|
+VII. MELLÉKLET AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA |
VII. MELLÉKLET AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA
VII. MELLÉKLET AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA 1. szakasz CÉLKITŰZÉSEK Az erdőszámlák az erdészeti erőforrásokra, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat rögzítik és jelenítik meg az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon. Az erdőszámlák kiegészítő információkkal szolgálnak, és az erdők, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat sajátos jellegéhez igazított fogalmakat használnak. E melléklet meghatározza az erdőszámlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. 2. szakasz LEFEDETTSÉG Az erdőszámlák az erdészeti erőforrások (fával borított területek és faanyag), valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenység – ideértve a hengeres faanyag előállítását és a vadon termő, nem faeredetű erdei termékek gyűjtését is – állományait és állományváltozásait rögzítik. 3. szakasz MUTATÓK JEGYZÉKE A tagállamok az erdőszámlákat az e szakaszban ismertetett mutatók szerint készítik el. 1. Fával borított területek és faanyag eszközszámlái. A fával borított területek fogalom a következő három pont összegzéseként határozható meg.
a)
Fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő: olyan erdők, ahol az esetleges környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági korlátozások nem gyakorolnak jelentős hatást a mindenkori vagy lehetséges fakitermelésre. Az említett korlátozások megállapíthatók jogi normákkal, gazdálkodói vagy tulajdonosi döntéssel vagy egyéb okokból.
b)
Fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő: valamennyi erdő, amely az a) pontnak megfelelően nem minősül fakitermeléshez rendelkezésre állónak. Ezek olyan erdők, ahol környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági vagy jogi korlátozások megakadályozzák az érdemi fakitermelést. E körbe tartoznak: i. azon erdők, ahol jogi vagy egyéb – politikai döntésből eredő – korlátozások teljes mértékben kizárják, vagy jelentősen korlátozzák a fakitermelést olyan okokból, mint a környezetvédelem vagy a biológiai sokféleség megőrzése (véderdők, nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, így például a különleges környezeti, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek); ii. azon erdők, ahol – a saját végső felhasználási célú alkalmi vágástól eltekintve – túl gyenge a fizikai termelékenység vagy a faminőség, vagy túl nagyok a kitermelési és szállítási költségek.
c)
Egyéb, fával borított területek. Az „erdő” meghatározása: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek. Az „egyéb, fával borított terület” meghatározása: erdőnek nem minősülő, több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 5–10 %-os lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal, vagy 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottság mellett cserjékkel, bokrokkal és fákkal vegyesen borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek. A „nettó éves faanyagnövekmény” meghatározása: az élő fák mennyiségének átlagos éves növekedése, levonva abból az átlagos éves állománypusztulást. Az „eltávolított állomány” meghatározása: valamennyi kivágott és az erdőből, egyéb, fával borított területekről vagy egyéb kitermelési területekről eltávolított, élő vagy elpusztult fa mennyisége. E körbe tartozik az erdei utak mentén tárolt, eladatlan hengeres faanyag. Szintén ide tartoznak a helyreállított természeti veszteségek, a korábbi időszakban kivágott fáknak a folyó év során történő eltávolítása, a törzstől eltérő faanyag (így például tönkök és ágak) eltávolítása, valamint a természeti okokból, például tűz, szél, rovarok és betegségek miatt elpusztult vagy megsérült fák (úgynevezett természetes veszteségek) eltávolítása. Nem tartozik e körbe a nem fás biomassza vagy bármely, az év során az erdőben hagyott és el nem távolított faanyag, például tönkök, ágak, lombkoronák és a vágási maradék (fakitermelési hulladék). A „helyrehozhatatlan veszteség” meghatározása: az erdőből el nem távolítható vágási maradék és széldöntés miatti valamennyi kivágás, valamint az erdőtűz miatt elveszett faanyag. 2. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységről jelentő gazdasági számlák. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat meghatározása: valamennyi olyan szakosodott telephely, ahol a NACE Rev. 2. A. nemzetgazdasági ágának 02 ágazatába sorolt tevékenységeket végeznek. Az ESA 2010-fogalommeghatározásokat használó következő mutatókra vonatkozóan kell jelenteni:
—
kibocsátás;
—
ebből: saját végső felhasználási célú kibocsátás;
—
folyó termelőfelhasználás;
—
bruttó hozzáadott érték;
—
állóeszközök értékcsökkenése;
—
egyéb termelési adók;
—
egyéb termelési támogatások;
—
munkavállalói jövedelem;
—
bruttó állóeszköz-felhalmozás és nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege;
—
készletváltozás;
—
tőketranszferek.
A tagállamok az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazaton belüli foglalkoztatásról ezer éves munkaerőegységben (ÉME) tesznek jelentést a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) meghatározottak szerint. 4. szakasz ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK 1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani. 2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani. 3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan. 4. Az első referenciaév 2023. 5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell. 6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek. 5. szakasz JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK A 3. szakaszban meghatározott mutatókra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:
1.
Fával borított területek, a következő bontásban:
—
fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;
—
fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;
—
egyéb, fával borított területek.
Mindegyik említett kategóriát tovább kell bontani a következők szerint:
—
nyitó terület a referenciaév elején;
—
erdőtelepítés és egyéb növekmények;
—
erdőirtás és egyéb csökkenések;
—
statisztikai átsorolás;
—
záró terület a referenciaév végén.
Az adatokat ezer hektárban kell jelenteni.
2.
A faanyag mennyisége, a következő bontásban:
—
fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;
—
fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;
—
egyéb, fával borított területek.
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:
—
nyitó állomány a referenciaév elején;
—
nettó növekmény;
—
eltávolítás;
—
helyrehozhatatlan veszteség;
—
statisztikai átsorolás;
—
egyenlegező tétel;
—
záró állomány a referenciaév végén.
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:
—
nyitó állomány a referenciaév elején;
—
eltávolítás;
—
egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között);
—
záró állomány a referenciaév végén.
Az adatokat kéreggel együtt mért ezer m3-ben kell jelenteni.
3.
A faanyag értéke, a következő bontásban:
—
fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő;
—
fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő;
—
egyéb, fával borított területek.
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:
—
nyitó állomány a referenciaév elején;
—
nettó növekmény;
—
eltávolítás;
—
helyrehozhatatlan veszteség;
—
átértékelés;
—
statisztikai átsorolás;
—
egyenlegező tétel;
—
záró állomány a referenciaév végén.
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:
—
nyitó állomány a referenciaév elején;
—
eltávolítás;
—
egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között);
—
záró állomány a referenciaév végén.
Az adatokat nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.
4.
A gazdasági számlák esetében a 3. szakaszban említett kibocsátást a tevékenység szerinti termékosztályozásnak (2.1 verzió) megfelelően meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:
—
erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék);
—
az erdőgazdálkodásból származó faanyag nettó növekményeként meghatározott erdei fafélék (02.10.30. sz. termék);
—
nyers faanyag (02.20.1. sz. termék) – a nem erdőgazdálkodásból származó faanyag értékesítését is beleértve – amely a következő, két külön sorban jelentendő tételekből áll:
i.
tűzifa (02.20.14. és 02.20.15. sz. termék);
ii.
hengeresfa, vagyis a tűlevelű hengeresfa (02.20.11. sz. termék), nem tűlevelű hengeresfa a trópusi hengeresfa kivételével (02.20.12. sz. termék) és trópusi hengeresfa (02.20.13. sz. termék) összessége;
—
vadon termő erdei termény gyűjtése (02.30. sz. termék);
—
az erdőgazdálkodási és fakitermelési tevékenység szolgáltatások-mutatója, amelynek meghatározása: erdei faiskolai tevékenységek (02.10.2. sz. termék), erdészeti szolgáltatás (02.4. sz. termék) és az erdőgazdálkodási ágazati szakosodott telephely által nyújtott bármely egyéb szolgáltatások;
—
a szakosodott telephelyen végzett kapcsolódó másodlagos tevékenységekből származó egyéb termékek, így például termesztett gomba és szarvasgomba (01.13.8), egyéb, a Vaccinium (áfonyafélék) nemzetségébe tartozó, máshova nem sorolt bogyós termésű gyümölcs (01.25.19), természetes gumi (01.29.10), egyéb durván faragott fa, hasított karó, bot (16.10.39), faszén (20.14.72), természetvédelmi területi szolgáltatások, ideértve a vadállomány-megőrzési szolgáltatásokat (91.04.12) és a szakosodott telephely által előállított egyéb termék.
A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat folyó termelőfelhasználását a termékek tevékenység szerinti osztályozásának 2.1. verziója szerint meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:
—
az erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és az erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék), valamint a faanyag előállításához felhasználó erdei fafélék (02.10.3. sz. termék) összessége;
—
az energia és a kenőanyagok, többek között a villamos energia (35.11.10. sz. termék), motorbenzin (19.20.21. sz. termék), földgáz, cseppfolyós vagy gáznemű (06.20.10. termék), kenőolajok, máshova nem sorolt egyéb nehéz kőolajpárlatok és készítményeik (19.20.29. sz. termék) és egyéb hasonló termékek összessége;
—
az erdőgazdálkodás és fakitermelés szolgáltatások-mutatójának összege, ideértve az erdei faiskolai tevékenységet (02.10.2. sz. termék), az erdészeti szolgáltatást (02.4. sz. termék) és az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazati szakosodott telephely által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásokat;
—
egyik folyó termelőfelhasználási változóban sem elszámolt egyéb áruk és szolgáltatások.
A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazati készletváltozást a következő bontás szerint kell jelenteni:
—
a művelés alatt álló biológiai erőforrásokon végzett befejezetlen termelés készletváltozása;
—
egyéb készletváltozás.
Valamennyi mutatót nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.
5.
Az egyéb, fával borított területekre vonatkozó adatokat önkéntes alapon kell jelenteni. 6. szakasz AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|