2. cikk Fogalommeghatározások

1.

„rendszerösszekötő” : azon átviteli vezeték, amely tagállamok közötti határt keresztez, vagy ilyen határon ível át, és a tagállamok nemzeti átviteli hálózatait köti össze;

2.

„szabályozó hatóság” : az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkének (1) bekezdése alapján az egyes tagállamok által kijelölt szabályozó hatóság;

3.

„határkeresztező áramlás” : a villamos energia olyan fizikai áramlása egy tagállam átviteli hálózatán, amely a tagállam határain túli energiatermelők, -felhasználók vagy mindkettő tevékenységének a tagállam átviteli hálózatára gyakorolt hatásának eredményeként jön létre;

4.

„szűk keresztmetszet” : olyan helyzet, amelyben a piaci szereplők által jelzett, hálózati területek közötti kereskedési igények nem elégíthetők ki maradéktalanul, mert jelentős mértékben kihatnának a fizikai áramlásra olyan hálózati elemekben, amelyek ezen áramlások továbbítására nem képesek;

5.

„új rendszerösszekötő” : olyan rendszerösszekötő, amely 2003. augusztus 4-ig még nem készült el;

6.

„strukturális szűk keresztmetszet” : az átviteli rendszer olyan szűk keresztmetszete, amely egyértelműen meghatározható, előrelátható, földrajzilag időben stabil, és a villamosenergia-rendszerben uralkodó szokásos körülmények között gyakran előfordul;

7.

„piacüzemeltető” : olyan jogalany, amely az általa nyújtott szolgáltatás keretében a villamos energiára vonatkozó eladási ajánlatok és a villamos energiára vonatkozó vételi ajánlatok egymáshoz rendelését végzi;

8.

„kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető” : az egységes másnapi vagy egységes napon belüli összekapcsolással kapcsolatos feladatok ellátására az illetékes hatóság által kijelölt piacüzemeltető;

9.

„a terheléskiesés értéke” : azon becsült legnagyobb villamosenergia-ár euro/MWh-ban kifejezve, amelyet a felhasználók az üzemszünet elkerülése érdekében hajlandók fizetni;

10.

„kiegyenlítő szabályozás” : minden olyan tevékenység és folyamat, amelynek révén az átvitelirendszer-üzemeltetők folyamatosan biztosítják, hogy a rendszerfrekvencia egy előre meghatározott stabilitási tartományon belül maradjon, és teljesüljenek az adott minőséghez tartozó tartalékképzési követelmények;

11.

„kiegyenlítő szabályozási energia” : az átvitelirendszer-üzemeltetők által kiegyenlítő szabályozás céljára felhasznált energia;

12.

„kiegyenlítő szabályozási szolgáltató” : az átvitelirendszer-üzemeltetők számára kiegyenlítő szabályozási energiát, kiegyenlítő szabályozási kapacitást vagy mindkettőt biztosító piaci szereplő;

13.

„kiegyenlítő szabályozási kapacitás” : az a kapacitásmennyiség, amelynek rendelkezésre tartását a kiegyenlítő szabályozási szolgáltató vállalta, és amelyre vonatkozóan a kiegyenlítő szabályozási szolgáltató vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt a kiegyenlítő szabályozási energia megfelelő mennyiségére ajánlatokat tesz az átvitelirendszer-üzemeltetőnek;

14.

„mérlegkörfelelős” : a piaci szereplő vagy az a kijelölt képviselője, amely a villamosenergia-piacon felelősséget visel a kiegyenlítetlenségeiért;

15.

„kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak” : az az időegység, amelyre vonatkozóan a mérlegkörfelelősök kiegyenlítetlenségének számítása történik;

16.

„kiegyenlítőenergia-egységár” : a kiegyenlítetlenség ára mindegyik irányban minden egyes kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakban, amely lehet pozitív, nulla vagy negatív;

17.

„kiegyenlítőenergia egységár-számítási terület” : az a terület, amelyen belül a kiegyenlítőenergia-egységár számítása történik;

18.

„akkreditációs eljárás” : az annak ellenőrzésére szolgáló eljárás, hogy a kiegyenlítő szabályozási kapacitást rendelkezésre bocsátó szolgáltató teljesíti-e az átvitelirendszer-üzemeltetők által támasztott követelményeket;

19.

„tartalékkapacitás” : a frekvenciatartási tartalék, a frekvencia-visszaállítási tartalék vagy a helyettesítő tartalék azon mennyisége, amellyel az átvitelirendszer-üzemeltetőnek rendelkeznie kell;

20.

„elsőbbségi alapú teherelosztás” : önálló teherelosztási modellek esetében olyan kritériumok alkalmazása az erőművek közötti teherelosztás céljára, amelyek eltérnek az ajánlatok gazdasági rangsorától, központi teherelosztási modellek esetében pedig olyan kritériumok alkalmazása az erőművek közötti teherelosztás céljára, amelyek eltérnek az ajánlatok gazdasági rangsorától és a hálózati korlátoktól, elsőbbséget biztosítva a meghatározott termelési technológiák közötti teherelosztás számára;

21.

„kapacitásszámítási régió” : az a földrajzi terület, amelyen belül a koordinált kapacitásszámítás alkalmazása történik;

22.

„kapacitásmechanizmus” : olyan intézkedés, amely az erőforrások megfelelősége szükséges szintjének elérése érdekében erőforrások rendelkezésre állásáért cserébe pénzügyi ellentételezést biztosít, kivéve a rendszerszintű szolgáltatásokkal vagy a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos intézkedéseket;

23.

„nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés” : a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) II. mellékletében meghatározott kritériumokat teljesítő kapcsolt energiatermelés;

24.

„demonstrációs projekt” : olyan projekt, amely egy technológiát a maga nemében elsőként mutat be az Unióban, és amelyben jelentős, a szakterület mindenkori legfejlettebb helyzetét jóval meghaladó innováció testesül meg;

25.

„piaci szereplő” : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több villamosenergia-piacon – ideértve a kiegyenlítő szabályozási piacokat is – villamos energiát vesz, ad el vagy állít elő, aggregálást végez vagy fogyasztói befolyásolási vagy energiatárolási szolgáltatások üzemeltetője, ideértve az említett tevékenységek folytatására kereskedési megbízásokat adó természetes vagy jogi személyt is;

26.

„teher-újraelosztás” : egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltető vagy elosztórendszer-üzemeltető által hozott intézkedés, többek között korlátozás a termelés, a terhelés vagy mindkettő módosítása révén a villamosenergia-rendszerben megvalósuló fizikai áramlás megváltoztatása és a fizikai szűk keresztmetszet enyhítése vagy a rendszerbiztonság más módon történő biztosítása céljából;

27.

„ellenkereskedelem” : a rendszerüzemeltetők által elindított övezetközi kereskedelem két ajánlattételi övezet között a fizikai szűk keresztmetszet enyhítésére;

28.

„villamosenergia-termelő létesítmény” : egy vagy több, hálózathoz csatlakoztatott villamosenergia-termelő egységből álló létesítmény, amely primer energiát villamos energiává alakít;

29.

„központi teherelosztási modell” : az a menetrendkezelési és teherelosztási modell, amelynél a termelési menetrendeket, a fogyasztási menetrendeket, valamint a villamosenergia-termelő létesítmények és a felhasználói létesítmények teherelosztását a teherelosztásra alkalmas létesítmények tekintetében az átvitelirendszer-üzemeltetők határozzák meg integrált menetrendkezelési eljárás keretében;

30.

„önálló teherelosztási modell” : az a menetrendkezelési és teherelosztási modell, amelynél a termelési menetrendeket, a fogyasztási menetrendeket, valamint a villamosenergia-termelő létesítmények és a felhasználói létesítmények teherelosztását az említett létesítmények menetrendkezelési felelősei határozzák meg;

31.

„szabványos kiegyenlítő szabályozási termék” : valamennyi átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott, kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások cseréjére irányuló harmonizált kiegyenlítő szabályozási termék;

32.

„egyedi kiegyenlítő szabályozási termék” : olyan kiegyenlítő szabályozási termék, amely eltér a szabványos kiegyenlítő szabályozási terméktől;

33.

„megbízott üzemeltető” : olyan jogalany, amelyre valamely átvitelirendszer-üzemeltető vagy kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a számára e rendeletben vagy bármely más uniós jogi aktusban meghatározott konkrét feladatokat vagy kötelezettségeket ruházott át, illetve amely tekintetében valamely tagállam vagy szabályozó hatóság ilyen feladatokat vagy kötelezettségeket határozott meg;

34.

„felhasználó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott felhasználó;

35.

„végfelhasználó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott végfelhasználó;

36.

„nagykereskedelmi felhasználó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott nagykereskedelmi felhasználó;

37.

„lakossági fogyasztó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott lakossági fogyasztó;

38.

„kisvállalkozás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott kisvállalkozás;

39.

„aktív felhasználó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 8. pontjában meghatározott aktív felhasználó;

40.

„villamosenergia-piacok” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott villamosenergia-piacok;

41.

„ellátás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott ellátás;

42.

„villamosenergia-ellátási szerződés” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott villamosenergia-ellátási szerződés;

43.

„aggregálás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott aggregálás;

44.

„keresletoldali válasz” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 20. pontjában meghatározott keresletoldali válasz;

45.

„okos mérési rendszer” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott okos mérési rendszer;

46.

„interoperabilitás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott interoperabilitás;

47.

„elosztás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott elosztás;

48.

„elosztórendszer-üzemeltető” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

49.

„energiahatékonyság” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott energiahatékonyság;

50.

„megújuló energiaforrásokból előállított energia” vagy „megújuló energia” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 31. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia;

51.

„elosztott termelés” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott elosztott termelés;

52.

„átvitel” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott átvitel;

53.

„átvitelirendszer-üzemeltető” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

54.

„rendszerhasználó” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 36. pontjában meghatározott rendszerhasználó;

55.

„termelés” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 37. pontjában meghatározott termelés;

56.

„termelő” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 38. pontjában meghatározott termelő;

57.

„összekapcsolt rendszer” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 40. pontjában meghatározott összekapcsolt rendszer;

58.

„kis, szigetüzemben működő rendszer” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 42. pontjában meghatározott kis, szigetüzemben működő rendszer;

59.

„kis összekapcsolt rendszer” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 43. pontjában meghatározott kis összekapcsolt rendszer;

60.

„kisegítő szolgáltatás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 48. pontjában meghatározott kisegítő szolgáltatás;

61.

„nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 49. pontjában meghatározott nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás;

62.

„energiatárolás” : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 59. pontjában meghatározott energiatárolás;

63.

„regionális koordinációs központ” : az e rendelet 35. cikke szerint létrehozott regionális koordinációs központ;

64.

„nagykereskedelmi energiapiac” : az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 6. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiapiac;

65.

„ajánlattételi övezet” : a legnagyobb földrajzi terület, amelyen belül a piaci résztvevők kapacitásfelosztás nélkül képesek villamos energiával kereskedni;

66.

„kapacitásfelosztás” : övezetközi kapacitás felosztása;

67.

„szabályozási terület” : az összekapcsolt rendszer összefüggő része, amelyet egyetlen rendszerüzemeltető üzemeltet, és amely adott esetben összekapcsolt fizikai terheléseket és/vagy termelőegységeket is magában foglal;

68.

„összehangolt nettó átviteli kapacitás” : a szomszédos ajánlattételi övezetek közötti maximális villamosenergia-kereskedelem előzetes értékelésének és meghatározásának elvén alapuló kapacitásszámítási módszer;

69.

„kritikus hálózati elem” : olyan, adott ajánlattételi övezeten belüli vagy ajánlattételi övezetek közötti hálózati elem, amelyet a kapacitásszámítási eljárásnál figyelembe vesznek, mert korlátozza a kereskedésre szánt villamos energia mennyiségét;

70.

„övezetközi kapacitás” : az összekapcsolt rendszer arra való képességének mérőszáma, hogy ajánlattételi övezetek között energiaátadást valósítson meg;

71.

„termelőegység” : adott termelési egységhez tartozó villamosenergia-termelő egység;

72.

„csúcsóra” : az az óra, amikor – az átvitelirendszer-üzemeltetők és adott esetben a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők előrejelzései alapján – a bruttó villamosenergia-fogyasztás vagy a megújuló energiaforrásoktól eltérő forrásokból előállított villamos energia bruttó fogyasztása, vagy a másnapi nagykereskedelmi villamosenergia-ár várhatóan a legmagasabb lesz, figyelembe véve az övezetközi forgalmat;

73.

„csúcsigénycsökkentés” : a piaci szereplők azon képessége, hogy a rendszerüzemeltető kérésére a csúcsórákban csökkentsék a hálózativillamosenergia-fogyasztást;

74.

„csúcsigénycsökkentési termék” : olyan piaci alapú termék, amelyen keresztül piaci szereplők csúcsigénycsökkentést nyújthatnak rendszerüzemeltetők részére;

75.

„regionális virtuális csomópont” : egynél több ajánlattételi övezetet lefedő nem fizikai régió, amelyre vonatkozóan adott módszertan alapján referenciaárat állapítanak meg;

76.

„kétirányú különbözeti szerződés” : a villamosenergia-termelő létesítmény üzemeltetője és egy másik fél – általában egy közjogi jogalany – közötti olyan szerződés, amely egyaránt biztosítja a minimális díjazás védelmét és a túldíjazás korlátozását;

77.

„villamosenergia-adásvételi megállapodás” : olyan szerződés, amelynek keretében egy természetes vagy jogi személy vállalja, hogy egy villamosenergia-termelőtől piaci alapon villamos energiát vásárol;

78.

„dedikált mérőberendezés” : olyan, azon eszközhöz csatlakoztatott vagy azon eszközbe beágyazott berendezés, amely keresletoldaliválasz- vagy rugalmassági szolgáltatásokat nyújt a villamosenergia-piacon vagy a rendszerüzemeltetők számára;

79.

„rugalmasság” : adott villamosenergia-rendszer azon képessége, hogy alkalmazkodni tud a termelési és fogyasztási minták változékonyságához és a hálózat rendelkezésre állásához a vonatkozó piaci időkereteken belül.