AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1113 RENDELETE (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) jelentős mértékben módosították (5). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az (EU) 2015/847 rendelet elfogadásának célja az volt, hogy biztosítsa a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által az elektronikus készpénzátutalásokat teljesítő szolgáltatókra vonatkozóan előírt követelmények Unió-szerte egységes alkalmazását, különös tekintettel a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó azon követelményre, hogy a pénzátutalásokat a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó információknak kell kísérniük. Az új technológiákra vonatkozó FATF-standardok legfrissebb, 2019 júniusában elfogadott módosításai, melyek célja a virtuális eszközök és virtuáliseszköz-szolgáltatók szabályozása, a virtuáliseszköz-átruházások nyomonkövethetőségének megkönnyítése érdekében új, hasonló követelményeket vezettek be a virtuáliseszköz-szolgáltatók tekintetében. E módosítások nyomán a virtuáliseszköz-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a virtuális eszközök átruházását az említett átruházások kezdeményezőire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk kísérjék. Ezenkívül a virtuáliseszköz-szolgáltatóknak be kell szerezniük az információkat, tárolniuk kell azokat, valamint meg kell osztaniuk azokat a virtuáliseszköz-átruházás másik végén lévő partnerükkel, valamint kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat.

(3)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2015/847 rendelet jelenleg csak a pénzátutalásokra, vagyis a bankjegyekre és pénzérmékre, számlapénzre és a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikke 2. pontjában meghatározott elektronikus pénzre vonatkozik, célszerű az (EU) 2015/847 rendelet hatályát kiterjeszteni a virtuáliseszköz-átruházásokra.

(4)

A jogellenes tevékenységből származó pénzeszközöknek az átutalással és virtuáliseszköz-átruházással megvalósuló áramlása árthat a pénzügyi ágazat integritásának, stabilitásának és megítélésének, továbbá fenyegetést jelenthet az Unió belső piacára és a nemzetközi fejlődésre nézve. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni. A bűnelkövetők és társaik azon törekvései, hogy a bűncselekményből származó jövedelmek eredetét elleplezzék, illetve büntetendő cselekmények elkövetésére vagy terrorista célokra végezzenek pénzátutalásokat vagy virtuáliseszköz-átruházásokat, súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási és virtuáliseszköz-átruházási rendszerek biztonságosságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

(5)

Amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra uniós szinten, a pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmust finanszírozók a büntetendő cselekmények elkövetésének megkönnyítéséhez valószínűsíthetően kihasználják a tőke szabad mozgását az Unió pénzügyileg integrált térségén belül. Az FATF keretein belüli nemzetközi együttműködésnek, illetve ajánlásai globális szintű végrehajtásának célja a pénzátutalással vagy virtuáliseszköz-átruházással megvalósuló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozása.

(6)

A fellépés nagyságrendjénél fogva az Uniónak biztosítania kell az FATF által 2012. február 16-án elfogadott, majd 2019. június 21-én felülvizsgált, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardok (a továbbiakban: a felülvizsgált FATF-ajánlások) és különösen az új technológiákról szóló 15. FATF-ajánlás, az elektronikus készpénzátutalásokról szóló 16. FATF-ajánlás, valamint ezen ajánlások felülvizsgált értelmező megjegyzéseinek egységes alkalmazását az Unió egészében és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés vagy egyéb eltérés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések vagy virtuáliseszköz-átruházások és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések vagy virtuáliseszköz-átruházások kezelésében. A tagállamoknak a határokon átnyúló pénzátutalások és virtuáliseszköz-átruházások terén önállóan, nem összehangolt módon történő fellépése jelentős hatást gyakorolna a fizetési rendszerek és virtuáliseszköz-szolgáltatások zökkenőmentes működésére uniós szinten, és ezáltal árthatna a pénzügyi szolgáltatások belső piacának.

(7)

A nemzetközi szintű fellépés következetességének előmozdítása és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében a további uniós intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni a nemzetközi szinten tett lépéseket és különösen a felülvizsgált FATF-ajánlásokat.

(8)

A globális elérhetőségük, az ügyletek végrehajthatóságának gyorsasága és az átruházások kapcsán kínált lehetséges anonimitás különösen alkalmassá teszi a virtuális eszközöket a bűncselekmények céljaira történő, visszaélésszerű felhasználásra, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is. A virtuális eszközökkel pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljából elkövetett visszaélésszerű felhasználásból eredő kockázatok hatékony kezelése érdekében az Uniónak elő kell mozdítania az e rendelet által végrehajtott előírások globális szintű alkalmazását, valamint a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatosan a virtuáliseszköz-átruházásokra vonatkozó szabályozási és felügyeleti keret nemzetközi és joghatóságokon átnyúló dimenziójának fejlesztését.

(9)

Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) – az (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) általi módosítása révén – bevezette a virtuális fizetőeszköz fogalmát, és a virtuális fizetőeszközök és rendeleti (fiat) pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, továbbá a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat az uniós jog szerinti, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá tartozó szervezetek közé sorolta. A közelmúltbeli – különösen az FATF-keretrendszeren belüli – nemzetközi fejlemények most szükségessé teszik a virtuáliseszköz-szolgáltatók további, még nem lefedett kategóriáinak szabályozását és a virtuális fizetőeszköz jelenlegi fogalommeghatározásának kiszélesítését.

(10)

A kriptoeszközök fogalmának az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) szereplő meghatározása megfelel a virtuális eszközöknek a felülvizsgált FATF-ajánlásokban szereplő meghatározásának, és az említett rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások és kriptoeszköz-szolgáltatók jegyzéke magában foglalja az FATF által ilyenként azonosított és valószínűsíthetően pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási aggályokat felvető virtuáliseszköz-szolgáltatókat is. Az említett területre vonatkozó uniós jog koherenciájának biztosítása érdekében e rendeletnek a kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra ugyanazokat a fogalommeghatározásokat kell használnia, mint az (EU) 2023/1114 rendeletnek.

(11)

E rendelet végrehajtása és érvényesítése releváns és hatékony megoldást jelent a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, illetve azok megakadályozására.

(12)

E rendeletnek nem szándéka, hogy felesleges terheket vagy költségeket rójon a pénzforgalmi szolgáltatókra, kriptoeszköz-szolgáltatókra vagy az azok szolgáltatásait igénybe vevő személyekre. E tekintetben a preventív megközelítésnek célzottnak és arányosnak kell lennie, továbbá teljes mértékben meg kell felelnie a tőke szabad mozgása Unión belül biztosított elvének.

(13)

A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia 2008. július 17-i felülvizsgált változata (a továbbiakban: a felülvizsgált stratégia) szerint folytatni kell a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és az annak ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket, hogy a terroristagyanús személyek miként használják fel saját pénzügyi forrásaikat. A felülvizsgált stratégia elismeri, hogy az FATF folyamatosan törekszik ajánlásainak a javítására és közös megegyezés kialakítására arra vonatkozóan, hogy azokat hogyan kellene végrehajtani. A felülvizsgált stratégia leszögezi, hogy a felülvizsgált FATF-ajánlásoknak valamennyi FATF-tag és az FATF-hez hasonló típusú regionális szervek tagjai általi végrehajtása rendszeres időközönként értékelésre kerül, és hogy ebben a tekintetben fontos a tagállami végrehajtásra vonatkozó közös megközelítés.

(14)

Emellett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről szóló, 2020. május 7-i közleményében a Bizottság azonosította a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós rendszer javítását célzó sürgős fellépés hat kiemelt területét, beleértve az e rendszerre vonatkozó koherens szabályozási keret létrehozását az Unióban, hogy részletesebb és harmonizáltabb szabályokat lehessen kialakítani, különösen a technológiai innováció és a nemzetközi szabványokban bekövetkezett fejlemények következményeinek kezelése, valamint a meglévő szabályok eltérő végrehajtásának elkerülése érdekében. A nemzetközi szintű munka abba az irányba mutat, hogy ki kell terjeszteni az e rendszer hatálya alá tartozó ágazatok vagy szervezetek körét, és értékelni kell, hogy azt hogyan kell alkalmazni a kriptoeszköz-szolgáltatókra, amelyekre e szabályok eddig nem vonatkoztak.

(15)

A terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében intézkedések születtek egyes személyek, csoportok és szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása céljából; ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK (10), a 881/2002/EK (11) és a 356/2010/EU (12) tanácsi rendelet. Ugyanebből a célból szintén intézkedések születtek a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások terrorista célokra történő felhasználásával szembeni védelme érdekében. Az (EU) 2015/849 irányelv több ilyen intézkedést is tartalmaz. Ezen intézkedések azonban nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák vagy egyéb bűnözők pénzeszközeik átutalása érdekében igénybe vegyék a fizetési rendszereket.

(16)

A pénzátutalások és kriptoeszköz-átruházások nyomonkövethetősége kiemelten fontos és értékes eszköze lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének és az arra vonatkozó nyomozásnak, valamint a korlátozó intézkedések – különösen a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EK rendelet és a 356/2010/EU rendelet szerinti intézkedések – végrehajtásának. Ezért az adatok fizetési láncban vagy kriptoeszköz-átruházási láncban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok, a kriptoeszköz-szolgáltatókat pedig, hogy a kriptoeszköz-átruházásokat a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok kísérjék.

(17)

Egyes kriptoeszköz-átruházások a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és más büntetendő cselekmények különösen magas kockázatot jelentő kockázati tényezőivel járnak együtt, mégpedig különösen az anonimitás fokozását célzó termékekhez, ügyletekhez, illetve technológiákhoz – ideértve a titkosított pénztárcákat és a keverőket (mixer, tumbler) is – kapcsolódó átruházások. Az ilyen átruházások nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak, az Európai Bankhatóságnak (EBH) különösen azt kell tisztáznia, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatóknak milyen módon kell figyelembe venniük az (EU) 2015/849 irányelv III. mellékletében felsorolt kockázati tényezőket, többek között olyan átruházások teljesítésekor, amelyeknél valamelyik fél olyan nem uniós szervezet, amely nincs szabályozva, nincs bejegyezve, illetve nem rendelkezik engedéllyel egyik harmadik országban sem, vagy pedig saját tárhelyen működtetett címmel rendelkezik. Azon helyzetekre vonatkozóan, amelyeket magasabb kockázatúként azonosítanak, az EBH-nak iránymutatásokat kell kiadnia, amelyekben meghatározza, hogy a kötelezett szolgáltatóknak milyen fokozott átvilágítási intézkedések alkalmazását kell megfontolniuk az ilyen kockázatok mérséklése érdekében, beleértve a megfelelő eljárások elfogadását – többek között a megosztott főkönyvi technológiák (DLT) elemzésére szolgáló eszközök használatát is – a kriptoeszközök eredetének, illetve rendeltetésének feltárására.

(18)

E rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikkén alapuló, a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóit, a kezdeményezők és a kriptoeszköz-kedvezményezettek kriptoeszköz-szolgáltatóit, illetve a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókat és a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatókat bizonyos források és kriptoeszközök befagyasztására irányuló, megfelelő lépések megtételére, vagy a pénzátutalásokra, illetve kriptoeszköz-átruházásokra vonatkozó külön korlátozások betartására esetlegesen kötelező rendeletek – így például a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EK és a 356/2010/EU rendelet, valamint a 267/2012/EU (14), az (EU) 2016/1686 (15) és az (EU) 2017/1509 tanácsi rendelet (16) – által előírt nemzeti korlátozó intézkedések és uniós korlátozó intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó. Az említett korlátozó intézkedések végrehajtásának biztosítására a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak belső politikákkal, eljárásokkal és kontrollmechanizmusokkal kell rendelkezniük, ideértve a jegyzékbe vett személyek uniós és tagállami jegyzékei alapján történő szűrési intézkedéseket is. Az EBH-nak iránymutatásokat kell kiadnia, amelyekben meg kell határoznia e belső politikákat, eljárásokat és kontrollmechanizmusokat. A jogalkotói szándék szerint e rendeletnek a – korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó – belső politikákra, eljárásokra és kontrollmechanizmusokra vonatkozó követelményeit a közeljövőben hatályon kívül fogja helyezni egy, a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(19)

A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének teljes mértékben összhangban kell állnia az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17). Szigorúan meg kell tiltani a személyes adatok kereskedelmi célból történő további kezelését. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. E rendelet alkalmazása során a személyes adatoknak a harmadik országokba történő továbbítását az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetének megfelelően kell végrehajtani. Fontos, hogy a több joghatóság alatt működő, Unión kívüli fióktelepekkel vagy leányvállalatokkal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók és kriptoeszköz-szolgáltatók ne legyenek akadályozva a gyanús ügyletekre vonatkozó információk azonos szervezeten belüli továbbításában, amennyiben megfelelő biztosítékokat alkalmaznak. Ezenfelül a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatóinak, a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak, valamint a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak és a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatoknak azok véletlen elvesztése, megváltoztatása vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, illetve az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelme céljából.

(20)

Azok a személyek, akik valamely pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló szerződés alapján kizárólag papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, valamint azon személyek, akik pénzforgalmi szolgáltatók számára kizárólag a pénztovábbítással kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve klíring-elszámolási és elszámolási rendszert működtetnek, nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá.

(21)

Azok a személyek, akik csupán kiegészítő infrastruktúrát biztosítanak – például az internethálózat- és infrastruktúra-szolgáltatók, a felhőszolgáltatásokat nyújtók, vagy a szoftverfejlesztők –, lehetővé téve ezzel egy másik szervezet számára, hogy kriptoeszköz-átruházási szolgáltatásokat nyújtson, nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, kivéve, ha kriptoeszköz-átruházásokat teljesítenek.

(22)

Ez a rendelet nem alkalmazandó a kriptoeszközök személyek közötti olyan átruházásaira, amelyeket kriptoeszköz-szolgáltató bevonása nélkül hajtanak végre, vagy azon esetekre, amikor mind a kezdeményező, mind a kriptoeszköz-kedvezményezett a saját nevében eljáró, kriptoeszköz-átruházási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató.

(23)

Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 3. cikkének a)–m) pontjaiban és o) pontjában hivatkozott szolgáltatásoknak megfelelő pénzátutalások nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Továbbá célszerű kizárni e rendelet hatálya alól a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás szempontjából alacsony kockázatot képviselő pénzátutalásokat és az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott elektronikuspénz-tokenek átruházását. E kivételek közé tartoznak a fizetési kártyák, elektronikus pénzeszközök, mobiltelefonok vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT) eszközök, amennyiben azokat kizárólag áruk és szolgáltatások vásárlására használják, és a kártya vagy az eszköz száma minden átutalás, illetve átruházás mellett megtalálható. A fizetési kártya, az elektronikus pénzeszköz, a mobiltelefon vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszköz – fogyasztóként kereskedelmi, üzleti, illetve szakmai tevékenységen kívüli célból eljáró – természetes személyek közötti pénzátutalás, illetve elektronikuspénz-tokenek átruházásának végrehajtására történő használata azonban e rendelet hatálya alá tartozik. Emellett ki kell zárni e rendelet hatálya alól a bankjegykiadó automatából történő készpénzfelvételt, az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetéseit és a digitalizált csekkek továbbításával teljesített pénzátutalásokat, ideértve többek között az elektronikusan feldolgozott csekkeket és váltókat is, valamint azokat a pénzátutalásokat, amelyek esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató.

(24)

Az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközökre e rendelet követelményei nem vonatkoznak, kivéve, ha azok az (EU) 2023/1114 rendelet értelmében vett kriptoeszköznek vagy pénznek minősülnek.

(25)

A kriptoeszköz-automaták (a továbbiakban: kripto-ATM-ek) lehetővé tehetik a felhasználók számára, hogy készpénz befizetésével kriptoeszközöket ruházzanak át valamely kriptoeszköz-címre gyakran anélkül is, hogy az ügyfél azonosítására és ellenőrzésére bármilyen formában sor kerülne. A kripto-ATM-ek különösen ki vannak téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak, mivel az általuk biztosított anonimitás és az ismeretlen eredetű készpénzzel való működés lehetősége ideális eszközzé teszi őket a jogellenes tevékenységekhez. Tekintettel a kripto-ATM-eknek a kriptoeszköz-átruházások biztosításában vagy aktív elősegítésében betöltött szerepére, a kripto-ATM-ekhez kapcsolódó kriptoeszköz-átruházásoknak e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(26)

A nemzeti fizetési rendszerek egyedi jellemzőinek figyelembevétele érdekében és feltéve, hogy a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a fizető félig, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy e rendelet hatálya alól kivonják az áruk és szolgáltatások vásárlására szolgáló bizonyos kis értékű, belföldi pénzátutalásokat, ideértve az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is.

(27)

A kriptoeszköz-átruházásoknak és a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának eredendően határok nélküli jellege és globális kiterjedése miatt nincsenek olyan objektív okok, amelyek miatt a belföldi átruházások pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatainak kezelését meg kellene különböztetni a határokon átnyúló átruházásokéitól. E sajátos jellemzők figyelembevétele érdekében – összhangban az FATF azon követelményével, amely szerint valamennyi kriptoeszköz-átruházást határokon átnyúlóként kell kezelni – nem szabad mentességet biztosítani e rendelet hatálya alól a kis értékű belföldi kriptoeszköz-átruházásokra vonatkozóan.

(28)

A pénzforgalmi szolgáltatóknak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre vagy a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok ne hiányozzanak és ne legyenek hiányosak.

(29)

A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, továbbá a kisebb pénzátutalási ügyletek jelentette lehetséges terrorveszély és az annak kockázata közötti kiegyensúlyozás érdekében, hogy a túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket jogellenes csatornák felé terelhetik, azon pénzátutalások esetében, amelyeknél az adatellenőrzésre még nem került sor, a fizető fél és a kedvezményezett adatai helyességének ellenőrzésére vonatkozó követelményt csak az 1 000 EUR-t meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni, kivéve, ha a pénzátutalás más olyan pénzátutalásokhoz köthető, amelyek együttes értéke meghaladná az 1 000 EUR-t, ha a pénzt a kedvezményezett készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta vagy ilyen módon került számára kifizetésre, illetve ha alapos okkal feltételezhető, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

(30)

A pénzátutalásokkal szemben a kriptoeszköz-átruházások – globális elérhetőségük és technológiai jellemzőik okán – több joghatóságon át, nagyobb mértékben és gyorsabban végrehajthatók. A kriptoeszköz-átruházások ezen jellemzői – a kriptoeszközök pszeudoanonimitása mellett – lehetőséget biztosítanak a bűnözők számára, hogy gyorsan nagy összegű jogellenes átruházásokat hajtsanak végre, egyúttal pedig megkerülhessék a nyomonkövethetőségi kötelezettségeket és elkerülhessék a felderítést azáltal, hogy egy nagy összegű tranzakciót több, látszólag egymástól független DLT-cím – köztük egyszer használatos DLT-címek –, valamint automatizált folyamatok használatával kisebb összegekre bontanak. A legtöbb kriptoeszköz rendkívül instabil, és értékük nagyon rövid időn belül jelentősen ingadozhat, ami bizonytalanabbá teszi az összekapcsolt ügyletek kiszámítását. E sajátos jellemzők figyelembevétele érdekében a kriptoeszköz-átruházásokra azonos követelményeknek kell vonatkozniuk, függetlenül az összegüktől, illetve attól, hogy belföldi vagy határokon átnyúló átruházásokról van-e szó.

(31)

Azon pénzátutalások vagy kriptoeszköz-átruházások esetében, amelyeknél az adatellenőrzés elvégzettnek tekinthető, a pénzforgalmi szolgáltatók és kriptoeszköz-szolgáltatók nem kötelezhetők minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a fizető fél és a kedvezményezett adatainak helyességéről, vagy minden egyes kriptoeszköz-átruházás alkalmával megbizonyosodni a kezdeményező és a kriptoeszköz-kedvezményezett adatainak helyességéről, amennyiben az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesznek.

(32)

A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogalkotási aktusokra, nevezetesen a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (19), az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (20) tekintettel az Unión belüli pénzátutalások esetében elegendő csak egyszerűsített információk, például a fizetési számlaszám vagy az egyedi ügyletazonosító megadásáról rendelkezni.

(33)

Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénz- vagy kriptoeszközök forrását, az Unióból az Unión kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a fizető félre és a kedvezményezettre, a kriptoeszköz-átruházásoknak pedig a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. A fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó teljeskörű információknak tartalmazniuk kell a jogalany-azonosítót (LEI) vagy bármely más, azzal egyenértékű hivatalos azonosítót, amennyiben a fizető fél ezt az azonosítót közölte a saját pénzforgalmi szolgáltatójával, ugyanis a LEI a pénzátutalásban részt vevő felek pontosabb azonosítását teszi lehetővé, és könnyen beilleszthető a meglévő pénzforgalmi üzenetformátumokba, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által a pénzügyi intézmények közötti elektronikus adatcsere céljára kialakított üzenetformátumba. A harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából kaphatnak hozzáférést a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve adott esetben a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes köréhez.

(34)

A kriptoeszközök egy határok nélküli virtuális valóságban léteznek, és bármelyik kriptoeszköz-szolgáltatónak átruházhatók, függetlenül attól, hogy a szolgáltatót valamely joghatóságban bejegyezték-e vagy sem. Számos Unión kívüli joghatóságban az adatvédelemre és annak végrehajtására vonatkozóan az uniósaktól eltérő szabályok vannak érvényben. Az Unióban be nem jegyzett kriptoeszköz-szolgáltató részére egy ügyfél nevében történő kriptoeszköz-átruházás esetén a kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának fel kell mérnie, hogy a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója képes-e az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban az e rendeletben előírt információk fogadására és megőrzésére, adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezete szerint rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával. Az Európai Adatvédelmi Testületnek az EBH-val folytatott konzultációt követően iránymutatásokat kell kiadnia a kriptoeszköz-átruházásokkal összefüggésben harmadik országok számára átadott személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi követelmények gyakorlati végrehajtásáról. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a személyes adatok nem továbbíthatók, mivel az (EU) 2016/679 rendelet követelményei nem teljesíthetők. Az EBH-nak iránymutatásokat kell kiadnia az annak meghatározására szolgáló megfelelő eljárásokról, hogy ilyen esetekben a kriptoeszköz-átruházást végre kell-e hajtani, meg kell-e tagadni vagy fel kell-e függeszteni.

(35)

A tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak, valamint az illetékes tagállami és uniós szintű igazságszolgáltatási és bűnüldözési hatóságoknak fokozniuk kell az egymással, illetve harmadik országok – köztük a fejlődő országok – illetékes hatóságaival folytatott együttműködést az átláthatóságnak, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának további erősítése érdekében.

(36)

A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kriptoeszköz-átruházást kísérő adatok tartalmazzák a kezdeményező nevét, a kezdeményező megosztott főkönyvi címét, azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-átruházást DLT-t vagy hasonló technológiát alkalmazó hálózaton regisztrálják, a kezdeményező kriptoeszköz-számlájának számát – amennyiben létezik ilyen számla, és azt használják az ügylet feldolgozásához –, a kezdeményező címét (az ország nevét is feltüntetve), hivatalos személyi okmányának számát, valamint ügyfél-azonosító számát, vagy pedig – alternatív megoldásként – a kezdeményező születési idejét és helyét és – feltéve, hogy a megfelelő üzenetformátumban rendelkezésre áll a szükséges mező, és a kezdeményező megadja azt a kriptoeszköz-szolgáltatójának – a kezdeményező érvényes jogalany-azonosítóját, vagy annak hiányában bármely más rendelkezésre álló, azzal egyenértékű hivatalos azonosítóját. Az információkat biztonságos módon, a kriptoeszköz-átruházást megelőzően, illetve azzal együtt vagy egyidejűleg kell benyújtani.

(37)

A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell továbbá, hogy a kriptoeszköz-átruházást kísérő adatok tartalmazzák a kriptoeszköz-kedvezményezett nevét, a kriptoeszköz-kedvezményezett megosztott főkönyvi címét, amennyiben a kriptoeszköz-átruházást DLT-t vagy hasonló technológiát használó hálózaton hajtják végre, a kriptoeszköz-kedvezményezett számlaszámát – amennyiben létezik ilyen számla, és azt használják az ügylet feldolgozására –, továbbá – feltéve, hogy a megfelelő üzenetformátumban rendelkezésre áll a szükséges mező, és a kezdeményező megadja a kriptoeszköz-szolgáltatójának – a kriptoeszköz-kedvezményezett érvényes jogalany-azonosítóját, vagy annak hiányában bármely más rendelkezésre álló, azzal egyenértékű hivatalos azonosítóját. Az információkat biztonságos módon, a kriptoeszköz-átruházást megelőzően, illetve azzal együtt vagy egyidejűleg kell benyújtani.

(38)

A kriptoeszköz-átruházások tekintetében e rendelet követelményeit alkalmazni kell minden átruházásra, ideértve a saját tárhelyen működtetett címre irányuló vagy onnan kiinduló kriptoeszköz-átruházásokat is, amennyiben az átruházásban részt vesz egy kriptoeszköz-szolgáltató.

(39)

A saját tárhelyen működtetett címre irányuló vagy onnan kiinduló átruházások esetén a kriptoeszköz-szolgáltatónak – általában az ügyfelétől – be kell gyűjtenie mind a kezdeményezőre, mind a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információkat. A kriptoeszköz-szolgáltató alapvetően nem kötelezhető arra, hogy a saját tárhelyen működtetett cím felhasználójára vonatkozó információkat ellenőrizze. Mindazonáltal az 1 000 EUR-t meghaladó összegű átruházások esetében, amelyeket egy kriptoeszköz-szolgáltató ügyfele nevében küldenek vagy fogadnak egy saját tárhelyen működtetett címről vagy címen, az adott kriptoeszköz-szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy az említett, saját tárhelyen működtetett cím ténylegesen az adott ügyfél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll-e.

(40)

Annak érdekében, hogy az egyetlen fizető féltől származó, több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat egyedi átutalásokat tartalmazó csoportos átutalás keretében, kötegben lehessen az Unióból az Unión kívülre küldeni, rendelkezni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetében elegendő legyen a fizető fél fizetési számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét feltüntetni, feltéve, hogy a kötegelt fájl tartalmazza a fizető félre vonatkozó, helyesség szempontjából ellenőrzött adatok teljes körét, valamint a kedvezményezettre vonatkozó, teljes mértékben visszakövethető adatok teljes körét.

(41)

A csoportos kriptoeszköz-átruházások tekintetében el kell fogadni a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információk kötegelt benyújtását, amennyiben az haladéktalanul és biztonságosan történik. Nem engedélyezhető a kért információknak az átruházást követő benyújtása, mivel a benyújtásnak az ügylet teljesítése előtt vagy annak időpontjában kell megtörténnie, és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak vagy más kötelezett szolgáltatóknak a kért információkat magával a csoportos kriptoeszköz-átruházással egyidejűleg kell benyújtaniuk.

(42)

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok hiányának, illetve hiányosságának feltárását célzó hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szolgáltató ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok meglétét, valamint elősegítendő a gyanús ügyletek azonosítását. Ezeknek az eljárásoknak adott esetben az átutalás után vagy közben történő monitoringot is magukban kell foglalniuk. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a fizetési lánc egészében megadják az előírt tranzakciós információkat az elektronikus készpénzátutalás részeként vagy egy kapcsolódó üzenetben.

(43)

A kriptoeszköz-átruházások tekintetében a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak feltárására, hogy a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információk hiányoznak vagy hiányosak-e. Ezeknek az eljárásoknak adott esetben az átruházás után vagy közben történő monitoringot is magukban kell foglalniuk. Nem követelhető meg, hogy az információkat közvetlenül magához a kriptoeszköz-átruházáshoz csatolják, feltéve, hogy azokat a kriptoeszköz-átruházást megelőzően, illetve azzal együtt vagy egyidejűleg nyújtják be, és kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére tudják bocsátani.

(44)

mivel az anonim átutalások, illetve átruházások esetén potenciálisan fennáll a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás veszélye, helyénvaló előírni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérjenek a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, a kriptoeszköz-szolgáltatók számára pedig, hogy kérjenek a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat. Az FATF által kidolgozott kockázatalapú megközelítéssel összhangban helyénvaló a magasabb és az alacsonyabb kockázatú területek azonosítása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának célzottabb kezelése érdekében. Ennek megfelelően a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak és a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatónak hatékony kockázatalapú eljárásokkal kell rendelkeznie olyan esetekre, amikor a pénzátutalásból hiányoznak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, vagy amikor a kriptoeszköz-átruházásból hiányoznak a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, annak érdekében, hogy az említett szolgáltatók eldönthessék, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni az átutalást, illetve átruházást, és milyen megfelelő utóintézkedéseket kell hozni.

(45)

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak – mint minden kötelezett szervezetnek – fel kell mérniük és nyomon kell követniük az ügyfeleikkel, termékeikkel és értékesítési csatornáikkal kapcsolatos kockázatokat. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak fel kell mérniük továbbá az ügyleteikhez kapcsolódó kockázatokat is, ideértve a saját tárhelyen működtetett címre vagy címről történő átruházások lebonyolítását is. Abban az esetben, ha a kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomása van arról, illetve a tudomására jut, hogy a saját tárhelyen működtetett címet használó kezdeményezőre vagy kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó információ pontatlan, vagy ha az ügyletek szokatlan vagy gyanús mintázatát, vagy olyan helyzeteket tapasztal, amelyek a saját tárhelyen működtetett címeket érintő átruházásokkal összefüggésben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás magasabb kockázatát vetik fel, a kriptoeszköz-szolgáltatónak adott esetben fokozott átvilágításra vonatkozó intézkedéseket kell elvégeznie a kockázatok megfelelő kezelése és csökkentése érdekében. A kriptoeszköz-szolgáltatónak figyelembe kell vennie ezeket a körülményeket annak értékelésekor, hogy egy adott kriptoeszköz-átruházás vagy bármely ahhoz kapcsolódó ügylet szokatlan-e, és hogy azt az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban jelenteni kell-e a pénzügyi információs egységnek (FIU).

(46)

Ezt a rendeletet a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával összefüggésben felül kell vizsgálni a vonatkozó rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében.

(47)

A kockázatok értékelésekor a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak, a kriptoeszköz-kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatójának, illetve a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatónak különleges gondossággal kell eljárnia, ha a fizető félre vagy a kedvezményezettre, vagy adott esetben a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, vagy ha a kriptoeszköz-átruházást az érintett kriptoeszközök eredete vagy rendeltetési helye alapján gyanúsnak kell tekinteni, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak az (EU) 2015/849 irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel összhangban.

(48)

A pénzforgalmi szolgáltatók közötti pénzátutalásokhoz hasonlóan a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatók bevonásával történő kriptoeszköz-átruházások a kriptoeszköz-átruházások láncolatának köztes elemeként megkönnyíthetik az átruházásokat. A nemzetközi normákkal összhangban ezekre a közvetítő szolgáltatókra is alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott követelményeket, ugyanúgy, mint a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó meglévő kötelezettségeket.

(49)

A fizető félre vagy a kedvezményezettre, illetve a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatok nélkül vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalásokra és kriptoeszköz-átruházásokra vonatkozó rendelkezések, valamint azok, amelyek alapján a kriptoeszköz-átruházások az érintett kriptoeszközök eredete vagy rendeltetési helye alapján gyanúsnak tekintendők, minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak, a kriptoeszköz-szolgáltatóknak és a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell tagadniuk vagy fel kell függeszteniük a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat és kriptoeszköz-átruházásokat.

(50)

A technológiasemlegesség biztosítása érdekében ez a rendelet nem írhatja elő egy adott technológia használatát a tranzakciós információknak a kriptoeszköz-szolgáltatók általi továbbításához. A kriptoeszköz-szolgáltatókra e rendelet szerint alkalmazandó követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében kritikus fontosságúak lesznek a kriptoeszköz-ágazat bevonásával vagy vezetésével folytatott szabványalkotási kezdeményezések. A létrejövő megoldásoknak a gyors információcsere lehetővé tétele érdekében interoperábilisnak kell lenniük, nemzetközi vagy uniós szintű szabványok alkalmazása révén.

(51)

Az EBH-nak iránymutatásokat kell kiadnia azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak az olyan esetek feltárására és az eredményes utóintézkedések megtételére irányuló hatékony eljárások bevezetésében, amikor olyan pénzátutalás vagy kriptoeszköz-átruházás érkezik hozzájuk, amely nem vagy hiányosan tartalmazza a fizető félre, a kedvezményezettre, a kezdeményezőre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat.

(52)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell a pénzforgalmi szolgáltatók esetében a letelepedési helyük, kriptoeszköz-szolgáltatók esetében pedig a bejegyzett székhelyük szerinti tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatközlés iránti megkereséseire.

(53)

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a tagállama szerinti munkanapok számát kell figyelembe vennie azon napok számának meghatározásánál, amelyen belül az említett szolgáltatónak válaszolnia kell a fizető félre vonatkozó adatközlés iránti megkeresésekre.

(54)

mivel a büntetőügyekben folytatott nyomozások során előfordulhat, hogy csak az eredeti pénzátutalás vagy kriptoeszköz-átruházás után hónapokkal vagy esetenként évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az ügyletben részt vevő személyek, valamint annak érdekében, hogy a nyomozások keretében hozzá lehessen férni az alapvetően fontos bizonyítékokhoz, helyénvaló kötelezni a pénzforgalmi szolgáltatókat vagy kriptoeszköz-szolgáltatókat arra, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokról meghatározott ideig nyilvántartást vezessenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából. Ez az időtartam nem haladhatja meg az öt évet, ezen időszakot követően pedig minden személyes adatot törölni kell, kivéve, ha a nemzeti jog másként rendelkezik. Amennyiben a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése vagy az arra vonatkozó nyomozás céljából szükséges, és elvégezték az intézkedés szükségességének és arányosságának értékelését, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a folyamatban lévő bűnügyi nyomozásokra és jogi eljárásokra alkalmazandó, bizonyítékokra vonatkozó nemzeti büntetőjog sérelme nélkül és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (21) teljes összhangban – további, legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezzék vagy előírják a nyilvántartások megőrzését. Ezeket az intézkedéseket a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásának fényében felül lehet vizsgálni.

(55)

Az e rendeletnek való jobb megfelelés érdekében és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 9-i bizottsági közleménnyel összhangban ki kell bővíteni az illetékes hatóságok felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét, valamint szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell közigazgatási szankciókról és intézkedésekről, és figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fontosságát, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat és intézkedéseket kell meghatározniuk. A tagállamoknak erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, valamint az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (7) bekezdésében említett, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó belső bizottságot.

(56)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (22) megfelelően kell gyakorolni.

(57)

Az Unió területén kívüli országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, egy tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan pénzforgalmi szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát esetlegesen számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetővé tenni, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(58)

Tekintettel a saját tárhelyen működtetett címekkel összefüggő potenciálisan magas kockázatokra, valamint az azokkal kapcsolatban felmerülő, többek között a tulajdonosi információk ellenőrzését érintő bonyolult technológiai és szabályozási kérdésekre, a Bizottságnak 2026. július 1-ig meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e további egyedi intézkedésekre a saját tárhelyen működtetett címre irányuló vagy onnan kiinduló vagy nem az Unióban letelepedett szervezetekhez érkező vagy tőlük kiinduló átruházások által jelentett kockázatok csökkentése érdekében, beleértve az esetleges korlátozások bevezetését, és értékelnie kell a saját tárhelyen működtetett címekre vonatkozó tulajdonosi információk pontosságának ellenőrzésére használt mechanizmusok hatékonyságát és arányosságát.

(59)

Az (EU) 2015/849 irányelv jelenleg csak a kriptoeszköz-szolgáltatók két kategóriájára vonatkozik, nevezetesen a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra és a virtuális fizetőeszközök és a fiat valuták közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretrendszerében meglévő joghézagok megszüntetése, valamint az uniós jog nemzetközi ajánlásokkal való összeegyeztetése érdekében az (EU) 2015/849 irányelvet módosítani kell, hogy az magában foglalja a kriptoeszköz-szolgáltatók valamennyi kategóriáját, az (EU) 2023/1114 rendeletben foglalt, a kriptoeszköz-szolgáltatók szélesebb körére kiterjedő fogalommeghatározás szerint. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókra a hitelintézetekkel és a pénzügyi intézményekkel azonos követelmények és felügyeleti szint vonatkozzon, helyénvaló naprakésszé tenni a kötelezett szolgáltatók jegyzékét oly módon, hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatókat felveszik a pénzügyi intézmények kategóriájába. Emellett – figyelembe véve, hogy a hagyományos pénzügyi intézmények az ilyen szolgáltatások nyújtásakor szintén a kriptoeszköz-szolgáltatók fogalommeghatározása alá tartoznak – a kriptoeszköz-szolgáltatók pénzügyi intézményként történő azonosítása lehetővé teszi a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokat és a kriptoeszköz-szolgáltatásokat egyaránt nyújtó szervezetekre vonatkozó, egységes, következetes szabályrendszer kialakítását. Az (EU) 2015/849 irányelvet szintén módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók képesek legyenek megfelelően csökkenteni azokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, amelyeknek ki vannak téve.

(60)

A kriptoeszköz-szolgáltatók és a harmadik országban letelepedett szervezetek között a kriptoeszköz-átruházások végrehajtása vagy hasonló kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása céljából létrejött kapcsolatok hasonlóak a harmadik országbeli válaszadó intézményekkel létesített levelezőbanki kapcsolatokhoz. E kapcsolatok folytonos és ismétlődő jellege okán azokat a levelezőbanki kapcsolatok egy típusának kell tekinteni, és a banki és pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben alkalmazottakhoz hasonló, egyedi fokozott átvilágítási intézkedések hatálya alá kell vonni. Konkrétabban, a kriptoeszköz-szolgáltatóknak egy válaszadó szervezettel való új levelezőbanki kapcsolat létesítésekor egyedi fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy az adott válaszadó szervezet kockázati kitettségét – hírneve, a felügyelet minősége, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó ellenőrzései alapján – azonosítsák és értékeljék. A begyűjtött információk alapján a levelező kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyeknek tekintettel kell lenniük különösen a be nem jegyzett és engedély nélküli szervezetek által jelentett, potenciálisan magasabb pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatra. Ez különösen fontos mindaddig, amíg a kriptoeszközökre vonatkozó FATF-standardoknak a végrehajtása globális szinten továbbra is egyenetlen marad, ami további kockázatokat és kihívásokat vet fel. Az EBH-nak iránymutatást kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatóknak hogyan kell elvégezniük a fokozott átvilágítást, és meg kell határoznia a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket, többek között a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, be nem jegyzett vagy engedély nélküli szervezetekkel való interakciók során követendő minimumintézkedéseket is.

(61)

Az (EU) 2023/1114 rendelet átfogó szabályozási keretet hozott létre a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan, amely az Unió szintjén harmonizálja a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésére és működésére vonatkozó szabályokat. A párhuzamos követelmények elkerülése céljából az (EU) 2015/849 irányelvet módosítani kell annak érdekében, hogy töröljék belőle a bejegyeztetési követelményeket a kriptoeszköz-szolgáltatók azon kategóriái tekintetében, amelyek az (EU) 2023/1114 rendelet szerinti egységes engedélyezési rendszer hatálya alá fognak tartozni.

(62)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen többek között a nemzetközi standardok végrehajtása, valamint a pénzátutalások esetében a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve kriptoeszköz-átruházások esetében a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó alapvető adatok rendelkezésre állásának biztosítása révén folytatott küzdelmet – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)

Ez a rendelet az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) hatálya alá tartozik. Tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra (47. cikk), valamint a ne bis in idem elvre.

(64)

Az (EU) 2023/1114 rendelettel való összhang biztosítása érdekében ezt a rendeletet az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni. Ezen időpontig a tagállamoknak át kell ültetniük az (EU) 2015/849 irányelv módosításait is.

(65)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. szeptember 22-én véleményt (24) nyilvánított,