|
+IX. MELLÉKLET AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA |
IX. MELLÉKLET AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA
IX. MELLÉKLET AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA 1. szakasz CÉLKITŰZÉSEK Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztéma-eszközök kiterjedéséről és állapotáról, valamint az általuk a társadalom és a gazdaság számára nyújtott szolgáltatásokról jelenítenek meg adatokat. Az adatok összhangban vannak a SEEA EA-val, és összeegyeztethetők az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal. Az ökoszisztéma-számlák lehetőség szerint meglévő, többek között Föld-megfigyelésből, környezeti jelentéstételből és egyéb adatforrásokból származó információkat használnak fel. 2. szakasz LEFEDETTSÉG Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztémák kiterjedését, állapotát és az ökoszisztéma-szolgáltatások mozgását rögzítik. Az ökoszisztéma kiterjedése az ökoszisztéma mérete az adott területen. Az ökoszisztéma kiterjedésének számlái a nemzeti területen lévő szárazföldi (ideértve az édesvizet is) és tengeri ökoszisztémákra vonatkoznak. Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma abiotikus, biotikus és domborzati mutatói tekintetében, ökoszisztéma-típusok szerint mért minősége. Az ökoszisztéma-szolgáltatások az ökoszisztémák által a gazdasági és egyéb emberi tevékenységekhez nyújtott előnyök. E körbe tartozik: i. az ellátás, ii. a szabályozás és fenntartás, valamint iii. a kulturális szolgáltatások. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái a nemzeti területen lévő ökoszisztémák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások tényleges biztosítását és igénybevételét rögzítik. A tematikus számlák olyan számlák, amelyek meghatározott szakpolitikai témakörök – így például biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, óceánok és városi térségek – szerint rendszerezik az adatokat. 3. szakasz MUTATÓK JEGYZÉKE A tagállamok a következő mutatók szerint készítik el az ökoszisztéma-számlákat.
1.
Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái, amelyek a nemzeti területen lévő ökoszisztémák területét és területváltozását rögzítik ökoszisztéma-típusonként. A tagállamoknak ezer hektárban kifejezve kell az ökoszisztémák kiterjedésének számláira vonatkozóan jelenteniük.
2.
Konverziós mátrix, amely az ökoszisztémák kiterjedésének számláit alkotó elemek egyikeként az ökoszisztéma-típusok közötti átváltásokat rögzíti két időpont között, hektárban.
3.
Az ökoszisztémák állapotának számlái, amelyek az ökoszisztéma-mutatókat rögzítik a következők szerint:
a)
települések és egyéb mesterséges területek esetében:
—
a nagyvárosokban és a környező városokban és elővárosokban található zöldterületeket a nagyvárosok és a környező városok és elővárosok teljes területére számítva, az összterület %-ában kifejezve kell jelenteni, ideértve az említett területen lévő valamennyi ökoszisztéma-típust;
—
a legfeljebb 2,5 μm átmérőjű szálló por nagyvárosi koncentrációját a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, μg/m3-ben kifejezve kell jelenteni;
b)
szántók esetében:
—
a feltalaj szervesszén-tartalmát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell jelenteni;
c)
gyepterületek esetében:
—
a feltalaj szervesszén-tartalmát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell jelenteni;
d)
szántók és gyepterületek esetében együttesen:
—
a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó indexet a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti összesített indexként kell jelenteni;
e)
erdők és erdőterületek esetében:
—
a holtfát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, m3/ha-ban kifejezve kell jelenteni;
—
a fás borítottság sűrűségét a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, %-ban kifejezve kell jelenteni;
—
a közönséges erdei madarakra vonatkozó index; az erdeimadár-index a közönséges erdei madarak előfordulási gyakoriságának az európai elterjedési területükön való időbeli alakulását mutatja; olyan összetett index, amelyet az európai erdei élőhelyekre vonatkozó madárfaj-mutatók megfigyelési adatainak alapján állapítanak meg; az index a fajok konkrét jegyzékén alapul minden egyes tagállamban;
f)
tengerpartok, dűnék és vizes élőhelyek esetében:
—
az ökoszisztéma-jellegű tengerpartokat, dűnéket és vizes élőhelyeket magában foglaló tengerparti övezetekben meglévő mesterséges vízhatlan területek lefedettségének arányát a jelentéstételi időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, %-ban kifejezve kell jelenteni.
A nagyvárosok, a városok és az elővárosok az (EU) 2017/2391 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) meghatározott, az urbanizáció fokát leíró tipológia szerint kategorizált helyi közigazgatási egységek.
4.
Ökoszisztéma-szolgáltatások számlái, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását és igénybevételét rögzítik forrás- és felhasználástáblákban. A forrástábla az ökoszisztémák által társadalmi-gazdasági rendszerek számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására vonatkozó adatokat foglalja magában. A felhasználástábla az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó adatokat tartalmazza az igénybevétel jellege szerinti bontásban, az 5. szakaszban meghatározottak szerint. A forrás- és felhasználástáblákat a következő fizikai egységekben kifejezve kell jelenteni.
a)
Ellátó szolgáltatások
—
A terményellátás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a növénynövekedéshez, a különböző felhasználási célra betakarított termények mennyiségén alapuló becslésként. E körbe tartozik az élelmiszer- és rosttermelés, a takarmánycélú és energianövények, valamint a legelt biomassza, a III. melléklet A. táblázatának 1.1. és 1.2. pontjában foglaltak szerint.
—
A beporzás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása vadon élő beporzókon keresztül az első franciabekezdésben említett növények termesztéséhez. A hozzájárulásokat a beporzóktól függő növények vadon élő beporzóknak tulajdonítható tonnáiban kifejezve, a beporzóktól függő növények – azaz a gyümölcsfák, a bogyós termésű gyümölcsök, a paradicsomok, az olajos magvak és az „egyéb” növények – fő fajtái szerinti bontásban kell jelenteni.
—
A faellátás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a fák és más fás biomassza növekedéséhez, és azt a VII. mellékletben meghatározott nettó növekményként, kéreggel együtt mért ezer m3-ben kifejezve kell jelenteni.
b)
Szabályozási és fenntartási szolgáltatások
—
A légszűrés meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a légszennyező anyagok szűréséhez a szennyező anyagok ökoszisztéma-összetevőkön (különösen a fák) való kiülepedése, az összetevők általi felvétele, megkötése és tárolása révén. Ez enyhíti a szennyező anyagok káros hatásait. A hozzájárulásokat az adszorbeált szálló por tonnáiban kifejezve kell jelenteni.
—
A globális éghajlat-szabályozás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentéséhez a szén légkörből való eltávolítása (nettó megkötés) és ökoszisztémákban való megtartása (tárolása) révén. A hozzájárulásokat a nettó megkötött szén tonnáiban és a szárazföldi ökoszisztémákban tárolt szerves szén – ideértve a felszín feletti és a felszín alatti készleteket is – tonnáiban kifejezve kell jelenteni.
—
A helyi éghajlat-szabályozás meghatározása: az ökoszisztéma hozzájárulása a városi térségek külső légköri viszonyainak szabályozásához az emberek életkörülményeit javító és a gazdasági termelést támogató növényzet révén. A hozzájárulást a 25 oC feletti hőmérsékletű napokon a nagyvárosi hőmérséklet városi növényzetnek betudható csökkenéseként, Celsius-fokban kifejezve kell jelenteni.
c)
Kulturális szolgáltatások
—
A természeti turizmussal összefüggő szolgáltatások meghatározása: az ökoszisztéma olyan hozzájárulása – különösen a ökoszisztémák biofizikai mutatói és tulajdonságai útján –, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a környezetet a környezettel való közvetlen, in situ, fizikai és tapasztalati interakciók révén használják és élvezzék. Az említett hozzájárulásokat az ökoszisztémák felkeresésének betudható – szállodákban, szállókban, kempingekben stb. töltött – vendégéjszakák számában kifejezve kell jelenteni.
5.
Az ökoszisztéma-számlákhoz az ökoszisztéma-típusok következő táblázatát kell használni:
4. szakasz ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK 1. A statisztikákat a következők szerint kell összeállítani és továbbítani:
—
az ökoszisztémák kiterjedésének és az ökoszisztémák állapotának számlái esetében háromévente; az adatoknak a referenciaév reprezentatív átlagára, valamint a hároméves időszakban a két referenciaév között bekövetkező változásokat tartalmazó konverziós mátrixra kell vonatkozniuk;
—
az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái esetében évente, feltéve, hogy a Bizottság (Eurostat) modellezési eszközöket bocsát rendelkezésre az ökoszisztéma-szolgáltatások kiszámításához; ilyen eszközök hiányában az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái esetében is háromévente.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani. 3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan. 4. Az első referenciaév 2024. A konverziós mátrix esetében az első referenciaév 2027. 5. Az első adattovábbításkor a tagállamok 2024-től kezdődően közölnek adatokat az ökoszisztémák kiterjedésének és állapotának számláira, valamint a fizikai egységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat tartalmazó forrás- és felhasználástáblákra vonatkozóan. A konverziós mátrix esetében az adatoknak a 2024 és 2027 között bekövetkező változásokat kell kifejezniük. 6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint a kiterjedés és állapot számláira vonatkozóan az n–3. és n. évről szolgáltatnak adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2024 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2024 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek. 5. szakasz JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK 1. Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái: a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus esetében az első adattovábbításkor közölt adatokat kell jelenteni az első referenciaévre vonatkozóan. Valamennyi későbbi adattovábbításkor az adatokat a következők szerint kell jelenteni:
—
az ökoszisztémák kiterjedése az előző referenciaévben;
—
növekedések;
—
csökkenések;
—
az ökoszisztémák kiterjedése a folyó referenciaévben.
A konverziós mátrixnak a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus közötti átváltásokról kell adatokat jelentenie az előző és a folyó referenciaév között. 2. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái: a 3. szakaszban említett ökoszisztéma-szolgáltatások esetében az adatokat forrás- és felhasználástáblákban kell jelenteni a következők szerint:
a)
forrástábla, amely a 3. szakaszban említett szolgáltatások éves nyújtását rögzíti a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus – a 10. és 12. kategória kivételével – szerinti bontásban;
b)
felhasználástábla, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételét rögzíti a következő bontásban:
—
ágazatok folyó termelőfelhasználása;
—
az államháztartás végső fogyasztása;
—
háztartások végső fogyasztása;
—
bruttó felhalmozás;
—
kivitel.
3. Nem köteles adatokat jelenteni egy tagállam, ha a teljes szárazföldi területe nem haladja meg az Unió teljes szárazföldi területének 0,3 %-át. 6. szakasz AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|