II. CÍM JELENTÉSEK ÉS A RENDELKEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

1. Áttekintés

Megnevezés	Szabályozás
501c. cikk A környezeti vagy társadalmi tényezőkkel szembeni kitettségek prudenciális kezelése
501d. cikk A kriptoeszközök prudenciális kezelésére vonatkozó átmeneti rendelkezések
502. cikk A tőkekövetelmények ciklikussága	502. cikk A tőkekövetelmények ciklikussága A Bizottság az EBH-val, az ERKT-val és a tagállamokkal együttműködve, továbbá az EKB véleményét is figyelembe véve rendszeresen monitorozza, hogy ez a rendelet összességében véve, a 2013/36/EU irányelvvel együtt számottevő hatást gyakorol-e a gazdasági ciklusra, és ezen vizsgálat fényében fontolóra veszi az esetleges korrekciós intézkedések indokoltságát. Az EBH 2013. december 31-ig jelentést tesz a Bizottságnak arról, szükséges-e és milyen módon az intézmények belső minősítésen alapuló módszer szerinti módszertanait egymáshoz közelíteni annak érdekében, hogy a tőkekövetelmények összehasonlíthatóbbá váljanak, és a prociklikusság is csökkenjen. Ezen elemzés alapján, és az EKB véleményét is figyelembe véve, a Bizottság kétévente jelentést készít, és azt az esetleges megfelelő javaslatok kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés elkészítése során a hitelfelvevő és hitelező felek hozzájárulásait megfelelően figyelembe kell venni. A Bizottság 2014. december 31-ig megvizsgálja a 33. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazását, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A 33. cikk (1) bekezdése c) pontjának lehetséges eltörlésére, illetve lehetséges uniós szintű alkalmazására vonatkozóan a vizsgálatnak biztosítania kell különösen a pénzügyi stabilitáshoz szükséges garanciák meglétét az összes tagállamban.
503. cikk A fedezett kötvények formáját öltő kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények
504. cikk Állami hatóságok által válsághelyzetekben lejegyzett tőkeinstrumentumok	504. cikk Állami hatóságok által válsághelyzetekben lejegyzett tőkeinstrumentumok A Bizottság az EBH-val való konzultációt követően 2016. december 31-ig jelentést készít arról, hogy szükséges-e módosítani vagy megszüntetni a 31. cikkben meghatározott eljárást; a jelentést a Bizottság az esetleges megfelelő javaslatok kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
504a. cikk A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állománya	504a. cikk A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állománya Az EBH-nak 2022. június 28-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként vagy globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosított intézmények által tartott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok összegeiről és ezen állományoknak az ilyen intézmények közötti megoszlásáról, a szanálás lehetséges akadályairól, valamint az ezen állományokhoz kapcsolódó továbbterjedési kockázatról. Az EBH jelentése alapján a Bizottság 2023. június 28-ig beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ilyen állományok megfelelő kezeléséről, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.
505. cikk A mezőgazdasági finanszírozás vizsgálata
506. cikk Hitelkockázat – hitelbiztosítás	506. cikk Hitelkockázat – hitelbiztosítás Az EBH-nak 2024. június 30-ig, az EIOPA-val szorosan együttműködve jelentést kell tennie a Bizottságnak a hitelbiztosítási szerződések hitelkockázat-mérséklési technikaként való elfogadhatóságáról és használatáról, többek között a következőkről: a) a kapcsolódó, a harmadik rész II. címének 3. és 4. fejezetében említett kockázati paraméterek megfelelősége; b) a hitelkockázati kitettségek jelentette tényleges és megfigyelt kockázat elemzése olyan esetekben, amikor a hitelbiztosítást hitelkockázat-mérséklési technikaként ismerték el; c) annak elemzése, hogy az e rendeletben meghatározott szavatolótőke-követelmények összhangban állnak-e az a) és a b) pont szerinti elemzések eredményével. Adott esetben a Bizottság e jelentés alapján 2024. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy módosítsa a hitelbiztosítás harmadik rész II. címe értelmében alkalmazandó kezelését.
506a. cikk Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek	506a. cikk Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek A Bizottság – az ERKT-val és az EBH-val szoros együttműködésben – 2021. december 31-ig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli, hogy szükség van-e a szabályozási keret megváltoztatására a kizárólag azon tagállamok államkötvényeiből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek befektetési jegyei vagy részvényei formájában fennálló kitettségek piacának és azok banki vásárlásának előmozdítása érdekében, amely tagállamok pénzneme az euro, ahol az egyes tagállamok államkötvényeinek relatív súlya a KBF teljes portfóliójában egyenlő az egyes tagállamok által az EKB felé teljesített tőke-hozzájárulás relatív súlyával.
506b. cikk NPE értékpapírosítás
506c. cikk Hitelkockázat – az elsődleges alapvető tőke csökkentése és a hitelkockázati paraméterek közötti kölcsönhatás	506c. cikk Hitelkockázat – az elsődleges alapvető tőke csökkentése és a hitelkockázati paraméterek közötti kölcsönhatás Az EBH-nak 2026. december 31-ig jelentést kell tennie a Bizottságnak az aktuális hitelkockázat-mérés és az egyes hitelkockázati paraméterek közötti összhangról, az IRB-módszer szerinti hiány vagy az IRB-módszer szerinti többlet kiszámítása céljából végzett, a 159. cikkben említett kiigazítások kezeléséről, valamint annak a 166. cikk szerinti kitettségérték-meghatározással és az LGD-becsléssel való összhangjáról. Az említett jelentésben meg kell vizsgálni a nemteljesítési eseményből eredő gazdasági veszteség maximális mértékét, valamint a nemteljesítési esemény kapcsán az elsődleges alapvető tőke csökkentése formájában elért fedezettséget, figyelembe véve az elsődleges alapvető tőke valamennyi, számviteli szempontú csökkentését, ezen belül a várható hitelezési veszteségekből vagy a valós érték helyesbítéseiből eredő csökkentéseket, valamint a kapott kitettségekre vonatkozó esetleges csökkentéseket és azoknak a szabályozói levonásokra gyakorolt hatását.
506d. cikk Az értékpapírosítás prudenciális kezelése
506e. cikk A felső vagy alsó korláttal rendelkező, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismerése
506f. cikk Az értékpapír-finanszírozási ügyletek prudenciális kezelése	506f. cikk Az értékpapír-finanszírozási ügyletek prudenciális kezelése Az EBH-nak 2026. július 10-ig jelentést kell tennie a Bizottságnak az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó új keretrendszer által a – jellegüknél fogva nagyon rövid távú tevékenységeknek minősülő – értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények tekintetében gyakorolt hatásról, különös tekintettel annak az állampapírpiacokra gyakorolt – az árjegyzési kapacitással és a költségekkel kapcsolatos – lehetséges hatására. Az EBH-nak értékelnie kell, hogy a kapcsolódó kockázati súlyok sztenderd módszer szerinti újrakalibrálása megfelelő-e, tekintettel a rövid lejáratokkal kapcsolatos kockázatokra, különösen az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratok esetében. A Bizottság e jelentés alapján – adott esetben – 2027. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
507. cikk Nagykockázat-vállalás
508. cikk Az alkalmazás szintje	508. cikk Az alkalmazás szintje (1) A Bizottság 2014. december 31-ig felülvizsgálja az első rész II. címének, valamint a 113. cikk (6) és (7) bekezdésének végrehajtását, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ▼M9 ————— ▼C2
509. cikk Likviditási követelmények
510. cikk Nettó stabil forrásellátottsági követelmények
511. cikk Tőkeáttétel
512. cikk Átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségek	512. cikk Átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségek A nemzetközi piaci fejlemények tükrében a Bizottság 2014. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ötödik rész rendelkezéseinek alkalmazásáról és eredményességéről.
513. cikk Makroprudenciális szabályok
514. cikk A származtatott ügyletek kitettségértékének kiszámítása céljából alkalmazandó módszer
515. cikk Monitoring és értékelés
516. cikk Hosszú távú finanszírozás	516. cikk Hosszú távú finanszírozás A Bizottság 2015. december 31-ig jelentést nyújt be arról, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a növekedést ösztönző infrastruktúrába való hosszú távú beruházások ösztönzésére.
517. cikk A figyelembe vehető tőke fogalom-meghatározása	517. cikk A figyelembe vehető tőke fogalom-meghatározása A Bizottság 2014. december 31-ig megvizsgálja, hogy megfelelő-e a figyelembe vehető tőkének a második rész III. címe céljára, valamint a negyedik rész céljára alkalmazott fogalom-meghatározása, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
518. cikk Az intézmény gazdaságilag életképtelenné válása esetén leírható, illetve átalakítható tőkeinstrumentumok kérdésének vizsgálata	518. cikk Az intézmény gazdaságilag életképtelenné válása esetén leírható, illetve átalakítható tőkeinstrumentumok kérdésének vizsgálata A Bizottság 2015. december 31-ig megvizsgálja, hogy célszerű-e ebben a rendeletben előírni, hogy amennyiben megállapításra került, hogy az intézmény gazdaságilag életképtelen, le kell írni a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat, illetve a járulékos tőkeinstrumentumokat, és erről jelentést készít. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
518a. cikk A keresztfelmondásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata	518a. cikk A keresztfelmondásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata A Bizottság legkésőbb 2022. június 28-ig felülvizsgálja és értékeli, hogy megfelelő-e annak előírása, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek anélkül bevonhatók a feltőkésítésbe, hogy ez más szerződések keresztfelmondásra jogosító záradékának érvénybe lépéséhez vezessen. Ennek célja a hitelezői feltőkésítés hatékonyságának a lehető legnagyobb mértékű megerősítése, valamint annak felmérése, hogy célszerű-e, ha az egyéb kötelezettségekre vonatkozó szerződéses rendelkezések nem tartalmaznak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó keresztfelmondásra jogosító záradékot. Az elvégzett vizsgálathoz és az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.
518b. cikk Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről	518b. cikk Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a pénzügyi piacok szabályos működésének és integritásának súlyos gazdasági zavarát előidéző rendkívüli körülmények indokolják-e, hogy: a) ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok számára megengedett legyen kizárni az intézmények piaci kockázati belső modelljeiből azokat a túllépéseket, amelyek nem az említett modellek hiányosságaiból erednek; b) ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok további kötelező erejű hatásköröket kapjanak annak érdekében, hogy korlátozásokat vezessenek be az intézmények általi kifizetésekre. A Bizottság adott esetben további intézkedéseket is mérlegel.
518c. cikk A prudenciális követelmények keretrendszerének felülvizsgálata	518c. cikk A prudenciális követelmények keretrendszerének felülvizsgálata A Bizottság az EBH-val és az EKB-val szoros együttműködésben 2028. december 31-ig értékeli a bankrendszer általános helyzetét az egységes piacon, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió bankszabályozási és bankfelügyeleti keretének megfelelőségéről. A jelentésben át kell tekinteni a bankszektorban a nagy pénzügyi válságot követően végrehajtott reformokat, valamint értékelni kell, hogy ezek megfelelő szintű védelmet biztosítanak-e a betétesek számára, és megőrzik-e a pénzügyi stabilitást a tagállamok, a bankunió, valamint az Unió szintjén. A jelentésben figyelembe kell venni a bankunió valamennyi dimenzióját, valamint általánosságban a tőke-küszöbértéknek a tőke- és likviditási követelmények részeként történő bevezetését is. E tekintetben a Bizottság megfelelően figyelembe veszi mind az Európai Parlament, mind az Európai Tanács bankunióra vonatkozó, idevágó nyilatkozatait és következtetéseit.
519. cikk A szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök levonása az elsődleges alapvető tőkeelemekből	519. cikk A szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök levonása az elsődleges alapvető tőkeelemekből Az EBH 2014. június 30-ig jelentést készít arról, hogy a felülvizsgált IAS 19 standard a 36. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, szolgáltatással meghatározott nyugdíjat nyújtó alaphoz tartozó nettó eszközökből történő levonásokkal és a nettó nyugdíjkötelezettségek változásaival együtt értelmezve nem okozza-e az intézmények szavatolótőkéjének szükségtelen volatilitását. A Bizottság az EBH jelentését figyelembe véve 2014. december 31-ig jelentést készít az első bekezdésben említett kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez adott esetben olyan jogalkotási javaslatot mellékelnek, amely bevezeti a szolgáltatással meghatározott nyugdíjat nyújtó alaphoz tartozó nettó eszközöket és kötelezettségeket a szavatolótőke-számítás céljából kiigazító eljárást.
519a. cikk Jelentés és felülvizsgálat	519a. cikk Jelentés és felülvizsgálat A Bizottság 2022. január 1-jéig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a harmadik rész II. címének 5. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásáról az értékpapírosítási piacokon történt fejlemények tükrében, figyelembe véve többek között a makroprudenciális és gazdasági szempontokat is. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amelyben különösen az alábbi pontokat kell értékelni: a) a 254. cikkben meghatározott módszer-hierarchia és az értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékének 258–266. cikk szerinti számítása milyen hatást gyakorol az intézményeknek az uniós értékpapírosítási piacokon végzett kibocsátási és befektetési tevékenységére; b) az intézkedések milyen hatást gyakorolnak az Unió, valamint a tagállamok pénzügyi stabilitására, különös tekintettel a potenciális ingatlanpiaci spekulációra és a pénzügyi intézmények közötti összekapcsoltság mértékének növekedésére; c) milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az értékpapírosítás finanszírozásra gyakorolt kedvező hatásának megőrzése mellett csökkenteni és ellensúlyozni lehessen az értékpapírosításnak a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásait, ideértve az értékpapírosítással szembeni kitettségre vonatkozó felső korlát bevezetésének lehetőségét is; és d) az intézkedések milyen hatásokat gyakorolnak a pénzügyi intézmények azon képességére, hogy a reálgazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások számára fenntartható és stabil finanszírozási csatornát biztosítsanak; és ▼M13 e) hogyan építhetők be környezeti fenntarthatósági kritériumok az értékpapírosítási keretrendszerbe, többek között az NPE értékpapírosítással szembeni kitettségek esetében. ▼M5 A jelentésben figyelembe kell venni továbbá a szabályozás terén a nemzetközi fórumokon bekövetkezett fejleményeket is, különös tekintettel az értékpapírosításra vonatkozó nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejleményekre.
519b. cikk A piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

Builddate: 01.01.2027 00:00:00 -Doknr: CELEX:32013R0575
EULAW -
European Regulation published on http://eur-lex.europa.eu/