|
+I. MELLÉKLET |
I. MELLÉKLETI. MELLÉKLET A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK 1. Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik; 2.
a) 300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek; b) atomerőművek és egyéb atomreaktorok, ideértve az ilyen erőművek és reaktorok ( 8 ) leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt); 3.
a) kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények; b) tervezett létesítmények: i. a nukleáris üzemanyag termelésére vagy dúsítására; ii. kiégett nukleáris üzemanyag vagy nagy aktivitású radioaktív hulladék feldolgozására; iii. kiégett nukleáris üzemanyag végleges ártalmatlanítására; iv. kizárólag radioaktív hulladék végleges ártalmatlanítására; v. kizárólag kiégett nukleáris üzemanyagok (tíz évnél hosszabb időre tervezett) vagy radioaktív hulladék termelési helyétől eltérő helyen történő tárolására; 4.
a) öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók; b) kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással, nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények; 5. az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20 000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással; 6. integrált vegyiművek, azaz anyagok kémiai átalakítási eljárások révén történő ipari méretű előállítása, amelyben több, egymás melletti és funkcionálisan összekapcsolt egység van, amelyek az alábbi célokra szolgálnak: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása; b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása; c) foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása; d) növényvédelmi termékek és biocidek alapanyagainak gyártása; e) alapvető gyógyszeripari termékek kémiai vagy biológiai eljárással történő gyártása; f) robbanóanyagok gyártása; 7.
a) távolsági vasútvonalak és 2 100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek ( 9 ) építése; b) autópályák és gyorsforgalmi utak ( 10 ) építése; c) négy- vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévő, egy- vagy kétsávos utak áthelyezése és/vagy kiszélesítése négy- vagy több sávossá akkor, ha az új vagy átalakított és/vagy kiszélesített útszakasz egybefüggően legalább 10 km hosszú vagy annál hosszabb; 8.
a) belvízi hajózóutak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak; b) kereskedelmi tengeri kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (kivéve a kompkikötőhelyeket), amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak; 9. veszélyes hulladékok égetésére, a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények, vagy azon irányelv 3. cikke 2. pontjában meghatározott veszélyeshulladék-lerakók; 10. nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 2008/98/EK irányelv I. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésre szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények; 11. felszín alatti vízkivétel vagy a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége legalább tízmillió köbméter; 12.
a) a folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízátvezetéssel vízhiányt próbálnak megakadályozni, és ahol az átvezetett víz mennyisége több mint százmillió köbméter évente; b) minden más esetben olyan folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet-átvezetést szolgáló létesítmények, ahol a vízkivétel vízgyűjtőjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a kétezer millió köbmétert, és ahol az átvezetett víz mennyisége meghaladja e vízhozam 5 %-át. Mindkét esetben kivételt képeznek a vezetékes ivóvízellátó rendszerek; 13. a 150 000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek, ahogyan azt a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK ( 12 ) tanácsi irányelv 2. cikkének 6. pontja meghatározza; 14. kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, földgáz esetében a napi 500 000 m3-t; 15. duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége meghaladja a tízmillió köbmétert; 16. vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t, és amelyek az alábbiakra szolgálnak: a) gáz, olaj, vegyi anyagok szállítása; b) geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítása, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is; 17. baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint: a) 85 000 hellyel brojlercsirkék, 60 000 hellyel tojók számára; b) 3 000 hellyel (30 kg feletti) sertések számára; vagy c) 900 hellyel kocák számára; 18. ipari üzemek, amelyek a) fa- és egyéb rostszálalapú papírpépet gyártanak; b) papírt és kartont gyártanak, napi 200 tonna termelőkapacitás felett; 19. kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt; 20. 220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-nél hosszabb nagyfeszültségű villamos légvezetékek; 21. kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények, amelyek kapacitása eléri vagy meghaladja a 200 000 tonnát; 22. a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) értelmében vett tárolóhelyek; 23. a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények, ha ezek a CO2-áramok e melléklet hatálya alá tartozó létesítményekből származnak, vagy az évente elkülönített CO2-mennyiség legalább 1,5 megatonna; 24. az e mellékletben felsorolt projektek bármilyen változtatása vagy bővítése, ha az ilyen változtatás vagy bővítés önmagában eléri az e mellékletben adott esetben meghatározott küszöbértékeket. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|