129. Az intézmény által a biztosítékok hatásának az LGD-becslésben való szerepeltetésére …

Az intézmény által a biztosítékok hatásának az LGD-becslésben való szerepeltetésére kidolgozott megközelítés feleljen meg az összes itt felsorolt feltételnek:

• (a) az intézménynek el kellene kerülnie a megtérülések becslésénél az olyan torzításokat, amelyek a biztosítékok realizálásához kapcsolódó pénzáramokból származnak, anélkül, hogy a fedezetek ténylegesen felhasználásra kerülnének és fordítva;
• (b) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusaira külön becsli a megtérülési arányokat, elkerülendő torzulást okozhat, ha becslési mintába olyan megfigyeléseket vesz bele, ahol a kitettséget a biztosíték értékének csak egy része fedezte. Ezért az intézmény az ésszerűség határain belül tegyen meg mindent a biztosíték teljes értékére és teljes eladási árára vonatkozó adatok beszerzése érdekében, és ezt az információt, amennyiben rendelkezésre áll, állítsa be a becslésbe;
• (c) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusaira külön becsli a megtérülési arányokat, ismerje el és ebbe a becslésbe külön-külön is állítsa be az adott típusú biztosítékok behajtásával kapcsolatos közvetlen költségeket;
• (d) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusára külön becsli a megtérülési arányokat, ebbe a becslésbe állítsa be az egyedi biztosítéktípusból realizált összes megtérülést abban az esetben, ha a biztosíték realizálása befejeződött, de a megtérülés teljes folyamata még nem zárult le;
• (e) ahol ugyanaz a biztosíték több kitettséget is fedez, az intézmény határozza meg az allokáció megfelelő módszerét, nehogy a biztosítékokat többször is figyelembe vegye; az allokáció módszere legyen összeegyeztethető az LGD-becsléssel, az LGD-becslések alkalmazásával és a számvitel céljára használt módszerrel;
• (f) a becslések ne épüljenek kizárólag a biztosíték becsült piaci értékére, hanem vegyék figyelembe a múltbeli likvidálások realizált megtérüléseit és azt is, hogy az intézmény esetleg nem lesz képes a biztosíték feletti kontrollt átvenni, és a biztosítékot likvidálni. Ehhez az intézmény vegye figyelembe a becslés során azokat a múltbeli megfigyeléseket, amelyek esetében a biztosítékot nem lehetett realizálni vagy a megtérülési folyamat a vártnál hosszabbra sikeredett, mert az intézmény a biztosíték feletti kontrollt gyakorolni, illetve a biztosítékot likvidálni képtelen volt, erre csak nehézségek árán volt képes. Ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusával kapcsolatos megtérülési arányokat becsli, vegye figyelembe, hogy mennyi idő telt el a nemteljesítés időpillanata és azon időpont között, amikor az ilyen típusú biztosítékok behajtásából származó pénzáramok beérkeztek, és a becslésbe állítsa be azokat a megfigyeléseket, ahol a biztosíték realizálása elmaradt, mert az intézmény képtelen volt a biztosíték feletti kontrollt gyakorolni;
• (g) a becslésekben az intézmény vegye figyelembe, hogy a biztosíték értéke az LGD-becslés és a megtérülés későbbi időpontja között csökkenhet, különösen a piaci körülmények változása, a biztosíték állapota és kora, és adott esetben akár a devizaárfolyamok ingadozása miatt. Ahol az intézmény a biztosítéki érték csökkenését tapasztalja, és az ilyen csökkenéseket a megfigyelt megtérülések már tükrözik, az LGD-becsléseket az ilyen megfigyelések alapján nem szükséges ismételten korrigálnia. Ahol a múltbeli megfigyelések nem fejezik ki a biztosítékok esetleges értékcsökkenését, illetve ahol az intézmény további, esetleg még súlyosabb csökkenéseket prognosztizál, akkor ezeket a csökkenéseket az előretekintő elvárások alapján kialakított megfelelő korrekciókat alkalmazva állítsa be az LGD-becslések számszerűsítésébe. Ugyanakkor viszont az LGD-becsléseket nem tanácsos a biztosítéki érték esetleges növekedésének figyelembe vétele érdekében korrigálni.
• (h) az intézmény a becslésekben konzervatív szempontból vegye figyelembe, hogy milyen mértékű a függőség az ügyfél kockázata és a biztosíték értékcsökkenésének kockázata valamint a biztosíték likvidálásának költsége között.

6.2.4 Az ügyletkategóriák illetve halmazok homogenitása

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA -

  EN: Guidelines and other publications of the European Banking Authority (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Reproduction is authorised provided the source is acknowledged (EBA legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the versions published by the EBA are authoritative.

  DE: Leitlinien und weitere Veröffentlichungen der Europäischen Bankenaufsichtsbehörde (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Wiedergabe mit Quellenangabe gestattet (Rechtlicher Hinweis der EBA). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Maßgeblich sind allein die von der EBA veröffentlichten Fassungen.