+CHAPTER III Other general provisions for the application of the basic Regulation
---+8. cikk Két vagy több tagállam közötti igazgatási megállapodások
------+Article 8 1.
------+Article 8 2.
---+9. cikk Hatóságok és intézmények közötti további eljárások
------+Article 9 1.
------+Article 9 2.
------+Article 9 3.
---+10. cikk Az ellátások halmozódásának megakadályozása
---+11. cikk A lakóhely meghatározásának elemei
------+Article 11 1.
------+Article 11 2.
---+12. cikk Időszakok összesítése
------+Article 12 1.
------+Article 12 2.
------+Article 12 3.
------+Article 12 4.
------+Article 12 5.
------+Article 12 6.
---+13. cikk Az időszakok átváltásának szabályai
------+Article 13 1.
------+Article 13 2.
------+Article 13 3.
------+Article 13 4.

CHAPTER III Other general provisions for the application of the basic Regulation

CHAPTER III Other general provisions for the application of the basic Regulation

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
8. cikk Két vagy több tagállam közötti igazgatási megállapodások

8. cikk

Két vagy több tagállam közötti igazgatási megállapodások

(1)  A végrehajtási rendelet rendelkezései az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett egyezmények alkalmazására vonatkozó megállapodások rendelkezései helyébe lépnek, kivéve azon rendelkezéseket, amelyek az alaprendelet II. mellékletében említett egyezményekre vonatkozó megállapodásokat érintik, amennyiben az említett megállapodások rendelkezései szerepelnek a végrehajtási rendelet 1. mellékletében.

(2)  A tagállamok szükség esetén az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett egyezmények alkalmazására vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymás között, amennyiben e megállapodások nem sértik az érintett személyek jogait és kötelezettségeit, és szerepelnek a végrehajtási rendelet 1. mellékletében.

9. cikk Hatóságok és intézmények közötti további eljárások

9. cikk

Hatóságok és intézmények közötti további eljárások

(1)  Két vagy több tagállam, illetve azok illetékes hatóságai a végrehajtási rendeletben előírtaktól eltérő eljárásokban is megállapodhatnak, amennyiben ezek az eljárások nem sértik az érintett személyek jogait vagy kötelezettségeit.

(2)  Az e célból kötött megállapodásokat az igazgatási bizottság tudomására kell hozni, és azokat a végrehajtási rendelet 1. mellékletében fel kell sorolni.

(3)  A két vagy több tagállam között ugyanezen célból kötött végrehajtási megállapodásokban foglalt olyan rendelkezéseket, illetve a (2) bekezdésben említett rendelkezésekhez hasonló olyan rendelkezéseket, amelyek a végrehajtási rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályosak és az 574/72/EGK rendelet 5. mellékletének részét képezik, továbbra is alkalmazni kell az ezen tagállamok közötti kapcsolatok céljából, amennyiben azokat a végrehajtási rendelet 1. melléklete is tartalmazza.

10. cikk Az ellátások halmozódásának megakadályozása

10. cikk

Az ellátások halmozódásának megakadályozása

Az alaprendelet egyéb rendelkezései ellenére, amennyiben a két vagy több tagállam jogszabályai alapján járó ellátásokat kölcsönösen csökkentik, felfüggesztik vagy visszavonják, azokat az összegeket, amelyeket az érintett tagállamok jogszabályai által előírt csökkentési, felfüggesztési vagy eltörlési szabályok szigorú alkalmazása esetén nem fizetnének ki, el kell osztani a csökkentendő, felfüggesztendő vagy visszavonandó ellátások számával.

11. cikk A lakóhely meghatározásának elemei

11. cikk

A lakóhely meghatározásának elemei

(1)  Amennyiben két vagy több tagállam intézményeinek álláspontja eltér az alaprendelet hatálya alá tartozó személy lakóhelyének meghatározását illetően, ezen intézmények közös megegyezéssel meghatározzák az érintett személy érdekeltségeinek központját, a releváns tényekre vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ átfogó értékelése alapján, amely adott esetben az alábbiakat tartalmazhatja:

a) az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama és folyamatossága;

b) a személy helyzete, beleértve az alábbiakat:

i. a személy által gyakorolt bármely tevékenység jellege és sajátos jellemzői, különösen a tevékenység gyakorlásának szokásos helye, a tevékenység stabilitása és a munkaszerződés időtartama;

ii. a személy családi állapota és családi kötelékei;

iii. nem jövedelemszerző tevékenységek gyakorlása;

iv. tanulók esetében a jövedelmük forrása;

v. a személy lakhatási körülményei, különösen a lakás állandósága;

vi. a tagállam, amelyben a személy adózási szempontból lakóhellyel rendelkezik.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő, releváns tényeken alapuló különböző ismérvek figyelembevétele nem vezet az intézmények közötti megállapodáshoz, a személynek az e tényekből és körülményekből, különösen a személy adott területre költözésének indokaiból kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni a tényleges lakóhelyének megállapítása tekintetében.

12. cikk Időszakok összesítése

12. cikk

Időszakok összesítése

(1)  Az alaprendelet 6. cikke alkalmazásában az illetékes intézmény kapcsolatba lép azon tagállam intézményeivel, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy szintén tartozott, az utóbbi jogszabályai alapján megszerzett valamennyi időszak meghatározása érdekében.

(2)  A valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett vonatkozó biztosítási, munkavállalási, önálló vállalkozói vagy helybenlakási időszakokat hozzá kell adni a bármely más tagállam jogszabályai alapján megszerzett ilyen jellegű időszakokhoz, amennyiben az az alaprendelet 6. cikkének alkalmazása céljából szükséges, feltéve, hogy ezek az időszakok nem fedik egymást.

(3)  Amennyiben a biztosítási vagy helyben lakási időszak, amelyet valamely tagállam jogszabályai alapján kötelező biztosítás keretében szereztek meg, egybeesik egy másik tagállam jogszabályai alapján önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében megszerzett biztosítási időszakkal, csak a kötelező biztosítás alapján megszerzett időszakot kell figyelembe venni.

(4)  Amennyiben a valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helybenlakási, egyenértékűnek nem minősülő időszak egybeesik egy másik tagállam jogszabályai szerint egyenértékűnek minősülő időszakkal, kizárólag a nem egyenértékű időszakot kell figyelembe venni.

(5)  Bármely, kettő vagy több tagállam jogszabályai alapján egyenértékűnek tekintett időszakot csak azon tagállam intézménye veszi figyelembe, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak előtt utoljára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha az érintett személy az említett időszak előtt nem tartozott kötelezően valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá, azon tagállam intézménye veszi figyelembe az említett időszakot, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak után először tartozott kötelezően.

(6)  Abban az esetben, ha nem lehet pontosan meghatározni azt az időszakot, amelyben bizonyos biztosítási vagy helybenlakási időszakokat egy tagállam jogszabályai alapján megszereztek, vélelmezni kell, hogy ezek az időszakok nem fedik át egymást egy másik tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helybenlakási időszakokkal, és – ha az az érintett személy számára előnyös – figyelembe kell őket venni, amennyiben ésszerűen számításba vehetők.

13. cikk Az időszakok átváltásának szabályai

13. cikk

Az időszakok átváltásának szabályai

(1)  Amennyiben a valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett időszakokat egy másik tagállam jogszabályaiban megállapítottól eltérő egységekben fejezik ki, az alaprendelet 6. cikke szerinti összesítés céljából szükséges átváltást a következő szabályok szerint kell elvégezni:

a) az átváltás alapjául az azon tagállam intézménye által közölt időszak szolgál, amelynek jogszabályai alapján az időszakot megszerezték;

b) az időszakokat napokban kifejező rendszerek esetében a napokról más egységekre, illetve fordítva történő átváltás, valamint a napokon alapuló különböző rendszerek közötti átváltás számítása az alábbi táblázat szerint történik:


Rendszer alapja

1 napnak megfelelő időtartam

1 hétnek megfelelő időtartam

1 hónapnak megfelelő időtartam

1 negyedévnek megfelelő időtartam

Napok maximális száma egy naptári évben

5 nap

9 óra

5 nap

22 nap

66 nap

264 nap

6 nap

8 óra

6 nap

26 nap

78 nap

312 nap

7 nap

6 óra

7 nap

30 nap

90 nap

360 nap

c) az időszakokat a napoktól eltérő egységekben kifejező rendszerek esetében:

i. három hónap vagy tizenhárom hét egy negyedévnek felel meg, és fordítva;

ii. egy év négy negyedévnek, 12 hónapnak vagy 52 hétnek felel meg, és fordítva;

iii. a hetek hónapokra való átváltása esetében, illetve fordítva, a heteket és a hónapokat a hatnapos rendszereknek a b) pont táblázata szerinti átváltási szabályai szerint kell napokra átváltani;

d) törtszámokban kifejezett időszakok esetében a számokat a b) és c) pontban meghatározott szabályok alkalmazásával a legközelebbi kisebb egész számra kell váltani. A tört éveket hónapokra kell átváltani, kivéve, ha az adott rendszer negyedéveken alapul;

e) amennyiben az ezen bekezdés alapján végzett átváltás eredménye egy egység törtrésze, a legközelebbi magasabb egész számot kell az e bekezdés szerinti átváltás eredményének tekinteni.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása az egy naptári év alatt szerzett időszakok teljes összegére vonatkozóan nem haladhatja meg az (1) bekezdés b) albekezdésében foglalt táblázat utolsó oszlopában jelzett napok számát, 52 hetet, 12 hónapot vagy négy negyedévet.

Amennyiben az átváltandó időszakok megfelelnek az időszakok azon tagállam jogszabályai szerinti éves maximális mennyiségének, amelyben megszerezték őket, az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezhet egy naptári éven belül rövidebb időszakokat, mint az időszakoknak az érintett jogszabályok szerinti éves lehetséges maximális mennyisége.

(3)  Az átváltást vagy egyetlen, valamennyi összesítetten közölt időszakot lefedő műveletben kell végrehajtani, vagy minden egyes év vonatkozásában, amennyiben az időszakokat éves alapon közölték.

(4)  Ha egy intézmény az időszakokat napokban fejezi ki, egyúttal azt is jelzi, hogy az általa alkalmazott rendszer ötnapos, hatnapos vagy hétnapos.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény