesített, valamint nem rezidensektől (külföldi illetőségűektől) származó viszonzatlan kifizetéseket rögzítik.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláit a következő mutatók szerint készítik el:

—

támogatások (D.3. ESA 2010-kód);

—

egyéb folyó transzferek (D.6. és D.7. ESA 2010-kód);

—

tőketranszferek (D.9. ESA 2010-kód).

Valamennyi adatot nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2023.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.

5. szakasz

JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat a következők szerint kell jelenteni:

—

fizető gazdasági szektor, a következőképpen:

—

államháztartás;

—

külföld;

—

kedvezményezett gazdasági szektor, a következőképpen:

—

államháztartás;

—

vállalatok;

—

háztartások;

—

háztartásokat segítő nonprofit intézmények;

—

külföld.

▼M5

(2) Az 1. pontban említett egyes jelentéstételi kategóriák esetében az adatokat a környezeti tevékenységek osztályozási rendszerének csoportjai (classification of environmental purposes, CEP) szerint kell jelenteni a következő csoportosításban:

—

CEP 01 – Levegő és éghajlat;

—

CEP 0201 – Megújuló energiaforrásokból származó energia;

—

CEP 0202 – Energiamegtakarítás és -gazdálkodás;

—

CEP 0301 – Szennyvízgazdálkodás;

—

CEP 0302 – Vízmegtakarítás és a természetes vízkészletekkel való gazdálkodás;

—

CEP 0401 – Hulladékgazdálkodás;

—

CEP 0402 – Anyaghasznosítás és -megtakarítás;

—

CEP 0501 – A talaj, a felszín és a felszín alatti víz védelme;

—

CEP 0502 – A biodiverzitás és tájak védelme;

—

CEP 0503 – Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás;

—

CEP 06 – Zaj és sugárzás;

—

A CEP 0701, CEP 0703, CEP 0705, CEP 0707, CEP 0709 – K+F összege a levegőkibocsátás csökkentésére és ellenőrzésére, a szennyvízgazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra, a talajra, a felszínre, a felszín alatti vizekre és a biológiai sokféleségre, valamint a zajra és a sugárzásra vonatkozóan;

—

A CEP 0702, CEP 0704, CEP 0706, CEP 0708 – K+F összege az energiára, a vízkészletre, az anyaghasznosításra és anyag-megtakarításra, valamint erdőgazdálkodásra vonatkozóan;

—

CEP 08 – Átfogó és egyéb környezetvédelmi célok.

▼M3

3. ►M5 A valamennyi CEP-osztály (CEP 01–08) összesítése szerint csoportosított, az államháztartásból vállalatoknak teljesítendő transzfereket a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. szerinti osztályozásának megfelelően további csoportokba kell sorolni a következőképpen: ◄

—

NACE A – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat;

—

NACE B – bányászat és kőfejtés;

—

NACE C – feldolgozóipar;

—

NACE D – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás;

—

NACE E – vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés;

—

NACE F – építőipar;

—

NACE G – nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorbiciklijavítás;

—

NACE H – szállítás és raktározás;

—

NACE I–U – egyéb nemzetgazdasági ágak.

▼M5 —————

▼M3

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

IX. MELLÉKLET AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA

IX. MELLÉKLET

AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztéma-eszközök kiterjedéséről és állapotáról, valamint az általuk a társadalom és a gazdaság számára nyújtott szolgáltatásokról jelenítenek meg adatokat. Az adatok összhangban vannak a SEEA EA-val, és összeegyeztethetők az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal.

Az ökoszisztéma-számlák lehetőség szerint meglévő, többek között Föld-megfigyelésből, környezeti jelentéstételből és egyéb adatforrásokból származó információkat használnak fel.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztémák kiterjedését, állapotát és az ökoszisztéma-szolgáltatások mozgását rögzítik.

Az ökoszisztéma kiterjedése az ökoszisztéma mérete az adott területen. Az ökoszisztéma kiterjedésének számlái a nemzeti területen lévő szárazföldi (ideértve az édesvizet is) és tengeri ökoszisztémákra vonatkoznak.

Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma abiotikus, biotikus és domborzati mutatói tekintetében, ökoszisztéma-típusok szerint mért minősége.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások az ökoszisztémák által a gazdasági és egyéb emberi tevékenységekhez nyújtott előnyök. E körbe tartozik: i. az ellátás, ii. a szabályozás és fenntartás, valamint iii. a kulturális szolgáltatások. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái a nemzeti területen lévő ökoszisztémák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások tényleges biztosítását és igénybevételét rögzítik.

A tematikus számlák olyan számlák, amelyek meghatározott szakpolitikai témakörök – így például biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, óceánok és városi térségek – szerint rendszerezik az adatokat.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a következő mutatók szerint készítik el az ökoszisztéma-számlákat.

1.

Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái, amelyek a nemzeti területen lévő ökoszisztémák területét és területváltozását rögzítik ökoszisztéma-típusonként. A tagállamoknak ezer hektárban kifejezve kell az ökoszisztémák kiterjedésének számláira vonatkozóan jelenteniük.

2.

Konverziós mátrix, amely az ökoszisztémák kiterjedésének számláit alkotó elemek egyikeként az ökoszisztéma-típusok közötti átváltásokat rögzíti két időpont között, hektárban.

3.

Az ökoszisztémák állapotának számlái, amelyek az ökoszisztéma-mutatókat rögzítik a következők szerint:

a)

települések és egyéb mesterséges területek esetében:

—

a nagyvárosokban és a környező városokban és elővárosokban található zöldterületeket a nagyvárosok és a környező városok és elővárosok teljes területére számítva, az összterület %-ában kifejezve kell jelenteni, ideértve az említett területen lévő valamennyi ökoszisztéma-típust;

—

a legfeljebb 2,5 μm átmérőjű szálló por nagyvárosi koncentrációját a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, μg/m3-ben kifejezve kell jelenteni;

b)

szántók esetében:

—

a feltalaj szervesszén-tartalmát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell jelenteni;

c)

gyepterületek esetében:

—

a feltalaj szervesszén-tartalmát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell jelenteni;

d)

szántók és gyepterületek esetében együttesen:

—

a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó indexet a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti összesített indexként kell jelenteni;

e)

erdők és erdőterületek esetében:

—

a holtfát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, m3/ha-ban kifejezve kell jelenteni;

—

a fás borítottság sűrűségét a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, %-ban kifejezve kell jelenteni;

—

a közönséges erdei madarakra vonatkozó index; az erdeimadár-index a közönséges erdei madarak előfordulási gyakoriságának az európai elterjedési területükön való időbeli alakulását mutatja; olyan összetett index, amelyet az európai erdei élőhelyekre vonatkozó madárfaj-mutatók megfigyelési adatainak alapján állapítanak meg; az index a fajok konkrét jegyzékén alapul minden egyes tagállamban;

f)

tengerpartok, dűnék és vizes élőhelyek esetében:

—

az ökoszisztéma-jellegű tengerpartokat, dűnéket és vizes élőhelyeket magában foglaló tengerparti övezetekben meglévő mesterséges vízhatlan területek lefedettségének arányát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, %-ban kifejezve kell jelenteni.

A nagyvárosok, a városok és az elővárosok az (EU) 2017/2391 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) meghatározott, az urbanizáció fokát leíró tipológia szerint kategorizált helyi közigazgatási egységek.

4.

Ökoszisztéma-szolgáltatások számlái, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását és igénybevételét rögzítik forrás- és felhasználástáblákban. A forrástábla az ökoszisztémák által társadalmi-gazdasági rendszerek számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására vonatkozó adatokat foglalja magában. A felhasználástábla az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó adatokat tartalmazza az igénybevétel jellege szerinti bontásban, az 5. szakaszban meghatározottak szerint.

A forrás- és felhasználástáblákat a következő fizikai egységekben kifejezve kell jelenteni.

a)

Ellátó szolgáltatások

—

A terményellátás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a növénynövekedéshez, a különböző felhasználási célra betakarított termények mennyiségén alapuló becslésként. E körbe tartozik az élelmiszer- és rosttermelés, a takarmánycélú és energianövények, valamint a legelt biomassza, a III. melléklet A. táblázatának 1.1. és 1.2. pontjában foglaltak szerint.

—

A beporzás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása vadon élő beporzókon keresztül az első franciabekezdésben említett növények termesztéséhez. A hozzájárulásokat a beporzóktól függő növények vadon élő beporzóknak tulajdonítható tonnáiban kifejezve, a beporzóktól függő növények – azaz a gyümölcsfák, a bogyós termésű gyümölcsök, a paradicsomok, az olajos magvak és az „egyéb” növények – fő fajtái szerinti bontásban kell jelenteni.

—

A faellátás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a fák és más fás biomassza növekedéséhez, és azt a VII. mellékletben meghatározott nettó növekményként, kéreggel együtt mért ezer m3-ben kifejezve kell jelenteni.

b)

Szabályozási és fenntartási szolgáltatások

—

A légszűrés meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a légszennyező anyagok szűréséhez a szennyező anyagok ökoszisztéma-összetevőkön (különösen a fák) való kiülepedése, az összetevők általi felvétele, megkötése és tárolása révén. Ez enyhíti a szennyező anyagok káros hatásait. A hozzájárulásokat az adszorbeált szálló por tonnáiban kifejezve kell jelenteni.

—

A globális éghajlat-szabályozás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentéséhez a szén légkörből való eltávolítása (nettó megkötés) és ökoszisztémákban való megtartása (tárolása) révén. A hozzájárulásokat a nettó megkötött szén tonnáiban és a szárazföldi ökoszisztémákban tárolt szerves szén – ideértve a felszín feletti és a felszín alatti készleteket is – tonnáiban kifejezve kell jelenteni.

—

A helyi éghajlat-szabályozás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a városi térségek külső légköri viszonyainak szabályozásához az emberek életkörülményeit javító és a gazdasági termelést támogató növényzet révén. A hozzájárulást a 25 oC feletti hőmérsékletű napokon a nagyvárosi hőmérséklet városi növényzetnek betudható csökkenéseként, Celsius-fokban kifejezve kell jelenteni.

c)

Kulturális szolgáltatások

—

A természeti turizmussal összefüggő szolgáltatások meghatározása: az ökoszisztéma olyan hozzájárulása – különösen a ökoszisztémák biofizikai mutatói és tulajdonságai útján –, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a környezetet a környezettel való közvetlen, in situ, fizikai és tapasztalati interakciók révén használják és élvezzék. Az említett hozzájárulásokat az ökoszisztémák felkeresésének betudható – szállodákban, szállókban, kempingekben stb. töltött – vendégéjszakák számában kifejezve kell jelenteni.

5.

Az ökoszisztéma-számlákhoz az ökoszisztéma-típusok következő táblázatát kell használni:

Kategória	Ökoszisztéma típusa
1.	Települések és egyéb mesterséges területek
2.	Szántók
3.	Gyepterületek (legelők, természetközeli és természetes gyepterületek)
4.	Erdők és erdőterületek
5.	Fenyérek és cserjések
6.	Gyér növényzetű ökoszisztémák
7.	Szárazföldi vizes élőhelyek
8.	Folyók és csatornák
9.	Tavak és víztározók
10.	Tengeri árapálycsatornák és átmeneti vizek
11.	Tengeri árapálycsatornák és átmeneti vizek
12.	Tengeri ökoszisztémák (parti tengervizek, talapzatok és a nyílt óceán)

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat a következők szerint kell összeállítani és továbbítani:

—

az ökoszisztémák kiterjedésének és az ökoszisztémák állapotának számlái esetében háromévente; az adatoknak a referenciaév reprezentatív átlagára, valamint a hároméves időszakban a két referenciaév között bekövetkező változásokat tartalmazó konverziós mátrixra kell vonatkozniuk;

—

az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái esetében évente, feltéve, hogy a Bizottság (Eurostat) modellezési eszközöket bocsát rendelkezésre az ökoszisztéma-szolgáltatások kiszámításához; ilyen eszközök hiányában az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái esetében is háromévente.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2024. A konverziós mátrix esetében az első referenciaév 2027.

5. Az első adattovábbításkor a tagállamok 2024-től kezdődően közölnek adatokat az ökoszisztémák kiterjedésének és állapotának számláira, valamint a fizikai egységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat tartalmazó forrás- és felhasználástáblákra vonatkozóan. A konverziós mátrix esetében az adatoknak a 2024 és 2027 között bekövetkező változásokat kell kifejezniük.

6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint a kiterjedés és állapot számláira vonatkozóan az n–3. és n. évről szolgáltatnak adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2024 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2024 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.

5. szakasz

JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK

1. Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái: a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus esetében az első adattovábbításkor közölt adatokat kell jelenteni az első referenciaévre vonatkozóan. Valamennyi későbbi adattovábbításkor az adatokat a következők szerint kell jelenteni:

—

az ökoszisztémák kiterjedése az előző referenciaévben;

—

növekedések;

—

csökkenések;

—

az ökoszisztémák kiterjedése a folyó referenciaévben.

A konverziós mátrixnak a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus közötti átváltásokról kell adatokat jelentenie az előző és a folyó referenciaév között.

2. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái: a 3. szakaszban említett ökoszisztéma-szolgáltatások esetében az adatokat forrás- és felhasználástáblákban kell jelenteni a következők szerint:

a)

forrástábla, amely a 3. szakaszban említett szolgáltatások éves nyújtását rögzíti a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus – a 10. és 12. kategória kivételével – szerinti bontásban;

b)

felhasználástábla, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételét rögzíti a következő bontásban:

—

ágazatok folyó termelőfelhasználása;

—

az államháztartás végső fogyasztása;

—

háztartások végső fogyasztása;

—

bruttó felhalmozás;

—

kivitel.

3. Nem köteles adatokat jelenteni egy tagállam, ha a teljes szárazföldi területe nem haladja meg az Unió teljes szárazföldi területének 0,3 %-át.

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok