1. szakasz Fogalom-meghatározások

„partnerkockázat (CCR)”: annak a kockázata, hogy egy adott ügylet partnere nem teljesít az ügylet pénzáramlásainak végleges kiegyenlítése előtt;

„hosszú kiegyenlítési idejű ügylet”: olyan ügylet, amelyben a partner vállalja, hogy értékpapírt, árut, vagy devizaösszeget ad át készpénz, egyéb pénzügyi instrumentum vagy áru ellenében, illetve fordítva, és a szerződésben rögzített kiegyenlítési vagy szállítási időpont későbbi, mint a következők közül a korábbi időpont: az ilyen jellegű ügyletek esetében szokásos piaci feltétel, illetve az intézménynek az ügyletbe lépését követő ötödik munkanap;

„értékpapírügylethez kapcsolódó hitel”: olyan ügylet, amelyben egy intézmény értékpapírok vásárlásával, eladásával, tartásával, illetve kereskedelmével kapcsolatban hitelt nyújt. Nem tartoznak az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek közé az egyéb értékpapír-fedezettel nyújtott kölcsönök;

„nettósítási halmaz”: egy partner és az intézmény közötti olyan ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthető, a 7. szakasz és a 4. fejezet alapján elismert kétoldalú nettósítási megállapodás hatálya alá tartoznak.

Minden egyes olyan ügyletet, amely nem képezi a 7. szakasz szerinti jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát, e fejezet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint saját nettósítási halmazt.

A 6. szakaszban meghatározott belső modell módszere alapján az adott partnerrel létrejött összes nettósítási halmaz egyetlen nettósítási halmazként kezelhető, ha az egyedi nettósítási halmazok modellezett negatív piaci értékeit a várható kitettség (a továbbiakban: EE) becslésénél nullának vették.

„kockázati pozíció”: olyan kockázati mérőszám, amelyet az 5. szakaszban kifejtett sztenderd módszer szerint egy ügylethez rendelnek egy előre meghatározott algoritmus alapján;

„fedezeti halmaz”: egyetlen nettósítási halmazon belüli azon ügyletek összessége, amelyek esetében megengedett a teljes vagy részleges nettósítás a potenciális jövőbeli kitettségnek az e fejezet 3. vagy 4. szakaszában meghatározott módszerek szerinti meghatározásához;

„letéti megállapodás”: olyan szerződéses megállapodás vagy egy megállapodás olyan rendelkezései, amely, illetve amelyek szerint az egyik partnernek biztosítékot kell nyújtania egy másik partner számára, amikor a második partner első partnerrel szembeni kitettsége átlép egy meghatározott szintet;

„egyoldalú letéti megállapodás”: olyan szerződéses megállapodás, amely szerint az intézménynek változó letétet kell nyújtania egy partner számára, de nem jogosult arra, hogy változó letétet kapjon az említett partnertől vagy fordítva;

„letéti határérték”: a kitettség azon legnagyobb értéke, amelynek elérése esetén az egyik partnernek jogában áll lehívni a biztosítékot;

„letéti kockázati periódus”: az az időtartam, amely a nem teljesítő partnerrel szemben fennálló ügyletek nettósítási halmazát biztosító fedezetek utolsó átadásától a partnerrel szembeni pozíciók lezárásáig és az ebből eredő piaci kockázatok újbóli lefedezéséig tart;

a belső modell módszere szerinti „tényleges lejárat” egy évnél hosszabb lejáratú nettósítási halmazra: a nettósítási halmazban lévő ügyletek futamideje alatti várható kitettség összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értéke, elosztva a nettósítási halmazbeli ügyletek egy éven túlra vonatkozó várható kitettsége összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értékével.

A megújulási kockázat figyelembevétele érdekében a tényleges lejáratot módosítani lehet úgy, hogy a várható kitettséget a tényleges várható kitettséggel helyettesítik az egy évnél rövidebb időtávú előrejelzések vonatkozásában

„termékkategóriák közötti nettósítás”: különféle termékkategóriák ügyleteinek bevonása egyazon nettósítási halmazba az e fejezetben meghatározott, termékkategóriák közötti nettósítási szabályokkal összhangban;

„aktuális piaci érték”vagy„CMV”: a nettósítási halmazban lévő valamennyi ügylet nettó piaci értéke, a rendelkezésre álló vagy nyújtott biztosítékok nélkül, mely aktuális piaci érték kiszámításakor a pozitív és a negatív piaci értékeket nettósítják;

„nettó független biztosíték összege”vagy „NICA”: a nettósítási halmazhoz kapott vagy adott, változó letéttől eltérő nettó biztosítékok volatilitással korrigált értékének összege;

„a piaci értékek eloszlása”: egy nettósítási halmazban lévő ügyletek nettó piaci értékének valószínűségi eloszlására vonatkozó előrejelzés egy jövőbeli időpontra (az előrejelzési horizont), az említett ügyleteknek az előrejelzés időpontjában megvalósult piaci értékét alapul véve;

„a kitettségek eloszlása”: a piaci értékek valószínűségi eloszlásának előrejelzése, amelynek számítása során a nettó piaci értékek negatív értékű előrejelzéseit nulla értékkel kell figyelembe venni;

„kockázatsemleges eloszlás”: a piaci értékek, illetve kitettségek olyan eloszlása egy jövőbeli időszakban, amelynél az eloszlást a piac által vélelmezett értékekkel – mint például az implikált volatilitással – számítják;

„tényleges eloszlás”: a piaci értékek, illetve kitettségek eloszlása egy jövőbeli időszakban, amikor az eloszlást historikus vagy megvalósult értékekkel – mint például a múltbeli árfolyam-, illetve kamatlábváltozással számított volatilitással – számítják;

„aktuális kitettség”: a nulla, vagy amennyiben az ennél nagyobb, akkor az egy partnerrel szembeni ügyletnek vagy egy nettósítási halmazba tartozó ügyletek portfóliójának a piaci értéke közül a nagyobb érték, amely a partner nemteljesítéséből eredően elveszne, feltételezve, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás esetén ezen ügyletek értéke nem térül meg;

„kitettség-csúcsérték”: a kitettségek eloszlásának felső percentilise egy, a nettósítási halmazban lévő leghosszabb lejáratú ügylet lejárati időpontját megelőző jövőbeli időpontban;

„várható kitettség” (a továbbiakban: EE): a kitettségek eloszlásának átlaga egy, a nettósítási halmazban lévő leghosszabb lejáratú ügylet lejárati időpontját megelőző jövőbeli időpontban;

„tényleges várható kitettség egy meghatározott időpontban” (a továbbiakban: tényleges EE): egy meghatározott időpontban vagy bármely annál korábbi időpontban várható maximális kitettség. E kitettség egy adott időpontra vonatkozóan meghatározható úgy is, hogy az adott időpontban várható kitettség, illetve egy korábbi időpontra vonatkozó tényleges várható kitettség közül a nagyobb értékét vesszük figyelembe;

„várható pozitív kitettség” (a továbbiakban: EPE): a várható kitettségeknek az idővel súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségekhez tartozó időintervallumoknak az egész időintervallumhoz viszonyított arányai.

A szavatolótőke-követelmény számításakor az intézményeknek az első évre vetített átlagot kell alapul venniük, illetve ha a nettósítási halmazban lévő összes szerződés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévő leghosszabb lejáratú szerződés esedékessé válásáig még hátralévő időtartamra vetített átlagot kell alapul venniük;

„tényleges várható pozitív kitettség” (a továbbiakban: tényleges EPE): a tényleges várható kitettségnek az időalapon súlyozott átlaga a nettósítási halmaz első évére, illetve ha a nettósítási halmazban szereplő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, a nettósítási halmazban lévő leghosszabb lejáratú szerződés időtartamára vetítve, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségekhez tartozó időintervallumoknakaz egész időintervallumhoz viszonyított arányai;

„megújulási kockázat”: az az összeg, amellyel a várható pozitív kitettség alulértékelt, amikor az adott partnerrel a jövőbeli ügyleteket várhatóan folyamatosan újrakötik.

Az ezekből a jövőbeli ügyletekből származó pótlólagos kitettség nem képezi részét a várható pozitív kitettség számításának;

„partner”: a 7. szakasz alkalmazásában azon jogi vagy természetes személyek, akik nettósítási megállapodást kötnek, és rendelkeznek az ehhez szükséges szerződéskötési képességgel;

„eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás”: az intézmény és a partner közötti kétoldalú szerződéses megállapodás, amely (az érintett ügyletek nettósítása alapján) a megállapodásban szereplő összes kétoldalú, szabványosított megállapodásra és a különböző termékkategóriákhoz tartozó ügyletekre vonatkozóan egyetlen jogi kötelezettséget keletkeztet.

Ezen fogalommeghatározás alkalmazásában a „különböző termékkategória”

„fizetési oldal”: lineáris kockázati profilú, tőzsdén kívüli származtatott ügyletben megállapított fizetési rész, ahol az ügylet keretében a pénzügyi instrumentum fizetés ellenében történő cseréjére kerül sor.

Azon ügyletek esetében, amelyekben fizetésteljesítést cserélnek fizetésteljesítésre, a két fizetési oldal az ügyletben rögzített bruttó fizetésteljesítés, beleértve az ügylet névértékét.