2. cikk Fogalommeghatározások

„határon átnyúló fizetés”: a fizető fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított olyan fizetési művelet, amelynek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója különböző tagállamban működik;

„belföldi fizetés”: a fizető fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított olyan fizetési művelet, amelynek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egyaránt ugyanazon tagállamban működik;

„fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízás teljesítését engedélyezi, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad;

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénz szándékolt jogosultja;

„pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusok bármelyikébe tartozó jogi személy, valamint az ugyanazon irányelv 32. cikkében említett természetes vagy jogi személy, azonban nem tartoznak ide a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikke (5) bekezdésének 2. pontjától 23. pontjáig felsorolt azon intézmények, amelyek az (EU) 2015/2366 irányelv 2. cikkének (5) bekezdése alapján megadott tagállami mentességgel rendelkeznek;

„pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizető félként, kedvezményezettként vagy mindkét minőségében pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe;

„fizetési művelet”: a fizető fél vagy a kedvezményezett által vagy a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

„fizetési megbízás”: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó utasítása;

„díj”: bármely olyan összeg, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének felszámol, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a fizetési művelethez, bármely olyan összeg, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató vagy a pénznemek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó fél az (EU) 2015/2366 irányelv 59. cikkének (2) bekezdésével összhangban a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének a pénznemek közötti átváltási szolgáltatásért felszámol, vagy ezek kombinációja;

„pénz”: bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, valamint a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 2. pontja értelmében vett elektronikus pénz;

„fogyasztó”: az a természetes személy, aki saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból jár el;

„mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 3 ) mellékletének 1. cikke és 2. cikke (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül;

„bankközi díj”: a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói között, az egyes beszedési megbízási műveletekért fizetett díj;

„beszedés”: olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során egy fizető fél fizetési számláját megterhelik, és amelynek esetében a fizetési műveletet a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján a kedvezményezett kezdeményezi;

„beszedési megbízási rendszer”: a pénzforgalmi szolgáltatók közötti, beszedési megbízási műveletek végrehajtása érdekében létrehozott, megállapodás szerinti közös szabályok, gyakorlatok és előírások.