|
+2. cikk |
2. cikk2. cikk Ezen irányelv alkalmazásában:
a)
„rendszer” az olyan alakszerű megállapodás:
—
amely három vagy több résztvevő fél között jött létre – kivéve a rendszer rendszerüzemeltetőjét, az esetleges elszámoló ügynököt, központi partnert, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt –, közös szabályok és egységes eljárási rend szerint végzi az elszámolást központi partneren keresztül vagy anélkül, vagy hajtja végre a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásait,
—
amely a résztvevő felek által választott tagállam jogának hatálya alá tartozik; azonban a résztvevők csak olyan tagállam jogát választhatják, ahol legalább egyikük székhelye megtalálható, és
—
amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről – miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott – értesítette az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
Az első albekezdésben foglalt feltételek mellett egy tagállam csak azt az előző bekezdés szerinti alakszerű megállapodást minősítheti rendszernek, amely üzletszerű tevékenysége keretében az i) pont második francia bekezdése szerinti átutalási megbízások, valamint – amennyiben a tagállam a rendszerkockázat szempontjából a megállapodást kellően biztosítottnak ítéli – korlátozott mértékben más pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások teljesítésével foglalkozik. A tagállamok eseti elbírálás alapján rendszernek minősíthetik két résztvevő – figyelmen kívül hagyva az esetleges elszámoló ügynököt, az esetleges központi partnert, az esetleges elszámolóházat vagy az esetleges közvetett résztvevőt – között létrejött alakszerű megállapodást is, amennyiben azt a rendszerkockázat szempontjából kellően biztosítottnak ítélik. Az interoperábilis rendszerek közötti megállapodás nem hoz létre rendszert;
b)
„intézmény”:
—
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (
1
) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, beleértve a 2013/36/EU irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt intézményeket is,
—
a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (
2
) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, kivéve az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti intézményeket,
—
közjogi szervek és állami garanciával rendelkező vállalkozások, vagy
—
mindazon vállalkozások, amelyek székhelye az Unió területén kívül található és az első és a második franciabekezdésben meghatározott uniós hitelintézetekével vagy befektetési vállalkozásokéval megegyező tevékenységet végeznek,
amely részt vesz valamely rendszerben, és felelős az e rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért,
—
az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (
3
) 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény, az említett irányelv 32. vagy 33. cikke szerinti mentességben részesülő természetes vagy jogi személy kivételével, vagy
—
a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (
4
) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, az említett irányelv 9. cikke szerinti mentességben részesülő jogi személy kivételével,
amely olyan rendszerben vesz részt, amelynek üzleti tevékenysége az i) pont első franciabekezdésében meghatározott átutalási megbízások végrehajtása, és amely felelős az említett rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért.
Amennyiben valamely rendszer a nemzeti jog alapján felügyelet alatt áll, és csak az i) pont második franciabekezdése szerinti átutalási megbízásokat, valamint az ilyen megbízásokból eredő fizetéseket teljesít, akkor a tagállam az ilyen rendszerben részt vevő és az adott rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős vállalkozásokat intézménynek tekintheti, feltéve hogy e rendszernek legalább három résztvevője az e pont első albekezdésében említett intézmények valamelyikének minősül és a tagállam döntése a rendszerkockázat szempontjából indokolt;
c)
„központi szerződő fél” a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;
d)
„elszámoló ügynök” az a jogi személy, amely a rendszerben részt vevő intézmények és/vagy központi partner részére elszámolási számlákat vezet, amelyeken keresztül a rendszeren belül az átutalási megbízások lebonyolódnak, és adott esetben hitelt nyújt ezeknek az intézményeknek és/vagy központi partnereknek az elszámolások fedezésére;
e)
„elszámolóház” az a jogi személy, amely felelős az intézmények, az esetleges központi partner és/vagy az esetleges elszámoló ügynökök nettó egyenlegének kiszámításáért;
f)
„résztvevő”: intézmény, központi szerződő fél, elszámoló ügynök, klíringház, rendszerüzemeltető vagy a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja. A rendszer szabályaitól függően ugyanaz a résztvevő betöltheti a központi szerződő fél, az elszámoló ügynök vagy a klíringház szerepét is, továbbá elláthatja e feladatok egy részét vagy egészét. A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában résztvevőnek tekinthetnek egy közvetett résztvevőt, amennyiben ez a rendszerkockázat miatt indokolt, ez azonban nem korlátozhatja azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat továbbít a rendszerbe;
g)
„közvetett résztvevő” az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;
h)
„értékpapírok” a 2004/39/EK irányelv 1. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök;
i)
„átutalási megbízás”:
—
a résztvevő fél által bizonyos pénzösszegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása céljából a hitelintézet, a központi bank, a központi partner vagy az elszámoló ügynök számláján történő főkönyvi feladás útján adott utasítás, vagy az olyan utasítás, amelynek eredményeképpen a fizetési kötelezettség átvállalása vagy teljesítése a rendszer szabályai által meghatározott módon történik, vagy
—
valamely résztvevő fél értékpapírhoz vagy értékpapírokhoz fűződő jogosultságának vagy részesedésének átruházásra irányuló utasítása nyilvántartásba vétel útján vagy egyéb módon;
j)
„fizetésképtelenségi eljárás” a tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a résztvevő fél felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások és fizetések felfüggesztését, illetve azok korlátozását;
k)
„nettósítás” a résztvevő fél vagy felek által másik résztvevő féltől vagy felektől kapott, illetve részére adott átutalási megbízásokból származó követelések és tartozások átalakítása egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá, amelynek eredményeképpen a tartozás vagy követelés csak e nettó összegre korlátozódik;
l)
„elszámolási számla” a központi banknál, az elszámoló ügynöknél vagy a központi partnernél vezetett, pénzeszközök vagy értékpapírok kezelésére, valamint a rendszer résztvevői közötti műveletek kiegyenlítésére szolgáló számla;
m)
„biztosíték” mindaz a zálogjog (beleértve az óvadékot is), visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján nyújtott, illetve a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtott értékesíthető eszköz, korlátozás nélkül, ideértve a pénzügyi biztosítékokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot is, amelyek célja a rendszerrel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása;
n)
„üzleti nap” magában foglalja a nappali és éjszakai órákban történő elszámolásokat, és tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;
o)
„interoperábilis rendszerek” két vagy több olyan rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között az átutalási megbízások rendszerek közötti teljesítésére is kiterjedő kölcsönös megállapodás jött létre;
p)
„rendszerüzemeltető” az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|