3. cikk Fogalommeghatározások

„fedezett kötvény”: hitelintézet által az ezen irányelv kötelező erejű követelményeit átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően kibocsátott adósságkötelezvény, amelyet olyan fedezeti eszközökkel biztosítanak, amelyet a fedezettkötvény-befektetők elsőbbségi hitelezőként közvetlen fedezetként igénybe vehetnek;

„fedezettkötvény-program”: a fedezett kötvénykibocsátás jogszabályban és szerződéses feltételekben meghatározott strukturális jellemzői, összhangban a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetnek adott engedéllyel;

„fedezeti halmaz”: olyan eszközök egyértelműen meghatározott csoportja, amelyek a fedezett kötvényekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek biztosítékát képezik, és amelyeket elkülönítenek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet által tartott egyéb eszközöktől;

„fedezeti eszközök”: a fedezeti halmazba felvett eszközök;

„biztosítékeszközök”: a fedezeti eszközöket biztosító tárgyi eszközök és kitettségek formájában fennálló eszközök;

„elkülönítés”: a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet által végrehajtott azon tevékenységek, amelyek révén azonosítják a fedezeti eszközöket és azokat a fedezettkötvény-befektetők és a származtatott ügyletek partnerein kívüli hitelezők törvényes hatókörén kívül helyezik;

„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

„szakosított jelzálog-hitelintézet”: olyan hitelintézet, amely kizárólag vagy elsősorban fedezettkötvény-kibocsátásból finanszíroz hiteleket, jogszerűen csak jelzálog- és közszektor-hitelezési tevékenységet végezhet, és nem gyűjthet betéteket, de a lakosságtól gyűjt más visszafizetendő pénzeszközöket;

„automatikus futamidő-rövidítés”: olyan helyzet, amelyben a kibocsátó fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a fedezett kötvény automatikusan azonnal esedékessé és kifizethetővé válik, és amely tekintetében a fedezettkötvény-befektetőknek az eredeti lejárati időpontnál korábbi visszafizetés iránti végrehajtható követelésük keletkezik;

„piaci érték”: ingatlan esetében az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 76. pontjában meghatározott piaci érték;

„jelzálog-hitelbiztosítéki érték”: ingatlan esetében az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 74. pontjában meghatározott jelzálog-hitelbiztosítéki érték;

„elsődleges eszközök”: azok a domináns fedezeti eszközök, amelyek meghatározzák a fedezeti halmaz jellegét;

„helyettesítő eszközök”: az elsődleges eszközöktől eltérő olyan fedezeti eszközök, amelyek hozzájárulnak a fedezeti követelmények teljesítéséhez;

„túlfedezet”: a biztosítékok olyan jogszabályban előírt, szerződéses vagy önkéntes teljes szintje, amely meghaladja a 15. cikkben meghatározott fedezeti követelményt;

„hozzáigazítási követelmények”: olyan szabályok, amelyek értelmében az esedékessé váló eszközök és kötelezettségek közötti cash flow-kat egymáshoz kell igazítani annak szerződéses feltételekkel való biztosításával, hogy a hitelfelvevőktől és a származtatott ügyletek partnereitől kapott összegek még a fedezettkötvény-befektetőknek és a származtatott ügyletek partnereinek teljesítendő kifizetések előtt esedékessé váljanak, és hogy a kapott összegek legalább azonos nagyságúak legyenek a fedezettkötvény-befektetőknek és a származtatott ügyletek partnereinek teljesítendő kifizetések összegével, valamint hogy a hitelfelvevőktől és a származtatott ügyletek partnereitől kapott összegeket a fedezettkötvény-befektetőknek és a származtatott ügyletek partnereinek teljesítendő kifizetések esedékessé válásáig a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően a fedezeti halmazba helyezzék el;

„nettó likviditáskiáramlás”: egy adott napon esedékessé váló valamennyi fizetéskiáramlás – ideértve a tőketörlesztést és a kamatfizetést, valamint a fedezettkötvény-program származtatott ügyleteiből eredő kifizetéseket –, amely nem tartalmazza az ugyanazon a napon a fedezeti eszközökhöz kapcsolódó követelések tekintetében esedékes pénzbeáramlásokat;

„meghosszabbítható lejárati szerkezet”: olyan mechanizmus, amely egy meghatározott kiváltó esemény bekövetkezésekor lehetővé teszi a fedezett kötvények tervezett lejáratának egy előre meghatározott időszakkal való meghosszabbítását;

„fedezett kötvények közfelügyelete”: a fedezettkötvény-programok felügyelete, amely biztosítja a fedezettkötvény-kibocsátásra alkalmazandó követelményeknek való megfelelést és az ilyen követelmények érvényesítését;

„különleges vagyonfelügyelő”: fedezettkötvény-program igazgatására kinevezett személy vagy szervezet, a programban fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége esetén, vagy ha a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése értelmében megállapítást nyer, hogy a hitelintézet csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut, vagy kivételes körülmények esetén, ha az érintett illetékes hatóság megállapítja, hogy az említett hitelintézet megfelelő működését komoly veszély fenyegeti;

„szanálás”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott szanálás;

„csoport”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 138. pontjában meghatározott csoport;

„közvállalkozások”: 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott közvállalkozások.