|
+III. MELLÉKLET AZ 5. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT CSELEKVÉSI PROGRAMOKBA FOGLALANDÓ INTÉZKEDÉSEK |
III. MELLÉKLET AZ 5. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT CSELEKVÉSI PROGRAMOKBA FOGLALANDÓ INTÉZKEDÉSEK
III. MELLÉKLET AZ 5. CIKK (4) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT CSELEKVÉSI PROGRAMOKBA FOGLALANDÓ INTÉZKEDÉSEK
1.
Az intézkedések magukban foglalnak a következőkre vonatkozó intézkedéseket:
1.
időszakok, amelyekben tiltott bizonyos trágyatípusok kijuttatása mezőgazdasági területekre;
2.
szervestrágya tároló tartályok kapacitása; ennek nagyobbnak kell lenni a leghosszabb tiltott kijuttatási időszak megkövetelte tárolókapacitásnál, kivéve ahol az arra hatáskörrel rendelkező hatóság felé bizonyítható, hogy bármekkora az aktuális tárolókapacitást meghaladó állati trágya mennyisége, az a környezetre ártalmatlan módon kerül ártalmatlanításra;
3.
a trágyázószerek használatának korlátozása, összhangban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal és számításba véve az adott veszélyeztetett terület jellemzőit, különösen:
a)
a talajfeltételeket, talajtípust és -lejtést;
b)
az éghajlati jellemzőket, esőzést és öntözést;
c)
a földhasznosítást és mezőgazdasági gyakorlatot, beleértve a vetésforgó rendszereket; és a következők egyensúlyára alapozva:
i.
a növények előrelátható nitrogénigénye; és
ii.
a növények talajból és trágyázó szerekből származó nitrogénellátása, amely megfelel:
—
a nitrogén mennyiségének a talajban abban az időpontban, amikor a növények jelentős mértékben kezdik felvenni (kimagasló mennyiségek tél végén),
—
a szerves nitrogén nettó mineralizációjából származó nitrogénutánpótlás a talajban,
—
a szervestrágyából származó nitrogénvegyületek hozzáadásának;
—
a műtrágyákból és egyéb trágyázó anyagokból származó nitrogénvegyületek hozzáadásának.
2.
Ezek az intézkedések biztosítják, hogy minden gazdaságban vagy állattartó telepen az egy évben a földeken felhasznált szervestrágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, ne haladjon meg bizonyos hektáronkénti mennyiséget. A megengedett legmagasabb hektáronkénti mennyiség a 170 kg N-t tartalmazó trágya mennyisége. Azonban:
a)
az első négyéves program esetében a tagállamok engedélyezhetnek 210 kg N tartalomig terjedő trágyamenynyiséget;
b)
az első négyéves program alatt és után a tagállamok a fentiektől különböző mennyiségeket rögzíthetnek. Ezeket a mennyiségeket úgy kell meghatározni, hogy az ne akadályozza az 1. cikkben felsorolt célok elérését és objektív kritériumok alapján kell őket megalapozni, például:
—
hosszú növekedési idények,
—
nagy nitrogénfelvételű termények,
—
nagy nettó csapadékmennyiség a veszélyeztetett területen,
—
különösen nagy denitrifikálási kapacitású talajok.
Ha a tagállam a második albekezdés b) pontja alapján eltérő mennyiséget engedélyez, értesíti a Bizottságot, amely vizsgálni fogja az indoklást a 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint.;
c)
a tagállamok engedélyezhetik az ezen albekezdésben meghatározott hektáronkénti és évenkénti 170 kg nitrogénmennyiséget meghaladó és egy külön, hektáronként és évente 80 kg nitrogénben megállapított határértékig a feldolgozáson átesett, szervestrágyából származó egyes termésnövelő anyagok felhasználását, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i.
a termésnövelő anyag szervestrágya-összetevőjét olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amely növeli az ásványi formában lévő nitrogén, a karbamid-nitrogén vagy a kristályos nitrogén koncentrációját, az összes nitrogén tömegszázalékában kifejezve a kezelési eljárás bemeneti anyagához képest, és a következők bármelyikét eredményezte:
1.
a füstgázokból ammóniát eltávolító gáztisztítási vagy kibocsátáscsökkentési folyamatból származó ammóniumsó;
2.
fordított ozmózissal nyert ásványi koncentrátum;
3.
szervestrágyából kicsapatott, nitrogénben gazdag foszfátsó (struvit);
ii.
a termésnövelő anyagok gyártási tételenként egyenletes minőségűek, és az ásványi nitrogén aránya az összes nitrogénhez képest legalább 90 %, vagy a szervesen kötött szén aránya az összes nitrogénhez képest legfeljebb 3, mindkét esetben korrigálva a nem trágyából származó és szárazanyagra számítva 3 %-nál több nitrogént tartalmazó összetevőkből származó nitrogént;
iii.
a termésnövelő anyagok nem haladják meg a következő felső határértékeket:
—
réz (Cu): 300 mg kg-1 szárazanyag,
—
cink (Zn): 800 mg kg-1 szárazanyag.
iv.
a több mint 1 % szerves szenet tartalmazó termésnövelő anyagokban található kórokozók nem haladják meg a következő felső határértékeket:
v.
a tagállamok szigorú minőségi előírásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a ii. alpontban meghatározott kritériumokkal összhangban biztosítsák a termésnövelő anyagok egyenletes tápanyagtartalmát a gyártási tételekben;
vi.
a tagállamok biztosítják, hogy a termésnövelő anyaghoz mellékeljék a nitrogén- (N) és foszfáttartalomra (P2O5) vonatkozó információkat tartalmazó dokumentációt, amennyiben ezen elemek bármelyikének koncentrációja meghaladja a szárazanyag 1 %-át, és legfeljebb 25 %-kal tér el a megadott értéktől;
vii.
a tagállamok biztosítják, hogy e pont alkalmazásának eredményeként ne növekedjen az állatállomány és a trágyatermelés, i. nemzeti szinten, amennyiben a mezőgazdasági hasznosítású terület hektáronkénti teljes éves nemzeti trágyatermelésének nitrogéntartalma meghaladja az ezen albekezdésben meghatározott 170 kg N/hektár határérték 75 %-át, és ii. azon NUTS 2 területi egységek szintjén, ahol az engedélyt megadták, amennyiben e területi egységekben a mezőgazdasági hasznosítású terület hektáronkénti teljes éves trágyatermelésének nitrogéntartalma meghaladja az ezen albekezdésben meghatározott 170 kg N/hektár határérték 75 %-át;
viii.
a tagállamok szigorítják az e melléklet 1. pontjának (3) bekezdésében a műtrágyák kijuttatására vonatkozóan meghatározott korlátozásokat (műtrágyázási arányok), hogy figyelembe vegyék a nitrogén vízbe és levegőbe kerülésének az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok használatából eredő megnövekedett kockázatát, miközben az ilyen anyagokra az ásványi trágyák egyenértékűségi együtthatóját 1-ben határozzák meg. A tagállamok lehetőség szerint biztosítják az élő növénytakaró fenntartását vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket azokon a földterületeken, ahol az e pont i–iv. alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagokat alkalmaznak; A tagállamok biztosítják, hogy – amennyiben ez a mezőgazdasági talajokból kijutó ammónia megelőzése érdekében szükséges – megfelelő óvintézkedéseket tegyenek az e pont i–iv. alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok kijuttatása során, különösen injektálás, a felületen alkalmazott anyagok azonnali beforgatása vagy ezekkel egyenértékű intézkedések révén;
ix.
a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az i–iv. alpontban foglalt feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok tárolásából származó kibocsátásokat, beleértve a levegőbe történő kibocsátást is, az ilyen anyagokra vonatkozó megfelelő tárolási feltételek és követelmények meghatározásával;
x.
a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termésnövelő anyagok felhasználása ne akadályozza ezen irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 3 ), valamint a 2000/60/EK ( 4 ), az (EU) 2016/2284 ( 5 ), az (EU) 2020/2184 ( 6 ) és a 2008/50/EK ( 7 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv célkitűzéseinek elérését, amennyiben a cselekvési program intézkedései az említett irányelvek szempontjából relevánsak. A tagállamok a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel, illetve az (EU) 2020/2184 irányelvvel összhangban intézkedéseket hoznak a káros hatások megelőzésére a Natura 2000 területeken és azok környékén, valamint az ivóvízkivételi pontok közelében. Amennyiben a tagállamok a második albekezdés e pontját alkalmazzák, erről értesítik a Bizottságot. Emellett a 10. cikkben említett jelentés részeként jelentést tesznek annak alkalmazásáról, beleértve az e pont i–iv. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelően előállított anyagok mennyiségére, valamint az állatállomány-sűrűségre és a trágyatermelésre vonatkozó éves adatokat nemzeti szinten, valamint az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott NUTS 2 területi egységek szintjén.
3.
A tagállamok a 2. pontban meghatározott mennyiségeket az állatok száma alapján számíthatják ki.
4.
A tagállamok értesítik a Bizottságot a 2. pont rendelkezéseinek alkalmazási módjáról. A kapott információk alapján a Bizottság, ha úgy találja szükségesnek, megfelelő javaslatokat tehet a Tanácsnak a 11. cikkel összhangban. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|
||||||||||||||||||||||||||||||