45. cikk Jelentés

a)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket és tendenciákat, figyelembe véve a felügyeleti tapasztalatokat, az engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók számát és piaci részesedését, valamint e rendeletnek az egyéb vonatkozó uniós joggal – többek között a 97/9/EK irányelvvel, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (24) és a 2014/65/EU irányelvvel, valamint az (EU) 2017/1129 rendelettel – kapcsolatos hatását;

b)

hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott küszöbérték tekintetében továbbra is megfelelő-e;

c)

a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök alkalmazása a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása során;

d)

hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre – a pénzügyi követelések közvetítésével járó üzleti modellek alakulását figyelembe véve – továbbra is megfelelő-e, ideértve a hitelköveteléseknek a közösségi finanszírozási platformokon keresztül harmadik fél befektetők részére történő engedményezését vagy eladását;

e)

hogy szükséges-e az ebben a rendeletben foglalt fogalommeghatározások kiigazítása, beleértve a tapasztalt befektető 2. cikk (1) bekezdésének j) pontjában foglalt fogalommeghatározását és a II. mellékletben szereplő kritériumokat tekintettel arra, hogy azok mennyire hatékonyan biztosítják a befektetővédelmet;

f)

hogy a 4. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikkben és a 24. cikkben meghatározott követelmények az irányítás, a megfelelés és az egyéni hitelportfólió-kezelésre vonatkozó tájékoztatás tekintetében továbbra is megfelelőek-e e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához, figyelemmel az átruházható értékpapírokra vonatkozóan a 2014/65/EU irányelvvel összhangban nyújtott hasonló szolgáltatásokra is;

g)

e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások uniós belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatások által érintett befektetőkre és a természetes vagy jogi személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást;

h)

a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve új innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását is;

i)

hogy a 11. cikkben meghatározott prudenciális követelmények továbbra is megfelelőek-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a minimális szavatolótőke-követelmények szintjére, a szavatolótőke fogalommeghatározására, a biztosítás alkalmazására, valamint a szavatolótőke és a biztosítás kombinációjára;

j)

hogy szükség van-e a 19. cikkben meghatározott ügyféltájékoztatási követelmények vagy a 21. cikkben meghatározott befektetővédelmi biztosítékok módosítására;

k)

hogy a 21. cikk (7) bekezdésében meghatározott összeg továbbra is megfelelő-e e rendelet célkitűzéseinek teljesítéséhez;

l)

az illetékes hatóságok által a 23. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban elfogadott nyelvek hatása;

m)

a 25. cikkben említett hirdetőtáblák használata, beleértve a hitelek, az átruházható értékpapírok és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök másodlagos piacára gyakorolt hatást;

n)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre;

o)

a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések alkalmazása, és különösen az ezen rendelet megsértése tekintetében előírt közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége;

p)

annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelesek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tekintetében végrehajtó nemzeti jognak, és hogy az említett irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája;

q)

annak helyénvalósága, hogy harmadik országokban letelepedett szervezetek számára lehetővé tegyék e rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezésüket;

r)

az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés, továbbá annak helyénvalósága, hogy e rendelet betartását az illetékes hatóságok felügyelik;

s)

egyedi intézkedések bevezetésének lehetősége e rendeletbe a fenntartható és innovatív közösségi finanszírozási projektek, valamint az uniós források felhasználásának előmozdítása érdekében;

t)

az e rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók teljes száma és piaci részesedése a 2021. november 10-től a 2022. november 10-ig terjedő időszakban, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra lebontva;

u)

a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásának volumene, projektszáma és tendenciái tagállamokra lebontva;

v)

az e rendelet alapján nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások részesedése a globális közösségi finanszírozási piacon és az uniós pénzügyi piacon;

w)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésének költségei a működési költségek százalékában kifejezve;

x)

a befektetők által a gondolkodási időszak alatt visszavont befektetések volumene, valamint ezek aránya a befektetések teljes volumenéhez viszonyítva, továbbá ezen adatok alapján annak értékelése, hogy a 22. cikkben meghatározott gondolkodási időszak időtartama és jellege megfelelő-e, és nem veszélyezteti-e a tőkebevonási folyamat hatékonyságát vagy a befektetővédelmet;

y)

az e rendelettel összhangban vagy kapcsolatban kiszabott közigazgatási pénzbírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege tagállamok szerinti bontásban;

z)

a befektetők, közösségi finanszírozási szolgáltatók és harmadik felek által tanúsított azon csalárd magatartások típusai és tendenciái, amelyek e rendelettel összefüggésben merülnek fel.