9.3.1 Végkielégítés

162.Az intézmények javadalmazási politikáinak meg kell határozniuk a végkielégítések lehetséges alkalmazását, beleértve az azonosított munkav állalóknak végkielégítésként megállapítható maximális összeget, vagy az ilyen összegek meghatározásának kritériumait. 163. Az intézményeknek rendelkezniük kell egy keretrendszerrel, amelyben a végkielégítést a szerződés intézmény általi idő előtti felmondásával összefüggésben megállapítják és jóváhagyják, beleértve a felelősségi körök és döntéshozatali hatáskörök egyértelmű meghatározását, valamint a kontrollfunkciók eljárásokba történő bevonását.

164.A végkielégítések nem biztosíthatnak aránytalan jutalmazást, hane m csak megfelelő kompenzációt a munkavállaló részére a szerződés idő előtti megszűnésének eseteire. A 2013/36/EU irányelv 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban a végkielégítéseknek az adott idő alatt elért teljesítményt kell tükrözniük, és ne m jutalmazhatják a teljesítmény elmaradását vagy a kötelezettségszegést.

165.A végkielégítés nem állapítható meg abban az esetben, ha nyilvánvaló a teljesítmény olyan elmaradása, amely lehetővé teszi a szerződés azonnali felmondását vagy a munkavállaló elbocsátását.

166. Nem állapítható meg végkielégítés, amennyiben a munkáltató önként lemond vagy kilép annak érdekében, hogy egy másik jogalanynál helyezkedjen el, kivéve, ha a végkielégítés megállapítását a nemzeti munkajog előírja.

167.A végkielégítések a következő megh atározott helyzetekben a rendes javadalmazáson túli további kifizetéseket foglalnak magukban:

• a. leépítési javadalmazás a munkahely elvesztése miatt a szerződés intézmény vagy leányvállalata általi idő előtti megszüntetése esetén;
• b. a megállapodás szerint a szerződés megszüntetése utáni várakozási időszakot bevezető, korlátozott időre megállapított javadalmazás, amely egy versenytilalmi kikötés függvénye;
• c. az intézmény megszünteti a munkavállalók szerződéseit az intézmény fizetésképtelenné válása vagy korai beavatkozási intézkedések miatt;
• d. az intézmény meg kívánja szüntetni a szerződést az intézmény azon tevékenységeinek lényeges csökkentését követően, amelyekben a munkavállaló aktívan részt vett, vagy ha más intézmények fe lvásárolnak egyes üzleti területeket, és a munkavállaló nem maradhat alkalmazásban a felvásárló intézménynél;
• e. az intézmény és a munkavállaló egyezségben állapodnak meg egy aktuális munkajogi vita esetén, amely máskülönben reálisan bírósági keresethez vezet hetne.

168.Amennyiben az intézmények végkielégítést állapítanak meg, igazolniuk kell az illetékes hatóságok felé a végkielégítés indokolását, a megállapított összeg megfelelőségét, valamint az összeg megállapításához használt kritériumokat, beleértve annak igazolását, hogy a végkielégítés az időarányos teljesítményhez kötődik, továbbá nem jutalmazza a teljesítmény elmaradását vagy a kötelezettségszegést. 169. A megítélendő végkielégítések összegének meghatározásakor az intézménynek figyelembe kell vennie az adott id ő során elért teljesítményt, valamint adott esetben értékelnie kell az esetleges teljesítményelmaradás súlyosságát. A megállapított kötelezettségszegések között az intézmény fizetésképtelenségének és az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseinek elkülönítése alapján különbséget kell tenni az alábbiak szerint:

• a. az intézmény fizetésképtelenségét akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállalókat megillető végkielégítések teljes összegét határozzák meg, figyelembe véve az intézmény tőkehelyzet ét; az ilye n végkielégítések összege nem lehet magasabb, mint a költségeknek a szerződések idő előtti megszüntetésével elért csökkentése;
• b. az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseinek a végkielégítések azon összegének csökkentő jellegű kiigazítását kell eredményezniük, amelyet egyébként akkor állapítanák meg, ha a végkielégítés becslésekor csak az időbeli teljesítményt vennék figyelembe, beleértve az összeg nullára történő csökkentésének lehetőségét.

170. Az intézmények fizetésképtelenné válása többek között az alá bbi esetekben állapítható meg:

• a. amennyiben az intézményeket kormányzati beavatkozással segítik, vagy korai beavatkozási vagy helyreállítási intézkedések alá vonják a 2014/59/EU irányelvvel összhangban³² ;
• b. amennyiben az intézményre vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló keresetet a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 47. pontjával összhangban benyújtották;
• c. amennyiben jelentős veszteségek azt a helyzetet eredményezik, hogy az intézmény már nem rendelkezik stabil tőkehelyze ttel , és ezt követően az üzleti területet eladják vagy az üzleti tevékenységet csökkentik.

171.Az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseit eseti alapon kell értékelni, és az alábbi esetek tartoznak ide:

• a. amennyiben a vezető testület valamely tagja már nem felel meg a vonatkozó alkalmassági és szabályszerűségi sztenderdeknek;
• b. amennyiben az azonosított munkavállaló olyan magatartást tanúsított, vagy olyan magatartásért felelős, amely jelentős veszteségeket o kozott az intézmény számára az intézmény javadalmazási politikájában meghatározottak szerint;
• c. amennyiben az azonosított munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a belső szabályokkal, értékekkel vagy eljárásokkal ellentétesen cselekszik.

172. A végki elégítéseket változó javadalmazásnak kell tekinteni, és ezért – ha azokat azonosított munkavállalók számára állapítják meg – általános elvként a 2013/36/EU irányelv 94. cikke szerinti összes követelménynek alkalmazandónak kell lennie. Az alábbi körülmények esetén azonban a végkielégítéseket nem kell figyelembe venni az arány kiszámításához, valamint a halasztás és az instrumentumok formájában történő kifizetés alkalmazásához:

• a. a nemzeti munkajog értelmében kötelező végkielégítések és a bírósági határozat nyo mán kötelező végkielégítések;
• b. az i. és az ii. pont szerinti végkielégítések, amennyiben az intézmény bizonyítani tudja a végkielégítés okait és összegének megfelelőségét:
• (i) a 167. bekezdésben meghatározott esetekben a javadalmazási politikában előre meghatározott általános képlet alapján kiszámított végkielégítések (pl. kihűlési periódus előírása esetén gardening leave);
• (ii) a szerződésben rögzített versenytilalmi kikötés alkalmazása miatti pótlólagos összegnek megfelelő végkielégítések, amelyeket jövőbeli idősza kokban fizetnek ki a rögzített javadalmazás azon összegéig, amelyet a versenytilalmi időszakban fizetnének ki abban az esetben, ha a munkavállaló még mindig alkalmazásban állna;
• c. a 167. bekezdésben felsorolt, a 172. bekezdés b) pontjának i. alpontjában megh atározott feltételnek meg nem felelő végkielégítések, amennyiben az intézmény igazolta az illetékes hatóság felé a végkielégítés összegének indokait és megfelelőségét.

173.A javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti arány kiszámítása során figyelemb e nem vett összeg kiszámításakor abból a tényből, hogy a szerződés versenytilalmi záradékot tartalmaz, nem következik szükségszerűen, hogy a szerződés idő előtti megszüntetéséért fizetett teljes összeget azért fizetik ki, hogy az azonosított munkavállalót kompenzálják azért, mert vállalja, hogy bizonyos időn át nem versenyez. Csak az egyezségnek a szerződésben kifejezetten a versenytilalmi záradék miatti kompenzációként azonosított összege felelhet meg a 172. bekezdésnek. Amennyiben a nemzeti jogszabályok korlátozzák a versenytilalmi záradékok hosszát, az ezen időkorláton túl teljesített bármely fizetés nem tekinthető „a versenytilalmi záradék ellenében kötött egyezségnek”, és az ezért nem zárható ki a változó és a rögzített összetevők közötti arányból.

174. A te ljes javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti arány kiszámításakor az alábbi végkielégítési összegeket kell változó javadalmazásként figyelembe venni az utolsó teljesítmény-időszakra vonatkozó arány kiszámításához:

• a. a 172. bekezdés b. pontja ii. alpontjának értelmében a jövőbeli időszakokra vonatkozó rögzített javadalmazásnál magasabb összegek;
• b. a 172. bekezdésben fel nem sorolt bármely egyéb végkielégítés.

³² Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irá nyelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA -

  EN: Guidelines and other publications of the European Banking Authority (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Reproduction is authorised provided the source is acknowledged (EBA legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the versions published by the EBA are authoritative.

  DE: Leitlinien und weitere Veröffentlichungen der Europäischen Bankenaufsichtsbehörde (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Wiedergabe mit Quellenangabe gestattet (Rechtlicher Hinweis der EBA). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Maßgeblich sind allein die von der EBA veröffentlichten Fassungen.