AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 300/2008/EK RENDELETE (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk Célok

2. cikk Hatály

3. cikk Fogalommeghatározások

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„polgári légi közlekedés”: bármilyen, polgári légi jármű által végzett légiközlekedési művelet, kivéve a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 3. cikkében említett állami légi járművek általi műveleteket;

2.

„légi közlekedés védelme”: a polgári légi közlekedésnek a polgári légi közlekedés védelmét veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szembeni védelmét célzó intézkedések, valamint az emberi és anyagi erőforrások összessége;

3.

„üzemben tartó”: légiközlekedési szállítási tevékenységben részt vevő, vagy ilyet felajánló személy, szervezet vagy vállalkozás;

4.

„légi fuvarozó”: érvényes működési engedéllyel, vagy azzal egyenértékű okmánnyal rendelkező légiközlekedési vállalkozás;

5.

„közösségi légi fuvarozó”: egy tagállam által a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelettel ( 1 ) összhangban kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légiközlekedési vállalkozás;

6.

„jogalany”: az üzemben tartótól eltérő személy, szervezet vagy vállalkozás;

7.

„tiltott tárgyak”: a légi közlekedés védelmét veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésére alkalmas fegyverek, robbanószerkezetek vagy egyéb veszélyes készülékek, tárgyak vagy anyagok;

8.

„átvizsgálás”: a tiltott tárgyak azonosítására és/vagy kimutatására szolgáló műszaki vagy egyéb eszközök alkalmazása;

9.

„védelmi ellenőrzés”: olyan eszközök alkalmazása, amellyel a tiltott tárgyak bevitele megakadályozható;

10.

„belépési ellenőrzés”: olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel az illetéktelen személyek és/vagy járművek belépése megakadályozható;

11.

„légi oldal”: valamely repülőtér mozgásterülete, a szomszédos területek, valamint épületek vagy azok részei, ahová a belépés korlátozott;

12.

„földi oldal”: a repülőtér légi oldallal szomszédos területei és épületek vagy azok részei;

13.

„szigorított védelmi terület”: a légi oldalon lévő olyan területek, ahová a belépés korlátozott, és ahol légiközlekedés-védelmi követelmények vannak érvényben;

14.

„elkülönített terület”: olyan terület, amelyet belépési ellenőrzés választ el a szigorított védelmi területtől, vagy – amennyiben maga is szigorított védelmi terület – a repülőtér egyéb szigorított védelmi területeitől;

15.

„védelmi háttérellenőrzés”: a szigorított védelmi területekre kíséret nélküli belépésre való jogosultság megállapításának részeként valamely személy személyazonosságának – és annak részeként bűnügyi múltjának – dokumentált ellenőrzése;

16.

„átszálló utasok, átrakandó poggyász, áru vagy postai küldemény”: olyan utasok, poggyász, áru vagy postai küldemény, amely másik légi járművön utazik tovább, mint amelyen érkezett;

17.

„tranzitutasok, tranzitpoggyász, tranzitáru, tranzit postai küldemény”: olyan utasok, poggyász, áru vagy postai küldemény, amely ugyanazon a légi járművön utazik tovább, mint amelyen érkezett;

18.

„potenciálisan rendzavaró utas”: olyan utas, akit kitoloncoltak, aki belépésre bevándorlási okokból nem jogosult vagy aki törvényes őrizet alatt áll;

19.

„kézipoggyász”: a légi jármű utasterében történő szállításra szánt poggyász;

20.

„feladott poggyász”: a légi jármű csomagterében történő szállításra szánt poggyász;

21.

„kísért feladott poggyász”: a légi jármű csomagterében való szállításra elfogadott olyan feladott poggyász, amelynek feladója a fedélzeten van;

22.

„légifuvarozói postai küldemény”: olyan postai küldemény, amelynek feladója és címzettje is légi fuvarozó;

23.

„légifuvarozói anyagok”: olyan anyagok, amelyek feladója és címzettje is légi fuvarozó, vagy amelyeket légi fuvarozó használ;

24.

„postai küldemény”: az Egyetemes Postaegyesület szabályaival összhangban a postaszolgálatok részére átadott és általuk történő kézbesítésre szánt levélküldemények és egyéb tárgyak, amelyek nem minősülnek légifuvarozói postai küldeménynek;

25.

„áru”: légi járművön történő szállításra szánt bármely vagyontárgy, kivéve a poggyászt, a postai küldeményt, a légifuvarozói postai küldeményt, a légifuvarozói anyagokat és a fedélzeti ellátmányt;

26.

„meghatalmazott ügynök”: légi fuvarozó, ügynök, szállítmányozó vagy egyéb olyan jogalany, aki az áru vagy a postai küldemény tekintetében biztosítja a védelmi ellenőrzéseket;

27.

„ismert szállító”: az áru vagy postai küldemény saját költségére történő szállításának kezdeményezője, akinek eljárásai megfelelnek olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek, amelyek lehetővé teszik, hogy az áru vagy postai küldemény bármilyen légi járművön szállítható legyen;

28.

„listás szállító”: az áru vagy postai küldemény saját költségére történő szállításának kezdeményezője, akinek eljárásai megfelelnek olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek, amelyek lehetővé teszik, hogy az áru, illetve postai küldemény kizárólag árut szállító, illetve kizárólag postai küldeményt szállító légi járművön legyen szállítható;

29.

„légi jármű védelmi ellenőrzése”: a légi jármű azon belső részeinek alapos átvizsgálása, amelyekhez az utasok hozzáférhettek, valamint a csomagtér átvizsgálása tiltott tárgyak és a légi jármű elleni jogellenes cselekmények felderítése céljából;

30.

„légi jármű védelmi átvizsgálása”: a légi jármű belsejének és hozzáférhető külsejének alapos átvizsgálása tiltott tárgyak és a légi jármű védelmét veszélyeztető jogellenes cselekmények felderítése céljából;

31.

„hatósági védelmi kísérő”: a légi járművön utazó, a légi fuvarozót engedélyező állam alkalmazásában álló személy, akinek feladata, hogy megvédje a légi járművet és annak utasait a járat védelmét veszélyeztető jogellenes cselekményektől.

4. cikk Közös alapkövetelmények

5. cikk Védelmi költségek

5. cikk

Védelmi költségek

A közösségi jog megfelelő szabályainak figyelembevételével minden tagállam meghatározhatja, hogy a polgári légi közlekedést veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szembeni védelem érdekében az e rendelet keretében hozott védelmi intézkedések költségeit milyen körülmények között és milyen mértékben kell az államnak, a repülőtéri jogalanyoknak, a légi fuvarozóknak, más felelős ügynökségeknek vagy a felhasználóknak viselnie. Adott esetben és a közösségi joggal összhangban a tagállamok és a felhasználók hozzájárulhatnak az e rendelet keretében hozott szigorúbb védelmi intézkedések költségeihez. Amennyiben az a gyakorlatban megvalósítható, a védelmi költségek bármely díja vagy azok áthárítása közvetlenül kapcsolódik az adott védelmi szolgáltatások nyújtásának költségeihez és csak a tényleges költségek visszatérítésére szolgál.

6. cikk A tagállamok által alkalmazott szigorúbb intézkedések

7. cikk Harmadik országok által megkövetelt védelmi intézkedések

8. cikk Együttműködés a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel

8. cikk

Együttműködés a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel

A Szerződés 300. cikkének sérelme nélkül a Bizottság szándéknyilatkozatot köthet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) az ellenőrzésekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 17. függeléke tagállamok általi betartásának párhuzamos ellenőrzése.

9. cikk A felelős hatóság

9. cikk

A felelős hatóság

Amennyiben egy tagállamon belül két vagy több szervezet is foglalkozik a polgári légi közlekedés védelmével, a tagállamnak ki kell jelölnie egyetlen hatóságot (a továbbiakban: felelős hatóság), amely felelős a 4. cikkben említett közös alapkövetelmények végrehajtásának összehangolásáért és figyelemmel kíséréséért.

10. cikk A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program

11. cikk A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási program

12. cikk A repülőtér-védelmi program

13. cikk Légifuvarozói védelmi program

14. cikk Jogalanyok védelmi programja

15. cikk Bizottsági ellenőrzések

16. cikk Éves jelentés

16. cikk

Éves jelentés

A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak e rendelet alkalmazásáról és annak a légi közlekedés védelmének javítására gyakorolt hatásáról.

17. cikk Az érdekelt felek tanácsadó csoportja

17. cikk

Az érdekelt felek tanácsadó csoportja

A 19. cikkben említett bizottság szerepének sérelme nélkül a Bizottság felállítja az érdekelt feleknek a légi közlekedés védelmével foglalkozó tanácsadó csoportját, amelynek tagjai a légi közlekedés védelmével foglalkozó, vagy abban közvetlenül érintett európai képviseleti szervezetek. E csoport kizárólagos feladata a Bizottságnak való tanácsadás. A 19. cikkben említett bizottságnak tájékoztatnia kell e tanácsadó csoportot a teljes szabályozási bizottsági eljárás alatt.

18. cikk Az információk közzététele

18. cikk

Az információk közzététele

Általános szabályként a Bizottság közzéteszi azokat az intézkedéseket, amelyek közvetlen hatással vannak az utasokra. A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat értelmében azonban a következő dokumentumok EU minősített információknak tekintendők:

a)

a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések és eljárások, amennyiben érzékeny védelmi adatokat tartalmaznak;

b)

a 15. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági ellenőrzésekről készült jelentések és a felelős hatóságok válaszai.

19. cikk A bizottság eljárása

20. cikk A Közösség és harmadik országok közötti megállapodások

20. cikk

A Közösség és harmadik országok közötti megállapodások

Adott esetben, valamint a közösségi jognak megfelelően a Közösség és a harmadik országok közötti, a Szerződés 300. cikkével összhangban levő légiközlekedési megállapodásokban olyan egyezményeket lehet előirányozni, amelyek elismerik, hogy a harmadik országokban alkalmazott védelmi követelmények egyenértékűek a közösségi követelményekkel, az „egyszeri védelmi ellenőrzés” céljának az Európai Unió és a harmadik országok közötti valamennyi járat tekintetében való előmozdítása érdekében.

21. cikk Szankciók

21. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

22. cikk A finanszírozásról szóló bizottsági jelentés

22. cikk

A finanszírozásról szóló bizottsági jelentés

A Bizottság legkésőbb 2008. december 31-ig jelentést tesz a polgári légi közlekedés védelme terén hozott intézkedések költségeinek finanszírozására vonatkozó elvekről. Az említett jelentés megvizsgálja, hogy milyen lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a védelmi díjakat kizárólag a védelmi költségek fedezésére használják, továbbá az ilyen díjak átláthatóságának javítása érdekében. A jelentés emellett foglalkozik a repülőterek és a légi fuvarozók közötti torzulásmentes verseny biztosításához szükséges elvekkel, valamint a védelmi intézkedések költségeinek az adófizetők és felhasználók közötti megosztása tekintetében a fogyasztók védelmének biztosítását szolgáló különböző módszerekkel. E bizottsági jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

23. cikk Hatályon kívül helyezés

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2320/2002/EK rendelet hatályát veszti.

24. cikk Hatálybalépés

►M1I. MELLÉKLET◄ A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS JOGELLENES CSELEKMÉNYEKKEL SZEMBENI VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEK (4. CIKK)

►M1 I. MELLÉKLET ◄

A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS JOGELLENES CSELEKMÉNYEKKEL SZEMBENI VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEK (4. CIKK)

1. A REPÜLŐTEREK VÉDELME

1.1. Repülőtér-tervezési követelmények

1.

A repülőterek és kapcsolódó építmények tervezésénél, építésénél, valamint átalakításánál teljes mértékben figyelembe kell venni az e mellékletben és a végrehajtási jogi aktusokban foglalt közös alapkövetelményeket.

2.

A repülőtereken a következő területeket kell kialakítani:

a)

földi oldal;

b)

légi oldal;

c)

szigorított védelmi területek; valamint

d)

a szigorított védelmi területek kritikus részei.

1.2. Belépési ellenőrzés

1.

Az illetéktelen személyek és járművek belépésének megakadályozása érdekében a légi oldalra való belépést korlátozni kell.

2.

Az illetéktelen személyek és járművek belépésének megakadályozása érdekében a szigorított védelmi területekre való belépést is ellenőrizni kell.

3.

A légi oldalra és a szigorított védelmi területre csak azon személyek és járművek léphetnek be, akik vagy amelyek megfelelnek a védelmi feltételeknek.

4.

Minden személynek – beleértve a hajózószemélyzet tagjait – védelmi háttérellenőrzésen kell átesnie, mielőtt részére hajózószemélyzeti tag azonosítókártyát vagy a szigorított védelmi területre való, kíséret nélküli belépésre jogosító repülőtéri azonosítókártyát állítanának ki.

1.3. A nem utazó személyek és személyes tárgyaik átvizsgálása

1.

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen bevinni, a nem utazó személyeket és személyes tárgyaikat folyamatos és véletlenszerű módon át kell vizsgálni a szigorított védelmi területre való belépésük előtt.

2.

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen bevinni, minden nem utazó személyt és személyes tárgyait át kell vizsgálni a szigorított védelmi terület kritikus részeire való belépése előtt.

1.4. Járművek átvizsgálása

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen bevinni, a szigorított védelmi területre lépő járműveket előzetesen át kell vizsgálni.

1.5. Megfigyelés, őrjárat és egyéb fizikai ellenőrzések

A repülőtereteken és adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhető szomszédos területen biztosítani kell a megfigyelést, az őrjáratot és egyéb fizikai ellenőrzéseket annak érdekében, hogy a személyek gyanús viselkedését észlelni lehessen, hogy a jogellenes cselekményre lehetőséget adó sérülékeny pontokat azonosítani lehessen, és hogy a személyeket meg lehessen akadályozni ilyen cselekmények elkövetésében.

2. A REPÜLŐTEREK ELKÜLÖNÍTETT TERÜLETEI

A repülőterek elkülönített területein parkoló olyan légi járművet, amelyre a 4. cikk (4) bekezdésében említett alternatív intézkedések vonatkoznak, el kell különíteni az olyan légi járművektől, amelyekre teljes egészében a közös alapkövetelmények vonatkoznak, hogy biztosított legyen, hogy ez utóbbi légi járművekre, azok utasaira, poggyászukra, áruira és a postai küldeményeire vonatkozó védelmi követelmények nem kerülnek veszélybe.

3. A LÉGI JÁRMŰVEK VÉDELME

1.

A légi járművet indulás előtt légi jármű védelmi ellenőrzésnek vagy légi jármű védelmi átvizsgálásnak kell alávetni annak érdekében, hogy ne legyenek a fedélzeten tiltott tárgyak. A tranzit légi járműre alternatív intézkedések vonatkozhatnak.

2.

Minden légi járművet védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

4. UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

4.1. Az utasok és a kézipoggyász átvizsgálása

1.

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen bevinni a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére, minden induló, átszálló és tranzitutast és kézipoggyászát át kell vizsgálni.

2.

Az átszálló utasok és kézipoggyászaik mentesülhetnek az átvilágítás alól, amennyiben:

a)

az egyik tagállamból érkeznek, kivéve, ha a Bizottság vagy a tagállam olyan tájékoztatást adott, amely szerint az érintett utas és kézipoggyásza nem tekinthető a közös alapkövetelményeknek megfelelően átvizsgáltnak; vagy

b)

olyan harmadik országból érkeznek, ahol a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

3.

A tranzitutasok és kézipoggyászaik mentesülhetnek az átvilágítás alól, amennyiben:

a)

a légi jármű fedélzetén maradnak; vagy

b)

kizárólag azokkal az induló, átvizsgált utasokkal vegyülnek, akik ugyanabba a légi járműbe szállnak be; vagy

c)

az egyik tagállamból érkeznek, kivéve, ha a Bizottság vagy a tagállam olyan tájékoztatást adott, amely szerint az érintett utas és kézipoggyásza nem tekinthető a közös alapkövetelményeknek megfelelően átvizsgáltnak; vagy

d)

olyan harmadik országból érkeznek, ahol a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

4.2. Az utasok és a kézipoggyász védelme

1.

Az utasokat és kézipoggyászukat az átvizsgálás helyétől az őket szállító légi jármű indulásáig védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

2.

Az átvizsgált, induló utasok nem keveredhetnek az érkező utasokkal, az alábbi esetektől eltekintve:

a)

az utasok az egyik tagállamból érkeznek, kivéve, ha a Bizottság vagy a tagállam olyan tájékoztatást adott, amely szerint az érintett érkező utas és kézipoggyásza nem tekinthető a közös alapkövetelményeknek megfelelően átvizsgáltnak; vagy

b)

az utasok olyan harmadik országból érkeznek, ahol a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

4.3. Potenciálisan veszélyes utasok

A potenciálisan veszélyes utasok esetében indulás előtt megfelelő védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

5. FELADOTT POGGYÁSZ

5.1. A feladott poggyász átvizsgálása

1.

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére vinni, minden feladott poggyászt át kell vizsgálni a légi járműbe való berakodás előtt.

2.

Az átrakandó feladott poggyász mentesülhet az átvilágítás alól, amennyiben:

a)

az egyik tagállamból érkezik, kivéve, ha a Bizottság vagy a tagállam olyan tájékoztatást adott, amely szerint az érintett feladott poggyász nem tekinthető a közös alapkövetelményeknek megfelelően átvizsgáltnak; vagy

b)

olyan harmadik országból érkezik, ahol a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak.

3.

A tranzit feladott poggyász mentesülhet az átvilágítás alól, amennyiben a légi jármű fedélzetén marad.

5.2. A feladott poggyász védelme

A feladott poggyászt az átvizsgálás helyétől vagy a légi fuvarozó általi átvételtől – amelyikre hamarabb kerül sor – az azt szállító légi jármű indulásáig védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

5.3. Poggyász-összeegyeztetés

1.

Minden egyes feladott poggyászt azonosítani kell, hogy kísért vagy nem kísért feladott poggyász-e.

2.

Nem kísért feladott poggyász nem szállítható, kivéve, ha azt az utason kívül álló körülmények miatt különítették el, vagy ha megfelelő védelmi ellenőrzésnek vetették alá.

6. ÁRU ÉS POSTAI KÜLDEMÉNY

6.1. Az áru és a postai küldemény védelmi ellenőrzése

1.

A légi járműbe való berakodás előtt minden árut és postai küldeményt védelmi ellenőrzésnek kell alávetni. A légi fuvarozó csak olyan árut vagy postai küldeményt fogadhat el szállításra, amelynek védelmi ellenőrzését maga végezte el vagy a védelmi ellenőrzés elvégzését meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító igazolja és felelősséget vállal érte.

2.

Az átrakandó áru és postai küldemény esetén a végrehajtási jogi aktusban részletezett alternatív védelmi ellenőrzés alkalmazható.

3.

A tranzitáru és tranzit postai küldemény mentesülhet az ellenőrzés alól, amennyiben a légi jármű fedélzetén marad.

6.2. Az áru és a postai küldemény védelme

1.

A légi járművön szállítandó árut és postai küldeményt a védelmi ellenőrzés elvégzésének helyétől az azt szállító légi jármű indulásáig védeni kell az illetéktelen beavatkozástól.

2.

Az olyan árut és postai küldeményt, amelyet a védelmi ellenőrzések elvégzése után nem védtek megfelelően az illetéktelen beavatkozástól, ismételten át kell vizsgálni.

7. LÉGIFUVAROZÓI POSTA ÉS LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen a légi jármű fedélzetére felvinni, minden légifuvarozói postát és légifuvarozói anyagot védelmi ellenőrzésnek kell alávetni, és azokat az ellenőrzés elvégzésétől a légi járműbe való berakodásáig védeni kell.

8. FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen a légi jármű fedélzetére vinni, minden, a járatokon használandó vagy szállítandó fedélzeti ellátmányt – beleértve az ételt – védelmi ellenőrzésnek kell alávetni, és az ellenőrzés elvégzésétől a légi járműbe való berakodásáig védeni kell.

9. REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK

Annak érdekében, hogy tiltott tárgyakat ne lehessen bevinni a repülőterek szigorított védelmi területeire, az árusításra vagy használatra szánt készleteket – beleértve a vámmentes boltok és éttermek készleteit – védelmi ellenőrzésnek kell alávetni.

10. REPÜLÉS TARTAMA ALATTI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

1.

Az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályok sérelme nélkül:

a)

meg kell akadályozni, hogy illetéktelen személyek a repülés tartama alatt beléphessenek a pilótafülkébe;

b)

a potenciálisan veszélyes utasokra a repülés tartama alatt megfelelő védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

2.

Megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni – mint például a pilótafülke-személyzet és a légiutas-kísérő személyzet kiképzése – a repülés közbeni jogellenes cselekmények megakadályozása érdekében.

3.

Fegyver – kivéve a csomagtérben szállított fegyvereket – csak akkor szállítható a légi jármű fedélzetén, ha az előírt védelmi feltételek a nemzeti jogokkal összhangban teljesülnek és az érintett államok erre engedélyt adtak.

4.

A 3. bekezdés a járatokon alkalmazott hatósági védelmi kísérőkre is vonatkozik, amennyiben fegyvert viselnek.

11. A SZEMÉLYZET TOBORZÁSA ÉS KÉPZÉSE

1.

Az olyan a személyeket, akik átvizsgálásokat, belépési ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzéseket végeznek, úgy kell toborozni, képezni és – adott esetben – minősíteni, hogy az szavatolja a felvételi alkalmasságukat és azt, hogy képesek a rájuk bízott feladatok elvégzésére.

2.

Az utasoktól eltekintve azok a személyek, akiknek a szigorított védelmi területre belépési jogosultsággal kell rendelkezniük, védelmi képzésen kell részt venniük, mielőtt megkapnák a repülőtéri azonosítókártyát vagy a hajózószemélyzeti tag azonosítókártyát.

3.

Az 1. és 2. bekezdésben említett képzésre kezdetben, majd rendszeres időközönként kerül sor.

4.

Az 1. és 2. bekezdésben említett személyek képzését nyújtó oktatóknak rendelkezniük kell a szükséges képesítéssel.

12. VÉDELMI BERENDEZÉSEK

Az átvizsgálás, belépési ellenőrzés és egyéb védelmi ellenőrzések végzésére használt berendezéseknek meg kell felelniük a meghatározott leírásoknak, és képesnek kell lenniük a szóban forgó védelmi ellenőrzések végrehajtására.

II. MELLÉKLET A tagállamok részéről a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó közös követelmények

II. MELLÉKLET

A tagállamok részéről a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó közös követelmények

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. E melléklet alkalmazásában:

1.

„éves forgalom”: az érkező, induló és átszálló utasok összlétszáma (egyszeri figyelembevétellel);

2.

„felelős hatóság”: a tagállam által a 9. cikk értelmében kijelölt nemzeti hatóság, amely felel az adott tagállam nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programja végrehajtásának koordinálásáért és ellenőrzéséért;

3.

„ellenőr”: a felelős hatóság nevében az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó tagállami ellenőrző tevékenységet folytató személy;

4.

„tanúsítvány”: a felelős hatóság által vagy nevében kiállított hivatalos értékelés és igazolás arról, hogy egy személy a felelős hatóság megállapítása szerint megfelelő mértékben rendelkezik az ellenőri feladatok ellátásához szükséges kompetenciákkal;

5.

„az (előírásoknak való) megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység”: minden olyan eljárás vagy folyamat, amely alkalmas e rendelet és a nemzeti légiközlekedés-védelmi programok végrehajtásának értékelésére;

6.

„hiba”: a légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelés elmulasztása;

7.

„vizsgálat”: a védelmi intézkedések és eljárások végrehajtásának megvizsgálása a hibák megállapítása, valamint annak felmérése céljából, hogy az említett intézkedéseket és eljárásokat hatékonyan és a kívánt színvonalon végezték-e;

8.

„meghallgatás”: az ellenőr által végzett szóbeli ellenőrzés annak megállapítására, hogy végrehajtásra kerülnek-e bizonyos védelmi intézkedések vagy eljárások;

9.

„szemrevételezés”: az ellenőr által végzett vizuális ellenőrzés annak megállapítására, hogy végrehajtásra kerülnek-e adott védelmi intézkedések vagy eljárások;

10.

„nyílt tesztelés”: átvizsgálást végző személyek vagy más érintett védelmi személyzet részvételével meghirdetett gyakorlat, amely realisztikusan szimulálja egy védelmi ellenőrzés elvégzését vagy egy jogellenes beavatkozás végrehajtását olyan tényezők vizsgálata vagy mérése céljából, mint például a meglévő védelmi intézkedések végrehajtásának hatékonysága, illetve az adott személyzetnek a kijelölt feladatok ellátásával kapcsolatos kompetenciái és képességei;

11.

„érintett hatóságok”: a 19. fejezet alkalmazásában a légiközlekedés-védelmi események, incidensek, jogellenes beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekmények bejelentéséért felelős hatóság vagy bármely más nemzeti hatóság;

12.

„bejelentő”: az a jogi vagy természetes személy, aki vagy amely a tagállamok által létrehozott kötelező vagy önkéntes bejelentési eljárás alapján légiközlekedés-védelmi eseményt, incidenst, jogellenes beavatkozást, ahhoz kapcsolódó előkészítő cselekményt vagy egyéb, a védelemmel kapcsolatos információt jelent be;

13.

„reprezentatív minta”: a lehetséges opciók közül ellenőrzésre kiválasztott adatok, amelyek száma elegendő és jellege megfelelő ahhoz, hogy a végrehajtás színvonalára vonatkozóan általános következtetések alapját képezze;

14.

„védelmi felülvizsgálat”: a védelmi intézkedések és eljárások alapos vizsgálata annak megállapítására, hogy végrehajtásuk teljeskörűen és folyamatosan történik-e;

15.

„légiközlekedés-védelmi incidens”: olyan légiközlekedés-védelmi esemény, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja az utasok, a személyzet, a földi személyzet és a lakosság biztonságát;

16.

„légiközlekedés-védelmi esemény”: minden olyan, a védelemmel kapcsolatos esemény, amely csökkent védelmi kimenetelt eredményezhet, növelheti az üzemeltetési kockázatokat, vagy veszélyezteti az utasok, a személyzet, a földi személyzet és a lakosság biztonságát, vagy a megfelelés esetleges megsértését jelenti. Ez magában foglalja a polgári légi közlekedés jogellenes beavatkozásokkal szembeni védelme terén fennálló gyenge pontok azonosítását vagy megfigyelését;

17.

„teszt”: a légiközlekedés-védelmi intézkedések próbája, melynek során a felelős hatóság jogellenes beavatkozási kísérlet szimulálásával ellenőrzi a meglévő védelmi intézkedések hatékonyságát;

18.

„hitelesítés”: az ellenőr által végzett tevékenység annak megállapítására, hogy egy bizonyos védelmi intézkedés ténylegesen életbe lépett-e;

19.

„gyenge pont”: a végrehajtott intézkedések és eljárások bármely olyan hiányossága, amely valamely jogellenes beavatkozás érdekében kihasználható volna.

2. A FELELŐS HATÓSÁG HATÁSKÖREI

2.1. A tagállamoknak a felelős hatóság részére biztosítaniuk kell mind az e rendelet, mind az e rendelet végrehajtására irányuló jogi aktusok előírásainak nyomon követésére és betartatására vonatkozó szükséges hatásköröket, beleértve a 21. cikk szerinti szankciók kiszabására vonatkozó hatáskört.

2.2. A felelős hatóság az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységeket folytat és szükséges hatáskörökkel rendelkezik a beazonosított hibák megállapított határidőn belüli elhárításának megkövetelésére.

2.3. A hibák kijavítására és a végrehajtásra irányuló intézkedések tekintetében létre kell hozni egy fokozatosságon és arányosságon alapuló megközelítést, amely egymásra épülő lépésekből áll. A hibák kijavítása érdekében többek között az alábbiakban felsorolt lépéseket kell megtenni:

a)

írásbeli tanácsadás és ajánlások;

b)

hivatalos írásbeli figyelmeztetés;

c)

hivatalos hatósági felszólítás;

d)

közigazgatási szankciók és jogi eljárások.

Ezek közül a felelős hatóság elhagyhat egy vagy több lépést, különösen ha súlyos vagy visszatérő hibáról van szó.

3. A NEMZETI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI PROGRAM CÉLJAI ÉS TARTALMA

3.1. A nemzeti minőségbiztosítási program célja a légiközlekedés-védelmi intézkedések hatékony és megfelelő végrehajtásának a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység keretében történő vizsgálata, valamint az e rendelet és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program előírásainak való megfelelés szintjének meghatározása.

3.2. A nemzeti minőségbiztosítási program az alábbi elemekből áll:

a)

szervezeti felépítés, hatáskörök és erőforrások meghatározása;

b)

az ellenőrök munkaköri leírása, valamint a képesítésükkel kapcsolatos követelmények meghatározása;

c)

a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek, beleértve a védelmi felülvizsgálatok, a vizsgálatok, a tesztek és a védelmi előírások tényleges vagy lehetséges megsértésére irányuló felderítés hatókörét, a védelmi felülvizsgálatok és a vizsgálatok gyakoriságát, valamint a megfelelés minősítését;

d)

felmérések, amennyiben indokolt újragondolni a védelmi szempontokat;

e)

a hibák kijavítására irányuló intézkedések meghatározása a hibáról szóló jelentéstétel, az ellenőrzés és a légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végzett korrekciós tevékenységek részleteivel;

f)

végrehajtási intézkedések, valamint adott esetben – az e melléklet 2.1. és 2.3. pontjában meghatározott – büntetések;

g)

jelentéstétel a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységről, beleértve adott esetben a nemzeti szervek közötti, a megfelelés szintjeiről szóló információcserét;

h)

a repülőtér, az üzemben tartó és a jogalanyok belső minőségbiztosítási intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzési eljárás;

i)

a nemzeti minőségbiztosítási program eredményeinek rögzítése és elemzése a tendenciák megállapítására és a jövőbeni politikaformálás irányítására;

j)

a légiközlekedés-védelmi incidensekre, a jogellenes beavatkozásokra és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekményekre vonatkozó információknak a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős bármely üzemben tartó és jogalany által az érintett hatóságok részére történő, praktikus módon és időben történő kötelező bejelentésére szolgáló eljárás;

k)

a nyilvánosság, az utasok, a személyzet, a légi személyzet, a földi személyzet és a légi közlekedési ágazatban érintett bármely más személy által szolgáltatott védelmi információk elemzésére szolgáló bizalmas, önkéntes jelentési rendszer.

4. A MEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSE

4.1. Valamennyi repülőteret, üzemben tartót és a légiközlekedés-védelemért felelős egyéb jogalanyt rendszeresen ellenőrizni kell a hiányosságok gyors feltárása és elhárítása érdekében.

4.2. Az ellenőrzés a nemzeti minőségbiztosítási programmal összhangban történik, figyelembe véve a tevékenységekkel járó fenyegetettség szintjét, a műveletek típusát és jellegét, a végrehajtás színvonalát, a repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok belső minőségbiztosítási eredményeit, valamint az ellenőrzések prioritásait és gyakoriságát befolyásoló egyéb tényezőket és értékeléseket.

4.3. Az ellenőrzés kiterjed a repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok belső minőségbiztosítási intézkedéseinek végrehajtására és hatékonyságára.

4.4. Az egyes repülőterekre vonatkozó ellenőrzéseknek a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek megfelelő kombinációjából kell állniuk oly módon, hogy átfogó kép alakuljon ki az adott területen előírt védelmi intézkedések végrehajtásáról.

4.5. A minőségbiztosítási program irányítását, prioritásainak meghatározását és szervezését a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program keretében hozott intézkedések operatív végrehajtásától függetlenül kell elvégezni.

4.6. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek a védelmi felülvizsgálatokból, a vizsgálatokból és a tesztekből állnak.

5. MÓDSZERTAN

5.1. Az ellenőrző tevékenységeket egységes megközelítés alapján kell végezni, amely magában foglalja a feladatok kiosztását, a tervezést, az előkészítést, a helyszíni munkát, az eredmények minősítését, a jelentés összeállítását és a korrekciós folyamatot.

5.2. A megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység szemrevételezéssel, meghallgatással, a dokumentációk megvizsgálásával és hitelesítéssel végzett rendszeres adatgyűjtésre épül.

5.3. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzés előzetesen bejelentett és be nem jelentett tevékenységekből áll.

6. VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK

6.1. A védelmi felülvizsgálat a következőkre terjed ki:

a)

egy adott repülőtér összes védelmi intézkedése; vagy

b)

egy adott repülőtér, repülőtéri terminál, üzemben tartó vagy jogalany által végrehajtott összes védelmi intézkedés; vagy

c)

a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program valamely meghatározott része.

6.2. A védelmi felülvizsgálat végrehajtása céljából az alábbi elemek figyelembevételével módszertant kell kidolgozni:

a)

a védelmi felülvizsgálat előzetes bejelentése és – adott esetben – az ellenőrzést megelőzően kérdőív megküldése;

b)

előkészítési szakasz, benne a kitöltött kérdőívek és más releváns dokumentumok elemzése;

c)

eligazító beszélgetés a repülőtér/üzemben tartó/jogalany képviselőivel a helyszíni ellenőrző tevékenységet megelőzően;

d)

helyszíni tevékenység;

e)

tapasztalatok megosztása, jelentéstétel;

f)

azonosított hibák esetén korrekciós folyamat és annak nyomon követése.

6.3. Ahhoz, hogy a védelmi intézkedések hatékonysága megbízhatóan megállapítható legyen, a védelmi felülvizsgálatoknak szisztematikus adatgyűjtésen kell alapulniuk, amely során az alábbi technikák közül legalább egy alkalmazására sor kerül:

a)

a dokumentumok megvizsgálása;

b)

szemrevételezés;

c)

meghallgatás;

d)

hitelesítés.

6.4. Ha egy repülőtér éves forgalma meghaladja a 10 millió utast, akkor a védelmi felülvizsgálatot legalább négyévente el kell végezni valamennyi légiközlekedés-védelmi követelmény tekintetében. A vizsgálatnak az adatok reprezentatív mintáján kell alapulnia.

7. VIZSGÁLATOK

7.1. A vizsgálatok hatókörének ki kell terjednie az I. mellékletben és a végrehajtására irányuló jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott, közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatai közül legalább egyre, melynek ellenőrzésére vagy egyszeri ellenőrzés alkalmával, vagy észszerű – általában három hónapot meg nem haladó – időkereten belül több alkalommal kerül sor. A vizsgálatnak az adatok reprezentatív mintáján kell alapulnia.

7.2. A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések egy sorozata az I. mellékletben és a végrehajtására irányuló jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott két vagy több követelmény, ha azok olyan szoros kölcsönhatásban vannak egymással, hogy célkitűzéseik elérése érdemben külön-külön nem, csak együttesen értékelhető. E sorozatok magukban foglalják az e melléklet I. függelékében meghatározott sorozatokat.

7.3. A vizsgálatokat nem kell előre bejelenteni. Amennyiben a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a bejelentés elhagyása gyakorlati nehézségekkel jár, a vizsgálatok bejelenthetők. A vizsgálat végrehajtása céljából az alábbi elemek figyelembevételével módszertant kell kidolgozni:

a)

előkészítési szakasz;

b)

helyszíni tevékenység;

c)

tapasztalatok megosztása az ellenőrző tevékenység gyakoriságától és eredményeitől függően;

d)

jelentéstétel/eredmények rögzítése;

e)

korrekciós folyamat és annak nyomon követése.

7.4. Ahhoz, hogy a védelmi intézkedések hatékonysága megbízhatóan megállapítható legyen, a vizsgálatnak szisztematikus adatgyűjtésen kell alapulnia, amely során az alábbi technikák közül legalább egy alkalmazására sor kerül:

a)

a dokumentumok megvizsgálása;

b)

szemrevételezés;

c)

meghallgatás;

d)

hitelesítés.

7.5. Ha egy repülőtér éves forgalma meghaladja a 2 millió utast, akkor legalább 12 havonta el kell végezni az I. melléklet 1–6. fejezetében meghatározott közvetlenül egymáshoz kapcsolódó intézkedések valamennyi sorozatának vizsgálatát, kivéve, ha időközben sor került a szóban forgó repülőtér védelmi felülvizsgálatára. Az I. melléklet 7–12. fejezetében meghatározott valamennyi védelmi intézkedésre vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg egy kockázatértékelés alapján.

7.6. Ha a tagállamnak nincs olyan repülőtere, amelynek éves forgalma meghaladja a 2 millió utast, a 7.5. pontban foglalt előírást arra a repülőtérre kell alkalmazni, amely a tagállam területén a legnagyobb éves forgalmat bonyolítja.

7.7. A legfeljebb 2 millió utas éves forgalmú repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok esetében az ellenőrzések gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg, figyelembe véve a 4.2. pontban említett elemeket. A gyakoriságok az I. melléklet 1–12. fejezetében meghatározott, közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések valamennyi releváns sorozatának nyomon követésére vonatkoznak.

8. TESZTEK

8.1. Az alábbi védelmi intézkedések végrehajtási hatékonysága tekintetében teszteket kell végezni, legalább a 7.5. és 7.6. pont alá tartozó valamennyi repülőtéren:

a)

szigorított védelmi területeknél végzett belépési ellenőrzés;

b)

Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálása

c)

légijármű-védelem;

d)

utasok és kézipoggyász átvizsgálása;

e)

feladott poggyász védelme;

f)

áru és postai küldemény átvizsgálása;

g)

áru és postai küldemény védelme.

A 7.5. és 7.6. pont hatálya alá nem tartozó repülőtereken elvégzendő tesztek esetében a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek éves tervezése során prioritásokat kell meghatározni.

8.2. A felelős hatóság kockázatértékelés alapján teszteket végezhet annak érdekében, hogy megvizsgálja a következő további védelmi intézkedések végrehajtásának hatékonyságát:

a)

járművek átvizsgálása;

b)

légi járművek védelmi célú átvizsgálása;

c)

a feladott poggyász átvizsgálása;

d)

a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek átvizsgálása;

e)

a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek védelme;

f)

az építményeknek és a repülőtér területének védelme;

8.3. A jogi, biztonsági és műveleti követelmények figyelembevételével ki kell dolgozni egy tesztelési eljárást, beleértve annak módszertanát. A módszertan kialakítása során az alábbi elemeket kell figyelembe venni:

a)

előkészítési szakasz;

b)

helyszíni tevékenység;

c)

tapasztalatok megosztása az ellenőrző tevékenység gyakoriságától és eredményeitől függően;

d)

jelentéstétel/eredmények rögzítése;

e)

korrekciós folyamat és annak nyomon követése.

8.4. A tesztek gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg a 4.2. pontban említett elemek figyelembevételével.

8.5. A tesztek helyettesíthetők vagy kiegészíthetők nyílt tesztekkel azokban az esetekben, amikor például bizonyos védelmi intézkedések korlátozott végrehajtása miatt nem lehet reprezentatív próbamintát venni, vagy ha a helyi körülmények rontanák a tesztek hatékonyságát.

9. FELMÉRÉSEK

9.1. Minden olyan esetben felmérést kell végezni, ha a felelős hatóság a gyenge pontok beazonosítása és kezelése érdekében szükségesnek látja a műveletek újraértékelését. Egy gyenge pont beazonosítása esetén a felelős hatóság a fenyegetés mértékével arányos védelmi intézkedés megtételét írja elő.

10. JELENTÉSTÉTEL A MEGFELELÉSRE VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEKRŐL

10.1. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységet egységes formátumban jelenteni vagy rögzíteni kell oly módon, hogy az lehetővé tegye a tendenciák folyamatos elemzését.

10.2. Az egységes formátumban az alábbi elemeknek kell szerepelniük:

a)

a tevékenység jellege;

b)

az ellenőrzött repülőtér, üzemben tartó vagy jogalany;

c)

a tevékenység dátuma és időpontja;

d)

a tevékenységet végző ellenőr neve;

e)

a tevékenység hatóköre;

f)

az eredmények és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program velük kapcsolatos előírásai;

g)

az előírásoknak való megfelelés minősítése;

h)

javaslatok korrekciós intézkedésekre (ha szükséges);

i)

a hiba kijavítására rendelkezésre álló idő (ha szükséges).

10.3. Hiba beazonosításakor a felelős hatóság jelenti a releváns eredményeket az ellenőrzés alatt álló repülőtérnek, üzemben tartónak vagy jogalanynak.

11. A MEGFELELÉS MINŐSÍTÉSE KÖZÖS SZEMPONTOK ALAPJÁN

11.1. A megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek során a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásának értékelését a II. függelékben meghatározott, az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó harmonizált minősítési rendszer alapján kell elvégezni.

12. A HIBÁK KIJAVÍTÁSA

12.1. A beazonosított hibákat haladéktalanul ki kell javítani. Amennyiben erre nincs mód, korrekciós intézkedéseket kell életbe léptetni. Amennyiben egy védelmi intézkedés végrehajtásának átfogó ellenőrzése egyedi vagy elszigetelt hiányosságok miatt „megfelelő, de bizonyos tekintetben javításra szorul” minősítésű megfelelési szintet eredményez, ezeket a hiányosságokat szintén orvosolni kell.

12.2. A felelős hatóság kötelezi a megfelelésre vonatkozó ellenőrzés alatt álló repülőteret, üzemben tartót vagy jogalanyt, hogy nyújtson be jóváhagyásra egy, a jelentésekben körvonalazott hibák elhárítására vonatkozó cselekvési tervet a javító intézkedések határidejének feltüntetésével, valamint hogy küldjön értesítést a korrekciós intézkedések lezárultáról.

13. A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK HITELESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉS

13.1. A korrekciós intézkedések meghozatalára kötelezett, ellenőrzés alatt álló repülőtértől, üzemben tartótól vagy jogalanytól kapott értesítést követően a felelős hatóság hitelesíti a korrekciós intézkedéseket.

13.2. A nyomon követést az erre legalkalmasabb ellenőrzési módszerrel kell végezni.

14. AZ ELLENŐRÖK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA

14.1. Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a felelős hatóság közvetlen irányítása vagy felügyelete alatt elegendő létszámban álljanak rendelkezésre ellenőrök az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésével összefüggő valamennyi tevékenység elvégzéséhez.

15. AZ ELLENŐRÖK KÉPESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

15.1. Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelős hatóság nevében eljáró ellenőrök:

a)

ne rendelkezzenek szerződéses vagy vagyoni kötelezettséggel az ellenőrzés alatt álló repülőtér, üzemben tartó vagy jogalany vonatkozásában; és

b)

rendelkezzenek megfelelő kompetenciával, amely magában foglalja az adott területre vonatkozó megfelelő elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot.

Az ellenőröknek a felelős hatóság által kiállított tanúsítvány vagy azzal egyenértékű engedély birtokában kell lenniük.

15.2. Az ellenőröknek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkezniük:

a)

a mindenkori védelmi intézkedések ismerete, valamint annak ismerete, hogy azokat miként kell alkalmazni a megvizsgálandó műveletek tekintetében, ideértve:

—

a védelmi alapelvek ismeretét,

—

a felügyeleti feladatok ismeretét,

—

az emberi teljesítőképességre kiható tényezők ismeretét;

b)

a védelmi technológiákkal és módszerekkel kapcsolatos megfelelő gyakorlati ismeretek;

c)

a megfelelésre vonatkozó ellenőrzés alapelveinek, eljárásainak és módszereinek ismerete;

d)

a vizsgálandó műveletekről szerzett munkatapasztalat;

e)

az ellenőri feladat- és hatáskörök ismerete.

15.3. Meglévő kompetenciáik szinten tartása érdekében az ellenőrök megfelelő rendszerességgel időszakos képzésen vesznek részt, és – tekintettel a védelem területén bekövetkező fejlődésre – új kompetenciákra tesznek szert.

16. AZ ELLENŐRI HATÁSKÖRÖK

16.1. Az ellenőrző tevékenységet végző ellenőrök elegendő felhatalmazással rendelkeznek ahhoz, hogy a feladatuk elvégzéséhez szükséges adatokat beszerezhessék.

16.2. Az ellenőrök személyi azonosítót hordanak maguknál, amely feljogosítja őket a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység felelős hatóság nevében történő elvégzésére, valamint az ellenőrzés által érintett területekre való belépésre.

16.3. Az ellenőrök jogosultak

a)

közvetlenül belépni minden, az ellenőrzés szempontjából releváns területre, beleértve a légi járműveket és az épületeket; és

b)

megkövetelni a védelmi intézkedések pontos végrehajtását vagy megismétlését.

16.4. Az ellenőrökre ruházott hatáskörökből adódóan a felelős hatóság az alábbi esetekben a 2.3. ponttal összhangban jár el:

a)

ha az ellenőr munkáját szándékosan hátráltatják vagy akadályozzák;

b)

ha az ellenőr által kért információ átadása meghiúsul vagy azt megtagadják;

c)

ha az ellenőrnek csalás szándékával téves vagy félrevezető információt adnak; és

d)

ha valaki csalás szándékával színlelt ellenőri tevékenységet folytat.

17. BEVÁLT GYAKORLATOK

17.1. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a minőségbiztosítási programokra, az ellenőrzések módszertanára és az ellenőrökre vonatkozó bevált gyakorlatokról. A Bizottság továbbítja a többi tagállamnak ezeket az információkat.

18. JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK A MEGFELELÉSRE VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEKRŐL

18.1. A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében tett intézkedésekről, illetve a területükön lévő repülőterek légiközlekedés-védelmi helyzetéről. A jelentések referencia-időszaka január 1-jétől december 31-ig terjed. A jelentést a referencia-időszak lezárultát követő három hónapon belül kell benyújtani.

18.2. A jelentések tartalmának összhangban kell lennie a III. függelékkel. A jelentéseket a Bizottság által biztosított űrlapon kell benyújtani.

18.3. A Bizottság továbbítja a tagállamoknak a jelentésekből levont főbb következtetéseket.

19. A LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELMI ESEMÉNYEK, INCIDENSEK, JOGELLENES BEAVATKOZÁSOK ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐKÉSZÍTŐ CSELEKMÉNYEK BEJELENTÉSE

19.1. Amennyiben a felelős hatóság tudomást szerez vagy információhoz jut arról, hogy bekövetkezett vagy be fog következni egy olyan jogellenes beavatkozás vagy légiközlekedés-védelmi incidens, amely súlyos hatással van vagy valószínűleg súlyos hatással lesz az uniós légiközlekedés-védelem szintjére vagy a nemzetközi légiközlekedés-védelmi rendszerre, erről a lehető leghamarabb értesíti a Bizottságot. A nemzetbiztonság szempontjából releváns információk védelmére vonatkozó nemzeti szabályokra is figyelemmel az értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan releváns és rendelkezésre álló tényszerű információt, amely hasznos annak értékeléséhez, hogy az uniós légiközlekedés-védelmi szint fenntartása vagy helyreállítása, valamint a szükséges nemzetközi szintű együttműködés és koordináció biztosítása érdekében szükség van-e azonnali intézkedésre. Az információk kézhezvételét követően a Bizottság értesíti a többi tagállamot.

19.2. A 3.2. j) és k) pontban meghatározott követelmények, valamint az alábbi rendelkezések végrehajtása céljából 2028. január 1-jétől minden tagállam létrehoz egy a légiközlekedés-védelmi incidensekre, a jogellenes beavatkozásra és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekményekre vonatkozó információk bejelentésére, minősítésére, feldolgozására, tárolására, védelmére, elemzésére és összesítésére szolgáló eljárást. Ennek az eljárásnak kötelező és bizalmas önkéntes jelentéstételi rendszereket kell előírnia, és részletes követelményeket kell tartalmaznia a hatékony és eredményes jelentéstétel és nyomon követés biztosítása érdekében, beleértve a későbbi feladatok végrehajtását és koordinálását, valamint az érintett hatóságok által meghozandó intézkedéseket vagy határozatokat.

19.3. 2028. január 1-jétől a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak és szervezeteknek a légiközlekedés-védelmi incidensekre vonatkozó információkat be kell jelenteniük az érintett hatóságoknak. Egy bejelentett légiközlekedés-védelmi incidenst védelmi tisztviselő vagy vezető minősíthet légiközlekedés-védelmi eseménynek az esemény elemzése és annak megállapítása alapján, hogy további intézkedésre van szükség. A légiközlekedés-védelmi incidens a Chicagói Egyezmény 17. függelékével összhangban az ICAO-nak bejelentendő jogellenes beavatkozást is eredményezhet, és azt a felelős hatóság ilyennek minősítheti. A kötelező jelentéstételre a következő jelentéstételi határidők alkalmazandók, attól az időponttól kezdve, amikor az alapul szolgáló eseményt a 19.4. pontban említett belső jelentéstételi rendszeren keresztül jelentették:

a)

a lehető leghamarabb, de legkésőbb 24 órán belül abban az esetben, ha az incidens súlyos és azonnali hatást gyakorol a légiközlekedés-védelem szintjére;

b)

72 órán belül, ha az incidens súlyos hatással van a légiközlekedés-védelem szintjére;

c)

minden egyéb esemény esetében havonta.

19.4. 2028. január 1-jétől a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak és szervezeteknek belső jelentéstételi rendszert kell létrehozniuk a légiközlekedés-védelmi eseményekre vonatkozó információk praktikus módon és időben történő bejelentésére. A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartók és szervezetek személyzetét alkotó összes tagnak be kell jelentenie az illetékes hatóságoknak a légiközlekedés-védelmi eseményekre vonatkozó információkat.

19.5. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságoknak és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak vagy szervezeteknek ki kell jelölniük legalább egy olyan személyt vagy szervezeti egységet, aki vagy amely az adatok következetességének javítása érdekében az adatminőség-ellenőrzést is magában foglaló jelentéstételért felel. Az ilyen feladatok ellátására kijelölt személyekre vonatkozó felvételi és képzési követelményeket a Bizottság által e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási szabályok határozzák meg.

19.6. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságoknak történő kötelező jelentéstételt a IV. függelékben meghatározott sablon használatával kell végezni, és a jelentéstételkor az V. függelékben meghatározott közös minősítésre kell hivatkozni. Az önkéntes adatszolgáltatás a IV. függelékben meghatározott sablon használatával és az V. függelékben meghatározott közös minősítésre való hivatkozással is elvégezhető.

19.7. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságok a jelentéseket nemzeti adatbázisban tárolják. A jelentésekben és az azok elemzésében szereplő érzékeny légiközlekedés-védelmi információk titkosságát az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biztosítani. E célból minden tagállam részletes követelményeket állapít meg az ilyen információkhoz való hozzáférésre, valamint fizikai és információtechnológiai védelmére vonatkozóan.

19.8. 2028. január 1-jétől minden tagállam részletes követelményeket állapít meg a bejelentések feldolgozására és tárolására vonatkozóan annak érdekében, hogy megakadályozza a bennük foglalt információknak a légiközlekedés-védelemtől eltérő célokra történő felhasználását, és megfelelő módon biztosítja a bejelentő és a bejelentésben említett személyek személyazonosságának titkosságát, a nemzeti jog büntetőjogi, fegyelmi vagy közigazgatási eljárásokra vonatkozó követelményeire is figyelemmel.

19.9. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságok eljárásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a jelentésekben szereplő releváns információknak a szükséges ismeret elve alapján történő megosztására, valamint az egyéb nemzeti hatóságok és ügynökségek, a repülőtér-üzembentartók, a légi fuvarozók és más érintett szervezetek támogatását célzó nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan, amennyiben ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához.

19.10. 2028. január 1-jétől – a 19.8. pont ellenére –, amennyiben az információk relevánsak a légi közlekedés biztonsága szempontjából, az érintett hatóságok – adott esetben a titoktartásra, az adatvédelemre és az adatok kitakarásra vonatkozó követelményekre is figyelemmel – megoszthatják azokat a nemzeti polgári repülésbiztonsági hatóságokkal.

19.11. 2028. január 1-jétől – az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályok szerinti titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel – az érintett hatóságok, többek között a Bizottság vagy más tagállamok konkrét kérdéseire adott válaszként megosztják a jelentésekben szereplő releváns információkat a Bizottsággal és a többi tagállammal, amennyiben ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához.

19.12. 2028. január 1-jétől – az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályok szerinti titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel – a Bizottság és a tagállamok megoszthatják a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országok érintett hatóságaival a jelentésekben szereplő releváns információkat, amennyiben ezt nemzetközi megállapodások előírják, vagy ha ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához.

19.13. 2028. január 1-jétől – a 19.1. és a 19.11. pont sérelme nélkül – a tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a kapott jelentésekre vonatkozó, az V. függelékben meghatározott közös minősítésnek megfelelően összesített statisztikákat és azok elemzését. A jelentés referencia-időszaka január 1-jétől december 31-ig tart, és a jelentések a referencia-időszak végét követő hat hónap elteltével esedékesek.

19.14. 2028. január 1-jétől a Bizottság a 19.13. pont szerint benyújtott jelentésekből levont főbb következtetéseket megosztja a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottsággal és a légi közlekedés védelmével foglalkozó tanácsadó csoporttal.

19.15. 2028. január 1-jétől az uniós szintű harmonizált megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság – a tagállamokkal koordinálva – megfelelő információtechnológiai eszközt bocsáthat rendelkezésre az e fejezetben meghatározott követelmények végrehajtásának támogatására.

I. függelék

A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatainak elemei

A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatai – amelyekről e melléklet 7.1. pontja tesz említést – az I. mellékletben és az annak végrehajtására irányuló, a Bizottság által az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott, következő elemeket foglalják magukban:

Az 1. pontot érintően – A repülőterek védelme:

a)

az 1.1. pont valamennyi rendelkezése; vagy

b)

az 1.2. pont valamennyi rendelkezése (kivéve az azonosítókártyákra és a járművek belépésére vonatkozó előírásokat); vagy

c)

az 1.2. pont azonosítókártyákra vonatkozó valamennyi rendelkezése; vagy

d)

az 1.2. pontnak a járművek belépésére vonatkozó valamennyi rendelkezése; vagy

e)

az 1.3. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy

f)

az 1.4. pont valamennyi rendelkezése; vagy

g)

az 1.5. pont valamennyi rendelkezése; vagy

h)

az 1.7. pont valamennyi rendelkezése és a 11. pont releváns elemei.

A 2. pontot érintően – A repülőterek elkülönített területei:

e pont valamennyi rendelkezése.

A 3. pontot érintően – A légi járművek védelme:

a)

a 3.1. pont valamennyi rendelkezése; vagy

b)

a 3.2. pont valamennyi rendelkezése.

A 4. pontot érintően – Utasok és kézipoggyász:

a)

a 4.1. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy

b)

a 4.2. pont valamennyi rendelkezése; vagy

c)

a 4.3. pont valamennyi rendelkezése.

Az 5. pontot érintően – Feladott poggyász:

a)

az 5.1. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy

b)

az 5.2. pont valamennyi rendelkezése; vagy

c)

az 5.3. pont valamennyi rendelkezése.

A 6. pontot érintően – Áru és postai küldemény:

a)

a meghatalmazott ügynök által végzett védelmi ellenőrzésekre, átvizsgálásra és szállításra vonatkozó minden előírás, valamint a 12. pont vonatkozó elemei; vagy

b)

az ismert szállító által végzett védelmi ellenőrzésekre és szállításra vonatkozó minden előírás; vagy vagy

c)

az engedélyezett fuvarozó által végzett védelmi ellenőrzésekre és szállításra vonatkozó minden előírás; vagy vagy

d)

az áru és postai küldemény repülőtéri védelmére vonatkozó minden előírás.

A 7. pontot érintően – Légifuvarozói posta és légifuvarozói anyagok:

e pont valamennyi rendelkezése.

A 8. pontot érintően – Fedélzeti ellátmány:

e pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei.

A 9. pontot érintően – Repülőtéri készletek:

e pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei.

A 10. pontot érintően – A repülés tartama alatti védelmi intézkedések:

e pont valamennyi rendelkezése.

A 11. pontot érintően – A személyzet toborzása és képzése:

a)

a repülőtéren, a légi fuvarozónál vagy a jogalanynál alkalmazott személyzet toborzására vonatkozó minden előírás; vagy

b)

a repülőtéren, a légi fuvarozónál vagy a jogalanynál alkalmazott személyzet képzésére vonatkozó minden előírás.

II. függelék

Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó harmonizált minősítési rendszer

A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásának értékelésére az alábbi megfelelési minősítéseket kell alkalmazni.

	Védelmi felülvizsgálat	Vizsgálat	Teszt
Teljes mértékben megfelel	√	√	√
Megfelel, de korrekciót igényel	√	√	√
Nem felel meg	√	√	√
Súlyos hibák miatt nem felel meg	√	√	√
Nem alkalmazható	√	√
Jóváhagyásra vár	√	√	√

III. függelék

A BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ JELENTÉS TARTALMA

1. Szervezeti felépítés, hatáskörök és erőforrások

a)

A minőségbiztosítási szervezet felépítése, a hatáskörök és az erőforrások szerkezete, beleértve a jövőbeni, tervezett módosításokat (lásd a 3.2. a) pontot)

b)

Az ellenőrök – jelenlegi és tervezett – létszáma (lásd a 14. pontot)

c)

Az ellenőrök által elvégzett képzések (lásd a 15.2. pontot).

2. Operatív ellenőrzési tevékenységek

Valamennyi ellenőrzési tevékenység, különös tekintettel:

a)

annak típusára (védelmi felülvizsgálat, előzetes vizsgálat, utólagos vizsgálat, teszt, egyéb);

b)

az ellenőrzött repülőtérre, üzemben tartóra vagy jogalanyra;

c)

az ellenőrzés hatókörére;

d)

gyakoriságára; valamint

e)

az adott területen eltöltött embernapok számára.

3. A hibák kijavítására irányuló intézkedések

a)

A hibák kijavítására irányuló intézkedések végrehajtásának szintje.

b)

A végrehajtott vagy tervezett főbb intézkedések (pl. új munkakörök létesítése, berendezések beszerzése, építkezés) és a hiba kijavítása terén elért haladás.

c)

Az alkalmazott végrehajtási intézkedések (lásd a 3.2. f) pontot).

4. Általános adatok és tendenciák

a)

A teljes éves országos személy- és teherforgalom, illetve légijármű-forgalom.

b)

A repülőterek jegyzéke, típusonkénti bontásban.

c)

A területen működő légi fuvarozók száma, típusonkénti bontásban (adott tagállam, Unió, harmadik ország).

d)

A meghatalmazott ügynökök száma.

e)

Az ismert szállítók száma.

f)

Az engedélyezett fuvarozók száma.

g)

A meghatalmazott beszállítók száma (a repülőtéri készletek és a fedélzeti ellátmány esetében).

h)

A légiközlekedés-védelemért felelős egyéb jogalanyok (földi kiszolgálást végző vállalatok, légiközlekedés-védelmi vállalatok, repülőtéri készletek és fedélzeti ellátmány ismert beszállítói) hozzávetőleges száma.

5. Légiközlekedés-védelmi helyzet a repülőtereken

A légiközlekedés-védelem általános helyzete a tagállami repülőtereken.

IV. függelék

Sablon a légiközlekedés-védelmi eseményekre és incidensekre ( 3 ) vonatkozó információk jelentéséhez

Az esemény pontos dátuma és időpontja vagy időszaka ( 4 ): …/…/…

A jelentés dátuma ( 5 ): …/…/…

Az esemény helye ( 6 ):

A bejelentő vállalat és/vagy személy neve (ha lehetséges ( 7 )):

Az esemény leírása:

Azonnali intézkedés(ek) és az intézkedés(ek) meghozója: ( 8 )

A légiközlekedés-védelem érintett területe:

Földi oldali védelem; Utasok és kézipoggyász; Személyzet és légi személyzet; Belépés ellenőrzése; Feladott poggyász; Fedélzeti ellátmány; Repülőtéri készletek; A légi jármű földi védelme; A légi jármű repülés közbeni védelmi intézkedései; Áruk és postai küldemények; Légiforgalmi irányítás; Digitális információk és technológiák; Pilóta nélküli légijármű-rendszer(ek) (UAS) / személyzet nélküli légi jármű (UAV) / távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS); Nagy hatótávolságú fegyver (MANPAD stb.); Lézer; Légiközlekedés-védelmi információk; Általános célú légi közlekedés/repülőklubok;

A védelemre gyakorolt hatás vagy potenciális hatás: ( 9 )

Bármely egyéb észrevétel/javaslat/információ: ( 10 )

A kapcsolattartó telefonszáma

V. függelék

A légiközlekedés-védelmi események és incidensek közös minősítése ( 11 )

Minősítés (1)	Kategória (2)
Földi oldali védelem	Járműben található rögtönzött robbanószerkezet (IED) vagy rögtönzött gyújtószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	Személynél található tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	Fegyveres támadás
	Felügyelet nélküli/gyanús tárgyak (a légi oldalon is)
	Vegyi, biológiai és radiológiai (CBR) támadás
	A kritikus infrastruktúra/veszélyeztetett pontok károsodása
	Gyanús viselkedés
	Nem tervezett fennakadások, beleértve a bombafenyegetést vagy a szándékosan félrevezető riasztásokat is
Utasok és kézipoggyász	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	A védelmi ellenőrzési pontok átvizsgálási folyamatának hibája
	Átvizsgált és át nem vizsgált utasok keveredése
	Gyanús viselkedés
Személyzet és légi személyzet	A védelmi ellenőrzési pontok átvizsgálási folyamatának hibája
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	Szabotázs
	A védelmi ellenőrzések bennfentes általi megkerülése
	Az átvilágítási/háttér-ellenőrzési rendszer megkerülésére irányuló szándékos kísérlet
Belépés ellenőrzése	A terület megsértése vagy annak kísérlete
	A szigorított védelmi területre (SRA) vagy más ellenőrzött területre történő jogosulatlan belépés (nem személyzet)
	A szigorított védelmi területre (SRA) vagy más ellenőrzött területre történő jogosulatlan belépés (személyzet)
	A személyzet gyanús magatartása
	A belépés-ellenőrzési rendszer hibája
	A személyazonosító igazolványt kiállító rendszer hibája
	A jármű-beléptetési ellenőrző rendszer hibája, beleértve az utasok és a járművek védelmi ellenőrzésének és/vagy átvizsgálásának alkalmazását
Feladott poggyász	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	Az átvizsgált feladott poggyász védelmének hibája
	Az átvizsgált feladott poggyász megbontására vonatkozó bizonyíték
	A feladott poggyász átvizsgálására szolgáló rendszer vagy folyamat hibája (beleértve az utasok és a poggyász összeegyeztetését is)
	A feladott fegyverek szállítási folyamatának hibája
Fedélzeti ellátmány	Jogosulatlan hozzáférés a fedélzeti ellátó létesítményhez
	A biztosított ellátmány védelmének hibája
	A biztosított fedélzeti ellátmány megbontására vonatkozó bizonyíték
	A védelmi ellenőrzések alkalmazásának hibája
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
Repülőtéri készletek	Engedély nélküli hozzáférés a létesítményhez
	A biztosított ellátmány védelmének hibája
	A biztosított repülőtéri készletek megbontására vonatkozó bizonyíték
	A védelmi ellenőrzések alkalmazásának hibája
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
A légi jármű földi védelme	Jogosulatlan utas a légi járművön
	Jogosulatlan személyzet a légi járművön
	A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának/ellenőrzésének hibája
	A légijármű-védelmi intézkedések hibája, beleértve azt az esetet is, amikor a légi jármű éjszaka a repülőtéren állomásozik
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata a légi jármű utasterében vagy rakterében
A légi jármű repülés közbeni védelmi intézkedései	Erőszakos magatartást tanúsító utas (csak a 3. és 4. szint esetében (lásd az ICAO légiközlekedés-védelmi kézikönyvét) jelentendő)
	A pilótafülke-ajtó működésének/védelmének hibája
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	Vegyi, biológiai és radiológiai (CBR) támadás
	Repülés közbeni eltérítés
	Bombafenyegetés repülés közben
Áruk és postai küldemények	Jogosulatlan hozzáférés az áruk átvizsgálására szolgáló létesítményhez
	Az átvizsgálási folyamat hibája
	Tiltott tárgy/rögtönzött gyújtószerkezet (IED)/rögtönzött robbanószerkezet (IID) felfedezése vagy használata
	A biztosított áru védelmének hibája
	A biztosított áru megbontására vonatkozó bizonyíték
	Az átvizsgálási folyamat hibája
	Gyanús tevékenység
	Berakodást megtiltó értesítés a berakodás előtti előzetes áruinformációk (PLACI) keretében
Légiforgalmi irányítás	A légiforgalmi irányító (ATC) létesítmény elleni fegyveres támadás
	A léginavigációs berendezések megsemmisülése vagy károsodása
	Jogosulatlan belépés
Digitális információk és technológiák	Légijármű-rendszer(ek) elleni támadás
	A légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszer(ek) elleni támadás
	Repülőtéri rendszer(ek) elleni támadás
	Más kritikus rendszerek és adatok elleni támadás
Pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS)	Engedély nélküli behatolás az ellenőrzött légtérbe
Személyzet nélküli légi jármű (UAV)	Balesetveszélyes helyzet/találkozás repülő légi járművel
Távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS)	Ütközés repülő légi járművel
	Légi jármű/repülőtér általi észlelés
	A pilóta nélküli légi jármű (UAV) fenyegetést jelentett a légi járművekre nézve
	A személyzet nélküli légi jármű fenyegetést jelentett a repülőtéri infrastruktúrára nézve
	A személyzet nélküli légi jármű fenyegetést jelentett az utasokra nézve
Nagy hatótávolságú fegyver (MANPAD stb.)	Légi jármű vagy repülőtéri létesítmény elleni támadás
	Bejelentett észlelés
Lézerek	Légi jármű vagy repülőtéri létesítmény elleni támadás
	Bejelentett észlelés
	Gyanús tevékenység
Légiközlekedés-védelmi információk	Az érzékeny légiközlekedés-védelmi információk védelmének hibája
	Az információs rendszerek integritásának és rendelkezésre állásának megszűnése
Általános célú légi közlekedés/repülőklubok	Jogosulatlan belépés
	Tiltott termék/IED/IID felfedezése
(1) Minősítés: azt a témát adja meg, amelyre a légiközlekedés-védelmi incidens vonatkozik, például „belépési ellenőrzések”, „feladott poggyász” vagy „áru/postai küldemény”. A kiválasztott azonosítók már most használatosak az ICAO 17. függelékében és a légiközlekedés-védelmi kézikönyvben (8973. sz. dokumentum), és a szervezetek várhatóan könnyen tudnak hivatkozni rájuk és relevánsak lesznek a hatóságok számára az értékelések elvégzéséhez. (2) Kategória: az érintett légiközlekedés-védelmi incidens konkrétabb leírását adja meg. A kategóriák minősítésenként eltérőek, mivel a lehetséges légiközlekedés-védelmi incidensek különböznek egymástól attól függően, hogy melyik légiközlekedés-védelmi folyamathoz kapcsolódnak. Például a „légi jármű földi védelme” minősítés magában foglalja a „légi jármű védelmi célú átvizsgálásának/ellenőrzésének hibája” kategóriát, míg a „feladott poggyász” minősítés magában foglalja „az átvizsgált feladott poggyász védelmének hibája” kategóriát. Az „egyéb” kategória azokra az eseményekre vonatkozna, amelyek túl ritkák ahhoz, hogy külön kategória bevezetését indokolják, vagy amelyek új fenyegetésnek vagy gyenge pontnak tekinthetők. Ezt a lehetőséget azonban csak akkor szabad választani, ha a többi kategória egyike sem tűnik megfelelőnek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 300/2008/EK RENDELETE (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok