IV. MELLÉKLET A levegőminőségi modellekre vonatkozó adatminőségi célkitűzések és követelmények

IV. MELLÉKLET

A levegőminőségi modellekre vonatkozó adatminőségi célkitűzések és követelmények

I.   Adatminőségi célkitűzések

A minőségbiztosítás érdekében a következő adatminőségi célkitűzések az irányadók:

▼M2

▼B

A környezeti levegő koncentrációja megállapítására használt módszerek bizonytalanságának (amit a 95 %-os megbízhatósági szinttel fejeznek ki) értékelését a CEN-útmutató a mérések bizonytalanságának megadásához (ENV 13005-1999) elveivel, az ISO 5725:1994 számú szabvány módszerével, valamint a CEN „Jelentés a levegőminőségről – A környezeti levegő mérési referencia-módszereihez kapcsolódó bizonytalansági becslés megközelítése” (CR 14377:2002E) című jelentésében foglalt iránymutatás szerint kell elvégezni. A megadott bizonytalansági százalékok a jellemző mintavételi időpontokra átlagolt egyedi mérésekre vonatkoznak 95 %-os megbízhatósági intervallumban. A mérések bizonytalanságát úgy kell értelmezni, hogy az a megfelelő célérték tartományában alkalmazandó. Az eredmények torzításának elkerülése érdekében a helyhez kötött és az időszakos méréseket az év folyamán egyenletes eloszlásban kell elvégezni.

A minimális adatrögzítésre és minimális mérési időszakra vonatkozó követelmények nem tartalmazzák a műszerek rendszeres kalibrálásából vagy rendes karbantartásából származó adatvesztést. A benz(a)pirén és más policiklusos aromás szénhidrogének mérését huszonnégy órás mintavétellel kell elvégezni. A legfeljebb egy hónapon át vett egyedi minták összevonhatók és összetett mintaként elemezhetők, feltéve hogy ez a módszer biztosítja, hogy erre az időszakra a minták stabilak maradnak. A három egynemű anyag, a benz(b)fluorantén, benz(j)fluorantén és a benz(k)fluorantén analitikus szétválasztása nehézséget okozhat. Ilyen esetekben a jelentés azok összegére is vonatkozhat. ►M2  ————— ◄ A mintavételt a munkanapok és a teljes év vonatkozásában egyenletes eloszlásban kell elvégezni. Az ülepedés mérésére havi vagy heti mintavétel javasolt az év során.

▼M2

Az előző bekezdésnek az egyedi mintákra vonatkozó rendelkezései az arzén, a kadmium, a nikkel ás az összes gáznemű higany esetében is alkalmazandók. Megengedett továbbá a PM10 szűrők fémek tekintetében való részmintavételezése utólagos elemzés céljából, amennyiben bizonyítható, hogy a részminta az egészre nézve reprezentatív, és a kimutatási érzékenység így is megfelel a vonatkozó adatminőségi célkitűzéseknek. A PM10 frakció fémtartalma tekintetében a napi mintavétel helyett alkalmazható heti mintavétel, amennyiben ez nem befolyásolja az adatgyűjtés jellemzőit.

▼B

A teljes ülepedéssel végzett mintavételi módszer helyett a tagállamok kizárólag nedves mintavételt is alkalmazhatnak, ha bizonyítani tudják, hogy a kettő közti különbség 10 % alatti. Az ülepedést általában napi bontásban μg/m2 mértékegységben kell megadni.

A tagállamok a táblázatban meghatározottnál rövidebb minimális mérési időtartamot is alkalmazhatnak, ami azonban a helyhez kötött mérések esetén nem lehet 14 %-nál, az időszakos mérések esetén pedig 6 %-nál kevesebb, amennyiben bizonyítani tudják, hogy az ISO 11222:2002 – „A levegőminőségi mérések időátlagára vonatkozó bizonytalanság meghatározása” elnevezésű táblázatban meghatározott adatminőségi célkitűzéseket betartják.

II.   A levegőminőségi modellekre vonatkozó követelmények

Amennyiben a vizsgálat levegőminőségi modellezéssel történik, össze kell állítani a modell leírására vonatkozó hivatkozásokat és a bizonytalansági információkat. A modellezés bizonytalanságát a mért és számított koncentrációk legnagyobb eltérésével kell meghatározni egy teljes év vonatkozásában, figyelmen kívül hagyva az események időpontját.

III.   Az objektív becslési módszerekre vonatkozó követelmények

Objektív becslési módszerek alkalmazása esetén a bizonytalanság a 100 %-ot nem haladhatja meg.

IV.   Szabványosítás

A PM10 frakcióban található anyagok elemzésénél a mintavételi térfogatot a normál állapotra kell vonatkoztatni.