5.2.1 A nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységek

A nemteljesítő kitettségek kezelése során az összeférhetetlenség megszüntetése, valamint a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó, szervezeten belüli célzott szakértelem hasznosítása érdekébe n a hitelintézeteknek a hitelnyújtási tevékenységektől független nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységeket kell létrehozniuk. A feladatok elkülönítésének nemcsak az ügyfélkapcsolati tevékenységek (például a halasztásra irányuló megoldásokkal kapcsolatban az ügyfelekkel folytatott tárgyalások ) során kell érvényesülnie, hanem a döntéshozatali folyamat során is. Ebben az összefüggésben a hitelintézeteknek fontolóra kell venniük a nemteljesítő kitettségek behajtásával foglalkozó külö n döntéshozó testületek (például egy nemteljesítőkitettség -bizottság) létrehozását.

Ahol elkerülhetetlen az átfedés a hitelnyújtási folyamatban részt vevő döntéshozó szervekkel, vezetőkkel vagy szakértőkkel, az intézményi keretrendszernek és a belső kontrolloknak biztosítaniuk kell minden esetleges összeférhetetlenség megszüntetését.

A hitelintézeteknek gondoskodniuk kell a hitelnyújtási egységek és a nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységek közötti rendszeres visszajelzés biztosításáról.

A nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egység megfelelő felépítésének kialakításakor a hitelintézeteknek figyelembe kell venniük a főbb nemteljesítő kitettségportfólióik sajátosságait, beleértve a kitettség típusát (la kossági, kkv, vállalati) és a biztosíték típusát.

A hitelintézeteknek fontolóra kell venniük automatizált folyamatok kidolgozását a homogén lakossági nemteljesítő kitettségportfóliókkal foglalkozó kintlévőségkezelési egységek számára. A vállalati nemteljesítő kitettségportfóliók esetében – adott esetben, és a nemteljesítő kitettségek ágazati koncentrációjától függően – a hitelintézeteknek meg kell fontolniuk a kapcsolatkezelési megközelítés alkalmazását, a nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségk ezelési egység munkatársainak ágazatok szerinti szakosodása mellett. Egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások esetében az automatizált elemek és a kapcsolatkezelési megközelítésmód ötvözését kell fontolóra venni.

A kisebb és kevésbé összetett hitelintézetek (például a 3. vagy 4. SREP kategóriákba soroltak) kialakíthatnak a méretükkel, jellegükkel, összetettségükkel és kockázati profiljukkal arányos kintlévőségkezelési funkciókat. A hitelintézeteknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen funkciók kialakítása megakadályozza és megszüntesse az összeférhetetlenséget a nemteljesítő kitettségek kezelése terén.

Az arányosság érdekében a kisebb és kevésbé összetett hitelintézetek (pl. a 3. vagy 4. kategóriájú SREP kategóriákba soroltak) a kifejezetten a nem teljesítő kitettségek behajtásához kapcsolódó külön döntéshozó testületek létrehozásának alternatívájaként a szükséges követelményeknek eleget tehetnek meglévő hitel - vagy kockázati bizottságaik keretében mindaddig, amíg az összeférhetetlenségeket kellően mérsékelik .