2. cikk

1. „települési szennyvíz”: a háztartási szennyvíz vagy a háztartási és ipari szennyvíz illetve csapadékvíz keveréke;

2. „háztartási szennyvíz”: a lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvize, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik;

3. „ipari szennyvíz”: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyről bocsátanak ki, és amely nem háztartási szennyvíz és csapadékvíz;

4. „agglomeráció”: olyan terület, ahol a népesség illetve a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végső kibocsátási pontra vezessék;

5. „gyűjtőrendszer”: olyan vezetékrendszer, amely összegyűjti és elvezeti a települési szennyvizet;

6. „1 LE (lakosegyenérték)”:szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap;

7. „elsődleges kezelés”: a települési szennyvíz fizikai illetve kémiai kezelése, amely magában foglalja a lebegőanyag kiülepítését, vagy más eljárásokat, amelyek során a bejövő szennyvíz BOI5 értéke legalább 20 %-kal és az összes lebegőanyag mennyisége legalább 50 %-kal csökken a kibocsátás előtt;

8. „másodlagos kezelés”: a települési szennyvíznek általában biológiai tisztítást és utóülepítést magában foglaló vagy más eljárással való tisztítása, amely megfelel az I. melléklet 1. táblázatában megállapított követelményeknek;

9. „megfelelő kezelés”: a települési szennyvíz kezelése bármely olyan eljárással illetve ártalmatlanító rendszerrel, amely biztosítja, hogy a kibocsátott vizet befogadó víz megfeleljen a vonatkozó minőségi követelményeknek és ezen, valamint más vonatkozó közösségi irányelvek követelményeinek;

10. „iszap”: a települési szennyvíztisztító telepekről származó kezelt vagy kezeletlen visszamaradó iszap;

11. „eutrofizáció:” tápanyagoknak, különösen nitrogén-, illetve foszforvegyületeknek a vízben való feldúsulása, ami algák és magasabb rendű növények növekedésének felgyorsulását okozza, és ezzel a biológiai egyensúly megbomlásához, és a szóban forgó víz minőségének romlásához vezet;

12. „torkolat”: egy folyó tengerbe beömlésénél az édes víz és a parti vizek közötti átmeneti terület. A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában, a végrehajtási program részeként megállapítják a torkolatok külső (tenger felőli) határait, a 17. cikk (1) és (2) bekezdése intézkedéseinek megfelelően;

13. „tengerparti vizek”: a sekély víz vonalán vagy a torkolat külső határán kívüli vizek.