CHAPTER IV Invalidity benefits and old-age and survivors’ pensions

43. cikk

Az ellátások kiszámítására vonatkozó további rendelkezések

(1)  Az ellátás elméleti és tényleges összegének az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő kiszámítására a végrehajtási rendelet 12. cikkének (3), (4), (5) és (6) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni.

(2)  Amennyiben az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakokat a végrehajtási rendelet 12. cikkének (3) bekezdése alapján nem vették figyelembe, azon tagállam intézménye, amelynek jogszabályai alapján ezen időszakokat megszerezték, az általa alkalmazandó jogszabályok alapján számítja ki az ezen időszakoknak megfelelő összeget. Az ellátás tényleges, az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján számított összegét növelni kell az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő összeggel.

(3)  Minden tagállam intézménye az általa alkalmazott jogszabály alapján kiszámítja az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő, azok után járó összeget, amely időszakokra az alaprendelet 53. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján más tagállam visszavonásra, csökkentésre vagy felfüggesztésre vonatkozó szabályainak hatálya nem terjedhet ki.

Amennyiben az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok nem teszik lehetővé ezen összeg közvetlen meghatározását amiatt, hogy ezen jogszabályok a biztosítási időszakokat különbözően értékelik, fiktív összeg állapítható meg. Az igazgatási bizottság meghatározza a fiktív összeg megállapításának módjára vonatkozó részletes szabályokat.

44. cikk

A gyermekneveléssel töltött időszakok figyelembevétele

(1)  E cikk alkalmazásában a „gyermekneveléssel töltött időszak” bármely olyan időszak, amelyet valamely tagállam nyugellátásra vonatkozó jogszabályai jogosultsági időként ismernek el, vagy amely kimondottan gyermeknevelés miatt nyugdíjkiegészítést biztosít, függetlenül ezen időszakok kiszámításának módszerétől, illetve attól, hogy ezen időszakok a gyermek nevelésének idején halmozódnak-e fel, vagy azok elismerésére visszamenőlegesen kerül sor.

(2)  Amennyiben az alaprendelet II. címe értelmében illetékes tagállam jogszabályai szerint a gyermeknevelési időszakokat nem veszik számításba, annak a tagállamnak az intézménye, amelynek jogszabályait az alaprendelet II. címe értelmében az érintett személyre alkalmazni kellett, azon az alapon, hogy az munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységet abban az időpontban, amikor e jogszabályok értelmében a gyermeknevelési időszak beszámítása az érintett gyermek tekintetében megkezdődött, e gyermeknevelési időszakot a saját jogszabályai szerinti gyermeknevelési időszakként kell továbbra is figyelembe vennie, úgy, mintha a gyermeknevelésre saját területén került volna sor.

(3)  A (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érintett személy a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenysége miatt valamely más tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy kerül.

45. cikk

Ellátások iránti kérelem

A.   Az ellátások iránti kérelem benyújtása az alaprendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerinti A típusú jogszabályok alapján

(1)  Az alaprendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerinti A típusú jogszabályok szerinti ellátás érdekében az igénylőnek vagy azon tagállam intézményéhez kell kérelmet benyújtania, amelynek jogszabályai a rokkantsággal vagy e rokkantság súlyosbodásával járó munkaképtelenség bekövetkeztekor vonatkoztak rá, vagy a lakóhely szerinti intézményhez, amely majd továbbítja a kérelmet az előbbi intézményhez.

(2)  Ha pénzbeli betegségi ellátásokat állapítottak meg, ezen ellátások folyósítási időszakának lejártát adott esetben a nyugdíj iránti kérelem benyújtási időpontjának kell tekinteni.

(3)  Az alaprendelet 47. cikke (1) bekezdésében említett esetben az az intézmény, amelynél az érintett személy utoljára biztosított volt, értesíti az ellátásokat kezdetben nyújtó intézményt az alkalmazandó jogszabályok szerinti ellátások összegéről és a folyósítás megkezdésének időpontjáról. Ezen időponttól számítva a rokkantság súlyosbodása előtt járó ellátásokat vissza kell vonni, vagy az alaprendelet 47. cikke (2) bekezdésében említett kiegészítés mértékére kell csökkenteni.

B.   Ellátások iránti egyéb kérelmek benyújtása

(4)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben, az igénylő a lakóhelye szerinti intézményhez vagy azon tagállam intézményéhez nyújt be kérelmet, amelynek jogszabályai hatálya alá utoljára tartozott. Amennyiben az érintett személy soha nem tartozott az említett, lakóhely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályok hatálya alá, ez az intézmény továbbítja a kérelmet azon tagállam intézményéhez, amelynek jogszabályai hatálya alá az érintett személy utoljára tartozott.

(5)  A kérelem benyújtásának időpontját minden érintett intézménynél irányadónak kell tekinteni.

(6)  Az (5) bekezdéstől eltérően, ha az igénylő a felhívás ellenére sem tünteti fel, hogy valamely más tagállamban vállalt munkát vagy valamely más tagállamban lakott, azt az időpontot kell a kérelemnek a szóban forgó jogszabályt alkalmazó intézményhez való benyújtása időpontjának tekinteni, amikor az igénylő az eredeti kérelmét kiegészíti, vagy új kérelmet nyújt be a más tagállamban való munkavállalás vagy/és tartózkodás hiányzó időszakai tekintetében, e jog kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

46. cikk

Az igénylő által a kérelemhez csatolandó igazolások és információk

(1)  Az igénylő a kérelmet a végrehajtási rendelet 45. cikk (1) és (4) bekezdésében említett intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban nyújtja be, és csatolja hozzá az e jogszabályok által előírt igazoló dokumentumokat. Az igénylőnek be kell nyújtania különösen minden olyan lényeges, rendelkezésre álló információt és igazoló dokumentumot, amely olyan biztosítási (intézmények, azonosítószámok), munkavállalási (munkáltatók) vagy önálló vállalkozói (a tevékenység jellege és helye) és tartózkodási (lakcímek) időszakokra vonatkozik, amelyeket más jogszabályok szerint szerezhetett meg, továbbá az igénylőnek fel kell tüntetni ezen időszakok tartamát.

(2)  Amennyiben az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének megfelelően az igénylő az egy vagy több tagállam jogszabályai szerinti öregségi ellátások megállapításának elhalasztását kéri, kérelmében meg kell jelölnie ezt a tényt, valamint azt, hogy mely állam joga alapján kéri az elhalasztást. Annak érdekében, hogy az igénylő élhessen e jogával, az érintett intézmények – az igénylő kérésére – értesítik a rendelkezésükre álló valamennyi információról, hogy lehetővé tegyék az általa kért ellátások egyidejű vagy egymást követő megállapítása következményeinek megismerését.

(3)  Ha az igénylő visszavonja egy adott tagállam jogszabályai alapján járó ellátások iránti kérelmét, ez a visszavonás nem minősül a más tagállamok jogszabályai szerinti ellátások iránti kérelmek egyidejű visszavonásának.

47. cikk

A kérelmek intézmények általi megvizsgálása

A.   Kapcsolattartó intézmény

(1)  Azon intézményre, amelyhez a 45. cikk (1) vagy (4) bekezdésének megfelelően benyújtják vagy továbbítják a kérelmet, a továbbiakban „kapcsolattartó intézmény”-ként kell hivatkozni. A lakóhely szerinti intézményt nem lehet kapcsolattartó intézménynek tekinteni, amennyiben az érintett személy soha nem tartozott az ezen intézmény által alkalmazott jogszabályok hatálya alá.

Az intézmény – az általa alkalmazott jogszabályok szerinti ellátás iránti kérelem megvizsgálása mellett – kapcsolattartó intézményi minőségében előmozdítja az adatcserét és a kérelem érintett intézmények általi megvizsgálásához szükséges határozatokról és műveletekről folyó kommunikációt, továbbá az igénylő számára – annak kérésére – a vizsgálat közösségi aspektusaira vonatkozó bármely lényeges információt megadja, és tájékoztatja az igénylőt a vizsgálat előrehaladásáról.

B.   Az alaprendelet 44. cikke szerinti A típusú jogszabályok szerinti ellátások iránti kérelem megvizsgálása

(2)  Az alaprendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említett esetben a kapcsolattartó intézmény az érintett személyre vonatkozó valamennyi dokumentumot továbbítja annak az intézménynek, amelynél az érintett korábban biztosított volt, és ez utóbbi intézmény megvizsgálja az esetet.

(3)  A végrehajtási rendelet 48–52. cikkét nem kell alkalmazni az alaprendelet 44. cikkében említett kérelmek vizsgálatára.

C.   Ellátások iránti egyéb kérelmek vizsgálata

(4)  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a kapcsolattartó intézmény haladéktalanul megküldi az ellátás iránti kérelmeket, a rendelkezésére álló valamennyi dokumentumot, és adott esetben az igénylő által benyújtott megfelelő dokumentumot valamennyi kérdéses intézménynek annak érdekében, hogy azok egyidejűleg megkezdhessék a kérelem megvizsgálását. A kapcsolattartó intézmény értesíti a többi intézményt a saját jogszabályai szerinti biztosítási vagy tartózkodási időszakokról. Továbbá jelzi, hogy mely dokumentumok benyújtására kerül sor későbbi időpontban, és a kérelmet a lehető leghamarabb kiegészíti.

(5)  Az érintett intézmények mindegyike a lehető leghamarabb értesíti a kapcsolattartó intézményt és valamennyi egyéb érintett intézményt az általa alkalmazott jogszabályok szerinti biztosítási vagy tartózkodási időszakokról.

(6)  Az érintett intézmények mindegyike az alaprendelet 52. cikke alapján kiszámítja az ellátások összegét, és döntéséről, a megállapított ellátások összegéről, valamint bármely, az alaprendelet 53–55. cikke alkalmazásában előírt információról értesíti a kapcsolattartó intézményt és az egyéb érintett intézményeket.

(7)  Amennyiben egy intézmény az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett információk alapján megállapítja, hogy az alaprendelet 46. cikkének (2) bekezdése, vagy 57. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alkalmazandó, értesíti a kapcsolattartó intézményt és az egyéb érintett intézményeket.

48. cikk

A határozatok közlése az igénylővel

(1)  Minden intézmény értesíti az igénylőt az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban hozott határozatáról. Minden határozatnak tartalmaznia kell nevezni a jogorvoslati lehetőségeket és fellebbezési határidőket. Miután a kapcsolattartó intézmény az egyes intézmények által hozott valamennyi határozatról megkapta az értesítést, e határozatokról összefoglalót küld az igénylőnek és a többi érintett intézménynek. Az összefoglaló mintáját az igazgatási bizottság készíti el. Az összefoglalót vagy az intézmény nyelvén kell az igénylőnek megküldeni, vagy – az igénylő kérésére – az általa választott, a Szerződés 290. cikkével összhangban a közösségi intézmények hivatalos nyelveként elismert valamely nyelven.

(2)  Amennyiben az igénylő az összefoglaló kézhezvételét követően úgy véli, hogy a két vagy több intézmény határozata közötti kölcsönhatás esetleg sértheti a jogait, az igénylőnek jogában áll a határozatok érintett intézmények általi felülvizsgálatát kérni az adott nemzeti jogszabályokban meghatározott határidőn belül. A határidőt az összefoglaló kézhezvételének időpontjától kell számítani. Az igénylőt a felülvizsgálat eredményéről írásban kell tájékoztatni.

49. cikk

A rokkantság fokának meghatározása

(1)  Abban az esetben, ha az alaprendelet 46. cikkének (3) bekezdését alkalmazni kell, az igénylő rokkantsági fokáról kizárólag a kapcsolattartó intézmény jogosult határozatot hozni, amennyiben az ezen intézmény által alkalmazott jogszabály az alaprendelet VII. mellékletében szerepel, ennek hiányában a határozatot az említett mellékletben foglalt jogszabályokat alkalmazó azon intézmény hozza meg, amely jogszabályainak hatálya alá az igénylő utoljára tartozott. A kapcsolattartó intézmény azonnal meghozza ezt a határozatot, amint meg tudja állapítani, hogy teljesülnek-e az alkalmazandó jogszabályokban megállapított jogosultsági feltételek, figyelembe véve adott esetben az alaprendelet 6. és 51. cikkét is. A határozatról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt.

Ha a rokkantsági fokra vonatkozó feltételektől eltérő, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb jogosultsági feltételek nem teljesülnek, figyelemmel az alaprendelet 6. és 51. cikkére, a kapcsolattartó intézmény erről haladéktalanul értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályainak hatálya alá az igénylő utoljára tartozott. Ez utóbbi intézmény jogosult az igénylő rokkantsági fokára vonatkozó határozat meghozatalára, ha a vonatkozó jogszabályokban megállapított jogosultsági feltételek teljesülnek. A határozatról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt.

Amennyiben szükséges, a jogosultság megállapítása során az ügy változatlan feltételek mellett visszautalható azon tagállam rokkantság tekintetében illetékes intézményéhez, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az igénylő először tartozott.

(2)  Ha az alaprendelet 46. cikke (3) bekezdése nem alkalmazandó, valamennyi intézménynek lehetősége van arra, hogy – az általa alkalmazott jogszabállyal összhangban – a rokkantság fokának meghatározása céljából az igénylőt az általa választott orvossal vagy más szakértővel megvizsgáltassa. Mindazonáltal, a tagállami intézmények a bármely más tagállam intézménye által összegyűjtött dokumentumokat, orvosi jelentéseket és adminisztratív információkat ugyanúgy figyelembe veszik, mintha azokat a saját tagállamukban állították volna ki.

50. cikk

Ellátások ideiglenes kifizetése és előlegek fizetése

(1)  A végrehajtási rendelet 7. cikke ellenére bármely intézmény, amely az ellátások iránti kérelem vizsgálata folyamán megállapítja, hogy az alkalmazandó jog szerint az igénylő önálló ellátásra jogosult, az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően haladéktalanul folyósítja ezen ellátást. Ezt a folyósítást ideiglenesnek kell tekinteni, ha az igényelbírálási eljárás eredménye befolyásolhatja az összeget.

(2)  Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az igénylő jogosult az ellátás valamely intézmény részéről történő kifizetésére, az érintett intézmény előleget folyósít számára, amelynek összege a lehető legközelebb áll ahhoz az összeghez, amelyet az alaprendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján valószínűleg fizetni kell.

(3)  Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint ideiglenes ellátások vagy előleg folyósítására kötelezett valamennyi intézmény erről haladéktalanul értesíti az igénylőt, és kifejezetten felhívja a figyelmét az intézkedés ideiglenes jellegére, és az általa alkalmazott jogszabályok szerinti fellebbezési jogokra.

51. cikk

Az ellátások újbóli kiszámítása

(1)  Az alaprendelet 48. cikke (3) és (4) bekezdésének, 50. cikke (4) bekezdésének, valamint 59. cikke (1) bekezdésének alapján az ellátások újbóli kiszámítása esetében a végrehajtási rendelet 50. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)  Az ellátás újbóli kiszámítása, visszavonása vagy felfüggesztése esetén a határozatot meghozó intézmény haladéktalanul értesíti az érintett személyt, és értesít valamennyi intézményt, amely tekintetében az érintett jogosultsággal rendelkezik.

52. cikk

A nyugdíj kiszámításának felgyorsítására irányuló intézkedések

(1)  A kérelmek kivizsgálásának és az ellátások kifizetésének megkönnyítése és felgyorsítása érdekében az intézmény, amelynek joghatósága alá valamely személy tartozott:

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az igazgatási bizottság meghatározza a kicserélendő vagy rendelkezésre bocsátandó információkat, és megállapítja a megfelelő eljárásokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a nemzeti nyugdíjrendszerek sajátosságait, azok igazgatási és technikai szervezetét, valamint a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket. Az igazgatási bizottság a meghozott intézkedések és azok alkalmazása nyomon követésének megszervezésével gondoskodik e nyugdíjrendszerek végrehajtásáról.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az első tagállam intézménye számára, amelyben valamely személynek szociális biztonsági igazgatási célból személyi azonosítószámot (PIN) adtak, az intézmény számára biztosítani kell az e cikkben említett információkat.

53. cikk

Tagállami koordinációs intézkedések

(1)  Az alaprendelet 51. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a nemzeti jogszabályok tartalmaznak szabályokat a felelős intézmény vagy az alkalmazandó rendszer meghatározására, vagy valamely különleges rendszer tekintetében a biztosítási időszakok megállapítására vonatkozóan, akkor ezeket a szabályokat kizárólag azon biztosítási időszakok figyelembevétele mellett kell alkalmazni, amelyek megszerzésére az érintett tagállam jogszabályainak hatálya alatt került sor.

(2)  Amennyiben a nemzeti jogszabályok tartalmaznak a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszereknek és a munkavállalók általános rendszerének koordinációjára vonatkozó szabályokat, azokat az alaprendelet és a végrehajtási rendelet rendelkezései nem érintik.