|
Az Európai Parlament és a Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [2], mivel: (1) A tagállamok és a harmadik országok közötti nemzetközi légiközlekedési kapcsolatokat hagyományosan a tagállamok és a harmadik országok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások, azok mellékletei és más kapcsolódó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások szabályozzák. (2) Az Európai Közösségek Bírósága által a C-466/98, C-467/98, C-468/98, C-469/98, C-471/98, C-472/98, C-475/98 és C-476/98 ügyben meghozott ítéleteket követően a Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az ilyen megállapodások különböző vonatkozásai tekintetében. (3) A Bíróság továbbá megerősítette a közösségi légifuvarozóknak a Közösségen belüli szabad letelepedéshez való jogát, ideértve a piacra jutáshoz való, megkülönböztetéstől mentes jogot is. (4) Ahol egyértelműen kiderül, hogy egy megállapodás tárgya részben a Közösség és részben a Közösség tagállamainak a hatáskörébe tartozik, biztosítani kell a tagállamok és a közösségi intézmények közötti szoros együttműködést, mind a tárgyalás és a megállapodás megkötésének a folyamatában, mind az abban vállalt kötelezettségek teljesítésében. Az együttműködés e kötelezettsége a Közösség egységes nemzetközi képviseletének a követelményéből ered. A közösségi intézményeknek és a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a lehető legjobb együttműködés biztosítása érdekében. (5) Az e rendelettel létrehozott, a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési eljárás a Bíróság szerint értelmezett közösségi joggal összhangban nem sértheti a Közösség és a tagállamok közötti hatáskörök megosztását. (6) A tagállamok és a harmadik országok között meglévő, a közösségi joggal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó valamennyi kétoldalú megállapodást módosítani kell, vagy azokat a közösségi joggal teljes mértékben összeegyeztethető új megállapodásokkal kell helyettesíteni. (7) A Szerződés és különösen annak 300. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok módosíthatják a meglévő megállapodásokat, és rendelkezéseket hozhatnak annak érdekében, hogy egy, a Közösség által megkötött megállapodás hatálybalépésének időpontjáig biztosítsák azok végrehajtását. (8) Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a tárgyalásokat folytató tagállam figyelembe vegye a közösségi jogot, az általános közösségi érdekeket és a folyamatban lévő közösségi szintű tárgyalásokat. (9) Ha egy tagállam a tárgyalás folyamatába be akarja vonni a légifuvarozókat, a tagállam területén letelepedett légifuvarozóknak egyenlő bánásmódban kell részesülniük. (10) A tagállam területén való letelepedés magában foglalja hatékony és tényleges légiközlekedési tevékenységek tartós megállapodások keretében történő végzését; a letelepedés jogi formája - legyen az akár jogi személyiséggel rendelkező fióktelep vagy leányvállalat - nem lehet meghatározó tényező ebben a vonatkozásban. Ha egy vállalkozás több tagállam területén telepedik le, a Szerződésben szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően, a vállalkozásnak biztosítania kell a nemzeti jogszabályok kijátszásának elkerülése érdekében, hogy valamennyi letelepedett vállalkozás teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyeket a közösségi joggal összhangban a nemzeti jogszabályok a tevékenységére vonatkozóan előírhatnak. (11) Annak érdekében, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a közösségi légifuvarozók jogait, a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban nem lehet olyan új szabályozásokat megállapítani, amelyek csökkentik egy adott piacon a légiközlekedési szolgáltatások nyújtására kijelölhető közösségi légifuvarozók létszámát. (12) A tagállamoknak megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárásokat kell létrehozniuk a közösségi légifuvarozók közötti forgalmi jogok elosztására. Ezen eljárások alkalmazásában a tagállamoknak kellő figyelmet kell biztosítaniuk a légiközlekedési szolgáltatások folyamatosságának a fenntartására. (13) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [3] összhangban kell elfogadni. (14) Bármely tagállam hivatkozhat az általa megkötött kétoldalú megállapodások rendelkezéseire vonatkozó titoktartási kötelezettségre és kérheti a Bizottságot, hogy ezeket az információkat ne hozza a többi tagállam tudomására. (15) A Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság a két ország külügyminisztereinek együttes nyilatkozatában 1987. december 2-án Londonban megegyezett a gibraltári repülőtér használatára kiterjedő nagyobb fokú együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről. E rendelkezések még nem léptek hatályba. (16) Mivel e rendelet célját, tehát légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások megkötése céljából harmadik országokkal folytatott tárgyalások összehangolását, az említett megállapodások összehangolt végrehajtásának és alkalmazásának biztosítását, valamint a közösségi jognak való megfelelésük igazolását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és mivel e célok e rendelet közösségi szintű hatálya miatt közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatók, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépheti túl az e célok megvalósításához szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
|