5.6 A pénzügyi kockázati kategóriákra vonatkozó politikák és eljárások

Az intézményeknek érteniük és kezelniük kell az ESG -kockázatok által a hitelkockázattal szembeni kitettségeikre, a piaci kockázatnak kitett pozícióik – különösen prudens értékelés céljából történő – értékelésére, a likviditási kockázati profiljukra és puffereikre, a működési kockázataikra (többek között a per es eljárások kockázataikra) és a reputációs kockázataikra gyakorolt jelenlegi és lehetséges jövőbeli hatást, többek között előretekintő elemzések alkalmazásával.

5.6.1. Hitelkockázat

Az ESG- kockázatoknak a hitelnyújtásról és a hitelmonitorozásról szóló EBH -iránymutatások 56. bekezdésében meghatározott hitelkockázati politikákba és eljárásokba történő beépítése céljából az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az ESG - kockázatokat tükröző hitelezési ágazati politikáik alsóbb szinten is érvényesüljenek, és az üzletágakban dolgozók és a hitelezési döntéseket meghozók rendelkezésére álló egyértelmű hitelnyújtási kritériumokban nyilvánuljanak meg, valamint biztosítaniuk kell, hogy az ESG -ko ckázatok beépüljenek a hitelkockázat- monitorozási keretrendszerbe.

A környezeti kockázatok tekintetében az intézményeknek minőségi és mennyiségi szempontokat egyaránt be kell építeniük politikáikba és eljárásaikba. Az intézményeknek – a lényegességi értékelésük és a kockázatvállalási hajlandóságuk alapján – a legjelentősebb ügyfélszegmenseket, biztosítéktípusokat és kockázatcsökkentő eszközöket lefedő, mennyiségi hitelkockázati mutatókat kell meghatározniuk.

5.6.2. Piaci kockázat

A piaci kockázat tekintetében az intézményeknek mérlegelniük kell, hogy az ESG -kockázatok hogyan befolyásolhatják a portfóliójukban lévő pénzügyi eszközök értékét, értékelniük kell a portfóliójukat érő veszteségek, valamint a portfóliójuk értékének megnövekedett volatilitása jelentette potenciális kockázatot, és a piaci kockázatok kezelésére szolgáló keretrendszerük részeként hatékony eljárásokat kell kialakítaniuk a kapcsolódó hatások szabályozása vagy mérséklése érdekében, szükség esetén többek között felül kell vizsgálniuk a kereskedési könyvi kockázatvállalási hajlandóságot, és belső határértékeket kell meghatároz niuk a pozíciókra vagy az ügyfélkitettségekre vonatkozóan.

5.6.3. Likviditási és finanszírozási kockázat

A likviditási és finanszírozási kockázat tekintetében az intézményeknek mérlegelniük kell legalább azt, hogy az ESG - kockázatok hogyan befolyásolhatják a nettó pénzkiáramlást (pl. a hitelkeretek fokozott lehívását) vagy a likviditási pufferüket képező eszkö zök értékét, és adott esetben ezeket a hatásokat be kell építeniük a likviditási pufferük vagy a likviditási kockázatkezelési keretrendszerük kalibrálásába.

A környezeti kockázatok tekintetében az intézményeknek továbbá mérlegelniük kell, hogy ezek a kockázatok hogyan befolyásolhatják finanszírozási forrásaik rendelkezésre állását és/vagy stabilitását, és figyelembe kell venniük azokat a finanszírozási kockáza t kezelése során. E célból az intézményeknek különböző időhorizontokat, valamint normál és kedvezőtlen feltételeket egyaránt figyelembe kell venniük, amelyeknek tükrözniük kell többek között a környezeti kockázatok reputációs kockázatokra gyakorolt lehetséges hatásait, a piaci finanszírozáshoz való akadályozott vagy költségesebb hozzáférést és/vagy a betétkivonások felgyorsulását.

5.6.4. Működési és reputációs kockázatok

A működési kockázat tekintetében az intézményeknek mérlegelniük kell, hogy az ESG - kockázatok hogyan befolyásolhatják az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében említett különböző szabályozási működési kockázati események típusait és a kritikus műveletek folytatására való képességüket, és a lényeges ESG - kockázatokat be kell építeniük a működési kockázatkezelési keretrendszerükbe.

A környezeti kockázatok tekintetében az intézményeknek:

• a) a Bizottság által az 575/2013/EU rendelet 317. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott kockázati taxonómiával és a veszteségesemények osztályozására szolgáló módszertannal összhangban azonosítaniuk kell a környezeti kockázatokkal kapcsolatos veszteségeket, és meg kell jelölniük ezeket a működési veszteségeket tartalmazó nyilvántartásukban;
• b) a környezetvédelemmel kapcsolatos per es eljárások kockázatai valószínűségének és hatásának értékelésére és kezelésére szolgáló folyamatokat kell kialakítaniuk;
• c) forgatókönyv - elemzéssel kell meghatározniuk, hogy a fizikai kockázati tényezők hogyan befolyásolhatják az üzletmenetük folytonosságát, valamint
• d) az üzletmenet - folytonossági tervek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a lényeges környezeti kockázatokat.

A reputációs kockázatok tekintetében az intézményeknek figyelembe kell venniük és kezelniük kell az ESG - kockázatok hírnevükre gyakorolt hatását, többek között azáltal, hogy figyelembe veszik az esetlegesen ESG - vonatkozású vitáknak – például szociális vagy emberi jogi jogsértéseknek – kitett vállalkozásoknak történő hitelezéshez és befektetéshez kapcsolódó lehetséges kockázatokat. Az intézményeknek adott esetben figyelembe kell venniük a fenntarthatósági kötelezettségvállalásaik vagy az átállási terveik telj esítésének elmulasztásával, vagy az ilyen kötelezettségvállalások és tervek hitelességének (vélt) hiányával kapcsolatos reputációs kockázatokat is.

A magatartási, a reputációs és a peres eljárások kockázataina k kezelése keretében az intézményeknek megbízható folyamatokkal kell rendelkezniük a zöldrefestésből vagy a vélt zöldrefestési gyakorlatokból eredő kockázatok azonosítására, megelőzésére és kezelésére, figyelembe véve az európai felügyeleti hatóságoknak – a zöldrefestés nyomon követéséről és felügyeletéről szóló végleges EBH -jelentés¹⁶ 2.1. szakaszában meghatározott – magas szintű elveit. E célból az intézményeknek minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikáció tisztességes és egyértelmű legyen és ne legyen félrevezető, valamint annak érdekében, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos állítások pontosak, megalapozottak, naprakészek legyenek, tisztességesen tüntessék fel az intézmény általános profilját vagy a termék profilját, és bemutatásuk érthető legyen. Ezt mind intézményi szinten (pl. a fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal, többek között az előretekintő célokkal kapcsolatban), mind pedig termék- vagy tevékenységi szinten (pl. a fenntarthatóként forgalmazott termékekkel és tevékenységekkel kapcsolatban) meg kell tenni, többek között a jogi fejlemények, a piaci gyakorlatok és az állítólagos zöldrefestési gyakorlatok körüli viták nyomon követésével.

5.6.5. Koncentrációs kockázat

¹⁶ Az EBH végleges jelentése a zöldrefestés nyomon követéséről és felügyeletéről (EBA/REP/2024/09).

A koncentrációs kockázat tekintetében az intézményeknek figyelembe kell venniük és kezelniük kell az ESG - kockázatokkal szemben esetlegesen sebezhetőbb egyedi partnereknél, egymástól kölcsönösen függő partnereknél vagy bizonyos iparágakban, gazdasági ágazatokban vagy földrajzi térségekben a kitettségek vagy biztosítékok koncentrációja által jelentett kockázatokat. Az ESG- vonatkozású koncentrációs kockázatok azonosítása érdekében az intézményeknek figyelembe kell venniük az esetlegesen ESG -kockázatok által érintett kitettségeknek az összes kitettséghez és az elsődleges alapvető tőkéhez viszonyított nagyságát és/vagy arányát. Az intézményeknek figyelembe kell venniük több ESG - tényezőt, köztük az ÜHG - kibocsátást, az ágazati jellemzőket, a földrajzi területek fiz ikai kockázatokkal szembeni sebezhetőségét, valamint a kitettségek vagy biztosítékok helye szerinti joghatóságokban megállapított társadalmi vagy irányítási hiányosságokat vagy ellentmondásokat, valamint a kockázatcsökkentő tényezők rendelkezésre állását. Az intézményeknek értékelniük kell, hogy az ESG - vonatkozású koncentrációs kockázat fokozza -e a kitettségek előzetes pénzügyi kiszolgáltatottságát, és ha igen, hogyan.