AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/590 RENDELETE (2024. február 7.) az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

A Bizottság 2019. december 11-i közleményében foglaltaknak megfelelően az európai zöld megállapodás, amely új növekedési stratégiát indított el az Unió számára, az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Egyrészről újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy 2050-re Európát az első klímasemleges és szennyező anyag-mentes kontinenssé tegye, másrészről célja, hogy megvédje a polgárok egészségét és jólétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben, miközben inkluzív, méltányos és igazságos átmenetet biztosítson úgy, hogy senkit nem hagy hátra. Ezen túlmenően az Unió elkötelezett az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program teljeskörű végrehajtásának biztosítása mellett, és elkötelezett az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje és annak fenntartható fejlődési céljai mellett.

(2)

Az ózonréteg megvédi az embert és a többi élőlényt a Napból származó káros ultraibolya (a továbbiakban: az UV) sugárzástól. Tudományosan megalapozott tény, hogy az ózonréteget lebontó anyagok folyamatos kibocsátása nagymértékben roncsolja az ózonréteget, ami súlyos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, a bioszférára, valamint beavatkozás nélkül jelentős gazdasági következményekkel jár.

(3)

A 88/540/EGK tanácsi határozat (5) értelmében az Unió a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény (6) és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv (7) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) részes felévé vált. A jegyzőkönyv és a részes felek ezt követő határozatai az ózonréteg lebomlásának kezelésére szolgáló, globálisan kötelező erejű ellenőrzési intézkedéseket alkotnak.

(4)

Az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) biztosítja többek között, hogy az Unió megfeleljen a jegyzőkönyvben foglaltaknak. A Bizottság e rendelet értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelet alapján bevezetett ellenőrzési intézkedések általában véve megfelelnek a célnak, hatékonyak, és jelentősen hozzájárultak a sztratoszferikus ózonréteg helyreállításához és az éghajlat felmelegedésének csökkentéséhez.

(5)

Az, hogy az ózonréteget lebontó anyagok légkört terhelő hatása egyre csökken, és a sztratoszferikus ózonréteg helyreállása folyamatban van, egyértelműen bizonyított tény. Azonban a közelmúltban végzett vizsgálatok szerint az ózonréteg helyreállása még mindig nagyon bizonytalan, és az 1980 előtti koncentrációs szintre való visszaállás várhatóan leghamarabb csak a 21. század második felében fog bekövetkezni. Ezért a megnövekedett UV-sugárzás továbbra is jelentős veszélyt jelent az egészségre és a környezetre. Annak érdekében, hogy az ózonréteg helyreállítása ne szenvedjen további késedelmet, a meglévő kötelezettségeket teljeskörűen végre kell hajtani, a kibocsátások csökkentése érdekében további lépéseket kell tenni a fennmaradó kibocsátási források tekintetében, és gondoskodni kell a felmerülő kihívások gyors és hatékony kezeléséhez szükséges intézkedésekről.

(6)

Az ózonréteget lebontó anyagok többsége egyszersmind magas globális felmelegedési potenciállal is rendelkezik, és hozzájárul a bolygó hőmérsékletének emelkedéséhez. Figyelembe véve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2021. évi különjelentésének nagy horderejű megállapításait, e rendeletnek biztosítania kell minden lehetséges erőfeszítés megtételét az ózonréteget lebontó anyagok kibocsátásának csökkentésére. A kibocsátáscsökkentés hozzájárul az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (9) (a továbbiakban: az UNFCCC, illetve a Párizsi Megállapodás) azon célkitűzésének eléréséhez, hogy ebben az évszázadban a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 °C alatt maradjon, és további erőfeszítések történjenek a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozására.

(7)

Az ózonréteget lebontó anyagok globális felmelegedési potenciáljával kapcsolatos tudatosság növelése érdekében e rendelet előírja, hogy az anyagok ózonlebontó potenciálja (a továbbiakban: az ODP) mellett azok globális felmelegedési potenciálját is meg kell adni.

(8)

Az 1005/2009/EK rendelet és a korábbi uniós jogi aktusok a jegyzőkönyvben előírtnál szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket vezettek be, amelyek korlátozóbb behozatali és kiviteli szabályokat írtak elő.

(9)

Az 1005/2009/EK rendelet az ózonréteget lebontó anyagok előállítását és forgalomba hozatalát szinte minden felhasználás tekintetében fokozatosan kivezette. Megtiltotta az ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokkal működtetett termékek és berendezések forgalomba hozatalát is, kivéve bizonyos eseteket, amikor az ilyen anyagok felhasználása még engedélyezett. Egyes felhasználások esetében a mentességeket az ózonréteget lebontó anyagok fokozatos kivezetését követően is engedélyezni kell bizonyos feltételekkel, amennyiben egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák.

(10)

Az ózonréteget lebontó anyagok uniós előállítása 2021-ben meghaladta az előző tíz évben tapasztalt szintet, és 2020-hoz képest 2021-re 27 %-kal nőtt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Ózonréteget lebontó anyagok 2022” című jelentése szerint a növekedés 90 %-a az alapanyagként való felhasználásnak tudható be. Az alapanyagként való felhasználás 2020-hoz képest 2021-re 11 %-kal nőtt. Bár az alacsony kibocsátási arányok és a megvalósítható alternatív lehetőségek hiánya miatt indokolt az egyes áruk – többek között a gyógyszerek – vegyipari előállításához alapanyagként felhasznált ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó eltérés, fontos rendszeresen megvizsgálni az alternatívák rendelkezésre állását, valamint a meglévő alapanyagként történő felhasználás tényleges kibocsátási szintjét. A Bizottságnak adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia azon vegyipari előállítási folyamatok jegyzékének összeállítása céljából, amelyek esetében tilos az I. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagok alapanyagként való felhasználása. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívák rendelkezésre állását a jegyzőkönyv értelmében elvégzett műszaki értékelések, különös tekintettel a jegyzőkönyv értelmében az értékelő fórumok által készített négyévenkénti jelentések és egyéb műszaki jelentések alapján, amelyek magukban foglalják a meglévő alapanyagként történő felhasználások rendelkezésre álló alternatíváinak és kibocsátási szintjeinek értékelését, és amelyek elegendő alapot biztosítanak az alapanyagként történő egyes felhasználások betiltására vonatkozó döntés meghozatalához. Amennyiben a jegyzőkönyv értelmében végzett ilyen értékelések nem állnak rendelkezésre, a Bizottságnak a meglévő alapanyagként történő felhasználásokra, a kapcsolódó kibocsátásokra, valamint az ózonrétegre és az éghajlatra gyakorolt hatásukra vonatkozó műszaki adatok, valamint a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívák rendelkezésre állása alapján saját értékelést kell végeznie, és adott esetben és ezen értékelés alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia azon vegyi előállítási folyamatok jegyzékének megállapítása céljából, amelyek esetében tilos az I. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagok alapanyagként való felhasználása. A jegyzék az értékelő fórumok által a jegyzőkönyv értelmében készített négyévenkénti jelentések megállapításainak vagy a Bizottság saját értékelésének fényében frissíthető.

(11)

Figyelembe véve, hogy a gyakorlatban milyen kis mennyiségben használnak fel ózonréteget lebontó anyagokat nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra, e tekintetben arányos ellenőrzési intézkedést kell megállapítani. Az 1005/2009/EK rendelet szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettséget fel kell váltani a nyilvántartások vezetésére vonatkozó követelménnyel annak érdekében, hogy lehetővé váljon a jogellenes felhasználás megelőzése és az alternatívák kifejlesztésének nyomon követése.

(12)

A halonok forgalomba hozatala és felhasználása csak kritikus felhasználási célokra engedélyezhető; azt, hogy mi minősül annak, az alternatív anyagok vagy technológiák rendelkezésre állásának és a nemzetközi szabványok alakulásának figyelembevételével kell meghatározni.

(13)

A jegyzőkönyv alapján létrehozott, a halonok technikai alternatíváival foglalkozó bizottság jelezte, hogy a kritikus felhasználási célokra szánt nem gyári új halonkészletek 2030-tól valószínűleg nem lesznek elegendőek a globális szintű szükségletek kielégítésére. Annak érdekében, hogy a jövőbeli igények kielégítése érdekében ne kelljen új halonkészleteket előállítani, fontos, hogy intézkedések szülessenek a berendezésekből visszanyert halonkészletek hozzáférhetőségének növelésére és megfelelő nyomon követésük biztosítására.

(14)

Az 1005/2009/EK rendelet értelmében 2011. március 18-án megszűnt a metil-bromid valamennyi kritikus – többek között karantén célú és szállítmányozás előtti – felhasználására vonatkozó mentesség. A jegyzőkönyv a vészhelyzeti használatra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Ezeket a rendelkezéseket az Unióban eddig nem alkalmazták. Valószínűtlen tehát, hogy valamely uniós szereplőnek alkalmaznia kellene ezeket a rendelkezéseket. Mivel azonban a jövőbeli vészhelyzetek nem zárhatók ki, valamint e rendeletnek a jegyzőkönyvvel való összehangolása érdekében, fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy vészhelyzetben – nevezetesen bizonyos növénybetegségek vagy kártevők váratlan elszaporodása esetén – eltérést engedélyezzenek, amennyiben az 1107/2009/EK (10) és az 528/2012/EU (11) európai parlamenti és tanácsi rendelet engedélyezi az ilyen vészhelyzeti felhasználást. Ilyen esetekben konkrétan meg kell határozni a kibocsátások minimalizálása érdekében elfogadott intézkedéseket, például az át nem eresztő fóliák talajkezelés céljából történő használatát.

(15)

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a jegyzőkönyv értelmében nem szabályozott, a II. mellékletben felsorolt egyes ózonréteget lebontó anyagok globális kibocsátásának hatása, beleértve például a diklór-metán légköri koncentrációjának növekedését, amely késleltetheti a sztratoszferikus ózonréteg helyreállítását. 2021-ben ezen ózonréteget lebontó anyagok uniós előállítása tonnában kifejezve körülbelül négyszer annyi volt, mint a jegyzőkönyv értelmében szabályozott ózonréteget lebontó anyagok előállítása. Az ODP-t tonnában kifejezve azonban az előállítás körülbelül negyedannyi volt, mint az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagoké. További, a kibocsátás visszaszorítására vonatkozó intézkedésekre van szükség, és fontos a fokozott nyomon követés, például a visszanyerésre vagy az ártalmatlanításra irányuló rendelkezések, a szivárgások megszüntetése, valamint a jegyzőkönyv értelmében nem szabályozott ózonréteget lebontó anyagok nem szándékos kibocsátásának megelőzése révén.

(16)

Az ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó termékekre és berendezésekre vonatkozó, e rendeletben meghatározott korlátozásoknak az ilyen anyagokkal működtetett termékekre és berendezésekre is ki kell terjedniük a korlátozások kijátszásának megelőzése érdekében.

(17)

Fontos annak biztosítása, hogy az ózonréteget lebontó anyagokat regenerálás céljából forgalomba lehessen hozni az Unióban. Az ózonréteget lebontó anyagok, és az ilyen anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokkal működtetett termékek és berendezések forgalomba hozatalát a jegyzőkönyv részes felei által jóváhagyott technológiával, vagy a jegyzőkönyv részes felei által még nem jóváhagyott, de az uniós és a nemzeti jognak megfelelő technológiával történő ártalmatlanítás céljából szintén engedélyezni kell.

(18)

Az ózonréteget lebontó anyagok nem utántölthető tartályait be kell tiltani, mivel kiürítésük után elkerülhetetlenül visszamarad bennük bizonyos mennyiségű hűtőközeg, mely később a légkörbe jut. E rendeletnek meg kell tiltania kivitelüket, behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi értékesítésüket, vagy forgalmazásukat és felhasználásukat, kivéve nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználás céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy az ózonréteget lebontó anyagok utántölthető tartályait utántöltsék, és ne kidobják, elő kell írni a vállalkozások számára, hogy az utántölthető tartályok forgalomba hozatalakor megfelelőségi nyilatkozatot nyújtsanak be, amely tartalmazza az utántöltés céljából történő visszajuttatást célzó intézkedésekre vonatkozó bizonyítékokat.

(19)

Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) rendelkezik az ózonréteget lebontó anyagként besorolt anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek címkézéséről. Mivel engedélyezett az alapanyagként való, reakcióközegként való, valamint nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra előállított ózonréteget lebontó anyagok szabad forgalomba bocsátása, ezeket az anyagokat meg kell különböztetni az egyéb felhasználás céljából előállított anyagoktól.

(20)

A hidroklór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitelének kivételesen engedélyezhetőnek kell lennie azokban az esetekben, amikor előnyösebb lehet e termékek és berendezések természetes életciklusának harmadik országban történő befejezése, mint az Unióban történő használaton kívül helyezés és ártalmatlanítás.

(21)

Tekintettel arra, hogy egyes ózonréteget lebontó anyagok előállítási folyamata fluortartalmú üvegházhatású gáz, a trifluor-metán mint melléktermék kibocsátását eredményezheti, az ilyen melléktermékként keletkezett kibocsátásokat az ózonréteget lebontó anyagok forgalomba hozatalának feltételeként meg kell semmisíteni vagy vissza kell nyerni. A gyártók és importőrök számára elő kell írni, hogy dokumentálják az előállítási folyamat során történő trifluor-metán-kibocsátás megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedéseket, és hogy szolgáljanak bizonyítékkal a melléktermékekként keletkezett kibocsátásoknak az elérhető legjobb technikáknak megfelelő ártalmatlanítására vagy későbbi felhasználás céljából való visszanyerésére vonatkozóan. Az ózonréteget lebontó anyag forgalomba hozatala pillanatában megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtani.

(22)

A vámellenőrzések megkönnyítése érdekében fontos meghatározni az e rendelet hatálya alá tartozó ózonréteget lebontó anyagok, termékek és berendezések behozatala és kivitele esetén a tagállamok vámhatóságainak (a továbbiakban: a vámhatóságok) benyújtandó információkat, valamint az említett anyagok, termékek és berendezések behozatalára, illetve kivitelére vonatkozó tilalmak és korlátozások végrehajtása során a vámhatóságokra és adott esetben a piacfelügyeleti hatóságokra háruló feladatokat. Az uniós piacra belépő termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13) kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó anyagokra, termékekre és berendezésekre, amennyiben nincsenek olyan különös rendelkezések, amelyek a piacfelügyelet és a végrehajtás egyes vonatkozásait pontosabban szabályozzák. Amennyiben ez a rendelet különös rendelkezéseket állapít meg például a vámellenőrzésekre vonatkozóan, ezek a különös rendelkezések az irányadók, ezáltal kiegészítve az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott szabályokat. A környezet védelmének biztosítása érdekében ezt a rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó ózonréteget lebontó anyagokkal való ellátás minden formájára alkalmazni kell, beleértve az (EU) 2019/1020 rendelet 6. cikkében említett távértékesítést is.

(23)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tiltott anyagok, termékek és berendezések illegális kereskedelmének elkerülése érdekében az e rendeletben megállapított tilalmaknak, valamint a kereskedelemre vonatkozó engedélyezési követelményeknek nemcsak az áruk szabad forgalomba bocsátás céljából az Unió vámterületére történő beléptetésére kell kiterjedniük, hanem az átmeneti megőrzésre és az uniós vámjog alapján létrehozott minden egyéb vámeljárásra is. A gazdasági szereplőkre és a vámhatóságokra nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében az átmeneti megőrzés alatt álló árukra vonatkozóan engedélyezési könnyítéseket kell életbe léptetni.

(24)

Az illegális kereskedelmi tevékenységek megelőzése és a kereskedelem nyomon követése tekintetében az ózonréteget lebontó anyagok behozatalára és kivitelére vonatkozó engedélyezési rendszer alapvető követelmény a jegyzőkönyv szerint. Az engedélyeket időben korlátozni kell annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások rendszeres időközönként felülvizsgálják az alternatívák használatát. A szállítmányokon végzett automatikus, valós idejű vámellenőrzések, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok, termékek és berendezések vámhatóságok elé állított valamennyi szállítmányára vonatkozó információk elektronikus cseréjének és tárolásának biztosítása érdekében az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó elektronikus engedélyezési rendszert össze kell kapcsolni az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott európai uniós egyablakos vámügyintézési környezettel (a továbbiakban: az uniós egyablakos vámügyintézési környezet). Tekintettel az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolásra, aránytalan intézkedés lenne külön szállítási engedélyezési rendszert biztosítani az Unióban.

(25)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, az uniós piacra jogellenesen behozott anyagok, termékek és berendezések ne kerüljenek újból piacra, ezeket a tagállamok illetékes hatóságainak (a továbbiakban: az illetékes hatóságok) ártalmatlanítás céljából el kell kobozniuk vagy le kell foglalniuk. Az e rendeletnek meg nem felelő anyagok, termékek és berendezések újrakivitelét minden esetben meg kell tiltani.

(26)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzéseket végző vámhivatalok személyzete vagy más, a nemzeti szabályokkal összhangban felhatalmazott személyek megfelelő erőforrásokkal és ismeretekkel – például a rendelkezésére bocsátott képzések révén – rendelkezzenek, és megfelelő eszközök birtokában legyenek az e rendelet hatálya alá tartozó ózonréteget lebontó anyagok, termékek és berendezések illegális kereskedelme eseteinek kezeléséhez. A tagállamoknak ki kell jelölniük a fenti feltételeket teljesítő vámhivatalokat vagy egyéb helyeket, amelyek megfelelnek az említett feltételeknek, és amelyek ezért felhatalmazást kapnak arra, hogy vámellenőrzéseket végezzenek behozatal, kivitel és árutovábbítás esetében.

(27)

A tagállamok e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi illetékes hatósága, nevezetesen a vámhatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok, a környezetvédelmi hatóságok és az ellenőrzési feladatokat ellátó más illetékes hatóságok közötti, a tagállamok közötti, valamint a Bizottsággal való együttműködés és a szükséges információk cseréje rendkívül fontos e rendelet megsértésének kezelése szempontjából, különösen az illegális kereskedelem elleni küzdelem szempontjából. A vámügyi kockázatokkal kapcsolatos információk cseréjének bizalmas jellege miatt erre a célra a vámügyi kockázatkezelési rendszert kell használni.

(28)

Az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtása során, valamint megfelelőségi ellenőrzések és az ózonréteget lebontó anyagok illegális kereskedelme esetén az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés és megfelelő információcsere előmozdítása érdekében a Bizottságnak igénybe kell vennie az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom, Euratom bizottsági határozattal (15) létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF). Az OLAF-nak minden olyan információhoz hozzá kell férnie, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(29)

A jegyzőkönyvnek való megfelelés biztosítása érdekében meg kell tiltani az ózonréteget lebontó anyagoknak, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokkal működtetett termékeknek és berendezéseknek a jegyzőkönyvet alá nem író államból történő behozatalát, illetve ilyen államba történő kivitelét.

(30)

Az ózonréteget lebontó anyagok légkörbe történő szándékos kibocsátása, amennyiben az ilyen kibocsátás jogellenes, e rendelet súlyos megsértésének minősül, és azt kifejezetten meg kell tiltani. A vállalkozásoknak minden megvalósítható intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék az ózonréteget lebontó anyagok légkörbe történő nem szándékos kibocsátását, figyelemmel ezen anyagok globális felmelegedési potenciáljára is. Ezért rendelkezéseket kell meghatározni a használt ózonréteget lebontó anyagoknak a termékekből és berendezésekből történő visszanyeréséről és az ilyen anyagok szivárgásának megelőzéséről. A visszanyerési kötelezettségeket ki kell terjeszteni az épülettulajdonosokra és a kivitelezőkre is, amikor bizonyos habokat a kibocsátások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében eltávolítanak az épületekből.

(31)

Az ózonréteget lebontó anyagok építőanyagokban található habokból való visszanyerésére vonatkozó követelmény a használaton kívül helyezési folyamat munkaigényessége és az ilyen típusú hulladék kezeléséhez szükséges nagyobb kapacitás szükségessége miatt ösztönözheti a bontási, regenerálási és újrafeldolgozási technológiákkal kapcsolatos innovációt, kutatást és fejlesztést, és pozitív hatással lehet a foglalkoztatásra. Ezért megfelelő képzési programokat kell nyújtani, ugyanis a habokban található ózonréteget lebontó anyagok visszanyeréséhez megfelelően képzett természetes személyekre van szükség, és ezt az igényt ki kell elégíteni.

(32)

Szabályokat kell megállapítani a jegyzőkönyv értelmében nem szabályozott, a II. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozóan, figyelembe véve az Unióban előállított és felhasznált mennyiségeket, valamint az ezen anyagok kibocsátása által a sztratoszferikus ózonra gyakorolt hatást. Felmerülnek az ózonréteg helyreállítását érintő egyéb, az e rendelet hatályán kívül eső ágazatokban jelentkező, felismert problémák is. Ezek közé tartozik a dinitrogén-oxid, amely az ODP-vel súlyozott kibocsátások alapján az egyik legjelentősebb fennmaradó ózonréteget lebontó anyag. A dinitrogén-oxid képezi a mezőgazdasági tevékenységekből származó emberi eredetű kibocsátások nagy részét, és a Bizottság „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleménye nyomán kötelezettséget vállalt e problémakör rendezésére. A másik problémát az intenzív erdőtüzek jelentik, amelyeket fontos megelőzni, ugyanis jelentősen növelhetik a sztratoszferikus aeroszol mennyiségét, és ezáltal potenciálisan képesek a sztratoszferikus ózon megbontására.

(33)

A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak az illegális kereskedelem illetékes hatóságok által észlelt eseteiről, ideértve a kiszabott szankciókat is.

(34)

A halonok felhasználása csak az e rendeletben meghatározott kritikus felhasználási célokra engedélyezhető. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a kritikus felhasználási céllal beépített, felhasznált vagy tárolt halonok mennyiségéről, valamint az ezen anyagok kibocsátásának visszaszorítására vonatkozó intézkedésekről és az alternatívák feltárásában elért előrehaladásról. Ezekre az információkra azért van szükség, hogy nyomon lehessen követni a kritikus felhasználási célokra az Unióban még rendelkezésre álló halonmennyiségeket, valamint az e területen elért technológiai fejlődést, hogy meg lehessen állapítani, ha bizonyos felhasználások esetében a halonra már nincs igény.

(35)

A jegyzőkönyv jelentéstételi kötelezettséget ír elő az ózonréteget lebontó anyagok kereskedelméről. Az ózonréteget lebontó anyagok gyártóinak, importőreinek és exportőreinek ezért évente jelentést kell tenniük az ózonréteget lebontó anyagok kereskedelméről. A jegyzőkönyv értelmében nem szabályozott, a II. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagok kereskedelmét is jelenteni kell annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy az I. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó ellenőrzési intézkedések egy részét vagy egészét ki kell-e terjeszteni az ózonréteget lebontó anyagokra is.

(36)

Az Unió nevében a Bizottság évente jelentést tesz az Ózon Titkárságnak a jegyzőkönyv értelmében szabályozott ózonréteget lebontó anyagokbehozataláról és kiviteléről. Bár az ilyen anyagok előállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos jelentéstételért a tagállamok felelősek, a Bizottságnak annak érdekében, hogy megkönnyítse az Ózon Titkárság számára az uniós felhasználás korai kiszámítását, adattervezeteket kell benyújtania e tevékenységekről. A regionális gazdasági integrációs szervezetekre vonatkozó záradék meghosszabbítására vonatkozó értesítések hiányában a Bizottságnak folytatnia kell az éves jelentések gyakorlatát, ugyanakkor biztosítania kell, hogy a tagállamok a következetlenségek elkerülése érdekében elegendő időt kapjanak a Bizottság által benyújtott adattervezetek felülvizsgálatára.

(37)

A tagállamok illetékes hatóságainak – beleértve a környezetvédelmi, piacfelügyeleti és vámhatóságokat is – kockázatalapú megközelítést alkalmazva ellenőrzéseket kell végezniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. Azért van szükség ilyen megközelítésre, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ózonréteget lebontó anyagok illegális kereskedelme vagy jogellenes kibocsátása tekintetében a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységekre lehessen összpontosítani. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak akkor is ellenőrzéseket kell végezniük, ha bizonyíték vagy egyéb releváns információ birtokába jutnak az esetleges meg nem felelésre vonatkozóan. Adott esetben és a lehetőségekhez mérten ezeket az információkat a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 47. cikkével összhangban közölni kell a vámhatóságokkal annak érdekében, hogy az ellenőrzéseket megelőzően kockázatelemzést végezzenek. Fontos biztosítani, hogy amennyiben az illetékes hatóságok megállapították a jogsértést, a szankciók ezt követő kiszabásával kapcsolatos intézkedésért felelős illetékes hatóságok értesüljenek e rendelet megsértésének eseteiről annak érdekében, hogy szükség esetén ki tudják szabni a megfelelő szankciót.

(38)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e rendeletnek a vállalkozások általi megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vonjon maga után.

(39)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan büntetőjogi szankciókról vagy közigazgatási szankciókról, vagy mindkettőről rendelkező szabályokat állapítsanak meg. Amennyiben a tagállamok ugyanazon jogsértésret büntetőjogi és közigazgatási szankciókat is előírnak, e szankciók nem eredményezhetik a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem) megsértését, az Európai Unió Bírósága általi értelmezésnek megfelelően.

(40)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében:

Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(41)

E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (18) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és az említett intézmények szakértői rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(42)

Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése tekintetében való védelmét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19), az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi kezelése tekintetében való védelmét pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) szabályozza, különös tekintettel a titoktartásra és az adatkezelés biztonságára vonatkozó követelményekre, a személyes adatok Bizottság általi, a tagállamok részére történő továbbítására, az adatkezelés jogszerűségére, valamint az érintettek tájékoztatásra, a személyes adatokhoz való hozzáférésre és azok helyesbítésére vonatkozó jogaira.

(43)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. május 20-án hivatalos észrevételeket tett.

(44)

Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban a tagállamok bíróságainak kell biztosítaniuk a személyek uniós jog szerinti jogainak bírói védelmét. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdése továbbá előírja, hogy a tagállamoknak meg kell teremteniük azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. E tekintetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság – beleértve a természetes vagy jogi személyeket is – igénybe vehesse az igazságszolgáltatást, összhangban azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a tagállamok a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezmény (21) (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) keretében vállaltak.

(45)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen az ózonréteg elvékonyodásának kezelését és ezen keresztül a sztratoszferikus ózonréteg helyreállításához, a globális felmelegedés csökkentéséhez és a jegyzőkönyvnek való megfelelés biztosításához való hozzájárulást – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a megoldani kívánt környezeti probléma határokon átnyúló jellege és e rendelet Unión belüli és a külkereskedelemre gyakorolt hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Az 1005/2009/EK rendelet számos tekintetben módosításra szorul. Az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni és e rendelettel felváltani,