2. cikk

a tagállamokkal együttműködve a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és összehangolása; e tekintetben az Ügynökség felelős az adatok gyűjtéséért, feldolgozásáért és elemzéséért, különös tekintettel a 3. cikkben említett területekre;

a helyes és hatékony környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges objektív információ biztosítása a Közösség és a tagállamok részére; ennek érdekében különösen olyan információk átadása a Bizottságnak, amelyek segítségével eredményesen láthatja el a környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok meghatározásának, kidolgozásának és értékelésének feladatait;

segítség nyújtása a környezetvédelmi intézkedések ellenőrzéséhez a jelentéstételi követelmények megfelelő támogatása (ezen belül a kérdőívek kidolgozásában, a tagállamoktól érkező jelentések feldolgozásában és az eredmények terjesztésében való közreműködés) útján, összhangban az Ügynökség többéves munkaprogramjával és a jelentéstétel összehangolásának céljával;

tanácsadás nyújtása az egyes tagállamok részére a környezetvédelmi intézkedéseik ellenőrzésére szolgáló rendszereik fejlesztéséről, kialakításáról és bővítéséről, ha kérik, és amennyiben ez összhangban áll az Ügynökség éves munkaprogramjával, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem veszélyeztetik az e cikkben előírt egyéb feladatok ellátását; a tanácsadás a tagállamok ilyen irányú kérése esetén kiterjedhet szakértői vizsgálatokra is;

a környezet állapotával kapcsolatos adatok rögzítése, összeállítása és értékelése, szakértői jelentések készítése a Közösség területén belüli környezet minőségéről, érzékenységéről és terheléséről, valamint a környezeti adatokkal kapcsolatos, a tagállamokban alkalmazandó, egységes értékelési szempontok kialakítása, környezeti információs referenciaközpont kialakítása és továbbfejlesztése; a Bizottság ezeket az információkat használja fel a közösségi környezetvédelmi szabályozás végrehajtásának biztosításához, ami a feladatát képezi;

a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságának és szükség esetén a mérési módszerek fokozott összehangolásának ösztönzése megfelelő eszközökkel;

az európai környezeti információk olyan nemzetközi környezeti megfigyelési programokba való beépítésének elősegítése, mint amilyeneket például az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei indítottak;

ötévenként jelentés készítése a környezet állapotáról, változásairól és kilátásairól, amelyet meghatározott témakörökre összpontosító mutatókon alapuló jelentések egészítenek ki;

a környezeti előrejelzési módszerek alkalmazásának és fejlesztésének elősegítése, aminek köszönhetően még időben megfelelő védőintézkedések tehetők;

a környezeti károk, valamint a környezeti megelőző, védelmi és helyreállítási intézkedések költségei értékelési módszereinek fejlesztésére irányuló ösztönzés;

a rendelkezésre álló, legjobb technológiákra vonatkozó információk cseréjének elősegítése a környezeti károk megelőzése vagy csökkentése érdekében;

a 15. cikkben említett testületekkel és programokkal való együttműködés;

a környezetre, különösen a környezet állapotára vonatkozó megbízható és összehasonlítható információ széles körű terjesztésének biztosítása a közvélemény számára és e cél érdekében új telematikai technológia alkalmazásának elősegítése;

a Bizottság támogatása a környezeti hatásvizsgálati módszerek fejlesztéséhez és a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges információcsere folyamatában;

a Bizottság támogatása a környezettel kapcsolatos fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését;

a megbízásának körébe tartozó területeken a vegyi anyagokkal kapcsolatos értékelési módszertanok kidolgozása.