3. Felelős hatóságok

a)

a szennyezésért felelős főbb kibocsátási források listája;

b)

az e forrásokból származó kibocsátások összesített mennyisége (tonna/év);

c)

a kibocsátások szintjének vizsgálata (pl. városi szint, regionális szint, nemzeti szint és határokon átnyúló hozzájárulás);

d)

szennyező források eloszlása a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program túllépéséhez hozzájáruló ágazatok szerint.

a)

a levegőminőségi tervben vagy levegőminőségi ütemtervben foglalt valamennyi intézkedés felsorolása és leírása, ideértve a végrehajtásukért felelős illetékes hatóság megnevezését is;

b)

a kibocsátáscsökkentés, és – amennyiben rendelkezésre áll – az a) pontban említett egyes intézkedések eredményeként bekövetkező koncentrációcsökkenés számszerűsítése vagy becslése (tonna/év);

a)

a kiválasztott intézkedések felsorolása, beleértve a szóban forgó levegőminőségi előírásnak az I. melléklettel összhangban történő eléréséhez szükséges információk jegyzékét (például modellezés és az intézkedések vizsgálati eredményei); adott esetben, amennyiben az e pont 6. pontjának a) alpontja szerinti intézkedések listája olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek potenciálisan jelentősen javíthatják a levegőminőséget, azonban azokat nem választották ki elfogadásra, annak magyarázata, hogy miért nem választják ki elfogadásra az intézkedéseket;

b)

az egyes intézkedések végrehajtásának ütemterve és a felelős szereplők;

c)

az e pont a) alpontjában említett intézkedések ötvözésének eredményeként elért kibocsátáscsökkentés számszerűsítése (tonna/év);

d)

az e pont a) alpontjában említett intézkedésektől az egyes mintavételi pontokon várt számszerűsített koncentrációcsökkenés (μg/m3-ben) a határértékek, a célérték vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségre vonatkozó mutató túllépése esetén;

e)

a megfeleléshez vezető indikatív ütemterv és a megfelelés elérésének becsült éve a levegőminőségi ütemterv vagy a levegőminőségi terv hatálya alá tartozó szennyező anyagonként, figyelembe véve az e pont a) alpontjában említett intézkedéseket;

f)

a levegőminőségi ütemtervek és a levegőminőségi tervek esetében annak indokolása, hogy az ilyen tervek vagy ütemtervek hogyan határozzák meg az intézkedéseket – többek között a végrehajtási ütemtervben – annak biztosítása érdekében, hogy a túllépés időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozzák.

a)

éghajlati adatok;

b)

topográfiai adatok;

c)

adott esetben információ a zónákban lévő, védelmet igénylő „célpontok” típusával kapcsolatban;

d)

minden olyan további intézkedés felsorolása és leírása, amelynek a környezeti levegőszennyező anyagok koncentrációjára gyakorolt teljes hatása 3 év vagy annál hosszabb idő alatt bontakozik ki;

e)

társadalmi-gazdasági információk a kapcsolódó területről, a környezeti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések előmozdítása, valamint az érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok védelme érdekében;

f)

az alkalmazott módszer és a levegőminőség alakulására vonatkozó előrejelzésekhez használt feltételezések vagy adatok leírása, beleértve lehetőség szerint az előrejelzések és az érzékenységi forgatókönyvek bizonytalansági tartományát a legjobb, a legvalószínűbb és a legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvek figyelembevétele érdekében;

g)

a vizsgálathoz felhasznált háttérdokumentumok és információk.

a)

az előző levegőminőségi tervből származó intézkedések ütemtervének vizsgálata;

b)

az előző levegőminőségi tervből származó intézkedések kibocsátáscsökkentésre és szennyező anyag-koncentrációra gyakorolt hatásának becslése.

a)

a helyhez kötött forrásokból származó kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a szennyező anyagot kibocsátó, kis és közepes méretű helyhez kötött tüzelőberendezéseket (ideértve a biomassza tüzelésére szolgálókat is) vagy kibocsátáscsökkentő berendezéssel látják el vagy lecserélik, valamint hogy javul az épületek energiahatékonysága;

b)

a járművekből származó kibocsátások csökkentése a járművek kibocsátásmentes erőátviteli rendszerekkel és kibocsátáscsökkentő berendezésekkel való felszerelése révén; a végrehajtás felgyorsítása érdekében meg kell vizsgálni gazdasági ösztönzők alkalmazását;

c)

a zöld közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a kibocsátás csökkentése érdekében üzemanyagoknak, tüzelőberendezéseknek, valamint az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti kibocsátásmentes járműveknek a hatóságok által történő közbeszerzése;

d)

a kibocsátás csökkentése kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közösségi és tömegközlekedési járművek vagy a kibocsátáscsökkentést befolyásoló modern digitális megoldásokkal felszerelt járművek használata révén;

e)

a közösségi és tömegközlekedés jobb minőségét, hatékonyságát, megfizethetőségét és összekapcsoltságát célzó intézkedések;

f)

az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának elterjedésével és megvalósításával kapcsolatos intézkedések;

g)

a közlekedésből eredő kibocsátásoknak városrendezésen és forgalomirányításon keresztül történő korlátozására irányuló intézkedések, többek között:

h)

az aktív mobilitás és a kevésbé szennyező közlekedési formák (pl. gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés vagy vasút) felé történő modális elmozdulást ösztönző intézkedések, beleértve a következőket:

i)

a kibocsátásmentes járművekre és nem közúti gépekre való áttérést ösztönző intézkedések magán- és kereskedelmi alkalmazásokban egyaránt;

j)

a kis, közepes és nagy léptékű helyhez kötött forrásoknál, valamint a mozgó forrásoknál az alacsony kibocsátású tüzelőanyagok használatának előnyben részesítését biztosító intézkedések;

k)

a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó ipari forrásokból származó levegőszennyezés csökkentését célzó intézkedések, valamint gazdasági eszközök, például adók, díjak vagy kibocsátáskereskedelem révén, a kkv-k sajátosságainak figyelembevételével;

l)

a tengeri és légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése az alternatív üzemanyagok használata és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése révén, továbbá gazdasági ösztönzők alkalmazása ezek elterjedésének felgyorsítása érdekében, valamint egyedi követelmények megállapítása a kikötőben horgonyzó hajókra és a kikötői forgalomra vonatkozóan, felgyorsítva ugyanakkor a part menti villamosenergia-ellátást, valamint a hajók és a kikötői munkagépek villamosenergia-ellátását;

m)

a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések;

n)

a gyermekek és más érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok egészségének védelmére irányuló intézkedések;

o)

a magatartásbeli változás előmozdítását szolgáló intézkedések.