TITLE IV PROVISIONS COMMON TO REORGANISATION MEASURES AND WINDING-UP PROCEEDINGS

20. cikk

Bizonyos szerződésekre és jogokra gyakorolt hatás

A reorganizációs intézkedésnek, illetve a felszámolási eljárás megnyitásának:

21. cikk

Harmadik személyek dologi jogai

(1)  A reorganizációs intézkedések foganatosítása, illetve a felszámolási eljárás megindítása nincs hatással a hitelezők vagy harmadik személyek dologi jogaira a hitelintézethez tartozó olyan materiális és immateriális, ingó és ingatlan vagyontárgyak – legyen akár olyan meghatározott vagy meghatározatlan vagyontárgyak összessége, amelyek összetétele időről időre változik – tekintetében, amely a reorganizációs intézkedések foganatosításának, illetve a felszámolási eljárás megindításának időpontjában egy másik tagállam területén található.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jogok különösen a következők:

(3)  A közhitelű nyilvántartásba bejegyzett és harmadik személlyel szemben érvényesíthető jogot, amely alapján az (1) bekezdés szerinti dologi jog megszerezhető, dologi jognak kell tekinteni.

(4)  Az (1) bekezdés nem zárja ki a 10. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett semmisségre, megtámadhatóságra vagy végrehajthatatlanságra vonatkozó jogcselekményeket.

22. cikk

Tulajdonjog fenntartása

(1)  Az egy dolgot megvásárló hitelintézettel szemben foganatosított reorganizációs intézkedések, illetve ellene indított felszámolási eljárás nincs hatással a tulajdonjog fenntartásán alapuló eladói jogokra, ha az ilyen intézkedések foganatosításakor, illetve az ilyen eljárás megindításakor a vagyontárgy az említett intézkedéseket foganatosító, illetve az eljárást megindító államtól eltérő tagállam területén volt.

(2)  A dolgot eladó hitelintézettel szemben, illetve ellene a dolog átadása után foganatosított reorganizációs intézkedések, illetve indított felszámolási eljárás nem képezi az adásvétel érvénytelenítésének vagy az adásvételtől történő elállásnak az alapját, és nem gátolja a vevőt a tulajdonjog megszerzésében, ha az ilyen intézkedések foganatosításakor, illetve az ilyen eljárás megindításakor az eladott dolog az említett intézkedéseket foganatosító, illetve az eljárást megindító államtól eltérő tagállam területén volt.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki a 10. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett semmisségre, megtámadhatóságra vagy végrehajthatatlanságra vonatkozó jogcselekményeket.

23. cikk

Beszámítás

(1)  A reorganizációs intézkedések foganatosítása, illetve a felszámolási eljárás megindítása nincsen hatással a hitelezőknek arra a jogára, hogy követeléseik beszámítását kérjék a hitelintézet követeléseivel szemben, amennyiben a hitelintézet követelésére alkalmazandó jogszabályok az ilyen beszámítást lehetővé teszik.

(2)  Az (1) bekezdés nem zárja ki a 10. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett semmisségre, megtámadhatóságra vagy végrehajthatatlanságra vonatkozó jogcselekményeket.

24. cikk

Lex rei sitae

A pénzügyi eszközökre vonatkozó tulajdonjogok, illetve az olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó egyéb jogok érvényesítését, amelyek megléte vagy átruházása egy tagállamban található, illetve ott vezetett nyilvántartásba, számlára vagy központi letéti rendszerbe való bejegyzést igényel, azon tagállam törvényei szabályozzák, amelyben az ilyen nyilvántartás, számla vagy központi letéti rendszer található, illetve ahol ezeket vezetik.

▼M1

25. cikk

Nettósítási megállapodások

A 2014/59/EU irányelv 68. és 71. cikke sérelme nélkül a nettósítási megállapodásokat kizárólag az ilyen megállapodásokat szabályozó szerződésekre vonatkozó jog szabályozza.

26. cikk

Visszavásárlási megállapodások

A 2014/59/EU irányelv 68. és 71. cikke, valamint ezen irányelv 24. cikke sérelme nélkül a repomegállapodásokat kizárólag az ilyen megállapodásokat szabályozó szerződésekre vonatkozó jog szabályozza.

▼B

27. cikk

Szabályozott piacok

A 24. cikk sérelme nélkül, egy szabályozott piac keretein belül végrehajtott ügyleteket kizárólag az ilyen ügyleteket szabályozó szerződésekre vonatkozó törvények szabályozzák.

28. cikk

A felszámolói kinevezés igazolása

(1)  A vagyonfelügyelői, illetve a felszámolói kinevezést az eredeti kinevezési határozat hiteles másolatával vagy a székhely szerinti tagállam közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságai által kiadott tanúsítvánnyal igazolják.

Szükség lehet annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén készült fordításra, amelynek a területén a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló el fog járni. Hitelesítésre vagy más hasonló alaki követelményre nincs szükség.

(2)  A vagyonfelügyelő és a felszámolók az összes tagállam területén jogosultak mindazon jogkörük gyakorlására, amellyel a székhely szerinti tagállam területén rendelkeznek. Továbbá kinevezhetnek – elsősorban a fogadó tagállamokban – olyan személyeket, akik a reorganizációs intézkedések, illetve a felszámolási eljárás során munkájukat segítik, illetve – szükség esetén – őket képviselik, valamint különösen abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a hitelezőket a fogadó tagállamban érintő nehézségek leküzdésében.

(3)  Hatáskörüket gyakorolva a vagyonfelügyelő és a felszámoló annak a tagállamnak a joga szerint jár el, amelynek területén intézkedéseket készül hozni, különös tekintettel a vagyon értékesítését szolgáló eljárásokra és az alkalmazottak tájékoztatására. Ebbe a hatáskörbe nem tartozik bele a kényszer alkalmazása, illetve a jogi eljárásokban vagy jogvitákban történő döntéshozatal joga.

29. cikk

Közhitelű nyilvántartásba vétel

(1)  A vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a székhely szerinti tagállam bármely közigazgatási, illetve igazságügyi hatósága kérheti, hogy a reorganizációs intézkedést, illetve a felszámolási eljárás megindításáról szóló döntést jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, a cégjegyzékbe vagy bármely egyéb, más tagállamokban vezetett közhitelű nyilvántartásba.

Ugyanakkor egy tagállam előírhatja a kötelező nyilvántartásba vételt is. Ebben az esetben az előző albekezdésben említett személy vagy hatóság megteszi az ilyen bejegyzéshez szükséges összes intézkedést.

(2)  A bejegyzés költségeit az eljárás során keletkezett költségeknek, illetve kiadásoknak tekintik.

30. cikk

Hátrányt okozó cselekmények

(1)  Az összes hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok tekintetében a 10. cikket nem kell alkalmazni, ha az adott cselekmények által előnyhöz jutó személy bizonyítja, hogy:

(2)  A 3. cikk (2) bekezdése nem alkalmazható e cikk (1) bekezdésére vonatkozóan, amennyiben egy igazságügyi hatóság által elrendelt reorganizációs intézkedés rendelkezik az intézkedés foganatosítása előtt megvalósuló, az összes hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályokról.

31. cikk

Harmadik felek védelme

Amennyiben egy hitelintézet a reorganizációs intézkedés foganatosítása, illetve a felszámolási eljárás megindítása után létrejött szerződéses viszony keretében, ellenérték fejében elidegenít:

akkor ezen cselekmény érvényességét azon tagállam törvényei szabályozzák, amelynek területén az ingatlantulajdon található, illetve amelyben a nyilvántartást, számlát vagy központi letéti rendszert vezetik.

32. cikk

Folyamatban lévő peres eljárások

A reorganizációs intézkedéseknek, illetve a felszámolási eljárásnak a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontárggyal, illetve a hitelintézettől megvont joggal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásait kizárólag annak a tagállamnak a joga szabályozza, amelyben a peres eljárás folyamatban van.

33. cikk

Hivatali titoktartás

Az érvényes nemzeti rendelkezések hatálya alá tartozó igazságügyi hatóságok kivételével minden olyan személyt, aki a 4., 5., 8., 9., 11. és 19. cikkben meghatározott tájékoztatási, illetve konzultációs eljárásokkal kapcsolatban információ befogadására vagy közzétételére kötelezett, a 2000/12/EK irányelv 30. cikkében előírt szabályoknak és feltételeknek megfelelően köt a hivatali titoktartás.