4.4 Hitelezési döntéshozatal

Az intézményeknek egyértelmű és jól dokumentált hitelezési döntéshozatali keretrendszert kell kidolgozniuk, amely a hitelezési döntéshozatalra vonatkozó felelősségi körök tekintetében világos és megbízható struktúrát határoz meg az intézményen belül, ideértve a hitelezési döntéshozók hie rarchiájának és az intézmény szervezeti és üzleti struktúráján belüli elhelyezkedésének, illetve a döntéshozók jelentési útvonalainak leírását.

A hitelezési döntéshozók struktúrájának összhangban kell lennie a hitelkockázat-vállalási hajlandósággal, a hite lkockázati politikákkal és küszöbértékekkel, illetve be kell épülnie azokba, valamint tükröznie kell az intézmények üzleti modelljét. A hitelezési döntéshozók szervezeti és üzleti struktúrához történő hozzárendelésének tükröznie kell a szervezeten belüli lépcsőzetes hitelkockázat- vállalási hajlandóságot és hitelkockázati küszöbértéket, továbbá objektív kritériumokon kell alapulnia, ideértve a kockázati mutatókat is.

A hitelezési döntéshozatali keretrendszernek világosan meg kell határoznia az egyes döntéshozók és a hitelezési döntéshozatal céljából alkalmazott automatizált modellek döntési hatásköreit és korlátait, az ilyen modellek 4.3.4. szakaszban meghatározott kritériumaival összhangban. E hatásköröknek és korlátozásoknak figyelembe kell venniük a hitelp ortfólió jellemzőit – ideértve annak koncentrációját és diverzifikációs céljait – az üzletágak, a földrajzi területek, a gazdasági ágazatok és a termékek vonatkozásában, valamint a hitelkereteket és a maximális kitettségeket. Adott esetben az intézményekne k határidőket kell meghatározniuk az átruházott hatáskörökre vagy az átruházott jóváhagyások mértékére.

A hitelezési döntéshozatali hatáskörök – beleértve a küszöbértékekre vonatkozó hatásköröket is – alkalmazottakra történő átruházásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük az egyedi döntéshozatal tárgyát képező hiteleszközök sajátosságait, ezen belül azok nagyságát és összetettségét, valamint a hitelfelvevők típusait és kockázati profilját. Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról is, hogy ezek az alkalmazottak megfelelően képzettek legyenek, és a rájuk ruházott hatáskör vonatkozásában megfelelő szakértelemmel és rangidősséggel rendelkezzenek.

A hitelezési döntéshozatali keretrendszernek a döntéshozatalban figyelembe kell vennie a kockázati szempont ot. Figyelembe kell vennie továbbá a hiteltermékek és a hitelfelvevők sajátosságait is, ideértve a termék típusát, a hiteleszköz vagy a hitelkeret nagyságát és a hitelfelvevő kockázati profilját.

Ezenkívül a keret rendszernek meg kell határoznia a hitelbizo ttságok működési módozatait és tagjaik szerepét, ideértve adott esetben például a szavazási eljárásokkal kapcsolatos szempontokat is (egyhangú szavazat vagy a szavazatok egyszerű többsége).

Ha az intézmények a kockázatkezelési terület vezetője számára külö nleges vétójogot biztosítanak a pozitív hiteldöntésekkel kapcsolatban, az intézményeknek fontolóra kell venniük, hogy konkrét hiteldöntésekhez a kockázatkezelési területen belül további alkalmazottaknak is biztosítsanak ilyen vétójogot annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen vétójogot adott esetben a vezető testület alatt a hitelezési döntéshozatali keret rendszer minden szintjén gyakorolni lehessen. Az intézményeknek meg kell határozniuk e vétójogok terjedelmét, az eszkalációs vagy jogorvoslati eljárások at, valamint a vezető testület bevonásának módját.

4.4.1 Objektivitás és pártatlanság a hitelezési döntéshozatalban

Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a hitelezési döntéshozók döntései pártatlanok és objektívek legyenek, és hogy azokat semmilyen érdekkon fliktus ne érintse hátrányosan a belső irányításra vonatkozó EBH-iránymutatásokkal összhangban. Konkrétabban ezen iránymutatások alkalmazásában az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a hitelezési döntéshozatalban részt vevő személyek, például az alkalmazottak és a vezető testület tagjai, ne vegyenek részt a hiteldöntésekben, ha az alábbiak közül bármelyik előfordul:

• a. a hitelezési döntéshozatalban érintett bármely személy és a hitelfelvevő között személyes vagy szakmai kapcsolat áll fenn (az intézmény kép viseletével kapcsolatos szakmai kapcsolaton kívül);
• b. a hitelezési döntéshozatalban érintett bármely személynek a hitelfelvevővel kapcsolatos gazdasági vagy egyéb érdeke áll fenn, beleértve a közvetlen vagy közvetett, a tényleges vagy lehetséges, pénzügyi vagy nem pénzügyi érdekeket is;
• c. a hitelezési döntéshozatalban érintett bármely személynek indokolatlan politikai befolyása van a hitelfelvevő felett vagy politikai kapcsolatai fűződnek hozzá.

Az intézményekben a hitelezési döntéshozatali keretrendszer gyakorlati megvalósítása érdekében alkalmazott irányítási struktúrák ellenére az intézményeknek rendelkezniük kell olyan politikákkal, eljárásokkal és szervezeti ellenőrzési mechanizmusokkal, amelyek garantálják és biztosítják a hitelezési döntéshozatali folyamat objektivitását és pártatlanságát. Ezeket a politikákat, eljárásokat és szervezeti ellenőrzési mechanizmusokat – ideértve az esetleges mérséklő intézkedéseket is – egyértelműen meg kell határozni és meg kell érteni, és azoknak minden lehetséges érdekkonfliktussal foglalkozniuk kell. Az intézményeknek objektivitásuk és pártatlanságuk biztosítása érdekében gondoskodniuk kell a hitelezési döntéshozók által, többek között a hitelnyújtással kapcsolatban hozott döntések hatékony felügyeletéről.