(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok a felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően szanálási tervet készítsenek minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra vonatkozóan, amely nem része a 10. és a 11. cikk szerinti szanálási tervezés hatálya alá tartozó csoportnak, és amely megfelel az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szanálási tervnek rendelkeznie kell azokról a szanálási intézkedésekről, amelyeket a szanálási hatóság végrehajthat, ha a biztosító vagy viszontbiztosító megfelel a 19. cikk (1) bekezdésében vagy a 20. cikk (3) bekezdésében említett szanálási feltételeknek.