4.1 Lényegességi értékelés

Az intézmények stratégiáiba és belső eljárásaiba belefoglalandó ESG -kockázatok intézmények általi azonosítására és mérésére szolgáló referenciamódszer részeként az intézményeknek elő kell írniuk az ESG- kockázatok lényegességi értékelésének rendszeres elvég zését. Ezt az értékelést legalább évente, kis méretű és nem összetett intézmények esetében pedig kétévente kell elvégezni. Az intézményeknek, többek között a kis méretű és nem összetett intézményeknek abban az esetben azonban gyakrabban kell aktualizálniuk az értékelésüket, ha az üzleti környezetükben az ESG - tényezőkkel összefüggő lényeges változás következik be, így például jelentős új közpolitikák jelennek meg, vagy változás következik be az intézmény üzleti modelljében, portfólióiban vagy műveleteiben.

Az ESG- kockázatok lényegességi értékelését olyan intézményspecifikus értékelésként kell elvégezni, amely áttekintést ad az intézmény üzleti modelljével és kockázati profiljával kapcsolatos ESG- kockázatok pénzügyi lényegességéről, kiegészítve azt az ESG- tényezők, valamint a hagyományos pénzügyi kockázati kategóriákba való áttevődés csatornáinak feltérképezésével. Az ESG - kockázatok lényegességi értékelésének összhangban kell lennie az intézmény által elvégzett egyéb lényegességi értékelésekkel, külö nösen a lé nyeges fenntarthatósági kockázatok nyilvánosságra hozatala céljából a 2013/34/EU irányelvnek⁶ és – ahol alkalmazandó – az (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek⁷ megfelelően elvégzett értékelésekkel, és azt be kell építeni a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának (ICAAP) lényegességi értékelésébe.

⁶ Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/34 9/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

⁷ A Bizottság (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. július 31.) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenntarthatósági beszámolási standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L, 2023/2772, 2023.12.22.).

Az ESG- kockázatok lényegességi értékelése során olyan kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi az ESG -kockázatok bekövetkezésének valószínűségét és pénzügyi hatásaik lehetséges nagyságrendjét rövid és középtávon, valamint legalább 10 éves időhorizontra kiterjedő hosszú távon is.

Az ESG- kockázatok lényegességének átfogó értékelése céljából az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a lényegességi értékelés hatóköre kellőképpen tükrözze tevékenységeik, portfólióik, szolgáltatásaik és termékeik jellegét, méretét és összetettségét. Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy az ESG - kockázatok milyen hatást fejtenek ki a kitettségeikhez kapcsolódó összes hagyományos pénzügyi kockázati kategóriára, többek között a hitelkockázatra, a piaci kockázatra, a likviditási kockázatra, a működési kockázatra (azon belül a per es eljárások kockázatá ra), a reputációs kockázatra, az üzleti modellben rejlő kockázatra és a koncentrációs kockázatra. A lényeges ESG - kockázatok meghatározásakor a pénzügyi kockázati kategóriákra gyakorolt hatásukat, valamint a kitettségek, illetve a kockázatoknak kitett bevételek és nyereségek összegét és/vagy arányát egyaránt figyelembe kell venni.

A környezeti kockázatok lényegességi értékelése tekintetében az intézményeknek minőségi és mennyiségi információkat egyaránt fel kell használniuk. Az intézményeknek a környezeti

ökoszisztémák állapotromlását és a biológiai sokféleség csökkenését – figyelembe kell venniük. Az intézményeknek az átállási és a fizikai kockázati tényezőket is értékelniük kell, legalább az alábbiak figyelembevételével:

• a) Az átállási kockázatok tekintetében:
• i. azok a fő gazdasági ágazatok, amelyeket a finanszírozott eszközök támogatnak, vagy amelyekbe az intézmény partnerének fő tevékenységi köre tartozik;
• ii. a közpolitikák, a technológiák és a piaci preferenciák folyamatban lévő és lehetséges jövőbeli lényeges változásai (pl. új környezetvédelmi szabályozások vagy adózási ösztönzők, innovatív karbonszegény technológiák kifejlesztése, a fogyasztói vagy a befektetői kereslet változása);
• iii. az éghajlattal kapcsolatos kockázatok tekintetében:

• b) A fizikai kockázatok tekintetében:
• i. azok a földrajzi területek, ahol a partnerek kulcsfontosságú vagyoni eszközei (pl. termelőüzemei) és – különösen az ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek esetében – a fizikai biztosíték található;
• ii. a környezeti veszélyekkel (pl. a hőmérséklettel, a széllel, a vízzel, a szilárd tömeggel kapcsolatos veszélyekkel) szembeni sebezhetőségi szint a különböző éghajlati forgatókönyvekhez és átállási pályákhoz kapcsolódóan, vagy – a kis méretű és nem összetett intézmények és más, nem nagy méretű intézmények esetében – legalább egy kedvezőtlen forgatókönyvhöz kapcsolódóan.

⁸ A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről, (HL L 406., 2020.12.03., 17. o.) – az éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó szabályokról szóló rendelet – (6) preambulumbekezdés: az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A– H. szakaszában és L. szakaszában felsorolt ágazatok.

Az intézményeknek a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának (ICAAP) részeként alá kell támasztaniuk és dokumentálniuk kell az ESG- kockázatok lényegességi értékelését, beleértve az alkalmazott módszertanokat és küszöbértékeket, a figyelembe vett inputok at és tényezőket, valamint az elért legfontosabb eredményeket és a levont legfontosabb következtetéseket, többek között a nem lényeges következtetéseket is.

Az intézményeknek a 4.2. szakasznak megfelelően a lényegességi értékelés eredményeivel arányos és azok által megalapozott mérési módszereket, az 5. szakasznak megfelelően kockázatkezelési intézkedéseket, illetve a 6. szakasznak megfelelően átállás - tervezési folyamatokat kell kidolgozniuk és bevezetniük. E célból az intézményeknek szélesebb körű és kifinomultabb intézkedésekkel kell rendelkezniük a lényegesként azonosított ESG - kockázatokra vonatkozóan. Az intézmények ál tal az ESG-kockázatok méréséhez használt módszereknek és az ESG - kockázatok nyomon követéséhez használt mérőszámoknak ugyanakkor támogatniuk kell a lényegességi értékelés rendszeres aktualizálását, és információt kell szolgáltatniuk ahhoz. Előfordulhat, hogy a kevésbé összetett tevékenységet folytató kisebb méretű intézmények kevésbé széles körű és kifinomult intézkedéseket alkalmaznak, ezeknek azonban arányosnak kell lenniük az ESG - kockázatok lényegességi értékelésének eredményeivel.