(1) A szanálási hatóságoknak a leírási vagy átalakítási eszközt a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendjének megfelelően kell alkalmazniuk úgy, hogy az a következőket eredményezze:
|
a)
|
elsőként az 1. szintű tőkeelemek csökkennek a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képességük erejéig. A szanálási hatóság az 1. szintű tőkeinstrumentumok birtokosai tekintetében elvégzi a 36. cikk (1) bekezdésében említett egyik vagy mindkét intézkedést;
|
|
b)
|
a 2. szintű tőkeinstrumentumok tőkeösszegét leírják vagy 1. szintű tőkeinstrumentummá alakítják át, vagy mindkét műveletre sor kerül – a szanálási célkitűzések eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;
|
|
c)
|
a 3. szintű tőkeinstrumentumok tőkeösszegét leírják vagy 1. szintű tőkeinstrumentummá alakítják át, vagy mindkét műveletre sor kerül – a szanálási célkitűzések eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;
|
|
d)
|
a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek fennmaradó állományának tőkeösszegét, illetve azok tekintetében a rendes fizetésképtelenségi eljárás során a követelések kielégítési sorrendjében fizetendő összeget – beleértve a biztosítási kárigények 2009/138/EK irányelv 275. cikkének (1) bekezdése szerinti teljesítési sorrendjét is – a szanálási célkitűzések eléréséhez szükséges mértékig leírják vagy 1. szintű tőkeinstrumentummá alakítják át, vagy mindkét művelete sor kerül.
|
Ha a leírás szintje a 25. cikk szerinti ideiglenes értékelés alapján meghaladja a 24. cikk (2) bekezdése szerinti végleges értékeléshez képest a követelményeket, akkor a hitelezők, majd a részvényesek részére a különbözet megtérítéséhez szükséges mértékben felértékelési mechanizmus alkalmazható.
Annak eldöntésekor, hogy egy kötelezettséget leírjanak vagy tőkévé alakítsanak, a szanálási hatóságok mindaddig nem alakíthatnak át egy adott kötelezettségosztályt, amíg az annak alárendelt kötelezettségosztályt nem alakítják saját tőkévé vagy nem írják le.
A tagállamok biztosítják, hogy a szavatolótőke-elemekből származó összes követelést a rendes fizetésképtelenségi eljárást szabályozó nemzeti jogszabályaikban a kielégítési sorrendben hátrébb sorolják, mint az olyan követeléseket, amelyek nem szavatolótőke-elemből származnak. Ezen albekezdés alkalmazása céljából amennyiben egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatolótőke-elemként, a teljes instrumentumot szavatolótőke-elemből származó követelésnek kell tekinteni, és hátrébb kell sorolni, mint az olyan követeléseket, amelyek nem szavatolótőke-elemből származnak.