|
+II. MELLÉKLET A tagállamok részéről a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó közös követelmények |
II. MELLÉKLET A tagállamok részéről a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó közös követelmények
II. MELLÉKLET A tagállamok részéről a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó közös követelmények 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. E melléklet alkalmazásában:
1.
„éves forgalom”: az érkező, induló és átszálló utasok összlétszáma (egyszeri figyelembevétellel);
2.
„felelős hatóság”: a tagállam által a 9. cikk értelmében kijelölt nemzeti hatóság, amely felel az adott tagállam nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programja végrehajtásának koordinálásáért és ellenőrzéséért;
3.
„ellenőr”: a felelős hatóság nevében az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó tagállami ellenőrző tevékenységet folytató személy;
4.
„tanúsítvány”: a felelős hatóság által vagy nevében kiállított hivatalos értékelés és igazolás arról, hogy egy személy a felelős hatóság megállapítása szerint megfelelő mértékben rendelkezik az ellenőri feladatok ellátásához szükséges kompetenciákkal;
5.
„az (előírásoknak való) megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység”: minden olyan eljárás vagy folyamat, amely alkalmas e rendelet és a nemzeti légiközlekedés-védelmi programok végrehajtásának értékelésére;
6.
„hiba”: a légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelés elmulasztása;
7.
„vizsgálat”: a védelmi intézkedések és eljárások végrehajtásának megvizsgálása a hibák megállapítása, valamint annak felmérése céljából, hogy az említett intézkedéseket és eljárásokat hatékonyan és a kívánt színvonalon végezték-e;
8.
„meghallgatás”: az ellenőr által végzett szóbeli ellenőrzés annak megállapítására, hogy végrehajtásra kerülnek-e bizonyos védelmi intézkedések vagy eljárások;
9.
„szemrevételezés”: az ellenőr által végzett vizuális ellenőrzés annak megállapítására, hogy végrehajtásra kerülnek-e adott védelmi intézkedések vagy eljárások;
10.
„nyílt tesztelés”: átvizsgálást végző személyek vagy más érintett védelmi személyzet részvételével meghirdetett gyakorlat, amely realisztikusan szimulálja egy védelmi ellenőrzés elvégzését vagy egy jogellenes beavatkozás végrehajtását olyan tényezők vizsgálata vagy mérése céljából, mint például a meglévő védelmi intézkedések végrehajtásának hatékonysága, illetve az adott személyzetnek a kijelölt feladatok ellátásával kapcsolatos kompetenciái és képességei;
11.
„érintett hatóságok”: a 19. fejezet alkalmazásában a légiközlekedés-védelmi események, incidensek, jogellenes beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekmények bejelentéséért felelős hatóság vagy bármely más nemzeti hatóság;
12.
„bejelentő”: az a jogi vagy természetes személy, aki vagy amely a tagállamok által létrehozott kötelező vagy önkéntes bejelentési eljárás alapján légiközlekedés-védelmi eseményt, incidenst, jogellenes beavatkozást, ahhoz kapcsolódó előkészítő cselekményt vagy egyéb, a védelemmel kapcsolatos információt jelent be;
13.
„reprezentatív minta”: a lehetséges opciók közül ellenőrzésre kiválasztott adatok, amelyek száma elegendő és jellege megfelelő ahhoz, hogy a végrehajtás színvonalára vonatkozóan általános következtetések alapját képezze;
14.
„védelmi felülvizsgálat”: a védelmi intézkedések és eljárások alapos vizsgálata annak megállapítására, hogy végrehajtásuk teljeskörűen és folyamatosan történik-e;
15.
„légiközlekedés-védelmi incidens”: olyan légiközlekedés-védelmi esemény, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja az utasok, a személyzet, a földi személyzet és a lakosság biztonságát;
16.
„légiközlekedés-védelmi esemény”: minden olyan, a védelemmel kapcsolatos esemény, amely csökkent védelmi kimenetelt eredményezhet, növelheti az üzemeltetési kockázatokat, vagy veszélyezteti az utasok, a személyzet, a földi személyzet és a lakosság biztonságát, vagy a megfelelés esetleges megsértését jelenti. Ez magában foglalja a polgári légi közlekedés jogellenes beavatkozásokkal szembeni védelme terén fennálló gyenge pontok azonosítását vagy megfigyelését;
17.
„teszt”: a légiközlekedés-védelmi intézkedések próbája, melynek során a felelős hatóság jogellenes beavatkozási kísérlet szimulálásával ellenőrzi a meglévő védelmi intézkedések hatékonyságát;
18.
„hitelesítés”: az ellenőr által végzett tevékenység annak megállapítására, hogy egy bizonyos védelmi intézkedés ténylegesen életbe lépett-e;
19.
„gyenge pont”: a végrehajtott intézkedések és eljárások bármely olyan hiányossága, amely valamely jogellenes beavatkozás érdekében kihasználható volna. 2. A FELELŐS HATÓSÁG HATÁSKÖREI 2.1. A tagállamoknak a felelős hatóság részére biztosítaniuk kell mind az e rendelet, mind az e rendelet végrehajtására irányuló jogi aktusok előírásainak nyomon követésére és betartatására vonatkozó szükséges hatásköröket, beleértve a 21. cikk szerinti szankciók kiszabására vonatkozó hatáskört. 2.2. A felelős hatóság az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységeket folytat és szükséges hatáskörökkel rendelkezik a beazonosított hibák megállapított határidőn belüli elhárításának megkövetelésére. 2.3. A hibák kijavítására és a végrehajtásra irányuló intézkedések tekintetében létre kell hozni egy fokozatosságon és arányosságon alapuló megközelítést, amely egymásra épülő lépésekből áll. A hibák kijavítása érdekében többek között az alábbiakban felsorolt lépéseket kell megtenni:
a)
írásbeli tanácsadás és ajánlások;
b)
hivatalos írásbeli figyelmeztetés;
c)
hivatalos hatósági felszólítás;
d)
közigazgatási szankciók és jogi eljárások. Ezek közül a felelős hatóság elhagyhat egy vagy több lépést, különösen ha súlyos vagy visszatérő hibáról van szó. 3. A NEMZETI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI PROGRAM CÉLJAI ÉS TARTALMA 3.1. A nemzeti minőségbiztosítási program célja a légiközlekedés-védelmi intézkedések hatékony és megfelelő végrehajtásának a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység keretében történő vizsgálata, valamint az e rendelet és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program előírásainak való megfelelés szintjének meghatározása. 3.2. A nemzeti minőségbiztosítási program az alábbi elemekből áll:
a)
szervezeti felépítés, hatáskörök és erőforrások meghatározása;
b)
az ellenőrök munkaköri leírása, valamint a képesítésükkel kapcsolatos követelmények meghatározása;
c)
a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek, beleértve a védelmi felülvizsgálatok, a vizsgálatok, a tesztek és a védelmi előírások tényleges vagy lehetséges megsértésére irányuló felderítés hatókörét, a védelmi felülvizsgálatok és a vizsgálatok gyakoriságát, valamint a megfelelés minősítését;
d)
felmérések, amennyiben indokolt újragondolni a védelmi szempontokat;
e)
a hibák kijavítására irányuló intézkedések meghatározása a hibáról szóló jelentéstétel, az ellenőrzés és a légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végzett korrekciós tevékenységek részleteivel;
f)
végrehajtási intézkedések, valamint adott esetben – az e melléklet 2.1. és 2.3. pontjában meghatározott – büntetések;
g)
jelentéstétel a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységről, beleértve adott esetben a nemzeti szervek közötti, a megfelelés szintjeiről szóló információcserét;
h)
a repülőtér, az üzemben tartó és a jogalanyok belső minőségbiztosítási intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzési eljárás;
i)
a nemzeti minőségbiztosítási program eredményeinek rögzítése és elemzése a tendenciák megállapítására és a jövőbeni politikaformálás irányítására;
j)
a légiközlekedés-védelmi incidensekre, a jogellenes beavatkozásokra és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekményekre vonatkozó információknak a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős bármely üzemben tartó és jogalany által az érintett hatóságok részére történő, praktikus módon és időben történő kötelező bejelentésére szolgáló eljárás;
k)
a nyilvánosság, az utasok, a személyzet, a légi személyzet, a földi személyzet és a légi közlekedési ágazatban érintett bármely más személy által szolgáltatott védelmi információk elemzésére szolgáló bizalmas, önkéntes jelentési rendszer. 4. A MEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSE 4.1. Valamennyi repülőteret, üzemben tartót és a légiközlekedés-védelemért felelős egyéb jogalanyt rendszeresen ellenőrizni kell a hiányosságok gyors feltárása és elhárítása érdekében. 4.2. Az ellenőrzés a nemzeti minőségbiztosítási programmal összhangban történik, figyelembe véve a tevékenységekkel járó fenyegetettség szintjét, a műveletek típusát és jellegét, a végrehajtás színvonalát, a repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok belső minőségbiztosítási eredményeit, valamint az ellenőrzések prioritásait és gyakoriságát befolyásoló egyéb tényezőket és értékeléseket. 4.3. Az ellenőrzés kiterjed a repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok belső minőségbiztosítási intézkedéseinek végrehajtására és hatékonyságára. 4.4. Az egyes repülőterekre vonatkozó ellenőrzéseknek a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek megfelelő kombinációjából kell állniuk oly módon, hogy átfogó kép alakuljon ki az adott területen előírt védelmi intézkedések végrehajtásáról. 4.5. A minőségbiztosítási program irányítását, prioritásainak meghatározását és szervezését a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program keretében hozott intézkedések operatív végrehajtásától függetlenül kell elvégezni. 4.6. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek a védelmi felülvizsgálatokból, a vizsgálatokból és a tesztekből állnak. 5. MÓDSZERTAN 5.1. Az ellenőrző tevékenységeket egységes megközelítés alapján kell végezni, amely magában foglalja a feladatok kiosztását, a tervezést, az előkészítést, a helyszíni munkát, az eredmények minősítését, a jelentés összeállítását és a korrekciós folyamatot. 5.2. A megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység szemrevételezéssel, meghallgatással, a dokumentációk megvizsgálásával és hitelesítéssel végzett rendszeres adatgyűjtésre épül. 5.3. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzés előzetesen bejelentett és be nem jelentett tevékenységekből áll. 6. VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK 6.1. A védelmi felülvizsgálat a következőkre terjed ki:
a)
egy adott repülőtér összes védelmi intézkedése; vagy
b)
egy adott repülőtér, repülőtéri terminál, üzemben tartó vagy jogalany által végrehajtott összes védelmi intézkedés; vagy
c)
a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program valamely meghatározott része. 6.2. A védelmi felülvizsgálat végrehajtása céljából az alábbi elemek figyelembevételével módszertant kell kidolgozni:
a)
a védelmi felülvizsgálat előzetes bejelentése és – adott esetben – az ellenőrzést megelőzően kérdőív megküldése;
b)
előkészítési szakasz, benne a kitöltött kérdőívek és más releváns dokumentumok elemzése;
c)
eligazító beszélgetés a repülőtér/üzemben tartó/jogalany képviselőivel a helyszíni ellenőrző tevékenységet megelőzően;
d)
helyszíni tevékenység;
e)
tapasztalatok megosztása, jelentéstétel;
f)
azonosított hibák esetén korrekciós folyamat és annak nyomon követése. 6.3. Ahhoz, hogy a védelmi intézkedések hatékonysága megbízhatóan megállapítható legyen, a védelmi felülvizsgálatoknak szisztematikus adatgyűjtésen kell alapulniuk, amely során az alábbi technikák közül legalább egy alkalmazására sor kerül:
a)
a dokumentumok megvizsgálása;
b)
szemrevételezés;
c)
meghallgatás;
d)
hitelesítés. 6.4. Ha egy repülőtér éves forgalma meghaladja a 10 millió utast, akkor a védelmi felülvizsgálatot legalább négyévente el kell végezni valamennyi légiközlekedés-védelmi követelmény tekintetében. A vizsgálatnak az adatok reprezentatív mintáján kell alapulnia. 7. VIZSGÁLATOK 7.1. A vizsgálatok hatókörének ki kell terjednie az I. mellékletben és a végrehajtására irányuló jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott, közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatai közül legalább egyre, melynek ellenőrzésére vagy egyszeri ellenőrzés alkalmával, vagy észszerű – általában három hónapot meg nem haladó – időkereten belül több alkalommal kerül sor. A vizsgálatnak az adatok reprezentatív mintáján kell alapulnia. 7.2. A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések egy sorozata az I. mellékletben és a végrehajtására irányuló jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott két vagy több követelmény, ha azok olyan szoros kölcsönhatásban vannak egymással, hogy célkitűzéseik elérése érdemben külön-külön nem, csak együttesen értékelhető. E sorozatok magukban foglalják az e melléklet I. függelékében meghatározott sorozatokat. 7.3. A vizsgálatokat nem kell előre bejelenteni. Amennyiben a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a bejelentés elhagyása gyakorlati nehézségekkel jár, a vizsgálatok bejelenthetők. A vizsgálat végrehajtása céljából az alábbi elemek figyelembevételével módszertant kell kidolgozni:
a)
előkészítési szakasz;
b)
helyszíni tevékenység;
c)
tapasztalatok megosztása az ellenőrző tevékenység gyakoriságától és eredményeitől függően;
d)
jelentéstétel/eredmények rögzítése;
e)
korrekciós folyamat és annak nyomon követése. 7.4. Ahhoz, hogy a védelmi intézkedések hatékonysága megbízhatóan megállapítható legyen, a vizsgálatnak szisztematikus adatgyűjtésen kell alapulnia, amely során az alábbi technikák közül legalább egy alkalmazására sor kerül:
a)
a dokumentumok megvizsgálása;
b)
szemrevételezés;
c)
meghallgatás;
d)
hitelesítés. 7.5. Ha egy repülőtér éves forgalma meghaladja a 2 millió utast, akkor legalább 12 havonta el kell végezni az I. melléklet 1–6. fejezetében meghatározott közvetlenül egymáshoz kapcsolódó intézkedések valamennyi sorozatának vizsgálatát, kivéve, ha időközben sor került a szóban forgó repülőtér védelmi felülvizsgálatára. Az I. melléklet 7–12. fejezetében meghatározott valamennyi védelmi intézkedésre vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg egy kockázatértékelés alapján. 7.6. Ha a tagállamnak nincs olyan repülőtere, amelynek éves forgalma meghaladja a 2 millió utast, a 7.5. pontban foglalt előírást arra a repülőtérre kell alkalmazni, amely a tagállam területén a legnagyobb éves forgalmat bonyolítja. 7.7. A legfeljebb 2 millió utas éves forgalmú repülőterek, az üzemben tartók és a jogalanyok esetében az ellenőrzések gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg, figyelembe véve a 4.2. pontban említett elemeket. A gyakoriságok az I. melléklet 1–12. fejezetében meghatározott, közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések valamennyi releváns sorozatának nyomon követésére vonatkoznak. 8. TESZTEK 8.1. Az alábbi védelmi intézkedések végrehajtási hatékonysága tekintetében teszteket kell végezni, legalább a 7.5. és 7.6. pont alá tartozó valamennyi repülőtéren:
a)
szigorított védelmi területeknél végzett belépési ellenőrzés;
b)
Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálása
c)
légijármű-védelem;
d)
utasok és kézipoggyász átvizsgálása;
e)
feladott poggyász védelme;
f)
áru és postai küldemény átvizsgálása;
g)
áru és postai küldemény védelme. A 7.5. és 7.6. pont hatálya alá nem tartozó repülőtereken elvégzendő tesztek esetében a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek éves tervezése során prioritásokat kell meghatározni. 8.2. A felelős hatóság kockázatértékelés alapján teszteket végezhet annak érdekében, hogy megvizsgálja a következő további védelmi intézkedések végrehajtásának hatékonyságát:
a)
járművek átvizsgálása;
b)
légi járművek védelmi célú átvizsgálása;
c)
a feladott poggyász átvizsgálása;
d)
a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek átvizsgálása;
e)
a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek védelme;
f)
az építményeknek és a repülőtér területének védelme; 8.3. A jogi, biztonsági és műveleti követelmények figyelembevételével ki kell dolgozni egy tesztelési eljárást, beleértve annak módszertanát. A módszertan kialakítása során az alábbi elemeket kell figyelembe venni:
a)
előkészítési szakasz;
b)
helyszíni tevékenység;
c)
tapasztalatok megosztása az ellenőrző tevékenység gyakoriságától és eredményeitől függően;
d)
jelentéstétel/eredmények rögzítése;
e)
korrekciós folyamat és annak nyomon követése. 8.4. A tesztek gyakoriságát a felelős hatóság határozza meg a 4.2. pontban említett elemek figyelembevételével. 8.5. A tesztek helyettesíthetők vagy kiegészíthetők nyílt tesztekkel azokban az esetekben, amikor például bizonyos védelmi intézkedések korlátozott végrehajtása miatt nem lehet reprezentatív próbamintát venni, vagy ha a helyi körülmények rontanák a tesztek hatékonyságát. 9. FELMÉRÉSEK 9.1. Minden olyan esetben felmérést kell végezni, ha a felelős hatóság a gyenge pontok beazonosítása és kezelése érdekében szükségesnek látja a műveletek újraértékelését. Egy gyenge pont beazonosítása esetén a felelős hatóság a fenyegetés mértékével arányos védelmi intézkedés megtételét írja elő. 10. JELENTÉSTÉTEL A MEGFELELÉSRE VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEKRŐL 10.1. Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységet egységes formátumban jelenteni vagy rögzíteni kell oly módon, hogy az lehetővé tegye a tendenciák folyamatos elemzését. 10.2. Az egységes formátumban az alábbi elemeknek kell szerepelniük:
a)
a tevékenység jellege;
b)
az ellenőrzött repülőtér, üzemben tartó vagy jogalany;
c)
a tevékenység dátuma és időpontja;
d)
a tevékenységet végző ellenőr neve;
e)
a tevékenység hatóköre;
f)
az eredmények és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program velük kapcsolatos előírásai;
g)
az előírásoknak való megfelelés minősítése;
h)
javaslatok korrekciós intézkedésekre (ha szükséges);
i)
a hiba kijavítására rendelkezésre álló idő (ha szükséges). 10.3. Hiba beazonosításakor a felelős hatóság jelenti a releváns eredményeket az ellenőrzés alatt álló repülőtérnek, üzemben tartónak vagy jogalanynak. 11. A MEGFELELÉS MINŐSÍTÉSE KÖZÖS SZEMPONTOK ALAPJÁN 11.1. A megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenységek során a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásának értékelését a II. függelékben meghatározott, az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó harmonizált minősítési rendszer alapján kell elvégezni. 12. A HIBÁK KIJAVÍTÁSA 12.1. A beazonosított hibákat haladéktalanul ki kell javítani. Amennyiben erre nincs mód, korrekciós intézkedéseket kell életbe léptetni. Amennyiben egy védelmi intézkedés végrehajtásának átfogó ellenőrzése egyedi vagy elszigetelt hiányosságok miatt „megfelelő, de bizonyos tekintetben javításra szorul” minősítésű megfelelési szintet eredményez, ezeket a hiányosságokat szintén orvosolni kell. 12.2. A felelős hatóság kötelezi a megfelelésre vonatkozó ellenőrzés alatt álló repülőteret, üzemben tartót vagy jogalanyt, hogy nyújtson be jóváhagyásra egy, a jelentésekben körvonalazott hibák elhárítására vonatkozó cselekvési tervet a javító intézkedések határidejének feltüntetésével, valamint hogy küldjön értesítést a korrekciós intézkedések lezárultáról. 13. A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK HITELESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉS 13.1. A korrekciós intézkedések meghozatalára kötelezett, ellenőrzés alatt álló repülőtértől, üzemben tartótól vagy jogalanytól kapott értesítést követően a felelős hatóság hitelesíti a korrekciós intézkedéseket. 13.2. A nyomon követést az erre legalkalmasabb ellenőrzési módszerrel kell végezni. 14. AZ ELLENŐRÖK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA 14.1. Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a felelős hatóság közvetlen irányítása vagy felügyelete alatt elegendő létszámban álljanak rendelkezésre ellenőrök az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésével összefüggő valamennyi tevékenység elvégzéséhez. 15. AZ ELLENŐRÖK KÉPESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 15.1. Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelős hatóság nevében eljáró ellenőrök:
a)
ne rendelkezzenek szerződéses vagy vagyoni kötelezettséggel az ellenőrzés alatt álló repülőtér, üzemben tartó vagy jogalany vonatkozásában; és
b)
rendelkezzenek megfelelő kompetenciával, amely magában foglalja az adott területre vonatkozó megfelelő elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot. Az ellenőröknek a felelős hatóság által kiállított tanúsítvány vagy azzal egyenértékű engedély birtokában kell lenniük. 15.2. Az ellenőröknek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkezniük:
a)
a mindenkori védelmi intézkedések ismerete, valamint annak ismerete, hogy azokat miként kell alkalmazni a megvizsgálandó műveletek tekintetében, ideértve:
—
a védelmi alapelvek ismeretét,
—
a felügyeleti feladatok ismeretét,
—
az emberi teljesítőképességre kiható tényezők ismeretét;
b)
a védelmi technológiákkal és módszerekkel kapcsolatos megfelelő gyakorlati ismeretek;
c)
a megfelelésre vonatkozó ellenőrzés alapelveinek, eljárásainak és módszereinek ismerete;
d)
a vizsgálandó műveletekről szerzett munkatapasztalat;
e)
az ellenőri feladat- és hatáskörök ismerete. 15.3. Meglévő kompetenciáik szinten tartása érdekében az ellenőrök megfelelő rendszerességgel időszakos képzésen vesznek részt, és – tekintettel a védelem területén bekövetkező fejlődésre – új kompetenciákra tesznek szert. 16. AZ ELLENŐRI HATÁSKÖRÖK 16.1. Az ellenőrző tevékenységet végző ellenőrök elegendő felhatalmazással rendelkeznek ahhoz, hogy a feladatuk elvégzéséhez szükséges adatokat beszerezhessék. 16.2. Az ellenőrök személyi azonosítót hordanak maguknál, amely feljogosítja őket a megfelelésre vonatkozó ellenőrző tevékenység felelős hatóság nevében történő elvégzésére, valamint az ellenőrzés által érintett területekre való belépésre. 16.3. Az ellenőrök jogosultak
a)
közvetlenül belépni minden, az ellenőrzés szempontjából releváns területre, beleértve a légi járműveket és az épületeket; és
b)
megkövetelni a védelmi intézkedések pontos végrehajtását vagy megismétlését. 16.4. Az ellenőrökre ruházott hatáskörökből adódóan a felelős hatóság az alábbi esetekben a 2.3. ponttal összhangban jár el:
a)
ha az ellenőr munkáját szándékosan hátráltatják vagy akadályozzák;
b)
ha az ellenőr által kért információ átadása meghiúsul vagy azt megtagadják;
c)
ha az ellenőrnek csalás szándékával téves vagy félrevezető információt adnak; és
d)
ha valaki csalás szándékával színlelt ellenőri tevékenységet folytat. 17. BEVÁLT GYAKORLATOK 17.1. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a minőségbiztosítási programokra, az ellenőrzések módszertanára és az ellenőrökre vonatkozó bevált gyakorlatokról. A Bizottság továbbítja a többi tagállamnak ezeket az információkat. 18. JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK A MEGFELELÉSRE VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEKRŐL 18.1. A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében tett intézkedésekről, illetve a területükön lévő repülőterek légiközlekedés-védelmi helyzetéről. A jelentések referencia-időszaka január 1-jétől december 31-ig terjed. A jelentést a referencia-időszak lezárultát követő három hónapon belül kell benyújtani. 18.2. A jelentések tartalmának összhangban kell lennie a III. függelékkel. A jelentéseket a Bizottság által biztosított űrlapon kell benyújtani. 18.3. A Bizottság továbbítja a tagállamoknak a jelentésekből levont főbb következtetéseket. 19. A LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELMI ESEMÉNYEK, INCIDENSEK, JOGELLENES BEAVATKOZÁSOK ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐKÉSZÍTŐ CSELEKMÉNYEK BEJELENTÉSE 19.1. Amennyiben a felelős hatóság tudomást szerez vagy információhoz jut arról, hogy bekövetkezett vagy be fog következni egy olyan jogellenes beavatkozás vagy légiközlekedés-védelmi incidens, amely súlyos hatással van vagy valószínűleg súlyos hatással lesz az uniós légiközlekedés-védelem szintjére vagy a nemzetközi légiközlekedés-védelmi rendszerre, erről a lehető leghamarabb értesíti a Bizottságot. A nemzetbiztonság szempontjából releváns információk védelmére vonatkozó nemzeti szabályokra is figyelemmel az értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan releváns és rendelkezésre álló tényszerű információt, amely hasznos annak értékeléséhez, hogy az uniós légiközlekedés-védelmi szint fenntartása vagy helyreállítása, valamint a szükséges nemzetközi szintű együttműködés és koordináció biztosítása érdekében szükség van-e azonnali intézkedésre. Az információk kézhezvételét követően a Bizottság értesíti a többi tagállamot. 19.2. A 3.2. j) és k) pontban meghatározott követelmények, valamint az alábbi rendelkezések végrehajtása céljából 2028. január 1-jétől minden tagállam létrehoz egy a légiközlekedés-védelmi incidensekre, a jogellenes beavatkozásra és az azokhoz kapcsolódó előkészítő cselekményekre vonatkozó információk bejelentésére, minősítésére, feldolgozására, tárolására, védelmére, elemzésére és összesítésére szolgáló eljárást. Ennek az eljárásnak kötelező és bizalmas önkéntes jelentéstételi rendszereket kell előírnia, és részletes követelményeket kell tartalmaznia a hatékony és eredményes jelentéstétel és nyomon követés biztosítása érdekében, beleértve a későbbi feladatok végrehajtását és koordinálását, valamint az érintett hatóságok által meghozandó intézkedéseket vagy határozatokat. 19.3. 2028. január 1-jétől a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak és szervezeteknek a légiközlekedés-védelmi incidensekre vonatkozó információkat be kell jelenteniük az érintett hatóságoknak. Egy bejelentett légiközlekedés-védelmi incidenst védelmi tisztviselő vagy vezető minősíthet légiközlekedés-védelmi eseménynek az esemény elemzése és annak megállapítása alapján, hogy további intézkedésre van szükség. A légiközlekedés-védelmi incidens a Chicagói Egyezmény 17. függelékével összhangban az ICAO-nak bejelentendő jogellenes beavatkozást is eredményezhet, és azt a felelős hatóság ilyennek minősítheti. A kötelező jelentéstételre a következő jelentéstételi határidők alkalmazandók, attól az időponttól kezdve, amikor az alapul szolgáló eseményt a 19.4. pontban említett belső jelentéstételi rendszeren keresztül jelentették:
a)
a lehető leghamarabb, de legkésőbb 24 órán belül abban az esetben, ha az incidens súlyos és azonnali hatást gyakorol a légiközlekedés-védelem szintjére;
b)
72 órán belül, ha az incidens súlyos hatással van a légiközlekedés-védelem szintjére;
c)
minden egyéb esemény esetében havonta. 19.4. 2028. január 1-jétől a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak és szervezeteknek belső jelentéstételi rendszert kell létrehozniuk a légiközlekedés-védelmi eseményekre vonatkozó információk praktikus módon és időben történő bejelentésére. A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartók és szervezetek személyzetét alkotó összes tagnak be kell jelentenie az illetékes hatóságoknak a légiközlekedés-védelmi eseményekre vonatkozó információkat. 19.5. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságoknak és a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásáért felelős üzemben tartóknak vagy szervezeteknek ki kell jelölniük legalább egy olyan személyt vagy szervezeti egységet, aki vagy amely az adatok következetességének javítása érdekében az adatminőség-ellenőrzést is magában foglaló jelentéstételért felel. Az ilyen feladatok ellátására kijelölt személyekre vonatkozó felvételi és képzési követelményeket a Bizottság által e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási szabályok határozzák meg. 19.6. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságoknak történő kötelező jelentéstételt a IV. függelékben meghatározott sablon használatával kell végezni, és a jelentéstételkor az V. függelékben meghatározott közös minősítésre kell hivatkozni. Az önkéntes adatszolgáltatás a IV. függelékben meghatározott sablon használatával és az V. függelékben meghatározott közös minősítésre való hivatkozással is elvégezhető. 19.7. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságok a jelentéseket nemzeti adatbázisban tárolják. A jelentésekben és az azok elemzésében szereplő érzékeny légiközlekedés-védelmi információk titkosságát az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biztosítani. E célból minden tagállam részletes követelményeket állapít meg az ilyen információkhoz való hozzáférésre, valamint fizikai és információtechnológiai védelmére vonatkozóan. 19.8. 2028. január 1-jétől minden tagállam részletes követelményeket állapít meg a bejelentések feldolgozására és tárolására vonatkozóan annak érdekében, hogy megakadályozza a bennük foglalt információknak a légiközlekedés-védelemtől eltérő célokra történő felhasználását, és megfelelő módon biztosítja a bejelentő és a bejelentésben említett személyek személyazonosságának titkosságát, a nemzeti jog büntetőjogi, fegyelmi vagy közigazgatási eljárásokra vonatkozó követelményeire is figyelemmel. 19.9. 2028. január 1-jétől az érintett hatóságok eljárásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a jelentésekben szereplő releváns információknak a szükséges ismeret elve alapján történő megosztására, valamint az egyéb nemzeti hatóságok és ügynökségek, a repülőtér-üzembentartók, a légi fuvarozók és más érintett szervezetek támogatását célzó nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan, amennyiben ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához. 19.10. 2028. január 1-jétől – a 19.8. pont ellenére –, amennyiben az információk relevánsak a légi közlekedés biztonsága szempontjából, az érintett hatóságok – adott esetben a titoktartásra, az adatvédelemre és az adatok kitakarásra vonatkozó követelményekre is figyelemmel – megoszthatják azokat a nemzeti polgári repülésbiztonsági hatóságokkal. 19.11. 2028. január 1-jétől – az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályok szerinti titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel – az érintett hatóságok, többek között a Bizottság vagy más tagállamok konkrét kérdéseire adott válaszként megosztják a jelentésekben szereplő releváns információkat a Bizottsággal és a többi tagállammal, amennyiben ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához. 19.12. 2028. január 1-jétől – az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályok szerinti titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel – a Bizottság és a tagállamok megoszthatják a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országok érintett hatóságaival a jelentésekben szereplő releváns információkat, amennyiben ezt nemzetközi megállapodások előírják, vagy ha ez hozzájárulhat a légi közlekedés védelmének fenntartásához és javításához. 19.13. 2028. január 1-jétől – a 19.1. és a 19.11. pont sérelme nélkül – a tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a kapott jelentésekre vonatkozó, az V. függelékben meghatározott közös minősítésnek megfelelően összesített statisztikákat és azok elemzését. A jelentés referencia-időszaka január 1-jétől december 31-ig tart, és a jelentések a referencia-időszak végét követő hat hónap elteltével esedékesek. 19.14. 2028. január 1-jétől a Bizottság a 19.13. pont szerint benyújtott jelentésekből levont főbb következtetéseket megosztja a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottsággal és a légi közlekedés védelmével foglalkozó tanácsadó csoporttal. 19.15. 2028. január 1-jétől az uniós szintű harmonizált megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság – a tagállamokkal koordinálva – megfelelő információtechnológiai eszközt bocsáthat rendelkezésre az e fejezetben meghatározott követelmények végrehajtásának támogatására.
I. függelék A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatainak elemei A közvetlenül egymáshoz kapcsolódó védelmi intézkedések sorozatai – amelyekről e melléklet 7.1. pontja tesz említést – az I. mellékletben és az annak végrehajtására irányuló, a Bizottság által az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusok megfelelő előírásaiban meghatározott, következő elemeket foglalják magukban: Az 1. pontot érintően – A repülőterek védelme:
a)
az 1.1. pont valamennyi rendelkezése; vagy
b)
az 1.2. pont valamennyi rendelkezése (kivéve az azonosítókártyákra és a járművek belépésére vonatkozó előírásokat); vagy
c)
az 1.2. pont azonosítókártyákra vonatkozó valamennyi rendelkezése; vagy
d)
az 1.2. pontnak a járművek belépésére vonatkozó valamennyi rendelkezése; vagy
e)
az 1.3. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy
f)
az 1.4. pont valamennyi rendelkezése; vagy
g)
az 1.5. pont valamennyi rendelkezése; vagy
h)
az 1.7. pont valamennyi rendelkezése és a 11. pont releváns elemei. A 2. pontot érintően – A repülőterek elkülönített területei: e pont valamennyi rendelkezése. A 3. pontot érintően – A légi járművek védelme:
a)
a 3.1. pont valamennyi rendelkezése; vagy
b)
a 3.2. pont valamennyi rendelkezése. A 4. pontot érintően – Utasok és kézipoggyász:
a)
a 4.1. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy
b)
a 4.2. pont valamennyi rendelkezése; vagy
c)
a 4.3. pont valamennyi rendelkezése. Az 5. pontot érintően – Feladott poggyász:
a)
az 5.1. pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei; vagy
b)
az 5.2. pont valamennyi rendelkezése; vagy
c)
az 5.3. pont valamennyi rendelkezése. A 6. pontot érintően – Áru és postai küldemény:
a)
a meghatalmazott ügynök által végzett védelmi ellenőrzésekre, átvizsgálásra és szállításra vonatkozó minden előírás, valamint a 12. pont vonatkozó elemei; vagy
b)
az ismert szállító által végzett védelmi ellenőrzésekre és szállításra vonatkozó minden előírás; vagy vagy
c)
az engedélyezett fuvarozó által végzett védelmi ellenőrzésekre és szállításra vonatkozó minden előírás; vagy vagy
d)
az áru és postai küldemény repülőtéri védelmére vonatkozó minden előírás. A 7. pontot érintően – Légifuvarozói posta és légifuvarozói anyagok: e pont valamennyi rendelkezése. A 8. pontot érintően – Fedélzeti ellátmány: e pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei. A 9. pontot érintően – Repülőtéri készletek: e pont valamennyi rendelkezése és a 12. pont releváns elemei. A 10. pontot érintően – A repülés tartama alatti védelmi intézkedések: e pont valamennyi rendelkezése. A 11. pontot érintően – A személyzet toborzása és képzése:
a)
a repülőtéren, a légi fuvarozónál vagy a jogalanynál alkalmazott személyzet toborzására vonatkozó minden előírás; vagy
b)
a repülőtéren, a légi fuvarozónál vagy a jogalanynál alkalmazott személyzet képzésére vonatkozó minden előírás.
II. függelék Az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó harmonizált minősítési rendszer A nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program végrehajtásának értékelésére az alábbi megfelelési minősítéseket kell alkalmazni.
III. függelék A BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ JELENTÉS TARTALMA 1. Szervezeti felépítés, hatáskörök és erőforrások
a)
A minőségbiztosítási szervezet felépítése, a hatáskörök és az erőforrások szerkezete, beleértve a jövőbeni, tervezett módosításokat (lásd a 3.2. a) pontot)
b)
Az ellenőrök – jelenlegi és tervezett – létszáma (lásd a 14. pontot)
c)
Az ellenőrök által elvégzett képzések (lásd a 15.2. pontot). 2. Operatív ellenőrzési tevékenységek Valamennyi ellenőrzési tevékenység, különös tekintettel:
a)
annak típusára (védelmi felülvizsgálat, előzetes vizsgálat, utólagos vizsgálat, teszt, egyéb);
b)
az ellenőrzött repülőtérre, üzemben tartóra vagy jogalanyra;
c)
az ellenőrzés hatókörére;
d)
gyakoriságára; valamint
e)
az adott területen eltöltött embernapok számára. 3. A hibák kijavítására irányuló intézkedések
a)
A hibák kijavítására irányuló intézkedések végrehajtásának szintje.
b)
A végrehajtott vagy tervezett főbb intézkedések (pl. új munkakörök létesítése, berendezések beszerzése, építkezés) és a hiba kijavítása terén elért haladás.
c)
Az alkalmazott végrehajtási intézkedések (lásd a 3.2. f) pontot). 4. Általános adatok és tendenciák
a)
A teljes éves országos személy- és teherforgalom, illetve légijármű-forgalom.
b)
A repülőterek jegyzéke, típusonkénti bontásban.
c)
A területen működő légi fuvarozók száma, típusonkénti bontásban (adott tagállam, Unió, harmadik ország).
d)
A meghatalmazott ügynökök száma.
e)
Az ismert szállítók száma.
f)
Az engedélyezett fuvarozók száma.
g)
A meghatalmazott beszállítók száma (a repülőtéri készletek és a fedélzeti ellátmány esetében).
h)
A légiközlekedés-védelemért felelős egyéb jogalanyok (földi kiszolgálást végző vállalatok, légiközlekedés-védelmi vállalatok, repülőtéri készletek és fedélzeti ellátmány ismert beszállítói) hozzávetőleges száma. 5. Légiközlekedés-védelmi helyzet a repülőtereken A légiközlekedés-védelem általános helyzete a tagállami repülőtereken.
IV. függelék Sablon a légiközlekedés-védelmi eseményekre és incidensekre ( 3 ) vonatkozó információk jelentéséhez Az esemény pontos dátuma és időpontja vagy időszaka ( 4 ): …/…/… A jelentés dátuma ( 5 ): …/…/… Az esemény helye ( 6 ): A bejelentő vállalat és/vagy személy neve (ha lehetséges ( 7 )): Az esemény leírása: Azonnali intézkedés(ek) és az intézkedés(ek) meghozója: ( 8 ) A légiközlekedés-védelem érintett területe: Földi oldali védelem; Utasok és kézipoggyász; Személyzet és légi személyzet; Belépés ellenőrzése; Feladott poggyász; Fedélzeti ellátmány; Repülőtéri készletek; A légi jármű földi védelme; A légi jármű repülés közbeni védelmi intézkedései; Áruk és postai küldemények; Légiforgalmi irányítás; Digitális információk és technológiák; Pilóta nélküli légijármű-rendszer(ek) (UAS) / személyzet nélküli légi jármű (UAV) / távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS); Nagy hatótávolságú fegyver (MANPAD stb.); Lézer; Légiközlekedés-védelmi információk; Általános célú légi közlekedés/repülőklubok; A védelemre gyakorolt hatás vagy potenciális hatás: ( 9 ) Bármely egyéb észrevétel/javaslat/információ: ( 10 ) A kapcsolattartó telefonszáma
V. függelék A légiközlekedés-védelmi események és incidensek közös minősítése ( 11 )
1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||