A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (91/676/EGK)

a talajfeltételeket, talajtípust és -lejtést;

az éghajlati jellemzőket, esőzést és öntözést;

a földhasznosítást és mezőgazdasági gyakorlatot, beleértve a vetésforgó rendszereket;

a növények előrelátható nitrogénigénye;

és

a növények talajból és trágyázó szerekből származó nitrogénellátása, amely megfelel:

a termésnövelő anyag szervestrágya-összetevőjét olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amely növeli az ásványi formában lévő nitrogén, a karbamid-nitrogén vagy a kristályos nitrogén koncentrációját, az összes nitrogén tömegszázalékában kifejezve a kezelési eljárás bemeneti anyagához képest, és a következők bármelyikét eredményezte:

a termésnövelő anyagok gyártási tételenként egyenletes minőségűek, és az ásványi nitrogén aránya az összes nitrogénhez képest legalább 90 %, vagy a szervesen kötött szén aránya az összes nitrogénhez képest legfeljebb 3, mindkét esetben korrigálva a nem trágyából származó és szárazanyagra számítva 3 %-nál több nitrogént tartalmazó összetevőkből származó nitrogént;

a termésnövelő anyagok nem haladják meg a következő felső határértékeket:

a több mint 1 % szerves szenet tartalmazó termésnövelő anyagokban található kórokozók nem haladják meg a következő felső határértékeket:

a tagállamok szigorú minőségi előírásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a ii. alpontban meghatározott kritériumokkal összhangban biztosítsák a termésnövelő anyagok egyenletes tápanyagtartalmát a gyártási tételekben;

a tagállamok biztosítják, hogy a termésnövelő anyaghoz mellékeljék a nitrogén- (N) és foszfáttartalomra (P2O5) vonatkozó információkat tartalmazó dokumentációt, amennyiben ezen elemek bármelyikének koncentrációja meghaladja a szárazanyag 1 %-át, és legfeljebb 25 %-kal tér el a megadott értéktől;

a tagállamok biztosítják, hogy e pont alkalmazásának eredményeként ne növekedjen az állatállomány és a trágyatermelés, i. nemzeti szinten, amennyiben a mezőgazdasági hasznosítású terület hektáronkénti teljes éves nemzeti trágyatermelésének nitrogéntartalma meghaladja az ezen albekezdésben meghatározott 170 kg N/hektár határérték 75 %-át, és ii. azon NUTS 2 területi egységek szintjén, ahol az engedélyt megadták, amennyiben e területi egységekben a mezőgazdasági hasznosítású terület hektáronkénti teljes éves trágyatermelésének nitrogéntartalma meghaladja az ezen albekezdésben meghatározott 170 kg N/hektár határérték 75 %-át;

a tagállamok szigorítják az e melléklet 1. pontjának (3) bekezdésében a műtrágyák kijuttatására vonatkozóan meghatározott korlátozásokat (műtrágyázási arányok), hogy figyelembe vegyék a nitrogén vízbe és levegőbe kerülésének az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok használatából eredő megnövekedett kockázatát, miközben az ilyen anyagokra az ásványi trágyák egyenértékűségi együtthatóját 1-ben határozzák meg. A tagállamok lehetőség szerint biztosítják az élő növénytakaró fenntartását vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket azokon a földterületeken, ahol az e pont i–iv. alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagokat alkalmaznak; A tagállamok biztosítják, hogy – amennyiben ez a mezőgazdasági talajokból kijutó ammónia megelőzése érdekében szükséges – megfelelő óvintézkedéseket tegyenek az e pont i–iv. alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok kijuttatása során, különösen injektálás, a felületen alkalmazott anyagok azonnali beforgatása vagy ezekkel egyenértékű intézkedések révén;

a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az i–iv. alpontban foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok tárolásából származó kibocsátásokat, beleértve a levegőbe történő kibocsátást is, az ilyen anyagokra vonatkozó megfelelő tárolási feltételek és követelmények meghatározásával;

a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok felhasználása ne akadályozza ezen irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 3 ), valamint a 2000/60/EK ( 4 ), az (EU) 2016/2284 ( 5 ), az (EU) 2020/2184 ( 6 ) és a 2008/50/EK ( 7 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv célkitűzéseinek elérését, amennyiben a cselekvési program intézkedései az említett irányelvek szempontjából relevánsak. A tagállamok a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel, illetve az (EU) 2020/2184 irányelvvel összhangban intézkedéseket hoznak a káros hatások megelőzésére a Natura 2000 területeken és azok környékén, valamint az ivóvízkivételi pontok közelében.

Amennyiben a tagállamok a második albekezdés e pontját alkalmazzák, erről értesítik a Bizottságot. Emellett a 10. cikkben említett jelentés részeként jelentést tesznek annak alkalmazásáról, beleértve az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelően előállított anyagok mennyiségére, valamint az állatállomány-sűrűségre és a trágyatermelésre vonatkozó éves adatokat nemzeti szinten, valamint az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott NUTS 2 területi egységek szintjén.