+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
---+1. cikk Az irányelv céljai
---+2. cikk Fogalommeghatározások
---+3. cikk Hatály
------+Article 3 1.
------+Article 3 2.
------+Article 3 3.
------+Article 3 4.
------+Article 3 5.
---+4. cikk Megelőzés
------+Article 4 1.
------+Article 4 2.
---+5. cikk Begyűjtés
------+Article 5 1.
------+Article 5 2.
------+Article 5 3.
------+Article 5 4.
------+Article 5 5.
---+6. cikk Kezelés
------+Article 6 1.
------+Article 6 2.
------+Article 6 3.
------+Article 6 4.
------+Article 6 5.
------+Article 6 6.
---+7. cikk Újrahasználat és hasznosítás
------+Article 7 1.
------+Article 7 2.
------+Article 7 3.
------+Article 7 4.
------+Article 7 5.
---+8. cikk Kódolási (megjelölési) szabványok/szétszereléssel kapcsolatos információk
------+Article 8 1.
------+Article 8 2.
------+Article 8 3.
------+Article 8 4.
---+9. cikk Jelentés és tájékoztatás
------+Article 9 1a.
------+Article 9 1b.
------+Article 9 1c.
------+Article 9 1d.
------+Article 9 2.
---+9a. cikk A felhatalmazás gyakorlása
------+Article 9a 1.
------+Article 9a 2.
------+Article 9a 3.
------+Article 9a 4.
------+Article 9a 5.
------+Article 9a 6.
---+10. cikk Végrehajtás
------+Article 10 1.
------+Article 10 2.
------+Article 10 3.
---+10a. cikk Felülvizsgálat
---+11. cikk Bizottsági eljárás
------+Article 11 1.
------+Article 11 2.
---+12. cikk Hatálybalépés
------+Article 12 1.
------+Article 12 2.
------+Article 12 3.
---+13. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti kezelésre vonatkozó minimális műszaki követelmények
---+II. MELLÉKLET A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek
|
English -
European Union -
Environment -
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
1. cikk Az irányelv céljai
|
1. cikk Az irányelv céljai Az irányelvben rögzített intézkedések célja elsősorban a járművekből származó hulladék keletkezésének megakadályozása, emellett az elhasználódott járművek és alkatrészeik újbóli használata, visszanyerése és más módon történő hasznosítása annak érdekében, hogy csökkenjen az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége, valamint javuljon a járművek életciklusában részt vevő valamennyi gazdálkodó szervezet – különösen az elhasználódott járművek feldolgozásában közvetlenül résztvevők – környezeti teljesítménye.
|
|
2. cikk Fogalommeghatározások
|
2. cikk Fogalommeghatározások Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.
„jármű”: a 70/156/EGK irányelv II. mellékletének A. szakaszában meghatározott M1 vagy N1 kategóriába sorolt járművek, valamint a 92/61/EGK irányelvben meghatározott háromkerekű gépjárművek, kivéve azonban a motoros tricikliket;
2.
„elhasználódott jármű”: az a jármű, amely a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében hulladéknak minősül;
3.
„gyártó”: a jármű gyártója vagy a jármű tagállamba történő importálását végző szakvállalkozás;
4.
„megelőzés”: azok az intézkedések, amelyek célja az elhasználódott járművek, továbbá azok alkatrészei és anyagai mennyiségének és környezetre való veszélyességének csökkentése;
5.
„kezelés”: minden olyan tevékenység, amely az után következik, hogy az elhasználódott járművet átadták a hulladékkezelő létesítmény számára, a szennyezés mentesítés, bontás, darabolás, aprítás, visszanyerés vagy az aprítási hulladékból a hasznosítást vagy hulladékként való ártalmatlanítást előkészítő műveletek és minden egyéb olyan művelet, amelyet az elhasználódott jármű és alkatrészeinek hasznosítása és/vagy hulladékként való ártalmatlanítása érdekében végrehajtanak;
6.
„újrahasználat”: olyan művelet, amelynek révén az elhasználódott járművek alkatrészeit újra olyan célra teszik alkalmassá, amelyre eredetileg szolgáltak;
7.
„visszanyerés” (recycling): a hulladék anyagának a termelési folyamatban való ismételt felhasználása, az eredeti célra vagy egyéb célra, kivéve azonban az energetikai hasznosítást. Az energetikai hasznosítás az éghető hulladék égetés során energiatermelésre való felhasználása, közvetlen, más hulladékokkal együtt történő vagy azok nélküli égetés keretében, de a hő hasznosításával;
8.
„hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II. B. mellékletében meghatározott, alkalmazható művelet;
9.
„ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II. A. mellékletében meghatározott, alkalmazható művelet;
10.
„gazdálkodó szervezetek”: az elhasználódott járművek, alkatrészeik és anyagaik tekintetében a gyártók, kereskedők, begyűjtők, gépjárműbiztosító-társaságok, bontók, aprítással foglalkozók, hasznosító létesítmények, visszanyeréssel foglalkozók és más kezelési műveletekben érintettek;
▼M7
11.
„veszélyes anyag”: minden olyan anyag, amely megfelel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (
1
) I. mellékletében meghatározott, alábbi veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
a)
a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
b)
a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
c)
a 4.1. veszélyességi osztály;
d)
az 5.1. veszélyességi osztály;
▼B
12.
„aprító”: olyan berendezés, amely az elhasználódott járművek kis darabokra való felaprítását, zúzását vagy felszabdalását hajtja végre, beleértve azt a célt, hogy közvetlenül újra használható fémhulladék keletkezzék;
13.
„bontási információk”: azok az ismeretek, amelyek birtokában helyesen és környezetvédelmi szempontból megfelelően lehet kezelni az elhasználódott járműveket. Ezt a járműgyártóknak és alkatrészgyártóknak az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények rendelkezésére kell bocsátaniuk, kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások).
|
|
3. cikk Hatály
|
Hatály
|
|
4. cikk Megelőzés
|
Megelőzés
|
|
5. cikk Begyűjtés
|
Begyűjtés
|
|
6. cikk Kezelés
|
Kezelés
|
|
7. cikk Újrahasználat és hasznosítás
|
Újrahasználat és hasznosítás
|
|
8. cikk Kódolási (megjelölési) szabványok/szétszereléssel kapcsolatos információk
|
Kódolási (megjelölési) szabványok/szétszereléssel kapcsolatos információk
|
|
9. cikk Jelentés és tájékoztatás
|
Jelentés és tájékoztatás
|
|
9a. cikk A felhatalmazás gyakorlása
|
A felhatalmazás gyakorlása
|
|
10. cikk Végrehajtás
|
Végrehajtás
|
|
10a. cikk Felülvizsgálat
|
10a. cikk Felülvizsgálat A Bizottság 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet és e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.
▼M13
|
|
11. cikk Bizottsági eljárás
|
Bizottsági eljárás
|
|
12. cikk Hatálybalépés
|
Hatálybalépés
|
|
13. cikk Címzettek
|
13. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
|
|
I. MELLÉKLET A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti kezelésre vonatkozó minimális műszaki követelmények
|
I. MELLÉKLET A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti kezelésre vonatkozó minimális műszaki követelmények
1. Az elhasználódott járművek tárolási helye (ideértve az ideiglenes tárolást is) a kezelés megkezdése előtt:
—
vízhatlan felületek megfelelő területen, kiömlő víz gyűjtésére alkalmas eszközökkel, gyűjtő hordókkal és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,
—
vízkezelésre, ide értve a csapadékvizet is, alkalmas berendezések, az egészség- és környezetvédelmi előírásokkal összhangban.
—
vízhatlan felületek megfelelő területen, kiömlő víz gyűjtésére alkalmas eszközökkel, gyűjtő hordókkal és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,
—
megfelelő tárolóhely a kiszerelt alkatrészek számára, ideértve a vízhatlan tárolási lehetőséget olajjal szennyezett alkatrészek számára,
—
megfelelő konténerek az akkumulátorok, (az elektrolit helyszíni vagy máshol történő semlegesítésével), szűrők és PCB/PCT-t tartalmazó kondenzátorok tárolására,
—
megfelelő tárolótartályok az elhasználódott járművek folyadékainak különválasztott tárolására: üzemanyag, motorolaj, sebességváltó-olaj, hajtóműolaj, hidraulikaolaj, hűtőfolyadékok, fagyálló folyadék, fékfolyadék, akkumulátorsavak, légkondicionáló rendszer folyadékai és minden egyéb folyadék számára, amely az elhasználódott járműben található,
—
vízkezelésre, ide értve a csapadékvizet is, alkalmas berendezések, az egészség- és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően,
—
megfelelő tárolóhely a használt gumiköpenyek számára, a tűzveszély és a túlzottan magasra rakatolás elkerülésével.
3. Az elhasználódott járművek szennyezés-mentesítésével kapcsolatos kezelési műveletek:
—
akkumulátorok és cseppfolyósítottgáz-tartályok eltávolítása,
—
potenciálisan robbanásveszélyes tárgyak (pl. légzsákok) eltávolítása vagy hatástalanítása,
—
a motorolaj, sebességváltó-olaj, hajtóműolaj, hidraulikaolaj, hűtőfolyadékok, fagyálló folyadék, fékfolyadék, akkumulátorsavak, légkondicionáló rendszer folyadékai és az elhasználódott járműben található minden egyéb folyadék eltávolítása és különválasztott gyűjtése, kivéve ha ezek szükségesek az adott alkatrész újbóli felhasználásához,
—
minden olyan alkatrész lehetőség szerinti eltávolítása, amely higanyt tartalmaz.
4. A visszanyerés elősegítését szolgáló feldolgozási műveletek:
—
katalitikus anyagok eltávolítása,
—
rezet, alumíniumot és magnéziumot tartalmazó alkatrészek eltávolítása, ha ezeket a fémeket az aprítási folyamat során nem választják el,
—
gumiköpenyek és nagy műanyag alkatrészek eltávolítása (lökhárítók, műszerfal, folyadéktartályok stb.), ha ezeket az anyagokat nem távolítják el az aprítási folyamat során úgy, hogy anyaguk ténylegesen visszanyerhető legyen,
5. A tárolási műveleteket úgy kell végrehajtani, hogy elkerüljék a folyadékot tartalmazó alkatrészek vagy visszanyerhető alkatrészek és pótalkatrészek sérülését.
▼M16
|
|
II. MELLÉKLET A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek
|
II. MELLÉKLET A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban az említett vegyi anyagok legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentrációja, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban az említett vegyi anyag legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentrációja megengedett. A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek – a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól.
|
Anyagok és alkatrészek
|
A mentesség alkalmazási területe és hatályának vége
|
A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja értelmében címke vagy más azonosító jelzés használata követelmény
|
|
Ólom, mint ötvözőelem
|
|
1. a) Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
|
|
|
|
1. b) Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
|
|
2. a) Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
2. b) Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
2. c) i. Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
|
|
2. c) ii. A 2. c) i. pontban nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal (2)
|
(1)
|
|
|
3. Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
|
(3)
|
|
|
4. a) Csapágycsészék és -perselyek
|
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
4. b) A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek
|
A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben
|
|
5. a) Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerekhez használt akkumulátorokban (4), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak.
|
A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
5. b) i. Ólom akkumulátorokban:
1. 12 V-os alkalmazásokhoz
2. 24 V-os alkalmazásokhoz az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművekben
|
(3)
|
X
|
|
5. b) ii. Ólom az 5. a) vagy 5. b) i. pontban nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban
|
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
6. Lengéscsillapítók
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
7. a) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben
|
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
7. b) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
7. c) Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
|
A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
8. a) Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. b) Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz
|
A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. c) Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin
|
A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. d) Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben
|
A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. e) Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot)
|
(1)
|
X (5)
|
|
8. f) i. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek
|
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. f) ii. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével
|
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. g) i. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag
|
A 2022. október 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. g) ii. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül:
1. 90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont,
2. 300 mm
2
-es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban,
3. 300 mm
2
-es vagy annál nagyobb chipek, vagy 300 mm
2
-es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban.
|
(1)
A 2022. október 1. után típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. h) Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm2-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. i) Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. j) Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz
|
A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
8. k) Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására.
|
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X (5)
|
|
9. Szelepülések
|
A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként
|
|
|
10. a) Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak
Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra:
i. izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata,
ii. a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok.
|
|
X (6) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével)
|
|
10. b) Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok
|
|
|
|
10. c) 125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok
|
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
|
|
10. d) Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban
|
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
|
|
11. Pirotechnikai indítópatronok
|
A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
|
|
12. A gépjárművek CO2-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai
|
A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
Hat vegyértékű króm
|
|
13. a) Korrózióvédő bevonatok
|
A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
|
13. b) A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok
|
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
| 14.
Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm:
a) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot;
b) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W;
c) ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik.
|
Az a) pont esetében: A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
A b) pont esetében: A 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
Higany
|
|
15. a) A fényszórókban használt kisülőlámpák
|
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
15. b) Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek
|
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
|
X
|
|
Kadmium
|
|
16. Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai
|
A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
|
|
(1)
Ezt a mentességet 2024-ben kell felülvizsgálni.
(2)
Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.
(3)
Ezt a mentességet 2025-ben kell felülvizsgálni.
(4)
A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.) 1. cikke szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználásra tervezett rendszerek.
(5)
A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(6)
A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a)–8. k) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(7)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
Megjegyzések a táblázathoz:
|
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 30.03.2023 00:00:00 -Doknr: CELEX:32000L0053
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|