AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1938 RENDELETE (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk Tárgy

1. cikk

Tárgy

E rendelet olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja az Unió gázellátása biztonságának annak révén történő megőrzése, hogy egyrészt biztosítják a gáz belső piacának megfelelő és folyamatos működését, másrészt olyan rendkívüli intézkedések bevezetését teszik lehetővé, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gáz iránti szükségletek kielégítésére, ideértve az utolsó lehetőségként alkalmazott szolidaritási intézkedéseket is, harmadrészt pedig mind a megelőző intézkedések, mind pedig az egyedi gázellátási zavarokra adott válaszok tekintetében egyértelműen meghatározzák és elhatárolják egymástól a földgázipari vállalkozások, a tagállamok és az Unió feladatait. E rendelet továbbá – a szolidaritás szellemében – átlátható mechanizmusokat állapít meg a nemzeti, a regionális és az uniós szinten jelentkező vészhelyzetekre való felkészülés és reagálás összehangolására vonatkozóan.

2. cikk Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

▼M3 —————

▼B

2.	„felhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott felhasználó;

3.	„háztartási felhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 25. pontjában meghatározott háztartási felhasználó;

4.	„alapvető szociális szolgáltató” : az egészségügyi szolgáltató, a szociális alapellátást nyújtó szolgáltató, valamint a sürgősségi, a biztonsági, az oktatási és a közigazgatási szolgáltató;

5.

„védett felhasználó” :

a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott háztartási felhasználó, valamint ezenkívül e fogalommeghatározásba tartozhat – amennyiben az érintett tagállam úgy határoz – az alábbiak közül egy vagy több, feltéve, hogy az a), illetve b) pontban említett vállalkozások vagy szolgáltatók az adott tagállamban együttesen legfeljebb a teljes végső éves gázfogyasztás 20 %-át képviselik;

a)

a kis- és középvállalkozás, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó hálózathoz;

b)

az alapvető szociális szolgáltató, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó vagy -szállító hálózathoz;

c)

a távhőszolgáltató létesítmény, amennyiben lakossági felhasználók, kis- és középvállalkozások vagy alapvető szociális szolgáltatók számára szolgáltat fűtést, és, feltéve, hogy nem tud a gáztól eltérő más tüzelőanyagra váltani;

6.

„szolidaritási alapon védett felhasználó” :

a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott háztartási felhasználó, és ezenkívül e fogalommeghatározásba beletartozhat az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő:

a)

az adott tagállamban védett felhasználónak minősülő távhőszolgáltató létesítmény, feltéve, hogy az háztartások vagy az oktatási és a közigazgatási szolgáltatóktól eltérő alapvető szociális szolgáltatók számára szolgáltat fűtést;

b)

az adott tagállamban védett felhasználónak minősülő alapvető szociális szolgáltató az oktatási és a közigazgatási szolgáltatók kivételével;

7.	„hatáskörrel rendelkező hatóság” : nemzeti kormányzati hatóság vagy nemzeti szabályozó hatóság, amely az adott tagállam által kijelölt hatóságként biztosítja az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtását;

8.	„nemzeti szabályozó hatóság” : a 2009/73/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság;

9.	„földgázipari vállalkozás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgázipari vállalkozás;

10.	„gázellátási szerződés” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott gázellátási szerződés;

11.	„szállítás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott szállítás;

12.	„szállításirendszer-üzemeltető” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szállításirendszer-üzemeltető;

13.	„elosztás” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott elosztás;

14.	„elosztórendszer-üzemeltető” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

15.	„rendszerösszekötő” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározott rendszerösszekötő;

16.	„vészhelyzeti ellátási folyosók” : olyan uniós gázellátási útvonalak, amelyek segítik a tagállamokat a potenciális ellátási zavarok és az infrastruktúra működésében bekövetkező potenciális zavarok hatásainak fokozottabb enyhítésében;

17.	„tárolókapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 28. pontjában meghatározott tárolókapacitás;

18.	„műszaki kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott műszaki kapacitás;

19.	„nem megszakítható kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott nem megszakítható kapacitás;

20.	„megszakítható kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott megszakítható kapacitás;

21.	„LNG-létesítménybeli kapacitás” : a 715/2009/EK rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott LNG-létesítménybeli kapacitás;

22.	„LNG-létesítmény” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott LNG-létesítmény;

23.	„földgáztároló” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott földgáztároló;

24.	„rendszer” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott rendszer;

25.	„rendszerhasználó” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott rendszerhasználó;

26.	„kiegészítő szolgáltatások” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások;

▼M4

27.	„feltöltési ütemterv” : az egyes tagállamok föld alatti gáztárolóira vonatkozó, a 6a. cikk (7) bekezdésével összhangban meghatározott, az adott tagállam feltöltési tervét megjelenítő indikatív jellegű köztes célértékek sorozata;

▼M2

28.	„feltöltési célérték” : a föld alatti gáztárolók összesített kapacitásának a feltöltési szintjére vonatkozó kötelező célérték;

29.

„stratégiai tároló” : a szállításirendszer-üzemeltetők, a tagállamok által kijelölt szervezetek, illetve vállalkozások által vásárolt, kezelt és tárolt nem cseppfolyósított földgáz tárolására szolgáló tároló vagy ilyen tároló egy része, amely készlet felszabadítása kizárólag előzetes értesítés megtételét vagy felszabadításra vonatkozó hatósági engedély kiadását követően lehetséges, és amely általában:

a)

súlyos ellátási hiány;

b)

ellátási zavar; vagy

c)

a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kihirdetett vészhelyzet esetén szabadítható fel;

30.

„kiegyensúlyozó készlet” : olyan nem cseppfolyósított földgáz:

a)

amelyet a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a tagállamok által kijelölt szervezetek kizárólag a szállításirendszer-üzemeltetői feladatok ellátása és a földgázellátás biztonságának szavatolása céljából vásárolnak, kezelnek és tárolnak föld alatt; és

b)

amely csak akkor szállítható, ha az a 2009/73/EK irányelv 13. cikkével és a 312/2014/EU bizottsági rendelet 8. és 9. cikkével összhangban szükséges a rendszer biztonságos és megbízható körülmények között történő működésének a fenntartásához;

31.

„föld alatti gáztároló” : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott olyan tároló, amely földgáz tárolására szolgál – beleértve a kiegyensúlyozó készletet is -, és amely szállítási vagy elosztórendszerhez van csatlakoztatva, de amely nem foglalja magában a föld feletti gömbtartályokat és vezetékkészletből összeállított gáztárolókat;

▼M3

32.	„gáz” : az (EU) 2024/1788 irányelv ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgáz;

▼M5

33.	„átvétel vagy fizetés rendelkezés” : olyan szerződéses rendelkezés, amely arra kötelezi a vevőt, hogy egy adott időszakon belül egy meghatározott minimális gázmennyiséget átvegyen, vagy fizesse meg egy meghatározott minimális gázmennyiség árát, függetlenül attól, hogy a gázt ténylegesen átvette-e;

34.	„szállítás vagy fizetés rendelkezés” : olyan szerződéses rendelkezés, amely arra kötelezi az eladót, hogy a gázszállítás elmaradása esetén szerződés által előírt bírságot fizessen.

▼B

3. cikk Felelősség a gázellátás biztonságáért

4. cikk Gázkoordinációs csoport

5. cikk Infrastrukturális előírások

6. cikk Gázellátási előírások

6a. cikk Feltöltési célértékek és feltöltési ütemtervek

6b. cikk A feltöltési célértékek végrehajtása

6c. cikk Tárolási megállapodások és a tehermegosztási mechanizmus

6d. cikk Nyomon követés és végrehajtás

7. cikk Kockázatértékelés

8. cikk Megelőzési cselekvési tervek és vészhelyzeti tervek létrehozása

8a. cikk Kiberbiztonsági intézkedések

9. cikk A megelőzési cselekvési terv tartalma

10. cikk A vészhelyzeti terv tartalma

11. cikk Válsághelyzet kihirdetése

12. cikk Reagálás a regionális és az uniós vészhelyzetekre

13. cikk Szolidaritás

13a. cikk Közvetett összeköttetésben lévő tagállamok közötti együttműködés piaci alapú intézkedések (önkéntes intézkedések) alkalmazásával

14. cikk Információcsere

15. cikk Szakmai titoktartás

16. cikk Együttműködés az Energiaközösség szerződő feleivel

17. cikk A Bizottság általi nyomon követés

17. cikk

A Bizottság általi nyomon követés

A Bizottság a gázellátás biztonságával kapcsolatos intézkedéseket folyamatosan nyomon követi, és erről rendszeresen beszámol a GCG-nek.

▼M5

A Bizottság – mindenekelőtt a Bizottságnak és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a 14. cikk (6) bekezdésének c) pontjával összhangban bejelentett információk alapján – folyamatosan nyomon követi az Unió energiarendszerének az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált gázzal történő ellátásnak való kitettségét, ideértve a harmadik országokon keresztüli ellátásnak való kitettségét is.

A Bizottság az (EU) 2026/261 rendelet 9. cikkében említett gázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervek alapján értékeli az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált gáz említett rendelet szerinti fokozatos kivezetésének nemzeti, regionális és uniós szinten való végrehajtását és jelenti az értékelését a gázkoordinációs csoportnak.

A harmadik bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság éves jelentést tesz közzé, amely átfogó áttekintést nyújt a tagállamok által a gázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terveik végrehajtása terén elért eredményekről.

Adott esetben a Bizottság a gázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terv benyújtását követő három hónapon belül ajánlást adhat ki, amely meghatározza a gázellátás biztonságos diverzifikálásának és az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált gáz időben történő fokozatos kivezetésének biztosítására irányuló lehetséges fellépéseket és intézkedéseket.

Az említett ajánlás alapján az érintett tagállam három hónapon belül naprakésszé teszi nemzeti diverzifikációs tervét, figyelembe véve a Bizottság ajánlását.

17a. cikk A Bizottság általi jelentéstétel

18. cikk Értesítések

18. cikk

Értesítések

A kockázatértékelésről, a megelőzési cselekvési tervekről, a vészhelyzeti tervekről és valamennyi egyéb dokumentumról elektronikus úton, a CIRCABC platformon keresztül kell értesíteni a Bizottságot.

Az értesítéssel kapcsolatban mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell lefolytatni.

19. cikk A felhatalmazás gyakorlása

20. cikk Eltérés

21. cikk Hatályon kívül helyezés

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 994/2010/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk Hatálybelépés

22. cikk

Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. november 1-től kell alkalmazni.

A 13. cikk (1)–(6) bekezdését, a 13. cikk (8) bekezdésének első és második albekezdését, valamint a 13. cikk (14) és (15) bekezdését azonban 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.

▼M4

A 2. cikk 27–31. pontját, a 6a–6d. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését, a 17a. cikket, a 20. cikk (4) bekezdését és az Ib. mellékletet 2027. december 31-ig kell alkalmazni.

▼B

I. MELLÉKLET Regionális együttműködés

I. MELLÉKLET

Regionális együttműködés

A tagállamok 3. cikk (7) bekezdésében említett kockázati csoportjai, amelyek alapul szolgálnak a kockázatokhoz kapcsolódó együttműködés számára:

1.

Kockázati csoport az LNG-ellátás szempontjából:

a)

Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország.

2.

Kockázati csoport az Északi-tenger felől érkező gázellátás szempontjából:

b)

Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország, Svédország.

3.

Kockázati csoport az Észak-Afrika felől érkező gázellátás szempontjából:

c)

Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta, Ausztria, Portugália, Szlovénia.

4.

Kockázati csoport a délkelet felől érkező gázellátás szempontjából:

d)

Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Szlovákia.

Ib. MELLÉKLET A feltöltési célértékkel és a feltöltési ütemtervvel kapcsolatos közös felelősség

Ib. MELLÉKLET

A feltöltési célértékkel és a feltöltési ütemtervvel kapcsolatos közös felelősség

A 6a. cikk szerinti feltöltési célérték és feltöltési ütemterv tekintetében a Szlovák Köztársaság és Csehország közösen vállal felelősséget Dolní Bojanovicében található földgáztárolók vonatkozásában. A Szlovák Köztársaság és Csehország említett felelősségvállalásának pontos aránya és mértéke az említett tagállamok közötti kétoldalú megállapodás tárgyát képezi.

A 13. cikk sérelme nélkül és a 11. cikk (6) bekezdésének b) pontjával összhangban a Szlovák Köztársaság és Csehország biztosítja, hogy amennyiben e rendelet alapján válsághelyzetet hirdetnek ki, ne vezessenek be olyan, a Dolní Bojanovicében található földgáztárolót érintő intézkedéseket, amelyek valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetik a gázellátási helyzetet, vagy aláássák a földgázipari vállalkozások azon képességét, hogy a nemzeti gázellátási normákkal összhangban biztosítsák a védett felhasználók gázellátását.

II. MELLÉKLET

Az N – 1 képlet kiszámítása

1. Az N – 1 képlet meghatározása

Az N – 1 képlet a gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának azon képességét írja le, hogy legnagyobb elemének kiesése esetén maradéktalanul ki tudja elégíteni a számítási terület gázkeresletét olyan napon, amelyet rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez.

A gázinfrastruktúra magában foglalja a gázszállító hálózatot, beleértve a rendszerösszekötőket, valamint a számítási területhez kapcsolódó termelési, LNG- és tárolási létesítményeket.

A gázinfrastruktúra legnagyobb elemének kiesése esetén fennmaradó összes gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának el kell érnie a számítási terület azon összesített napi gázkeresletét, amely rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslettel jellemezhető napon fordul elő.

Az N – 1 képlet alábbiak szerint számított értékének legalább 100 %-nak kell lennie.

2. Az N – 1 képlet kiszámításának módja

, N – 1 ≥ 100 %

A számításhoz alkalmazott paramétereket egyértelműen le kell írni és meg kell indokolni.

Az EPm kiszámításához részletes listát kell benyújtani a betáplálási pontokról és egyéni kapacitásukról.

3. Az N – 1 képletben található paraméterek meghatározása

A „számítási terület” a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott olyan földrajzi terület, amelyre nézve az N – 1 képlet kiszámításra kerül.

Keresletoldali meghatározás:

„Dmax” : teljes napi gázkereslet (millió köbméter per napban kifejezve) a számítási területen statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló, rendkívül magas napi kereslettel jellemezhető napon.

Kínálatoldali meghatározások:

„EPm” : a Pm, LNGm és Sm értékekkel már kifejezett termelési, LNG- és tárolási létesítményektől eltérő betáplálási pontok műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve), vagyis a számítási területre gázbeszállítást biztosítani képes valamennyi, határon elhelyezkedő betáplálási pont műszaki kapacitásának összege.

„Pm” : maximális műszaki termelési kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes földgáztermelő létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki termelési kapacitásának összege.

„Sm” : maximális műszaki tárolási mennyiség (millió köbméter per napban kifejezve): az összes tárolási létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki kivételi kapacitásának összege, figyelembe véve azok saját fizikai jellemzőit;

„LNGm” : maximális műszaki LNG-létesítmény-kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes LNG-létesítmény összesített maximális napi műszaki kimeneti kapacitása a számítási területen, olyan kritikus elemek figyelembevételével, mint az LNG átfejtése, a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, az LNG átmeneti tárolása és visszaalakítása, valamint a rendszer műszaki kimeneti kapacitása.

„Im” : a számítási terület ellátására szolgáló, a legnagyobb kapacitással rendelkező legnagyobb gázinfrastruktúra-elem műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve). Amennyiben több gázinfrastruktúra összekapcsolásával egyetlen közös upstream vagy downstream gázinfrastruktúra jött létre, amelyet nem lehet szétválasztva működtetni, azt egyetlen gázinfrastruktúra-elemnek kell tekinteni.

4. Az N – 1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazása esetén

, N – 1 ≥ 100 %

Keresletoldali meghatározás:

„Deff” : a Dmax azon része (millió köbméter per napban kifejezve), amelyet a gázellátás zavara esetén a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja és az 5. cikk (2) bekezdése szerinti piaci alapú, keresletoldali intézkedésekkel elégségesen és időben ki lehet elégíteni.

5. Az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten

A 3. pontban említett számítási területet adott esetben az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által meghatározott módon a megfelelő regionális szintre kell bővíteni. A számítás kibővíthető a kockázati csoport regionális szintjére, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságai erről megállapodnak. Az N – 1 képlet regionális szintű kiszámításához a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemét kell alkalmazni. Egy régió legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-elemének a régió azon legnagyobb gázinfrastruktúra-eleme tekintendő, amely az adott régió tagállamainak gázellátásához közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul, és azt a kockázatértékelésben meg kell határozni.

Az N – 1 képlet regionális szintű kiszámítása csak akkor válthatja fel az N – 1 képlet nemzeti szintű kiszámítását, ha a közös kockázatértékeléssel összhangban a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb eleme valamennyi érintett tagállam gázellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú.

A kockázati csoport szintjén a 7. cikk (4) bekezdésében említett számítások esetében az I. mellékletben felsorolt kockázati csoportok legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-elemét kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

Kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás

1. Az e mellékletben foglalt rendelkezések végrehajtása céljából a nemzeti szabályozó hatóság hatáskörrel rendelkező hatóságként léphet fel, amennyiben a tagállam így határoz.

2. A rendszerösszekötő kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásának lehetővé tétele vagy javítása érdekében, illetve az erre irányuló kötelezettség alóli mentesség megszerzése vagy meghosszabbítása érdekében a szállításirendszer-üzemeltetőknek a rendszerösszekötő mindkét oldalán be kell nyújtaniuk az alábbiakat a hatáskörrel rendelkező hatóságaiknak (a továbbiakban: az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok) és a szabályozó hatóságaiknak (a továbbiakban: az érintett szabályozó hatóságok), miután konzultáltak minden, potenciálisan érintett szállításirendszer-üzemeltetővel:

a)

javaslat kétirányú gázszállítást lehetővé tevő állandó kapacitás kialakítására az ellenirányt illetően (a továbbiakban: ellenirányú áramlást lehetővé tevő fizikai kapacitás); vagy

b)

a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására irányuló kötelezettség alóli mentességre vonatkozó kérelem.

A szállításirendszer-üzemeltetőknek törekedniük kell arra, hogy közösen nyújtsanak be javaslatokat és mentesség iránti kérelmeket. A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásra vonatkozó javaslat esetében a szállításirendszer-üzemeltetők a költségek országok közötti elosztására vonatkozó, indokolással ellátott javaslatot nyújthatnak be. Az említett javaslatokat és kérelmeket 2017. november 1-én már létező valamennyi rendszerösszekötő esetében legkésőbb 2018. december 1-jéig – a megvalósíthatósági tanulmányok elkészülése után, de az új rendszerösszekötők részletes műszaki tervei kidolgozásának megkezdése előtt – be kell nyújtani.

3. A javaslat vagy a mentesség iránti kérelem kézhezvételét követően a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságoknak a javaslatról vagy a mentesség iránti kérelemről haladéktalanul konzultálniuk kell azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival és –amennyiben nem azonosak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal – a nemzeti szabályozó hatóságaival, amely a kockázatértékeléssel összhangban részesülhet az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás előnyeiből, továbbá az Ügynökséggel és a Bizottsággal. A konzultált hatóságok a konzultáció iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül nyilváníthatnak véleményt.

4. Az érintett, szabályozó hatóságoknak az együttes javaslat kézhezvételétől számított hat hónapon belül az 5. cikk (6) és (7) bekezdése szerint – az érintett projektgazdákkal folytatott konzultációt követően – koordinált módon határozniuk kell a beruházási költségek országok közötti elosztásáról; az így elosztott költségeket a projekt egyes szállításirendszer-üzemeltetőinek kell viselniük. Amennyiben az érintett szabályozó hatóságoknak e határidőn belül nem sikerül megállapodásra jutniuk, erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

5. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – a kockázatértékelés, az e rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében felsorolt információk és az e melléklet 3. pontja szerinti konzultációt követően beérkezett vélemények alapján, valamint a gázellátás biztonságának és a belső gázpiachoz való hozzájárulásnak a figyelembevételével – koordinált módon határozniuk kell. E koordinált határozatot két hónapon belül kell meghozni. E kéthónapos időszak az e melléklet 3. pontjában említett véleménynyilvánításra rendelkezésre álló négy hónapos időszak letelte után veszi kezdetét – kivéve abban az esetben, ha valamennyi vélemény már ennél korábban beérkezik –, vagy pedig az érintett szabályozó hatóságok számára a koordinált határozat elfogadása céljából az e melléklet 4. pontja szerint rendelkezésre álló hathónapos időszak letelte után. A koordinált határozatban:

a)

el kell fogadni a kétirányú gázszállítást lehetővé tévő kapacitásra vonatkozó javaslatot. E határozatnak tartalmaznia kell költség-haszon elemzést, végrehajtási ütemtervet és a kapacitás használatára vonatkozó feltételeket, és mellékelni kell hozzá a költségek országok közötti elosztására vonatkozó, a 4. pontban említett, az érintett szabályozó hatóságok által hozott koordinált határozatot;

b)

maximum négy évre vonatkozó ideiglenes mentességet kell engedélyezni vagy meg kell azt hosszabbítani, amennyiben a határozatban szereplő költség-haszon elemzés szerint az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás egyetlen érintett tagállamban sem javítaná a gázellátás biztonságát, vagy ha a beruházás költségei jelentős mértékben meghaladnák a gázellátás biztonsága tekintetében várható előnyöket; vagy

c)

meg kell követelni a szállításirendszer-üzemeltetőktől, hogy legfeljebb négy hónapon belül módosítsák és újból nyújtsák be a javaslatukat vagy a mentesség iránti kérelmüket.

6. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul továbbítaniuk kell a koordinált határozatot azon hatáskörrel rendelkező hatóságok és nemzeti szabályozó hatóságok részére, amelyek a 3. pontnak megfelelően véleményt nyilvánítottak, továbbá az érintett szabályozó hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság részére, beleértve a 3. ponttal összhangban a konzultációt követően beérkezett véleményeket is.

7. A 6. pontban említett, az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok a koordinált határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül kifogást emelhetnek a koordinált határozattal szemben, és kifogásukat benyújthatják azon érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, amelyek elfogadták a határozatot, valamint az Ügynökségnek és a Bizottságnak. A kifogásoknak tényekre és értékelésre kell korlátozódniuk, különösen ha a költségek országok közötti elosztásáról nem folytattak konzultációt a 3. ponttal összhangban.

8. Az Ügynökség a koordinált határozat 6. ponttal összhangban történő kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít a koordinált határozat elemeivel kapcsolatban, figyelembe véve az esetleges kifogásokat, és véleményét benyújtja valamennyi érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, a 6. pontban említett, érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a Bizottságnak.

9. Az Ügynökség által a 8. pont szerint kiadott vélemény kézhezvételétől számított négy hónapon belül a Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben kéri a koordinált határozat módosítását. A Bizottság e határozatot a következők alapján hozza meg: az 5. pontban meghatározott kritériumok, az érintett hatóságok határozatának alapjául szolgáló indokok, valamint az Ügynökség véleménye. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak eleget kell tenniük a Bizottság kérésének, és négy héten belül módosítaniuk kell a határozatukat.

Abban az esetben, ha a Bizottság nem tesz semmilyen intézkedést az említett négy hónapon belül, akkor úgy tekintendő, hogy nem emel kifogást az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok határozatával szemben.

10. Ha az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok az 5. pontban meghatározott határidőn belül nem tudnak elfogadni koordinált határozatot, vagy ha az érintett szabályozó hatóságok a 4. pontban meghatározott határidőn belül nem tudnak megállapodni a költségek elosztásáról, az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak legkésőbb a határidő lejártának napján értesíteniük kell erről az Ügynökséget és a Bizottságot. A Bizottság ezen információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül – esetlegesen az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően – határozatot fogad el, amely a költségek országok közötti elosztásán kívül a koordinált határozatnak az 5. pontban felsorolt valamennyi elemére kiterjed, és megküldi ezt a határozatot az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és az Ügynökségnek.

11. Ha a Bizottság e melléklet 10. pontja szerinti határozata kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítását írja elő, az Ügynökség a bizottsági határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül határozatot fogad el a költségek országok közötti elosztásáról, e rendelet 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban. Az Ügynökség e határozat meghozatala előtt konzultál az érintett szabályozó hatóságokkal és a szállításirendszer-üzemeltetőkkel. A három hónapos időtartam további két hónappal meghosszabbítható, amennyiben az Ügynökségnek kiegészítő információkat kell kérnie. Ez a további időtartam a hiánytalan információk kézhezvételét követő napon veszi kezdetét.

12. A Bizottságnak, az Ügynökségnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a szállításirendszer-üzemeltetőknek meg kell őrizniük a bizalmas üzleti adatok titkosságát.

13. A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására vonatkozó kötelezettség alól a 994/2010/EU rendelet értelmében adott mentességek érvényben maradnak, amennyiben a Bizottság vagy a másik érintett tagállam nem kérte azok felülvizsgálatát, illetve amíg az érvényességük le nem jár.

IV. MELLÉKLET

Sablon a közös kockázatértékeléshez

Az alábbi sablont a kockázati csoporton belül elfogadott nyelven kell kitölteni.

Általános információk

—

A kockázati csoportba tartozó tagállamok

—

A kockázatértékelés elkészítéséért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok neve ( 9 )

1. A rendszer leírása

Röviden írja le a kockázati csoport gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:

a)

fő gázfogyasztási adatok ( 10 ): végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás ( 11 ), csúcsterhelés (összesen és a felhasználók típusa szerinti bontásban, millió köbméter per napban kifejezve).

b)

a gázrendszer működésének ismertetése a kockázati csoportban: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a régióba és a régióból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.

c)

lehetőség szerint a gázbehozatal forrásainak megadása a származási ország szerinti bontásban ( 12 ).

d)

a kockázati csoport szempontjából fontos tárolási létesítmények ismertetése, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:

i.

tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;

ii.

maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);

e)

a hazai termelés kockázati csoportban betöltött szerepének ismertetése:

i.

a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;

ii.

maximális napi termelési kapacitás;

f)

a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének ismertetése (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában).

2. Infrastrukturális előírások (5. cikk)

Ismertesse az N – 1 képlet(ek) regionális szintű kiszámítását a kockázati csoport tekintetében, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságaival ilyen megállapodás született, továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:

a)

N – 1 képlet

i.

a kockázati csoport tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;

ii.

az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten;

iii.

az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);

iv.

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);

b)

kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás

i.

adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;

ii.

jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);

iii.

jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.

3. A kockázatok azonosítása

Ismertesse azt a főbb transznacionális kockázatot, amelyet illetően a kockázati csoportot létrehozták, és azokat a kockázati tényezőket, amelyek különböző helyzetekben kiválthatják e kockázat bekövetkeztét, valamint a kockázat előfordulásának valószínűségét és következményeit.

Azon kockázati tényezők nem kimerítő listája, amelyeket csak akkor kell szerepeltetni az értékelésben, ha az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság szerint aktualitásuk van:

a)

politikai kockázatok

—

harmadik országokból érkező gázellátás zavarai különböző okokból,

—

politikai feszültség (a származási országban vagy tranzitországban),

—

háború/polgárháború (a származási országban vagy tranzitországban),

—

terrorizmus;

b)

műszaki kockázatok

—

robbanás/tűz,

—

tűz (egy adott létesítményen belül),

—

szivárgás,

—

nem megfelelő karbantartás,

—

berendezés meghibásodása (nem indul el, üzem alatt meghibásodik stb.),

—

villamos energia (vagy más energiaforrás) hiánya,

—

IKT-meghibásodás (hardver vagy szoftver meghibásodása, internettel, SCADA-rendszerrel kapcsolatos problémák stb.),

—

informatikai támadás,

—

talajkiemelés (kotrás, cölöpözés), földmunka stb. hatása;

c)

kereskedelmi/piaci/pénzügyi kockázatok

—

harmadik országbeli földgázszállítókkal kötött megállapodások,

—

kereskedelmi vita,

—

a gázellátás biztonsága szempontjából fontos infrastruktúra harmadik országbeli szereplők általi irányítása, ami többek között alulfinanszírozottsággal, a diverzifikálás megnehezítésével és az uniós jog be nem tartásával járhat,

—

áringadozás,

—

alulfinanszírozottság,

—

hirtelen, váratlan csúcsterhelés,

—

egyéb olyan kockázatok, amelyek strukturális alulteljesítést okozhatnak;

d)

társadalmi kockázatok

—

sztrájk (különböző kapcsolódó szektorokban, például a gázágazatban, kikötőkben, a közlekedésben stb.),

—

szabotázs,

—

rongálás,

—

lopás;

e)

természeti kockázatok

—

földrengés,

—

földcsuszamlás,

—

árvíz (heves esőzés, folyó),

—

vihar (tenger),

—

lavina,

—

szélsőséges időjárási körülmények,

—

tűz (a létesítményen kívül, például a közeli erdőkben, gyepterületen stb.).

Elemzés

a)

ismertesse a kockázati csoport tekintetében fennálló főbb transznacionális kockázatokat és az esetleges egyéb vonatkozó kockázati tényezőket, ideértve előfordulásuk valószínűségét és hatásait, valamint adott esetben a kockázatok tagállamok közötti kölcsönhatásait és összefüggéseit;

b)

ismertesse az annak meghatározásához használt kritériumokat, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve;

c)

sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati forrásoknak megfelelően, és ismertesse, hogyan választották ki őket;

d)

tüntesse fel, hogy milyen mértékben vették figyelembe az ENTSOG által elkészített forgatókönyveket.

4. Kockázatelemzés és kockázatértékelés

Elemezze a 3. pontban megnevezett vonatkozó kockázati forgatókönyveket. A kockázati forgatókönyvek szimulációjánál vegye figyelembe a gázellátás biztonságával kapcsolatos meglévő intézkedéseket, például adott esetben a II. melléklet 2. pontjában meghatározott N – 1 képlet alkalmazásával kiszámított infrastrukturális előírásokat és a gázellátási előírásokat. Az egyes kockázati forgatókönyvek tekintetében:

a)

részletesen ismertesse a kockázati forgatókönyvet, ideértve az összes feltételezést és adott esetben a kiszámításukhoz használt módszereket;

b)

részletesen ismertesse az elvégzett szimulációk eredményeit, ideértve a hatások számszerűsítését is (pl. nem szállított gázmennyiségek, társadalmi-gazdasági hatások, a távhőszolgáltatásra gyakorolt hatások, a villamosenergia-termelésre gyakorolt hatások).

5. Következtetések

Ismertesse a közös kockázatértékelés fő eredményeit, ideértve a további intézkedést igénylő kockázati forgatókönyvek megnevezését is.

V. MELLÉKLET

Sablon a nemzeti kockázatértékeléshez

Általános információk

Az e kockázatértékelés elkészítéséért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóság neve ( 13 )

1. A rendszer leírása

1.1.

Írja le röviden és tömören valamennyi olyan kockázati csoport regionális gázrendszerét ( 14 ), amelyben a tagállam részt vesz, és térjen ki az alábbiakra:

a)

fő gázfogyasztási adatok ( 15 ): végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter és MWh) és a felhasználók típusa szerinti bontás ( 16 ), csúcsterhelés (összesen és a felhasználók típusa szerinti bontásban, millió köbméter per napban kifejezve);

b)

az érintett kockázati csoportokra vonatkozó gázrendszer(ek) működésének leírása: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a kockázati csoportok régiójába/régióiba és régiójából/régióiból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.;

c)

a gázbehozatal forrásainak százalékos aránya a származási ország szerinti, lehetőség szerinti bontásban ( 17 );

d)

a kockázati csoport szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepének ismertetése, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:

i.

tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;

ii.

maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);

e)

a hazai termelés kockázati csoport(ok)ban betöltött szerepének ismertetése:

i.

a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;

ii.

maximális napi termelési kapacitás és annak ismertetése, hogy ez miként fedezheti a maximális napi fogyasztást;

f)

írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában).

1.2.

Röviden írja le a tagállam gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:

a)

fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap);

b)

a gázrendszer nemzeti szintű működésének ismertetése, ideértve az infrastruktúrákat is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá). Adott esetben térjen ki az L-gáz rendszerre;

c)

a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák azonosítása;

d)

a gázbehozatal forrásainak nemzeti szinten származási ország szerinti, lehetőség szerinti bontásban való ismertetése;

e)

a tárolás szerepének ismertetése, beleértve az alábbiakat:

i.

tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva;

ii.

a maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);

f)

a hazai termelés szerepének ismertetése, beleértve az alábbiakat:

i.

a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;

ii.

a maximális napi termelési kapacitás;

g)

a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének ismertetése (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában).

2. Infrastrukturális előírások (5. cikk)

Ismertesse, hogy hogyan tartják be az infrastrukturális előírásokat, ideértve az N – 1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:

a)

N – 1 képlet

i.

a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;

ii.

az N – 1 képlet kiszámítása nemzeti szinten;

iii.

az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);

iv.

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);

v.

az N – 1 képlet kiszámításakor kapott eredmények magyarázata a maximális üzemi mennyiség 30 %-os és 100 %-os szintjét figyelembe véve;

vi.

az N – 1 képlet hidraulikai modell használatával végzett szimulációja fő eredményeinek magyarázata;

vii.

amennyiben a tagállam úgy dönt, az N – 1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazásával:

—

az N – 1 képlet kiszámítása a II. melléklet 2. pontjával összhangban,

—

az N – 1 képlet összes eleméhez a használt értékek ismertetése, ideértve a számításukhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 2.a) pont iii. alpontjában ismertetett adatoktól),

—

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni),

—

a gázellátási zavarnak és várható hatásának (Deff) ellensúlyozása céljából elfogadott/elfogadandó piaci alapú, keresletoldali intézkedések magyarázata;

viii.

amennyiben ilyen megállapodás született az érintett kockázati csoport(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságaival vagy a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, az N – 1 képlet közös kiszámítása:

—

az N – 1 képlet kiszámítása a II. melléklet 5. pontjával összhangban,

—

az N – 1 képlet összes eleméhez a használt értékek ismertetése, ideértve a számításukhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 2.a) pont iii. alpontjában ismertetett adatoktól),

—

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni),

—

az N – 1 képlet teljesítésének biztosítása érdekében elfogadott intézkedések magyarázata;

b)

kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás

i.

adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;

ii.

jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);

iii.

jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.

3. A kockázatok azonosítása

Ismertesse azokat a kockázati tényezőket, amelyek a tagállamban negatív hatással lehetnek a gázellátás biztonságára, valamint előfordulásuk valószínűségét és következményeit.

Azon kockázati tényezők típusainak nem kimerítő listája, amelyeket csak akkor kell szerepeltetni az értékelésben, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság szerint aktualitásuk van:

a)

politikai kockázatok

—

harmadik országokból érkező gázellátás zavarai különböző okokból,

—

politikai feszültség (a származási országban vagy tranzitországban),

—

háború/polgárháború (a származási országban vagy tranzitországban),

—

terrorizmus;

b)

műszaki kockázatok

—

robbanás/tűz,

—

tűz (egy adott létesítményen belül),

—

szivárgás,

—

nem megfelelő karbantartás,

—

berendezés meghibásodása (nem indul el, üzem alatt meghibásodik stb.),

—

villamos energia (vagy más energiaforrás) hiánya,

—

IKT-meghibásodás (hardver vagy szoftver meghibásodása, internettel, SCADA-rendszerrel kapcsolatos problémák stb.),

—

informatikai támadás,

—

talajkiemelés (kotrás, cölöpözés), földmunka stb. hatása;

c)

kereskedelmi/piaci/pénzügyi kockázatok

—

harmadik országbeli földgázszállítókkal kötött megállapodások,

—

kereskedelmi vita,

—

a gázellátás biztonsága szempontjából fontos infrastruktúra harmadik országbeli szereplők általi irányítása, ami többek között alulfinanszírozottsággal, a diverzifikálás megnehezítésével és az uniós jogszabályok be nem tartásával járhat,

—

áringadozás,

—

alulfinanszírozottság,

—

hirtelen, váratlan csúcsterhelés,

—

egyéb olyan kockázatok, amelyek strukturális alulteljesítést okozhatnak;

d)

társadalmi kockázatok

—

sztrájk (különböző kapcsolódó szektorokban, például a gázágazatban, kikötőkben, a közlekedésben stb.);

—

szabotázs,

—

rongálás,

—

ropás;

e)

természeti kockázatok

—

földrengés,

—

földcsuszamlás,

—

árvíz (heves esőzés, folyó),

—

vihar (tenger),

—

lavina,

—

szélsőséges időjárási körülmények,

—

tűz (a létesítményen kívül, például a közeli erdőkben, gyepterületen stb.).

Elemzés

a)

nevezze meg a tagállam szempontjából releváns kockázati tényezőket, ideértve előfordulásuk valószínűségét és hatásait;

b)

ismertesse az annak meghatározásához használt kritériumokat, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve;

c)

sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati tényezőknek és előfordulásuk valószínűségének megfelelően, és írja le, hogy hogyan választották ki őket.

4. Kockázatelemzés és kockázatértékelés

Elemezze a 3. pontban megnevezett vonatkozó kockázati forgatókönyveket. A kockázati forgatókönyvek szimulációjánál vegye figyelembe a gázellátás biztonságával kapcsolatos meglévő intézkedéseket, például a II. melléklet 2. pontjában meghatározott N – 1 képlet alkalmazásával kiszámított infrastrukturális előírásokat és a gázellátási előírásokat. Az egyes kockázati forgatókönyvek tekintetében:

a)

részletesen ismertesse a kockázati forgatókönyvet, ideértve az összes feltételezést és adott esetben a kiszámításukhoz használt módszereket;

b)

részletesen ismertesse az elvégzett szimulációk eredményeit, ideértve a hatások számszerűsítését is (pl. nem szállított gázmennyiségek, társadalmi-gazdasági hatások, a távhőszolgáltatásra gyakorolt hatások, a villamosenergia-termelésre gyakorolt hatások).

5. Következtetések

Ismertesse a tagállam részvételével készült közös kockázatértékelés fő eredményeit, ideértve a további intézkedést igénylő kockázati forgatókönyvek megnevezését is.

VI. MELLÉKLET

Sablon a megelőzési cselekvési tervhez

Általános információk

—

A kockázati csoportba tartozó tagállamok

—

Az e terv elkészítéséért felelős hatáskörrel rendelkező hatóság neve ( 18 )

1. A rendszer leírása

1.1.

Írja le röviden és tömören valamennyi olyan kockázati csoport ( 19 ) regionális gázrendszerét, amelyben a tagállam részt vesz, és térjen ki az alábbiakra:

a)

fő gázfogyasztási adatok ( 20 ): végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás ( 21 ), csúcsterhelés (összesen és a felhasználók típusa szerinti bontásban, millió köbméter per napban kifejezve);

b)

a gázrendszer működésének leírása a kockázati csoportokban: fő áramlások (betáplálás/kiadás/tranzit), a betáplálási/kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a kockázati csoport régiójába/régióiba és régiójából/régióiból, valamint tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb.;

c)

a gázbehozatal forrásainak lehetőség szerint származási ország szerinti bontásban való megadása ( 22 );

d)

a régió szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepének leírása, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:

i.

tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban jellemző kereslethez viszonyítva;

ii.

maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);

e)

a hazai termelés régióban betöltött szerepének leírása:

i.

a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;

ii.

maximális napi termelési kapacitás;

f)

a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének leírása (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában);

g)

az energiahatékonysági intézkedések szerepének és azoknak az éves végső gázfogyasztásra gyakorolt hatásának leírása.

1.2.

Röviden írja le az egyes tagállamok gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:

a)

fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a felhasználók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap);

b)

a gázrendszer nemzeti szintű működésének leírása, ideértve az infrastruktúrát is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá);

c)

a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák azonosítása;

d)

a gázbehozatal forrásainak ismertetése – lehetőleg nemzeti szinten – a származási ország szerinti bontásban;

e)

a tárolási létesítmények tagállamokban betöltött szerepének leírása, ideértve az alábbiakat:

i.

tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva;

ii.

maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken);

f)

a hazai termelés szerepének leírása, ideértve az alábbiakat:

i.

a termelés mennyisége a végső éves gázfogyasztás viszonylatában;

ii.

maximális napi termelési kapacitás;

g)

a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepének leírása (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában);

h)

az energiahatékonysági intézkedések szerepének és azoknak az éves végső gázfogyasztásra gyakorolt hatásának leírása.

2. A kockázatértékelés összefoglalása

Röviden ismertesse a 7. cikk szerint elvégzett vonatkozó közös és nemzeti kockázatértékelés eredményeit, ideértve az alábbiakat:

a)

az értékelt forgatókönyvek listája és az egyes forgatókönyveknél alkalmazott feltételezések rövid leírása, továbbá a feltárt kockázatok/hiányosságok;

b)

a kockázatértékelések fő következtetései.

3. Infrastrukturális előírások (5. cikk)

Ismertesse, hogy hogyan tartják be az infrastrukturális előírásokat, ideértve az N–1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a szomszédos tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következők szerint:

3.1. N – 1 képlet

i.

a régió tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;

ii.

az N – 1 képlet kiszámítása regionális szinten;

iii.

az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);

iv.

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni).

3.2. Nemzeti szint

a)

N – 1 képlet

i.

a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;

ii.

az N – 1 képlet kiszámítása nemzeti szinten;

iii.

az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);

iv.

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni);

v.

amennyiben a tagállam úgy dönt, az N–1 képlet kiszámítása keresletoldali intézkedések alkalmazásával:

—

az N – 1 képlet kiszámítása a II. melléklet 2. pontjával összhangban,

—

az N – 1 képlet összes eleméhez a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek az e melléklet 3.a) pontja iii. alpontjában ismertetett adatoktól),

—

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni),

—

a gázellátási zavarnak és várható hatásának (Deff) ellensúlyozása céljából elfogadott/elfogadandó piaci alapú, keresletoldali intézkedések magyarázata;

vi.

amennyiben ilyen megállapodás született az érintett kockázati csoport(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságaival vagy a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamokkal, az N–1 képlet közös kiszámítása:

—

az N – 1 képlet kiszámítása a II. melléklet 5. pontjával összhangban,

—

az N – 1 képlet összes eleméhez a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek az e melléklet 3.a) pontjának iii. alpontjában ismertetett adatoktól),

—

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni),

—

az N – 1 képlet teljesítésének biztosítása érdekében elfogadott intézkedések magyarázata;

b)

kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás

i.

adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását;

ii.

jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás használatának feltételeit (pl. megszakítható kapacitás);

iii.

jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyek tekintetében az 5. cikk (4) bekezdésének értelmében mentességet adtak, továbbá a mentesség időtartamát és a mentesség okait.

4. A gázellátási előírásoknak való megfelelés (6. cikk)

Ismertesse a gázellátási előírásoknak, a szigorúbb gázellátási előírásoknak vagy a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett további kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadott intézkedéseket:

a)

a védett felhasználók tekintetében alkalmazott meghatározás, ideértve a hatálya alá tartozó felhasználói kategóriákat és e felhasználók éves gázfogyasztását (kategória, nettó érték és a végső éves nemzeti gázfogyasztás százaléka szerint);

b)

a gázellátási előírásoknak való megfeleléshez szükséges gázmennyiség a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint;

c)

a gázellátási előírásoknak való megfeleléshez szükséges kapacitás a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint;

d)

a gázellátási előírásoknak való megfelelés érdekében bevezetett intézkedés(ek):

i.

az intézkedés(ek) leírása;

ii.

címzettek;

iii.

amennyiben létezik ilyen, a gázellátási előírásoknak való megfelelés előzetes ellenőrző rendszerének leírása;

iv.

szankciórendszer, ha van;

v.

az egyes intézkedések tekintetében az alábbiak leírása:

—

az intézkedés gazdasági hatása, eredményessége és hatékonysága,

—

az intézkedés hatása a környezetre,

—

az intézkedés hatása a felhasználókra;

vi.

nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):

—

az intézkedés szükségességének indoklása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel),

—

az intézkedés arányosságának indoklása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás),

—

az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

1.

más tagállamok ellátásának biztonsága;

2.

nemzeti piac;

3.

belső piac;

vii.

a 2017. november 1-én vagy azután bevezetett intézkedések esetében röviden foglalja össze a hatásvizsgálatot vagy adja meg az intézkedés(ek) 9. cikk (4) bekezdése értelmében végrehajtott nyilvános hatásvizsgálatának internetes elérhetőségét;

e)

adott esetben ismertesse a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett szigorúbb gázellátási előírásokat vagy további kötelezettségeket:

i.

az intézkedés(ek) leírása;

ii.

a szokásos értékekre való csökkentésre irányuló mechanizmus a szolidaritás szellemében és a 13. cikknek megfelelően;

iii.

adott esetben ismertesse a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett, 2017. november 1-én vagy azután elfogadott új, szigorúbb gázellátási előírásokat vagy további kötelezettségeket;

iv.

címzettek;

v.

érintett gázmennyiségek és kapacitások;

vi.

tüntesse fel, hogy ez az intézkedés hogyan felel meg a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

5. Megelőző intézkedések

Ismertesse a már bevezetett vagy elfogadandó megelőző intézkedéseket:

a)

Írja le a kockázatértékeléssel összhangban megállapított egyes kockázatokkal kapcsolatban elfogadott megelőző intézkedéseket, ideértve az alábbiak leírását is:

i.

nemzeti vagy regionális vonatkozásuk;

ii.

gazdasági hatásuk, eredményességük és hatékonyságuk;

iii.

a felhasználókra gyakorolt hatásuk.

Adott esetben térjen ki az alábbiakra:

—

a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítására irányuló intézkedések,

—

a gázszállítási útvonalak és az ellátási források diverzifikálásra irányuló intézkedések,

▼M3

—

a kapacitásfelhalmozás megelőzésére irányuló intézkedések,

▼B

—

a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrának a harmadik országbeli szervek általi ellenőrzés tekintetében történő védelmét szolgáló intézkedések (ideértve adott esetben az általános vagy ágazatspecifikus beruházás-előszűrési jogszabályokat, bizonyos részvényesek számára biztosított különleges jogokat stb.);

b)

Írja le az olyan egyéb intézkedéseket, amelyeket nem a kockázatértékelés okából fogadtak el, mégis pozitív hatást gyakorolnak a kockázati csoport(ok) érintett tagállama ellátásának biztonságára.

c)

Nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):

i.

az intézkedés szükségességének indokolása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel);

ii.

az intézkedés arányosságának indokolása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás);

iii.

az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

—

az intézkedés szükségességének indokolása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel),

—

az intézkedés arányosságának indokolása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás),

—

az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

1.

más tagállamok ellátásának biztonsága;

2.

nemzeti piac;

3.

belső piac;

4.

ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe hatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a keresletoldali intézkedéseket is – az ellátás biztonságának fokozására;

5.

ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe megújuló energiaforrásokat az ellátás biztonságának fokozására.

6. Egyéb intézkedések és kötelezettségek (pl. a rendszer biztonságos üzemeltetése)

Ismertesse a földgázipari vállalkozások és más érintett szervek számára előírt olyan egyéb intézkedéseket és kötelezettségeket, amelyek hatást gyakorolhatnak a gázellátás biztonságára – mint például a rendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségek –, ideértve azt is, hogy kit érintene ez a kötelezettség, és hogy milyen mennyiségű gázra vonatkozna. Ismertesse, hogy ezeket az intézkedéseket pontosan mikor és hogyan alkalmaznák.

7. Infrastrukturális projektek

a)

ismertesse a jövőbeli infrastrukturális projekteket, ideértve az érintett kockázati csoportokban tervezett közös érdekű projekteket is, valamint a kiépítésük becsült ütemtervét, a kapacitásokat és a kockázati csoport gázellátásának biztonságára gyakorolt becsült hatásukat;

b)

tüntesse fel, hogy az infrastrukturális projektek hogyan veszik figyelembe az ENTSOG által a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (10) bekezdésének megfelelően elkészített, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet.

8. Az ellátás biztonságával összefüggő közszolgáltatási kötelezettségek

Tüntesse fel és röviden ismertesse az ellátás biztonságával összefüggő meglévő közszolgáltatási kötelezettségeket (a részletes információkat mellékletek formájában kell megadni). Egyértelműen jelölje meg, hogy kinek és hogyan kell megfelelnie ezeknek a kötelezettségeknek. Adott esetben írja le, hogy ezek a közszolgáltatási kötelezettségek hogyan és mikor lépnek életbe.

9. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E rendelet 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően írja le az e terv és a vészhelyzeti terv kidolgozása érdekében az alábbiakkal folytatott konzultációkhoz használt mechanizmusokat és a konzultációk eredményeit:

a)

földgázipari vállalkozások;

b)

a háztartások érdekeit képviselő érintett szervezetek;

c)

az ipari gázfelhasználók, köztük a villamosenergia-termelők érdekeit képviselő érintett szervezetek;

d)

nemzeti szabályozó hatóság.

10. Regionális dimenzió

Tüntesse fel az ellátás biztonsága tekintetében fontos, e terv előző szakaszaiban azonban még nem említett nemzeti körülményeket és intézkedéseket.

Ismertesse, hogy milyen módon kerültek figyelembevételre a 8. cikk (2) bekezdésében említett konzultációt követő esetleges észrevételek.

11.1. Az N – 1 képletnek a kockázati csoport szintjén történő kiszámítása, amennyiben a kockázati csoport hatáskörrel rendelkező hatóságaival ilyen megállapodásra került sor

N – 1 képlet

a)

a kockázati csoport tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra legnagyobb elemének megnevezése;

b)

az N – 1 képlet kiszámítása a kockázati csoport szintjén;

c)

az N – 1 képlet összes elemét illetően a használt értékek ismertetése, ideértve a kiszámításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását);

d)

az N – 1 képletben szereplő paraméterek (pl. Dmax) kiszámításánál alkalmazott módszerek és feltételezések ismertetése, ha vannak ilyenek (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni).

11.2. Az együttműködés céljából kidolgozott mechanizmusok

Írja le az érintett kockázati csoportokban a tagállamok közötti együttműködés céljából használt mechanizmusokat, ideértve a megelőzési cselekvési tervbe és a vészhelyzeti tervbe foglalandó határokon átnyúló intézkedések kidolgozásához használt mechanizmusokat.

Írja le a 13. cikk alkalmazásához szükséges rendelkezések kidolgozása és elfogadása céljából más tagállamokkal folytatott együttműködéshez használt mechanizmusokat.

11.3. Megelőző intézkedések

Ismertesse a kockázati csoportban vagy regionális megállapodások eredményeként már bevezetett vagy elfogadandó megelőző intézkedéseket:

a)

Írja le a kockázatértékeléssel összhangban megállapított egyes kockázatokkal kapcsolatban elfogadott megelőző intézkedéseket, ideértve az alábbiak leírását is:

i.

a kockázati csoport egyes tagállamaira gyakorolt hatásuk;

ii.

gazdasági hatásuk, eredményességük és hatékonyságuk;

iii.

a környezetre gyakorolt hatásuk;

iv.

a felhasználókra gyakorolt hatásuk.

Adott esetben térjen ki az alábbiakra:

—

a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítására irányuló intézkedések,

—

a gázszállítási útvonalak és az ellátási források diverzifikálásra irányuló intézkedések,

▼M3

—

a kapacitásfelhalmozás megelőzésére irányuló intézkedések,

▼B

—

a gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrának a harmadik országbeli szervek általi ellenőrzés tekintetében történő védelmét szolgáló intézkedések (ideértve adott esetben az általános vagy ágazatspecifikus beruházás-előszűrési jogszabályokat, bizonyos részvényesek számára biztosított különleges jogokat stb.);

b)

írja le az olyan egyéb intézkedéseket, amelyeket nem a kockázatértékelés folyományaként fogadtak el, mégis pozitív hatást gyakorolnak a kockázati csoport ellátásának biztonságára.

c)

nem piaci alapú intézkedések alkalmazása esetén (minden egyes intézkedés tekintetében):

i.

az intézkedés szükségességének indoklása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel);

ii.

az intézkedés arányosságának indoklása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás);

iii.

az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

—

az intézkedés szükségességének indoklása (azaz hogy az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel),

—

az intézkedés arányosságának indoklása (azaz hogy miért a nem piaci alapú intézkedés az a legkevésbé korlátozó eszköz, amellyel elérhető a várt hatás),

—

az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

1.

más tagállamok ellátásának biztonsága;

2.

nemzeti piac;

3.

belső piac;

d)

Ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe hatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a keresletoldali intézkedéseket is – az ellátás biztonságának fokozására;

e)

Ismertesse, hogy milyen mértékben vettek figyelembe megújuló energiaforrásokat az ellátás biztonságának fokozására.

VII. MELLÉKLET

Sablon a vészhelyzeti tervhez

Általános információk

Az e terv elkészítéséért felelős hatáskörrel rendelkező hatóság neve ( 23 )

1. A válságszintek meghatározása

a)

tüntesse fel a válságszintek kihirdetéséért felelős szervet és az ilyen kihirdetések esetében alkalmazandó eljárásokat;

b)

tüntesse fel az annak megállapítása céljából alkalmazott mutatókat vagy paramétereket (amennyiben vannak ilyenek), hogy egy esemény jelentős mértékben ronthat-e az ellátás helyzetén, és hogy ki kell-e hirdetni egy bizonyos válságszintet.

2. Az egyes válságszintek esetén meghozandó intézkedések ( 24 )

2.1. Korai előrejelzés

Írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás.

2.2. Riasztási szint

a)

írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet hatásainak kezeléséhez a riasztási szinten;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

b)

ismertesse, hogy a riasztási szint esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázipari vállalkozásoknak.

2.3. Vészhelyzeti szint

a)

adja meg a gázellátás biztosítása érdekében vészhelyzet esetén a keresleti és kínálati oldalon megteendő előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevő felek közötti kereskedelmi megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés mechanizmusait is;

b)

írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

c)

Írja le a vészhelyzeti szint tekintetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

az intézkedés szükségességének értékelése a válság kezelése tekintetében, ideértve a használata mértékét;

iii.

az intézkedés végrehajtására használt eljárás részletes ismertetése (pl. mi vezethet az intézkedés meghozatalához, ki hozná meg a döntést);

iv.

az intézkedésnek a piaci alapú intézkedéseket kiegészítő várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;

v.

az intézkedés egyéb hatásainak értékelése;

vi.

annak indokolása, hogy az intézkedés hogyan felel meg a 11. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

vii.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

d)

Ismertesse, hogy a földgázipari vállalkozásoknak milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak.

3. A villamos energiára és távhőszolgáltatásra vonatkozó különleges intézkedések

a)

távhőszolgáltatás

i.

röviden írja le a gázellátási zavar várható hatását a távhőszolgáltatási ágazatban;

ii.

tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar távhőszolgáltatásra gyakorolt esetleges hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy az egyes intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő;

b)

gáz felhasználásával előállított villamos energia biztosítása

i.

röviden írja le a gázellátási zavar várható hatását a villamosenergia-ágazatban;

ii.

tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar villamosenergia-ágazatra gyakorolt esetleges hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy az egyes intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő;

iii.

tüntesse fel a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat/meglévő rendelkezéseket, ideértve az információcserét a gáz- és villamosenergia-ágazat fő szereplői és különösen a szállításirendszer-üzemeltetők és átvitelirendszer-üzemeltetők között a különböző válságszinteken.

4. Válságkezelő és válságkezelő csoport

Tüntesse fel a válságkezelőt, és határozza meg a szerepét.

5. A különböző szereplők szerepe és felelősségi köre

a)

az egyes válságszintek tekintetében határozza meg az alábbi érintett felek szerepét és felelősségi körét, ideértve a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal való kapcsolattartást:

i.

földgázipari vállalkozások;

ii.

ipari felhasználók;

iii.

érintett villamosenergia-termelők;

b)

az egyes válságszintek tekintetében határozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságok és azon szervek szerepét és felelősségi körét, amelyeket egyes feladatokkal megbíztak.

6. A nem védett felhasználók általi indokolatlan fogyasztással kapcsolatos intézkedések

Ismertesse az annak céljából bevezetett intézkedéseket, hogy vészhelyzetben – lehetőség szerint, továbbá a gázrendszer biztonságos és megbízható működésének veszélyeztetése és nem biztonságos helyzet előidézése nélkül – megelőzhető legyen, hogy a nem védett felhasználók fogyasszanak a védett felhasználóknak szánt gázból. Tüntesse fel az intézkedés jellegét (igazgatási, műszaki stb.), a fő érintett szereplőket és az alkalmazandó eljárásokat.

7. Vészhelyzeti tesztek

a)

tüntesse fel a vészhelyzetekre adott válaszok valós idejű szimulációjának ütemtervét;

b)

tüntesse fel az érintett szereplőket, az eljárásokat, valamint a konkrét nagy és közepes hatású szimulált forgatókönyveket.

A vészhelyzeti terv naprakésszé tételét illetően: mutassa be röviden a legutóbbi vészhelyzeti terv ismertetése óta elvégzett teszteket és a fontosabb eredményeket. Tüntesse fel, hogy e tesztek nyomán milyen intézkedéseket fogadtak el.

8. Regionális dimenzió

8.1. Az egyes válságszintek esetén meghozandó intézkedések:

8.1.1. Korai előrejelzés:

írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás.

8.1.2. Riasztási szint

a)

írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

b)

ismertesse, hogy a riasztási szint esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázipari vállalkozásoknak

8.1.3. Vészhelyzeti szint:

a)

adja meg a gázellátás biztosítása érdekében vészhelyzet esetén a keresleti és kínálati oldalon megteendő előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevő felek közötti kereskedelmi megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés mechanizmusait is;

b)

írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

az alkalmazandó eljárás leírása;

iii.

az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;

iv.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

c)

írja le a vészhelyzeti szint tekintetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

i.

az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása;

ii.

az intézkedés szükségességének értékelése a válság kezelése tekintetében, ideértve a használata mértékét;

iii.

az intézkedés végrehajtására használt eljárás részletes ismertetése (pl. mi vezethet az intézkedés meghozatalához, ki hozná meg a döntést);

iv.

az intézkedésnek a piaci alapú intézkedéseket kiegészítő várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a vészhelyzeti szinten;

v.

az intézkedés egyéb hatásainak értékelése;

vi.

annak indokolása, hogy az intézkedés hogyan felel meg a 11. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

vii.

az érintett szereplők közötti információáramlás;

d)

ismertesse, hogy a földgázipari vállalkozásoknak milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak.

8.2. Együttműködési mechanizmusok

a)

írja le az egyes válságszinteken az egyes kockázati csoportokon belüli együttműködésre szolgáló és a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat. Írja le az egyes válságszinteken a regionális szintű megfelelő reagálást biztosító döntéshozatali eljárásokat, amennyiben vannak ilyenek és nem tartoznak a 2. pont hatálya alá;

b)

írja le az egyes válságszinteken a kockázati csoportokon kívüli tagállamokkal való együttműködésre szolgáló és a fellépések koordinációját biztosító mechanizmusokat.

8.3. Tagállamok közötti szolidaritás

a)

ismertesse az egymással közvetlen összeköttetésben lévő tagállamok közötti, a 13. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat;

b)

adott esetben ismertesse az egymással harmadik országon keresztüli összeköttetésben lévő tagállamok közötti, a 13. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat.

VIII. MELLÉKLET

A nem piaci alapú gázellátás-biztonsági intézkedések listája

A megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozása során a hatáskörrel rendelkező hatóságnak mérlegelnie kell a tájékoztató és nem kimerítő jelleggel alább felsorolt intézkedések kizárólag vészhelyzet esetén történő alkalmazását:

a)

kínálatoldali intézkedések:

—

a stratégiai földgázkészletek felhasználása,

—

az alternatívtüzelőanyag-készletek kötelező felhasználása (például a 2009/119/EK tanácsi irányelvvel ( 25 ) összhangban),

—

a gáztól eltérő forrás felhasználásával előállított villamos energia kötelező használata,

—

a gáztermelési szintek kötelező emelése,

—

a tartalékok kötelező felhasználása;

b)

keresletoldali intézkedések:

—

a kereslet kötelező csökkentésére irányuló különféle lépések, például:

—

kötelező átállás másik energiahordozóra,

—

a megszakítható szerződések kötelező alkalmazása, amennyiben a piaci alapú intézkedések részeként még nem alkalmazzák őket teljeskörűen,

—

a folyamatos terhelés kötelező csökkentésének elrendelése.

IX. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

994/2010/EU rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
6. cikk	5. cikk
8. cikk	6. cikk
9. cikk	7. cikk
4. cikk	8. cikk
5. cikk	9. cikk
10. cikk	10. cikk
10. cikk	11. cikk
11. cikk	12. cikk
—	13. cikk
13. cikk	14. cikk
12. cikk	4. cikk
—	15. cikk
—	16. cikk
14. cikk	17. cikk
—	18. cikk
—	19. cikk
16. cikk	20. cikk
15. cikk	21. cikk
17. cikk	22. cikk
I. melléklet	II. melléklet
7. cikk	III. melléklet
IV. melléklet	I. melléklet
—	IV. melléklet
—	V. melléklet
—	VI. melléklet
—	VII. melléklet
II. melléklet	—
III. melléklet	VIII. melléklet
—	IX. melléklet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1938 RENDELETE (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok