Preamble: 1

(1)

Az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) jelentősen módosult. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeleteket az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az egységes európai égboltról szóló első jogszabálycsomag, így az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK rendelet és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) elfogadásával az Európai Parlament és a Tanács szilárd jogi alapot teremtett a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) rendszerének folytonos, interoperábilis és biztonságos működéséhez. A második csomag, nevezetesen az 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) elfogadása tovább erősítette az egységes európai égbolt kezdeményezést a teljesítményrendszer és a hálózatmenedzser koncepcióinak bevezetése révén, az európai ATM rendszer teljesítményének további javítása céljából. Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatályon kívül helyezte az 552/2004/EK rendeletet, mivel az ATM-rendszerek, -rendszerelemek és -eljárások működési átjárhatóságához szükséges szabályok beépültek az (EU) 2018/1139 rendeletbe.

(3)

Az (EU) 2018/1139 rendeletben bevezetett változások figyelembevétele érdekében e rendeletet össze kell hangolni az említett rendelettel, és utóbbit módosítani kell.

(4)

A légtérfelhasználásra vonatkozó részletes szabályokra, a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezésekre és a légtérszerkezetek kialakítására vonatkozó eljárásokra az (EU) 2018/1139 az irányadó, míg a légtérosztályozást e rendelet keretében kell szabályozni.

(5)

A nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 1. cikkében a szerződő államok elismerik, hogy „minden Államot a területe fölötti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg”. E szuverenitás keretében gyakorolják az Unió tagállamai – az alkalmazandó nemzetközi egyezményekre is figyelemmel – a közjogi jogköröket a légi forgalom irányítása során.

(6)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok Chicagói Egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit.

(7)

A közös közlekedéspolitika végrehajtása olyan hatékony légiközlekedési rendszert tesz szükségessé, amely lehetőséget biztosít a légiközlekedési szolgáltatások biztonságos, rendszeres és fenntartható üzemeltetésére, optimalizálja a légtér és a kapacitások kihasználását, hozzájárul a légi közlekedés fenntarthatóságához és elősegíti az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását.

(8)

A légiforgalmi biztonsági előírások javítására, illetve az általános európai légi forgalmat szolgáló ATM rendszerek és léginavigációs szolgálatok (ANS) teljesítményének fejlesztésére vonatkozó célok egyidejű követése megköveteli a humán tényező figyelembevételét. A tagállamoknak éppen ezért tiszteletben kell tartaniuk a méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra elveit. Az (EU) 2023/2109 bizottsági határozattal (9) létrehozott egységes európai égbolt emberi dimenziójával foglalkozó bizottsági szakértői csoport véleményeit és ajánlásait figyelembe kell venni.

(9)

Az ATM éghajlat- és környezetvédelmi teljesítményének javulása hozzájárul a Párizsi Megállapodásban, az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájáról szóló tanácsi következtetésekben, valamint az európai digitális menetrendben foglalt célkitűzések eléréséhez is, különösen a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése révén.

(10)

Az optimális repülési útvonalak tekintetében több lehetőséget kínáló, hatékonyabb légtérfelhasználás nagyobb üzemanyag-gazdaságosságot és kevesebb kibocsátást eredményezne. A kibocsátások és a levegőszennyező anyagok csökkentése érdekében a repülési útvonalak és a repülési profilok optimalizálása során emellett számos különböző éghajlati és környezeti elemet is figyelembe kell venni. Ki kell dolgozni annak módszertanát, hogy miként kell figyelembe venni ezeket a különböző elemeket és a közöttük fennálló kölcsönös függőségeket, különösen a teljesítménymutatók kialakításakor.

(11)

A légtér a felhasználók valamennyi csoportja számára olyan közös erőforrást jelent, amelyet mindannyiuknak rugalmasan kell használniuk a méltányosság és az átláthatóság biztosításával, figyelembe véve egyúttal a tagállamok biztonsági és védelmi szükségleteit, valamint nemzetközi szervezetek keretében vállalt kötelezettségeit.

(12)

2004-ben a tagállamok általános nyilatkozatot (11) fogadtak el az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről, amelyet később megerősítettek. E nyilatkozatnak megfelelően a tagállamoknak különösen bővíteniük kell a polgári-katonai együttműködést, és – amennyiben és amilyen mértékben valamennyi érintett tagállam szükségesnek ítéli meg – elő kell segíteniük a fegyveres erőik közötti együttműködést a légiforgalmi szolgáltatást érintő valamennyi kérdésben.

(13)

A katonai műveletek és a kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hatáskörébe.

(14)

Az 550/2004/EK rendelet 9a. cikke előírta a tagállamok számára funkcionális légtérblokkok létrehozását annak érdekében, hogy a teljesítmény javítása és szinergiák létrehozása céljából erősödjön a léginavigációs szolgáltatók közötti együttműködés, és szabályokat fogalmazott meg e légtérblokkok számára. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy – különösen közös teljesítménytervek benyújtása révén – fenntartsák az együttműködést és a koordinációt e korábban létrehozott légtérblokkokon belül annak érdekében, hogy javuljon az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatások hálózatának teljesítménye, feltéve mindenekelőtt, hogy ez nem befolyásolja e rendelet hatékony végrehajtását.

(15)

A tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságot kell kijelölniük, amely ellátja az e rendelet értelmében az ilyen hatóságokra bízott feladatokat. A szolgáltatás Európán belüli rendelkezésre állásának következetes és teljeskörű ellenőrzése érdekében elegendő függetlenséget és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani az illetékes felügyeleti hatóságoknak. Különösképpen, e hatóságokat oly módon kell finanszírozni, hogy az garantálja függetlenségüket, és lehetővé tegye számukra, hogy a méltányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvével összhangban működjenek. Ez nem gátolhatja meg azt, hogy egy nemzeti felügyeleti hatóságot összevonjanak egy másik szabályozó hatósággal, például az illetékes nemzeti hatósággal vagy a nemzeti versenyhatósággal, feltéve, hogy ez a közös hatóság teljesíti a függetlenségre vonatkozó követelményeket, és hogy az e rendelet alapján a nemzeti felügyeleti hatóságra ruházott feladatokhoz kapcsolódó határozathozatal a közös hatóságra ruházott egyéb feladatoktól függetlenül történik.

(16)

A nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségének biztosítását az e hatóságoknál alkalmazott személyzet tagjainak kinevezésére vonatkozó megfelelő eljárásokkal kell elősegíteni. A nemzeti felügyeleti hatóságoknál alkalmazott személyzet tagjainak függetlenül kell eljárniuk és különösen el kell kerülniük a léginavigációs szolgálatok ellátása és a feladataik végrehajtása közötti összeférhetetlenséget. A személyzet tagjai és az e rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása során döntéseket hozó személyek tekintetében az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokkal meg kell akadályozni azt is, hogy esetleges összeférhetetlenség merüljön fel az említetteknek a nemzeti felügyeleti hatósághoz való aktív kinevezéséből eredően, azzal összefüggésben, ha a nemzeti felügyeleti hatósághoz történő kinevezésük megszűnését közvetlenül követő időszakban új pozíciót kapnak egy szabályozott jogalanynál.

(17)

E rendelet megfelelő alkalmazásának garantálása céljából olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyekkel biztosítani lehet a nemzeti felügyeleti hatóság és az illetékes nemzeti hatóság közötti együttműködést és információcserét.

(18)

A pénzügyi stabilitás, a felelősség, a biztosítási fedezet, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúra tekintetében történő tanúsítás megadására vonatkozó követelményeknek szoros kapcsolatban kell állniuk a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági és védelmi követelményekkel, valamint az illetékes nemzeti hatóság által végzett működési és műszaki felügyelettel. A pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó, az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt követelményekhez kapcsolódó tanúsítási, felügyeleti és érvényesítési tevékenységek tekintetében a tagállamoknak adminisztratív eljárásaikat a nemzeti szabályaikkal összhangban kell megszervezniük annak érdekében, hogy mind az illetékes nemzeti hatóságok, mind a nemzeti felügyeleti hatóságok megfelelő és hatékony módon láthassák el feladataikat.

(19)

A nemzeti felügyeleti hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egységes európai égbolt rendszerének végrehajtásában, ezért együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a munkájukkal és döntéshozatali elveikkel kapcsolatos információk, a legjobb gyakorlatok és eljárások, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos információk cseréjét, és kidolgozzanak egy közös megközelítést, többek között a régiós szintű megerősített együttműködésen keresztül. Az együttműködésnek rendszeresen, a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködési testületének keretén belül kell megvalósulnia.

(20)

A léginavigációs szolgáltatók közötti együttműködést ösztönözni kell, mivel az fontos eszközt jelent az európai ATM rendszer általános teljesítményének javítása terén.

(21)

Lehetővé kell tenni, hogy egy léginavigációs szolgáltató megkülönböztetésmentes feltételek mellett szolgálatokat kínáljon az Unióban, amennyiben rendelkezik az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvánnyal vagy nyilatkozattal.

(22)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban, és az abban foglalt feltételek függvényében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy tanúsítás nélkül engedélyezzék a saját felelősségük keretébe tartozó, az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett léginavigációs szolgálatok katonai erők általi ellátását, amennyiben a katonai erők elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára kínálnak ilyen szolgálatokat. Ilyen esetekben az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(23)

Ez a rendelet nem írja elő a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) által nyújtott jelek tanúsítását.

(24)

Az egyenértékű léginavigációs szolgálatok ellátását illetően nem szabad különbséget tenni a légtérfelhasználók között.

(25)

A légiforgalmi szolgálatokat kizárólagos alapon kell ellátni. E szolgálatok ellátóira a kijelöléssel és a közérdekkel kapcsolatos követelményeket kell alkalmazni. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy az olyan légiforgalmi szolgálatok ellátására, amelyek a közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak és nem gazdasági jellegűek, nem alkalmazandók a Szerződés versenyjogi szabályai.

(26)

A kijelölési eljárás során figyelembe kell venni a szolgálat folytonosságának szükségességét és azt, hogy a légiforgalmi szolgáltatók részéről hosszú távú beruházási tervezésre van szükség. A fentiek ellenére a légi navigáció gyorsan változó közege szükségessé teszi a kijelölt légiforgalmi szolgáltatók jogainak és kötelezettségeinek nyomon követését annak biztosítása érdekében, hogy e jogok és kötelezettségek maradéktalanul alkalmazandók maradjanak, továbbá hogy a szolgáltatók eleget tegyenek e kötelezettségeknek. Amennyiben a tagállamok a nyomon követés keretében szükségesnek ítélik új kijelölési eljárás indítását, a nemzeti joggal összhangban lehetővé kell tenni számukra ugyanazon légiforgalmi szolgáltató kijelölését.

(27)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti jogszabályaik ne akadályozzák egy légiforgalmi szolgáltató kijelölését különösen azon az alapon, hogy az érintett szolgáltató központi ügyintézési helye egy másik tagállamban található vagy az érintett szolgáltató más tagállam állampolgárainak tulajdonában van, amennyiben e nemzeti jogszabályok alkalmazása a szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságának indokolatlan korlátozását vonja maga után, amit minden releváns körülményre figyelemmel eseti alapon kell értékelni.

(28)

A légiforgalmi szolgáltatók piaci feltételek mellett kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatokat (CNS), légiforgalmi tájékoztató szolgálatokat (AIS), légiforgalmi adatszolgáltatásokat (ADS), valamint – ha az érintett tagállam nem jelölt ki MET-szolgáltatót – meteorológiai szolgálatokat (MET) szerezhetnek be, vagy ha a 2014/24/EU (12) és a 2014/25/EU (13) európai parlamenti és tanácsi irányelv nem alkalmazandó, egyéb megállapodási formák keretében vásárolhatnak meg, figyelembe véve az olyan sajátos helyzeteket, mint az, ha nincsenek elérhető megoldások a piacon, illetve a közérdekhez kapcsolódó egyéb megfontolásokat. A tagállamok engedélyezhetik a repülőtér-üzembentartóknak vagy a repülőtér-üzembentartók egy csoportjának, hogy a repülőtéri irányítás vagy a bevezető irányítás céljából piaci feltételek mellett közelkörzeti légiforgalmi szolgálatokat szerezzenek be.

(29)

A légiforgalmi szolgálatok repülőtéri irányítás és bevezető irányítás céljából való beszerzésére nem kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott teljesítménycél-meghatározást. A szolgáltatóknak mindazonáltal adatokat kell szolgáltatniuk a léginavigációs szolgálatok teljesítményéről. Amennyiben repülőtéri irányítás és bevezető irányítás céljából légiforgalmi szolgálatok beszerzésére kerül sor, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott műszaki követelmények között a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeknek is szerepelniük kell.

(30)

Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a megkülönböztetést, a kereszttámogatást és a versenytorzulást, a léginavigációs szolgáltatóknak külön elszámolást kell vezetniük minden egyes léginavigációs szolgálat tekintetében úgy, mintha ezeket a szolgálatokat külön vállalkozások látnák el.

(31)

A léginavigációs szolgálatok beszerzését adott esetben a 2014/24/EU irányelvvel, a 2014/25/EU irányelvvel, az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvével, valamint a Szerződés alkalmazandó rendelkezéseivel, mindenekelőtt a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságára vonatkozóan a Szerződésben foglalt szabályokkal összhangban kell végezni. A szolgálatok beszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy a versenytárs szolgáltatók – többek között a verseny rendszeres újbóli megnyitása révén – ténylegesen részt vehessenek ezekben az eljárásokban.

(32)

A pilóta nélküli légi járművek forgalomirányításához közös információs szolgáltatásokra (CIS) van szükség. Amikor a közös információs szolgáltatásokat a tagállam által kijelölt egyetlen CIS-szolgáltató nyújtja egy meghatározott U-space légtér tekintetében, a közös információs szolgáltatások árait az ilyen forgalomirányítás költségeinek visszafogása érdekében szabályozni kell. A közös információs szolgáltatások árainak ezért a költségeken és észszerű haszonkulcson kell alapulniuk, és azokat a nemzeti felügyeleti hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Amennyiben a közös információs szolgáltatásokat nem egyetlen CIS-szolgáltató nyújtja, az egyes közös információs szolgáltatásokat díjmentesen kell nyújtani. A szolgáltatásnyújtás lehetővé tétele érdekében a CIS-szolgáltatók számára méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett hozzáférést kell biztosítani a releváns működési adatokhoz.

(33)

Az általános légi forgalomra vonatkozó releváns működési adatok elérhetősége elengedhetetlen a határokon átnyúló és az egész Unióra kiterjedő légiforgalmi adatszolgáltatások rugalmas biztosításához. Ezért ezeket az adatokat méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek – többek között a léginavigációs szolgálatok ellátásának mérlegelésében bizonyítottan érdekelt szervezetek – számára. A többek között a légtér állapotára és a konkrét légiközlekedési helyzetekre vonatkozó információk pontossága és a polgári és katonai irányítók felé történő időben történő továbbítása közvetlenül kihat a repülési műveletek biztonságosságára és hatékonyságára, ideértve a repülés környezeti hatékonyságát is. A légtér állapotára vonatkozó aktualizált információkhoz időben történő hozzáférés elengedhetetlen mindazok számára, akik a repülési tervek benyújtásakor vagy módosításakor használni kívánják a rendelkezésre álló légtérszerkezeteket.

(34)

A teljesítmény- és díjazási rendszerek nem alkalmazandók a műszeres repülés szabályai (IFR) szerint évi 80 000 légi szállítási műveletnél kevesebbet bonyolító repülőtereken nyújtott közelkörzeti léginavigációs szolgálatra. Az ilyen szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok megállapítása csekély hozzáadott értékkel bír, mivel e célértékek a legtöbb esetben a nullához közelítenének. Ezen túlmenően, ha ezeket a szolgálatokat bevonnánk az e rendelet által létrehozott teljesítmény- és díjszámítási rendszerek hatálya alá, az olyan adminisztratív és pénzügyi terhekkel járna, amelyek nem arányosak a teljesítmény javulása és a jobb szolgáltatásminőség terén várt előnyökkel. Mindazonáltal a tagállamok eldönthetik, hogy vonatkozzanak-e a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek az ilyen közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra.

(35)

Amennyiben katonai erők elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára kínálnak léginavigációs szolgálatokat, a finanszírozásukat is beleértve, azokat nem kell az e rendelettel létrehozott teljesítmény- és díjszámítási rendszerek hatálya alá vonni. A katonai erők szolgálatainak költségeit tehát nem szabad az e rendelet alapján meghatározott költségeknek tekinteni. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy az említett rendszereket az ilyen szolgálatokat ellátó katonai erők esetében is alkalmazzák. A teljesítmény- és díjszámítási rendszereket alkalmazni kell azon katonai erőkre, amelyek elsősorban az általános légi forgalom számára látnak el léginavigációs szolgálatokat.

(36)

A teljesítmény- és díjszámítási rendszereknek biztosítaniuk kell az európai ATM-rendszer hatékony, fenntartható és folyamatos működését, és emellett arra hivatottak, hogy költséghatékonyabbá tegyék a piaci feltételektől eltérő feltételek mellett nyújtott léginavigációs szolgálatokat, és előmozdítsák a jobb szolgáltatásminőséget. E célból releváns és megfelelő ösztönzőket kell tartalmazniuk. E célkitűzésre tekintettel a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek nem terjedhetnek ki a piaci feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra. A teljesítményrendszernek ki kell terjednie minden olyan léginavigációs szolgálatra, amelyet egy kijelölt légiforgalmi szolgáltató lát el, vagy szerez be más szolgáltatóktól, ideértve azt is, amikor az említett szolgáltató léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgálatot lát el.

(37)

A tagállamok közös teljesítményterveket nyújthatnak be a léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan, mégpedig azzal a céllal, hogy a légiforgalmi szolgáltatások teljesítményét azt a szintet meghaladóan lehessen javítani, amely szintet az egyes tagállamok egyedül képesek lennének elérni, legalább a referencia-időszakot lefedve; a tagállamoknak e közös tervekbe fel kell venniük legalább egy közös célértéket valamint a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó kezdeményezéseket, és mérlegelniük kell a további közös célértékek meghatározásának és a közös irányítás létrehozásának hozzáadott értékét.

(38)

Az ösztönző rendszerek meghatározását célzó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságnak meg kell határoznia e rendszerek olyan helyzetekre való alkalmazhatóságát, amikor a léginavigációs szolgáltatók a referencia-időszakban túlteljesítik vagy nem teljesítik a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó releváns kötelező teljesítménycélokat. A légiforgalmi szolgáltató által az ilyen események hatásának enyhítése érdekében végrehajtandó intézkedések sérelme nélkül, az alkalmazhatósági feltételeknek megfelelően figyelembe kell venniük a légiforgalmi szolgáltató által nem befolyásolható, előre nem látható és jelentős eseményeket. A szolgáltatásnyújtás minőségének javítása érdekében ezeknek a teljesítmény- és díjszámítási rendszereknek releváns és megfelelő ösztönzőket kell tartalmazniuk. Pénzügyi ösztönzőket kell meghatározni azzal a céllal, hogy kiegyensúlyozott módon ösztönözni lehessen a léginavigációs szolgálatok jobb teljesítményét, mégpedig a kötelező teljesítménycélokhoz viszonyítva elért tényleges teljesítmény jutalmazása vagy büntetése révén.

(39)

A légtérfelhasználókra kivetett díjakból származó bevételek pénzügyi többletet vagy veszteséget eredményezhetnek a léginavigációs szolgáltatók számára az ösztönző rendszerek és a kockázatmegosztási mechanizmusok alkalmazása miatt.

(40)

Teljesítmény-felülvizsgálati testületet kell létrehozni, amely tanácsot és segítséget nyújt a Bizottságnak a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtásában. A teljesítmény-felülvizsgálati testület felállítása során biztosítani kell, hogy a testület a feladatait a szükséges szakértelemmel, továbbá a köz-vagy magánérdekektől függetlenül végezze, és hogy képes legyen célzott erőforrásokra támaszkodni. A teljesítmény-felülvizsgálati testületnek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott teljesítmény-felülvizsgálati szerv helyébe kell lépnie, és annak jogutódjává kell válnia.

(41)

A teljesítmény-felülvizsgálati testület munkáját a Bizottság által biztosított titkárságnak kell segítenie. Annak érdekében, hogy a teljesítmény-felülvizsgálati testület betölthesse tanácsadó szerepét, továbbá hogy biztosított legyen a testület függetlensége, a titkárság a teljesítmény-felülvizsgálati testület által készített vélemények, ajánlások, jelentések és útmutató anyagok tartalmának és irányainak előkészítése során csak magától a teljesítmény-felülvizsgálati testülettől fogadhat el utasításokat. A titkárság fő feladata hozzájárulni a teljesítmény-felülvizsgálati testület feladatainak független elvégzéséhez.

(42)

A titkárság személyzetére alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (14) megállapított Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti szakmai titoktartásra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják függetlenségüket. A kiválasztási eljárást és a kiválasztási kritériumokat végrehajtási jogi aktusban kell részletesen meghatározni, amely nem terjedhet ki a teljesítmény-felülvizsgálati testület egyes tagjainak kinevezésére, és amely semmilyen módon nem teheti az ilyen kinevezéseket tagállami jóváhagyástól függővé.

(43)

Tekintettel a léginavigációs szolgáltatok ellátásához kapcsolódó, határokon átnyúló jellegű és hálózati elemekre, az útvonal-teljesítményt uniós szintű teljesítménycélok fényében kell értékelni.

(44)

A közelkörzeti léginavigációs szolgálatok nyújtására vonatkozó nemzeti célértékeknek idővel elő kell mozdítaniuk e szolgálatok teljesítményének javulását, és lehetővé kell tenniük a léginavigációs szolgálatok szabályozásának „kaputól kapuig” terjedő megközelítését.

(45)

A tagállamoknak, a nemzeti felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak egyértelműen meghatározott feladatokkal kell rendelkezniük a teljesítmény- és díjszámítási rendszerekben, különösen a teljesítménytervek elkészítését, e tervek jóváhagyását, valamint a léginavigációs szolgáltatók teljesítményének nyomon követését illetően.

(46)

Az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterület keretében foglalkozni kell a légi közlekedésnek az éghajlatra és a környezetre gyakorolt azon hatásaival, amelyeket a léginavigációs szolgáltatók befolyásolni képesek, különösen a szén-dioxid-kibocsátásokkal. A teljesítményterveknek minden referencia-időszak tekintetében útvonal-teljesítménycélokat kell tartalmazniuk, amelyek összhangban állnak az éghajlathoz és a környezetvédelemhez, valamint a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületekre meghatározott uniós szintű teljesítménycélokkal, továbbá a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületekre meghatározott közelkörzeti teljesítménycélokkal. E rendelet elfogadásának időpontjában a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen olyan fő teljesítménymutatók megállapítását a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok tekintetében, amelyek érvényesek, megbízhatók és mérhetők, és lehetővé teszik azon hatások mérését ezen a területen, amelyeket a léginavigációs szolgáltatók közvetlenül befolyásolni tudnak. Ezért csak azt követően lehet kötelezni a tagállamokat arra, hogy a teljesítménytervekbe az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező célértékeket vegyenek fel, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktusban meg tudta határozni az említett feltételeknek megfelelő fő teljesítménymutatókat. A teljesítménytervben a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező teljesítménycélok meghatározása során figyelembe kell venni a helyi körülményeket, kiváltképp a helyi környezetpolitikai követelményeket.

(47)

A hálózati funkciók teljesítményére – figyelembe véve e funkciók sajátos jellegét – egyedi kritériumokat kell alkalmazni. E hálózati funkciókra teljesítménycélokat kell alkalmazni az éghajlathoz és a környezetvédelemhez, valamint a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületeken.

(48)

Az e rendelettel létrehozott díjszámítási rendszernek összhangban kell állnia egyebek mellett a Chicagói Egyezmény 15. cikkével. Az említett rendszer nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó léginavigációs szolgálatok ellátását közfinanszírozásból finanszírozzák, amennyiben az adott esetben összhangban áll a Szerződésben szereplő versenyszabályokkal.

(49)

A díjszámítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy a légtérfelhasználóknak meg kell fizetniük a javukra biztosított szolgálatok és funkciók tekintetében felmerült, más módon nem fedezett költségeket. A tagállamok nemzeti hatóságai – így az illetékes nemzeti hatóságok és a nemzeti felügyeleti hatóságok –, valamint az EUROCONTROL és a hálózatmenedzser által ellátott léginavigációs szolgálatok tekintetében felmerült költségeket bele lehet foglalni a légtérfelhasználóknak felszámítható megállapított költségekbe. A díjaknak a nagy fokú biztonság, a költséghatékonyság és a teljesítménycélok elérése céljából ösztönzőleg kell hatniuk a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható módon való ellátására, valamint elő kell mozdítaniuk a légi közlekedés környezeti hatásainak mérséklését.

(50)

A légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésről szóló, 1960. december 13-i nemzetközi Eurocontrol-egyezmény legutóbbi módosított változatából eredő költségeket be lehet számítani a meghatározott költségekbe, amennyiben e rendelet elfogadásának idején az egyezmény hatálya alá tartozó minden tevékenység a léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódónak minősül.

(51)

A Bizottságnak megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie arról, hogy a díjak modulációja milyen hatást gyakorol a légi forgalomra, a szolgáltatásnyújtásra, az adminisztratív költségekre és az érdekelt felekre, valamint arról, hogy e moduláció miként járul hozzá az egységes európai égbolt céljainak eléréséhez. E tanulmány alapján a Bizottságnak el kell döntenie, hogy elfogad-e a díjak modulációjának egységes alkalmazását biztosító végrehajtási jogi aktust annak érdekében, hogy ösztönözni lehessen a légtérfelhasználókat az éghajlati és környezetvédelmi teljesítmény javítására irányuló befektetések támogatására, mindenekelőtt a leginkább üzemanyag-takarékos útvonalak használata révén, valamint a fenntartható alternatív üzemanyagokat is magukban foglaló alternatív tiszta meghajtási technológiák fokozott használata útján, a biztonság optimális szintjének fenntartása mellett. Még ha a Bizottság nem is fogad el ilyen végrehajtási jogi aktust, a tagállamoknak biztosítani kell a jogot, hogy modulálják a díjakat annak érdekében, hogy ösztönözzék a légiforgalmi szolgáltatókat és a légtérfelhasználókat arra, hogy támogassák a szolgáltatás minőségének javítására, például a nagyobb kapacitásra, a kisebb késésekre és a fenntartható fejlődésre irányuló befektetéseket.

(52)

Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy olyan hálózati válsághelyzet, például geopolitikai konfliktus, egészségügyi válság vagy természeti katasztrófa esetén, amely nem teszi lehetővé megbízható forgalmi előrejelzések kiadását, – ameddig a hálózati válsághelyzet véget nem ér és rendelkezésre nem állnak új, megbízható előrejelzések – átmeneti rendelkezéseket fogadjon el, ideértve többek között a teljesítményrendszer ideiglenes felfüggesztését vagy kiigazítását.

(53)

Az EUMSZ 258. cikkében előírt eljárás sérelme nélkül a Bizottságnak rendszeresen meg kell vizsgálnia, hogy a tagállamok megfelelnek-e e rendelet követelményeinek. E vizsgálat során a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállamok biztosítják-e, hogy a léginavigációs szolgáltatók eleget tegyenek a kötelezettségeiknek.

(54)

Rendelkezni kell a léginavigációs szolgáltatók elszámolásainak átláthatóságáról, mivel ez az egyik eszköz a kereszttámogatásnak és az abból eredő torzulásoknak a megelőzéséhez.

(55)

Az ATM hálózati funkcióknak hozzá kell járulniuk a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, és támogatniuk kell az uniós szintű teljesítménycélok elérését. A légtér és a szűkös erőforrások fenntartható, hatékony és környezeti szempontból optimális kihasználását kell eredményezniük, tükrözniük kell az európai ATM-hálózat infrastruktúrájának kiépítése során felmerülő operatív igényeket, és hálózati válsághelyzetek esetén támogatást kell nyújtaniuk.

(56)

Számos hálózati funkciót, így például a légiforgalmiáramlás-szervezést egyetlen szervnek kell központilag koordinálnia, támogatva a tagállamok és az operatív érdekelt felek tevékenységét. Ezért az e funkciók végrehajtásához hozzájáruló számos feladatot egy hálózatmenedzsernek kell ellátnia, akinek a tevékenységébe valamennyi érintett operatív érdekelt felet be kell vonni. E rendeletben rögzíteni kell a hálózatmenedzser konkrét feladatait. A hálózatmenedzsert a Bizottságnak kell kineveznie.

(57)

A Bizottság 2011-ben és 2019-ben az Eurocontrolt nevezte ki hálózatmenedzsernek. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ügymenet-folytonosságot az ATM hálózati funkciók teljesítésében, az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé kell tenni e megbízatás megújítását.

(58)

Abban az esetben, ha a hálózatmenedzser egy másik szervezet része, annak működését és felépítését el kell különíteni e másik szervezettől, valamint külön könyvelést kell vezetni tekintetükben.

(59)

A helyi és operatív szinten hálózati funkciók végrehajtásával megbízott operatív érdekelt feleket, valamint a tagállamokat teljes mértékben be kell vonni e funkciók végrehajtásába és a döntéshozatali folyamatokba. Ennek megfelelően a hálózatmenedzsernek az intézkedéseket mindenekelőtt az operatív érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott konzultációra, valamint részletes munkamegállapodásokra és műveleti folyamatokra épülő, együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében kell meghoznia. Az ilyen, együttműködésen alapuló döntéshozatal során a feleknek a lehető legnagyobb mértékben a hálózat működésének és teljesítményének a javítása – többek között az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen az uniós szintű teljesítménycélok elérése – érdekében kell eljárniuk, és a biztonsági és védelmi igények sérelme nélkül a hálózat érdekeinek kell elsőbbséget élvezniük, továbbá az együttműködésen alapuló ilyen döntéshozatalt úgy kell alakítani, hogy a felek lehetőség szerint megtalálják a megoldást, és konszenzusra jussanak. A hálózati funkciók végrehajtására irányuló, együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében a tagállamoknak nemzeti szinten megfelelő koordinációról kell gondoskodniuk a polgári és katonai operatív érdekelt felekkel. Ezenfelül, a hálózati funkciók végrehajtásával kapcsolatos megfelelő irányítás biztosítása érdekében létre kell hozni egy hálózati igazgatótanácsot, amely biztosítja az említett funkciók végrehajtásában érintett összes szereplő – különösen az operatív érdekelt felek – megfelelő képviseletét. A hálózati igazgatótanáccsal a szabályozási vagy stratégiai döntések, így például a hálózatstratégiai terv jóváhagyása tekintetében folytatandó konzultáció sérelme nélkül, az együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében és a hálózati igazgatótanács által elfogadott intézkedéseknek operatív vagy technikai jellegűnek kell lenniük, biztosítva a hálózat napi működését e rendelet céljainak megfelelően.

(60)

A légiforgalmi szolgáltatók ügyfél-orientáltságának erősítése érdekében a légiforgalmi szolgáltatók főbb operatív döntéseivel kapcsolatban konzultálni kell az érintett érdekelt felekkel.

(61)

A hiánytalan, kiváló minőségű és aktuális repülési információk biztosítása jelentős hatással van a biztonságra, és megkönnyíti az Unió légteréhez való hozzáférést és az azon belüli mozgás lehetőségeit. Az ezen adatokhoz való hozzáférést ezért megfelelő információs infrastruktúra révén kell megkönnyíteni.

(62)

A légtér biztonságos és hatékony használata csak a polgári és katonai légtérfelhasználók szoros együttműködésével valósítható meg, a gyakorlatban főképpen a rugalmas légtérfelhasználás elve és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) által megállapított hatékony polgári-katonai koordináció alapján. Ezen elv egységes alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a közös közlekedéspolitika korlátain belül, a tagállamok által a légterük felett gyakorolt hatáskörök sérelme nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.

(63)

Az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) projekt célja, hogy az európai és a globális ATM-rendszer korszerűsítése révén lehetővé tegye a légi közlekedés biztonságos, hatékony és környezeti szempontból fenntartható fejlődését. A projekt maximális hatékonyságának elősegítéséhez megfelelő koordinációt kell biztosítani a projekt szakaszai között. Az európai ATM-főtervnek a SESAR meghatározási szakaszára kell épülnie, és hozzá kell járulnia az uniós szintű teljesítménycélok eléréséhez. A 2022 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan az Európai Bizottság és a SESAR kiépítési és infrastrukturális partnerség (SDIP) – 20 nagy európai légtérfelhasználóból, léginavigációs szolgáltatóból és repülőtér-üzembentartóból, valamint az EUROCONTROL-ból mint hálózatmenedzserből álló konzorcium – hosszú távú partnerségi keretmegállapodást írt alá annak érdekében, hogy a SDIP elvégezhessen a közös projektek időben és szinkronban történő végrehajtásához (az (EU) 2021/116 bizottsági végrehajtási rendelet (15) ), valamint az érintett érdekelt felek közötti koordinációhoz és ezen érdekelt felek támogatásához kapcsolódó feladatokat.

(64)

A közös projektek koncepciójának arra kell törekednie, hogy kellő időben sor kerüljön az európai ATM-főtervben szereplő azon alapvető operatív változások időben történő, összehangolt és szinkronizált bevezetésére, amelyek hálózati szintű hatásokkal járnak, és amelyek megfelelően készen állnak a kivitelezésre. A közös projekteknek különösen az új digitális technológiák elterjedését kell előmozdítaniuk és felgyorsítaniuk. A SESAR-projekt kiépítésének felgyorsítása érdekében a Bizottságot meg kell bízni a közös projektek végrehajtásának finanszírozására vonatkozó költség-haszon elemzés elvégzésével.

(65)

Az (EU) 2018/1139 rendelet ATM-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozóan megállapított követelményeinek betartása várhatóan biztosítani fogja e rendszerek és rendszerelemek működési átjárhatóságát az egységes európai égbolt szolgálatában.

(66)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen a következők tekintetében: a teljesítmény-felülvizsgálati testület, a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtása – ideértve az uniós szintű teljesítménycélok, a kiegészítő kiindulási értékek, a riasztási küszöbértékek, a bontási értékek és a referenciacsoportok meghatározását –, a teljesítménycélok és az értékelésükre vonatkozó feltételek meghatározása, a teljesítménytervek, többek között a közös teljesítménytervek és a teljesítménycélok elkészítése, értékelése, jóváhagyása és felülvizsgálata, a teljesítménynek, így többek között a hálózati funkciók teljesítményének nyomon követése, az útvonali léginavigációs szolgálatok és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közötti költségallokáció, a fő teljesítménymutatók és a nyomon követésre vonatkozó mutatók megállapítása, az összehasonlító teljesítményértékelés módszertana, az ösztönző rendszerek, a közelkörzeti díjszámítási körzetek módosítására vonatkozó szabályok, a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok, a díjak költségalapjának tartalma és meghatározása, illetve a léginavigációs szolgálatok egységárainak meghatározása, az ösztönző mechanizmusok és a kockázatmegosztási mechanizmusok, a díjak modulációja, a nemzeti felügyeleti hatóságok által a Bizottság számára történő adatszolgáltatás módozataira vonatkozó szabályok, a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtására jelentős hatást gyakorló, előre nem látható és jelentős események kezelésére szolgáló mechanizmusok, a hálózati funkciók végrehajtására és a hálózatmenedzser kijelölésére és a kijelölés feltételeire, valamint a hálózatmenedzser feladataira, a hálózati igazgatótanácsra, az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatra és a hálózati irányítási mechanizmusokra vonatkozó szabályok, az operatív adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos követelmények, a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazása, a közös projektek létrehozása és az azokra alkalmazandó irányítási mechanizmusok, valamint az ICAO-légtérosztályozás végrehajtása. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(67)

A szociális és szakmai szervezetekkel illetékességüknek megfelelően konzultálni kell a jelentős szociális, technológiai vagy humán dimenziójú, vagy a teljesítménnyel kapcsolatos hatásokkal járó valamennyi javasolt intézkedésről. Uniós szinten a 98/500/EK bizottsági határozat (17) szerint létrehozott ágazati párbeszédbizottsággal és a humán dimenzióval foglalkozó szakértői csoporttal szintén konzultációt kell folytatni.

(68)

Az e rendelet megsértése esetére meghatározott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, a biztonság csökkentése nélkül.

(69)

Ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy alkalmazzák az alapvető biztonságpolitikai vagy védelmi politikai érdekeik védelméhez szükséges intézkedéseket. Ez a rendelet emellett nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy rendelkezéseket fogadjanak el katonai erőik szervezésével kapcsolatban. Ez a hatáskör magában foglalhatja azt is, hogy a tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy katonai erőik számára megfelelő légtér álljon rendelkezésre oktatási és képzési célokra. Ezért rendelkezni kell egy, az említett hatáskör gyakorlását lehetővé tévő védzáradékról.

(70)

A tanúsítás egyszerűsített szabályozási kerete és egy egységes tanúsítási folyamat létrehozása céljából helyénvaló beilleszteni az (EU) 2018/1139 rendeletbe a léginavigációs szolgáltatók tanúsításához kapcsolódó követelményeket, amelyek korábban az 550/2004/EK rendeletben kerültek meghatározásra. Helyénvaló különösen arról rendelkezni, hogy a légiforgalmi szolgáltatások nyújtóinak és a léginavigációs szolgáltatóknak (ATM/ANS-szolgáltatók) a tanúsítás érdekében bizonyítaniuk kell, hogy pénzügyileg kellően stabilak, megfelelő felelősségi és biztosítási fedezettel bírnak, megfelelnek a tulajdonosi és a szervezeti struktúrára vonatkozó követelményeknek, és kezelik a biztonsági kockázatokat. Meg kell határozni a kiadott tanúsítványokra alkalmazható feltételeket is.

(71)

Az ATM/ANS-szolgáltatókra és a légiforgalmi irányítókra vonatkozó alapvető követelményeket emellett ki kell egészíteni a légiforgalmi adatszolgáltatásokra vonatkozó követelményekkel.

(72)

A pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó tanúsítási, felügyeleti és érvényesítési feladatainak elvégzésekor az illetékes hatóságnak a nemzeti felügyeleti hatóság által elvégzett értékelésekre kell támaszkodnia, kivéve, ha az érintett illetékes hatóság felelős a tanúsításhoz kapcsolódó minden feladatért.

(73)

mivel e rendelet felváltja és hatályon kívül helyezi az 549/2004/EK, az 550/2004/EK és az 551/2004/EK rendeletet, helyénvaló aktualizálni az (EU) 2018/1139 rendeletben az 549/2004/EK, az 550/2004/EK és az 551/2004/EK rendeletre történő hivatkozásokat.

(74)

Az (EU) 2018/1139 rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen az ATM/ANS-szolgáltatók tanúsítványaira alkalmazandó feltételek, valamint a nemzeti felügyeleti hatóság által annak értékelésére és felmérésére vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében, hogy az említett szolgáltatók megfelelnek-e a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(75)

Ezért az (EU) 2018/1139 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(76)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az egységes európai égbolt végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a fellépés transznacionális jellege miatt e céljobban megvalósítható, az Unióintézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,