+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/87/EK IRÁNYELVE (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei ►M9 Unión ◄ belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
---+I. FEJEZET
------+1. cikk Tárgy
------+2. cikk Alkalmazási kör
---------+Article 2 1.
---------+Article 2 2.
---------+Article 2 3.
------+3. cikk Fogalommeghatározás
---+II. FEJEZET
------+3a. cikk Hatály
------+3b. cikk Légiközlekedési tevékenységek
------+3c. cikk A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége
---------+Article 3c 1.
---------+Article 3c 3.
---------+Article 3c 3a.
---------+Article 3c 4.
---------+Article 3c 5.
---------+Article 3c 6.
---------+Article 3c 7.
---------+Article 3c 8.
------+3d. cikk A légiközlekedési kibocsátási egységek árverés keretében történő kiosztásának módszere
---------+Article 3d 1.
---------+Article 3d 1a.
---------+Article 3d 3.
---------+Article 3d 4.
---------+Article 3d 5.
------+3g. cikk Nyomonkövetési és jelentési tervek
------+3ga. cikk A tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kör
---------+Article 3ga 1.
---------+Article 3ga 2.
---------+Article 3ga 3.
------+3gb. cikk A tengeri közlekedésre vonatkozó követelmények fokozatos bevezetése
------+3gc. cikk Az EU ETS-sel kapcsolatos költségeknek a hajózási társaságról egy másik szervezetre történő átruházására vonatkozó rendelkezések
------+3gd. cikk A tengeri közlekedésből származó kibocsátások nyomon követése és jelentése
------+3ge. cikk A tengeri közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó hitelesítési és akkreditációs szabályok
------+3gf. cikk A hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság
---------+Article 3gf 1.
---------+Article 3gf 2.
---------+Article 3gf 3.
---------+Article 3gf 4.
------+3gg. cikk Jelentéstétel és felülvizsgálat
---------+Article 3gg 1.
---------+Article 3gg 2.
---------+Article 3gg 3.
---------+Article 3gg 4.
---------+Article 3gg 5.
---+III. FEJEZET
------+3h. cikk Hatály
------+4. cikk Üvegházhatású gázra vonatkozó kibocsátási engedélyek
------+5. cikk Üvegházhatású gázra vonatkozó kibocsátási engedélyek iránti kérelem
------+6. cikk Az üvegházhatású gázra vonatkozó kibocsátási engedély feltételei és tartalma
---------+Article 6 1.
---------+Article 6 2.
------+7. cikk A létesítményeket érintő változások
------+8. cikk Koordináció a 2010/75/EU irányelvvel
------+9. cikk ►M9Uniós◄kibocsátásiegység-mennyiség
------+9a. cikk Az►M9uniós◄kibocsátásiegység-mennyiség kiigazítása
---------+Article 9a 1.
---------+Article 9a 2.
---------+Article 9a 3.
---------+Article 9a 4.
------+10. cikk Kibocsátási egységek értékesítése árverés útján
---------+Article 10 1.
---------+Article 10 1a.
---------+Article 10 2.
---------+Article 10 3.
---------+Article 10 4.
---------+Article 10 5.
---------+Article 10 6.
------+10a. cikk A harmonizált ingyenes kiosztás►M9uniós◄szintű átmeneti szabályai
---------+Article 10a 1.
---------+Article 10a 1a.
---------+Article 10a 2.
---------+Article 10a 5.
---------+Article 10a 5a.
---------+Article 10a 5b.
---------+Article 10a 6.
---------+Article 10a 7.
---------+Article 10a 8.
---------+Article 10a 8a.
---------+Article 10a 8b.
---------+Article 10a 9.
---------+Article 10a 11.
---------+Article 10a 19.
---------+Article 10a 20.
---------+Article 10a 21.
---------+Article 10a 22.
------+10b. cikk Átmeneti intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén
---------+Article 10b 1.
---------+Article 10b 2.
---------+Article 10b 3.
---------+Article 10b 4.
---------+Article 10b 5.
------+10c. cikk Kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztására vonatkozó opció lehetősége az energetikai ágazat modernizációja érdekében
---------+Article 10c 1.
---------+Article 10c 2.
---------+Article 10c 3.
---------+Article 10c 4.
---------+Article 10c 5.
---------+Article 10c 6.
---------+Article 10c 7.
------+10ca. cikk Kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztására vonatkozó előrehozott határidő az energetikai ágazat modernizációja érdekében
------+10d. cikk A modernizációs alap
---------+Article 10d 1.
---------+Article 10d 2.
---------+Article 10d 3.
---------+Article 10d 4.
---------+Article 10d 5.
---------+Article 10d 6.
---------+Article 10d 7.
---------+Article 10d 8.
---------+Article 10d 9.
---------+Article 10d 10.
---------+Article 10d 11.
---------+Article 10d 12.
------+10e. cikk Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
---------+Article 10e 1.
---------+Article 10e 2.
---------+Article 10e 3.
---------+Article 10e 4.
---------+Article 10e 5.
---------+Article 10e 6.
---------+Article 10e 7.
------+10f. cikk A jelentős károkozás elkerülésénekelve
------+11. cikk Nemzeti végrehajtási intézkedések
---------+Article 11 1.
---------+Article 11 2.
---------+Article 11 3.
---+IV. FEJEZET
------+11a. cikk A projekttevékenységekből származó CER- és ERU-egységek felhasználása az►M9EU ETS-ben◄az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás hatálybalépése előtt
---------+Article 11a 1.
---------+Article 11a 2.
---------+Article 11a 3.
---------+Article 11a 5.
---------+Article 11a 6.
---------+Article 11a 7.
---------+Article 11a 8.
------+11b. cikk Projekttevékenységek
---------+Article 11b 1.
---------+Article 11b 2.
---------+Article 11b 3.
---------+Article 11b 4.
---------+Article 11b 5.
---------+Article 11b 6.
------+12. cikk Az egységek átruházása, visszaadása és törlése
---------+Article 12 1.
---------+Article 12 1a.
---------+Article 12 2.
---------+Article 12 3.
---------+Article 12 3-e.
---------+Article 12 3-d.
---------+Article 12 3-c.
---------+Article 12 3-b.
---------+Article 12 3-a.
---------+Article 12 3a.
---------+Article 12 3b.
---------+Article 12 4.
---------+Article 12 5.
---------+Article 12 6.
---------+Article 12 7.
---------+Article 12 8.
---------+Article 12 9.
------+13. cikk A kibocsátási egységek érvényessége
------+14. cikk A kibocsátás nyomon követése és bejelentése
---------+Article 14 1.
---------+Article 14 2.
---------+Article 14 3.
---------+Article 14 4.
---------+Article 14 5.
---------+Article 14 6.
------+15. cikk Hitelesítés és akkreditáció
------+15a. cikk Az adatok nyilvánosságra hozatala és szakmai titoktartás
------+16. cikk Szankciók
---------+Article 16 1.
---------+Article 16 2.
---------+Article 16 3.
---------+Article 16 3a.
---------+Article 16 4.
---------+Article 16 5.
---------+Article 16 6.
---------+Article 16 7.
---------+Article 16 8.
---------+Article 16 9.
---------+Article 16 10.
---------+Article 16 11.
---------+Article 16 11a.
---------+Article 16 12.
------+17. cikk Az információkhoz való hozzáférés
------+18. cikk Illetékes hatóság
------+18a. cikk Az igazgatásért felelős tagállam
---------+Article 18a 1.
---------+Article 18a 2.
---------+Article 18a 3.
---------+Article 18a 4.
---------+Article 18a 5.
------+18b. cikk A Bizottság, az EMSA és más illetékes szervezetek által nyújtott támogatás
---------+Article 18b 1.
---------+Article 18b 2.
------+19. cikk Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek
---------+Article 19 1.
---------+Article 19 2.
---------+Article 19 3.
---------+Article 19 4.
------+20. cikk Központi tisztviselő
---------+Article 20 1.
---------+Article 20 2.
---------+Article 20 3.
------+21. cikk A tagállamoktól származó jelentés
---------+Article 21 1.
---------+Article 21 2.
---------+Article 21 3.
---------+Article 21 4.
------+21a. cikk A kapacitások kiépítésére irányuló tevékenységek támogatása
------+22. cikk A mellékletek módosításai
------+22a. cikk Bizottsági eljárás
---------+Article 22a 1.
---------+Article 22a 2.
------+23. cikk A felhatalmazás gyakorlása
---------+Article 23 1.
---------+Article 23 2.
---------+Article 23 3.
---------+Article 23 4.
---------+Article 23 5.
---------+Article 23 6.
------+24. cikk Az►M9EU ETS◄további tevékenységekre, illetve gázokra történő egyoldalú kiterjesztésére vonatkozó eljárások
---------+Article 24 1.
---------+Article 24 2.
---------+Article 24 3.
------+24a. cikk Kibocsátáscsökkentést eredményező projektekre vonatkozó harmonizált szabályok
---------+Article 24a 1.
---------+Article 24a 3.
------+25. cikk Kapcsolódás más üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszeréhez
---------+Article 25 1.
---------+Article 25 1a.
---------+Article 25 1b.
------+25a. cikk Harmadik országok által a repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében tett intézkedések
---------+Article 25a 1.
---------+Article 25a 2.
---------+Article 25a 3.
---------+Article 25a 4.
---------+Article 25a 5.
---------+Article 25a 6.
---------+Article 25a 7.
---------+Article 25a 8.
------+26. cikk A 96/61/EK irányelv módosítása
------+27. cikk Kisebb létesítmények kivétele az►M9EU ETS-ből◄egyenértékű intézkedések mellett
---------+Article 27 1.
---------+Article 27 2.
---------+Article 27 3.
---------+Article 27 4.
------+27a. cikk A 2 500 tonnányinál kisebb kibocsátású létesítmények kizárásának lehetősége
---------+Article 27a 1.
---------+Article 27a 2.
---------+Article 27a 3.
------+28. cikk Egy jövőbeli nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás►M9uniós◄jóváhagyása nyomán alkalmazandó kiigazítások
---------+Article 28 1.
---------+Article 28 2.
---------+Article 28 3.
---------+Article 28 4.
---------+Article 28 5.
------+28a. cikk Az ICAO piaci alapú globális intézkedésének kötelező végrehajtását megelőzően alkalmazandó eltérések
---------+Article 28a 1.
---------+Article 28a 2.
---------+Article 28a 3.
---------+Article 28a 4.
---------+Article 28a 5.
------+28b. cikk A Bizottság által az ICAO piaci alapú globális intézkedésének végrehajtására vonatkozóan végzett jelentéstétel és felülvizsgálat
---------+Article 28b 1.
---------+Article 28b 2.
---------+Article 28b 3.
------+28c. cikk A piaci alapú globális intézkedéssel kapcsolatos nyomon követésre, jelentésre és hitelesítésre vonatkozó rendelkezések
------+29. cikk A szén-dioxid-piac jobb működésének biztosítását szolgáló jelentés
------+29a. cikk Intézkedések túlzott mértékű áringadozások esetén
---------+Article 29a 1.
---------+Article 29a 2.
---------+Article 29a 3.
------+30. cikk Felülvizsgálat a Párizsi Megállapodás végrehajtásának és a többi fontos gazdaság szén-dioxid-piaca alakulásának fényében
---------+Article 30 1.
---------+Article 30 2.
---------+Article 30 3.
---------+Article 30 4.
---------+Article 30 5.
---------+Article 30 6.
---------+Article 30 7.
---------+Article 30 8.
---+IVa. fejezet Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer
------+30a. cikk Hatály
------+30b. cikk Üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyek
---------+Article 30b 1.
---------+Article 30b 2.
---------+Article 30b 3.
---------+Article 30b 4.
---------+Article 30b 5.
---------+Article 30b 6.
------+30c. cikk A kibocsátási egységek egész Unióra kiterjedő mennyisége
---------+Article 30c 1.
---------+Article 30c 2.
---------+Article 30c 3.
---------+Article 30c 4.
------+30d. cikk Kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése a III. mellékletben említett tevékenység tekintetében
---------+Article 30d 1.
---------+Article 30d 2.
---------+Article 30d 3.
---------+Article 30d 4.
---------+Article 30d 5.
---------+Article 30d 6.
---------+Article 30d 7.
------+30e. cikk Az egységek átruházása, visszaadása és törlése
---------+Article 30e 1.
---------+Article 30e 2.
---------+Article 30e 3.
---------+Article 30e 4.
------+30f. cikk A kibocsátások nyomon követése, jelentése, hitelesítése és akkreditáció
---------+Article 30f 1.
---------+Article 30f 2.
---------+Article 30f 3.
---------+Article 30f 4.
---------+Article 30f 5.
---------+Article 30f 6.
---------+Article 30f 7.
---------+Article 30f 8.
------+30g. cikk Igazgatás
------+30h. cikk Intézkedések túlzott mértékű áremelkedés esetén
---------+Article 30h 1.
---------+Article 30h 2.
---------+Article 30h 3.
---------+Article 30h 4.
---------+Article 30h 5.
---------+Article 30h 6.
---------+Article 30h 7.
---------+Article 30h 8.
---------+Article 30h 9.
------+30i. cikk E fejezet felülvizsgálata
------+30j. cikk A III. mellékletben említett tevékenységnek a II. és III. fejezet hatálya alá nem tartozó egyéb ágazatokra történő egyoldalú kiterjesztésére vonatkozó eljárások
---------+Article 30j 1.
---------+Article 30j 2.
------+30k. cikk Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatok kibocsátáskereskedelmének 2028-ig történő elhalasztása kivételesen magas energiaárak esetén
---------+Article 30k 1.
---------+Article 30k 2.
---+IVb. FEJEZET Tudományos tanácsadás és a finanszírozás láthatósága
------+30l. cikk Tudományos tanácsadás
------+30m. cikk Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
---------+Article 30m 1.
---------+Article 30m 2.
---------+Article 30m 3.
---+V. FEJEZET
------+31. cikk Végrehajtás
---------+Article 31 1.
---------+Article 31 2.
------+32. cikk Hatálybalépés
------+33. cikk Címzettek
---+I MELLÉKLET TEVÉKENYSÉGI KATEGÓRIÁK, AMELYEKRE JELEN IRÁNYELV VONATKOZIK
---+II. MELLÉKLET A 3. ÉS 30. CIKKBEN EMLÍTETT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK
---+IIa. MELLÉKLET A kibocsátási egységek százalékos arányának növekedését a tagállamok a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverés útján értékesítik az►M9Unión◄belüli szolidaritás és növekedés célját szolgálva, valamint a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében
---+IIb. MELLÉKLET
---+III. MELLÉKLET A IVa. FEJEZETBEN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉG
---+IIIa. MELLÉKLET A LINEÁRIS CSÖKKENTÉSI TÉNYEZŐ KIIGAZÍTÁSA A 30c. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT
---+IV. MELLÉKLET A 14. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NYOMON KÖVETÉSI ÉS JELENTÉSI ALAPELVEK
---+V. MELLÉKLET A 15. CIKKBEN EMLÍTETT HITELESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
 English - European Union - Environment - Sustainability -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/87/EK IRÁNYELVE (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei ►M9 Unión ◄ belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/87/EK IRÁNYELVE

(2003. október 13.)

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei ►M9  Unión ◄ belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

,
I. FEJEZET I. FEJEZET
II. FEJEZET II. FEJEZET
III. FEJEZET III. FEJEZET
IV. FEJEZET IV. FEJEZET
IVa. fejezet Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer IVa. fejezet Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer
IVb. FEJEZET Tudományos tanácsadás és a finanszírozás láthatósága IVb. FEJEZET Tudományos tanácsadás és a finanszírozás láthatósága
V. FEJEZET V. FEJEZET
I MELLÉKLET TEVÉKENYSÉGI KATEGÓRIÁK, AMELYEKRE JELEN IRÁNYELV VONATKOZIK



I MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGI KATEGÓRIÁK, AMELYEKRE JELEN IRÁNYELV VONATKOZIK

▼M15

1.

A kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítmények vagy létesítményrészek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá azok a létesítmények, amelyekben a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, megelőző releváns ötéves időszakban a biomassza égetéséből származó, a 14. cikk szerint meghatározott kritériumoknak megfelelő kibocsátások átlagosan a teljes átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 95 %-ához járulnak hozzá.

▼M4

2.

Az alábbi küszöbértékek általában a gyártókapacitásra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Ha ugyanazon létesítményen belül több, azonos kategóriába tartozó tevékenység folyik, az ilyen tevékenységek teljesítménye összeadandó.

▼M15

3.

Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét az EU ETS-be történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi tüzelőanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók, motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni.

▼M4

4.

Ha az egység olyan tevékenységet szolgál, amelynek küszöbértéke nincs teljes névleges bemenő hőteljesítményként kifejezve, akkor az ilyen tevékenység küszöbértéke az ►M9  EU ETS-be ◄ történő beillesztéssel kapcsolatos döntéskor elsőbbséget élvez.

5.

Ha e mellékletben szereplő bármely tevékenység teljesítményére vonatkozó küszöbértéket túlzónak ítélnek egy létesítmény vonatkozásában, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi üzemanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.

6.

2012. január 1-től az összes járatra vonatkozik, amely egy olyan tagállam területén lévő repülőtérről száll fel vagy oda érkezik, amelyre a Szerződés érvényes.



Tevékenységek

Üvegházhatású gázok

▼M15

Tüzelőanyag-berendezések 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyeshulladék-égető és településihulladék-égető létesítményeket)

2024. január 1-jétől a 14. és 15. cikk alkalmazásában a 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, települési hulladékot égető létesítményekben tüzelőanyagok égetése.

Szén-dioxid

Olajfinomítás, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegységeket működtetnek

Szén-dioxid

▼M4

Kokszolókemencék

Szén-dioxid

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények

Szén-dioxid

▼M15

Vas vagy acél előállítására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Szén-dioxid

▼M4

Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is

Szén-dioxid

▼M15

Elsődleges alumínium vagy timföld előállítása

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

▼M4

Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-dioxid

Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-dioxid

Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

Szén-dioxid

Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása

Szén-dioxid

Üveggyártás, beleértve üveggyapot gyártását napi 20 tonnát meghaladó olvasztókapacitással

Szén-dioxid

Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, porcelán égetéses előállítása 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett

Szén-dioxid

Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással

Szén-dioxid

▼M15

Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, a kalcinált gipsz vagy szárított másodlagos gipsz esetében 20 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett

Szén-dioxid

▼M4

Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártására

Szén-dioxid

Papír vagy karton gyártására 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-dioxid

▼M15

Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása 50 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett

Szén-dioxid

▼M4

Salétromsav előállítása

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

Adipinsav előállítása

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

Glioxál és glioxilsav előállítása

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

Ammónia előállítása

Szén-dioxid

Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén-dioxid

▼M15

Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása 5 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett

Szén-dioxid

▼M4

Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása

Szén-dioxid

Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények, amelyekre a jelen irányelv kiterjed

Szén-dioxid

▼M15

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából történő szállítása, az ezen irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátások kivételével

Szén-dioxid

▼M4

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása

Szén-dioxid

Légi közlekedés
A Szerződés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok.
E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra:
a)  nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, amelyeknél ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével indokolni kell;
b)  katonai légi járművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések;
c)  kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, az illetékes hatóság által engedélyezett humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések;
d)  a kizárólag a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések;
e)  az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben közbenső leszállásra nem kerül sor;
f)  kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a repülés célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél;
g)  a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések;
h)  az 5 700  kg-nál kisebb maximális felszállótömegre hitelesített légi járművel végzett repülés;
i)  a 2408/92/EGK rendelet értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések a Szerződés 299. cikke (2) bekezdésében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi ►M14  50 000  ◄ ülőhelyet;
j)  repülőutak, amelyek – e pont kivételével – e tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemeltető hajt végre, amely

— három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb repülőutat teljesít, vagy

— repülőútjainak éves összkibocsátása kevesebb mint évi 10 000 tonna.


Az l) és m) pontban említett járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása e pont alól nem képezhet kivételt; ►M11  
k)  2013. január 1-jétől 2030. december 31-ig azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre (az l) és m) pontban említett járatok kibocsátásait is beleértve);  ◄ ►M10  
l)  a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok;  ◄ ►M11  
m)  az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok.  ◄ ►M14  
A 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt két különböző államban található repülőterek közötti, a Svájc vagy az Egyesült Királyság és a 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt államok közötti, valamint a 12. cikk (6) bekezdése és (8) bekezdése, valamint a 28c. cikk alkalmazásában a két különböző harmadik államban található repülőterek közötti bármely egyéb, olyan légijármű-üzemeltetők által végrehajtott légi járatok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:
a)  a légijármű-üzemeltetők rendelkeznek a tagállamok egyike által kiállított üzembentartási engedéllyel vagy valamelyik tagállamban vannak lajstromba véve, az adott tagállam legkülső régióit, függő területeit és egyéb területeit is beleértve; és
b)  2021. január 1-től az éves szén-dioxid-kibocsátásuk meghaladja a 10 000 tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek e melléklet hatálya alá tartozó repüléseket teljesítenek és 5 700  kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek, kivéve az ugyanazon tagállamból (ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit) induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket; e pont alkalmazásában az alábbi típusú repülésekből származó kibocsátásokat figyelmen kívül kell hagyni:
i.  állami repülések;
ii.  humanitárius célú repülések;
iii.  egészségügyi célú repülések;
iv.  katonai célú repülések;
v.  tűzoltási célú repülések;
vi.  humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú repülést megelőző vagy azt követő repülések, feltéve, hogy ezeket a repüléseket ugyanazzal a légi járművel hajtották végre, és ezek a repülések szükségesek voltak a vonatkozó humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú tevékenységek elvégzéséhez vagy az említett tevékenységeket követően a légi jármű következő tevékenységéhez annak áthelyezésére volt szükség.  ◄

Szén-dioxid

▼M15

Tengeri közlekedés

Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek, az említett rendelet 2. cikke (1a) bekezdésének és 2026. december 31-ig 2. cikke (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek kivételével

Szén-dioxid;

2026. január 1-jétől: metán és dinitrogén-oxid
II. MELLÉKLET A 3. ÉS 30. CIKKBEN EMLÍTETT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK



II. MELLÉKLET

A 3. ÉS 30. CIKKBEN EMLÍTETT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

Szén-dioxid (CO2)

Metán (CH4)

Dinitrogén-oxid (N2O)

Fluorozott szénhidrogének (HFC)

Perfluorokarbonok (PFC)

Kén-hexafluorid (SF6)
IIa. MELLÉKLET A kibocsátási egységek százalékos arányának növekedését a tagállamok a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverés útján értékesítik az►M9Unión◄belüli szolidaritás és növekedés célját szolgálva, valamint a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében



IIa. MELLÉKLET

A kibocsátási egységek százalékos arányának növekedését a tagállamok a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverés útján értékesítik az ►M9  Unión ◄ belüli szolidaritás és növekedés célját szolgálva, valamint a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében



 

Tagállami részesedés

▼M9 —————

▼M4

Bulgária

53 %

Csehország

31 %

Észtország

42 %

Görögország

17 %

Spanyolország

13 %

▼A1

Horvátország

26 %

▼M9 —————

▼M4

Ciprus

20 %

Lettország

56 %

Litvánia

46 %

▼M9 —————

▼M4

Magyarország

28 %

Málta

23 %

Lengyelország

39 %

Portugália

16 %

Románia

53 %

Szlovénia

20 %

Szlovákia

41 %

▼M9 —————
IIb. MELLÉKLET



IIb. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A MODERNIZÁCIÓS ALAP 10. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HARMADIK ALBEKEZDÉSE SZERINTI FELOSZTÁSA



 

Részesedés

Bulgária

5,84  %

Csehország

15,59  %

Észtország

2,78  %

Horvátország

3,14  %

Lettország

1,44  %

Litvánia

2,57  %

Magyarország

7,12  %

Lengyelország

43,41  %

Románia

11,98  %

Szlovákia

6,13  %

B. RÉSZ

A MODERNIZÁCIÓS ALAP 10. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK NEGYEDIK ALBEKEZDÉSE SZERINTI FELOSZTÁSA



 

Részesedés

Bulgária

4,9  %

Csehország

12,6  %

Észtország

2,1  %

Görögország

10,1  %

Horvátország

2,3  %

Lettország

1,0  %

Litvánia

1,9  %

Magyarország

5,8  %

Lengyelország

34,2  %

Portugália

8,6  %

Románia

9,7  %

Szlovákia

4,8  %

Szlovénia

2,0  %
III. MELLÉKLET A IVa. FEJEZETBEN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉG



III. MELLÉKLET

A IVa. FEJEZETBEN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉG



Tevékenység

Üvegházhatású gázok

Az épület-, közúti közlekedési és további ágazatokban égetésre használt tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása. E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra:

a)  az I. mellékletben felsorolt tevékenységek során felhasznált tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, kivéve, ha azokat az említett melléklet táblázatának huszonhetedik sorában szereplő, üvegházhatású gázok geológiai tárolási célú szállítását szolgáló tevékenységek során történő égetésre használják, vagy ha azokat a 27a. cikk szerint kizárt létesítményekben történő égetésre használják;

b)  olyan tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, amelyek kibocsátási tényezője nulla;

c)  tüzelőanyagként felhasznált veszélyes vagy települési hulladék szabad forgalomba bocsátása.

Az épület- és közúti közlekedési ágazatok az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott következő kibocsátási forrásoknak felelnek meg, az említett fogalommeghatározások alábbiak szerinti szükséges módosításaival:

a)  kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) (1A1a ii. forráskategória-kód) és hőerőművek (1A1a iii. forráskategória-kód), amennyiben közvetlenül vagy távfűtési hálózatokon keresztül hőt termelnek az e bekezdés c) és d) pontja szerinti kategóriák számára;

Szén-dioxid

b)  közúti szállítás (1A3b. forráskategória-kód), kivéve a mezőgazdasági járművek burkolattal ellátott utakon történő használatát;

c)  kereskedelmi / intézményi (1A4a. forráskategória-kód);

d)  lakóépületek (1A4b. forráskategória-kód).

A további ágazatok az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott következő kibocsátási forrásoknak felelnek meg:

a)  energiaipar (1A1 forráskategória-kód), kivéve az e melléklet második bekezdésének a) pontjában meghatározott kategóriákat;

b)  feldolgozóipar és építőipar (1A2 forráskategória-kód).

 
IIIa. MELLÉKLET A LINEÁRIS CSÖKKENTÉSI TÉNYEZŐ KIIGAZÍTÁSA A 30c. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT



IIIa. MELLÉKLET

A LINEÁRIS CSÖKKENTÉSI TÉNYEZŐ KIIGAZÍTÁSA A 30c. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT

(1) Ha a 2024–2026. évre vonatkozóan a IVa. fejezet szerint jelentett átlagos kibocsátások több mint 2 %-kal magasabbak a 2025-ös mennyiség 30c. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott értékénél, és ha ezek a különbségek nem a IVa. fejezet szerint jelentett kibocsátások és az UNFCCC forráskategóriáiból származó 2025-ös uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a jegyzékben szereplő, a IVa. fejezet hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozó adatai közötti, 5 %-nál kisebb különbségnek tudhatók be, a lineáris csökkentési tényezőt a 30c. cikk (1) bekezdésében említett lineáris csökkentési tényező kiigazításával kell kiszámítani.

(2) Az 1. pont szerinti kiigazított lineáris csökkentési tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

LRFadj = 100 %* [MRV[2024-2026] – (ESR[2024] - 6* LRF[2024]* ESR[2024])]/ (5* MRV[2024-2026]), ahol,
LRFadj a kiigazított lineáris csökkentési tényező;
MRV[2024–2026] a IVa. fejezet szerinti hitelesített kibocsátások átlaga a 2024–2026. évre vonatkozóan;
ESR[2024] a IVa. fejezet hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében a 2024-es kibocsátások 30c. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott értéke;
LRF[2024] a 30c. cikk (1) bekezdésében említett lineáris csökkentési tényező.
IV. MELLÉKLET A 14. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NYOMON KÖVETÉSI ÉS JELENTÉSI ALAPELVEK



IV. MELLÉKLET

A 14. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NYOMON KÖVETÉSI ÉS JELENTÉSI ALAPELVEK

▼M2

A. RÉSZ –   A helyhez kötött létesítményekből származó kibocsátások figyelemmel kísérése és jelentése

▼B

A szén-dioxid-kibocsátások nyomon követése

A kibocsátásokat számítás vagy mérés útján kell nyomon követni.

Számítás

A kibocsátások számítását a következő képlet alkalmazásával kell végezni:

tevékenységre vonatkozó adat × kibocsátási tényező × oxidációs tényező

A tevékenységre vonatkozó adatok (felhasznált tüzelőanyag, termelt mennyiség stb.) nyomon követését a beszerzési adatok vagy mérés alapján kell végezni.

Elfogadott kibocsátási tényezőket kell alkalmazni. A tevékenység-specifikus kibocsátási tényezők valamennyi tüzelőanyagra elfogadhatók. Az alapértelmezett tényezők a kereskedelmi forgalomban nem kapható tüzelőanyagokon (hulladék tüzelőanyagok, mint például gumiabroncsok és ipari folyamatokból származó gázok) kívül minden tüzelőanyagra alkalmazhatók. Szén esetén a szénréteg-specifikus alapértelmezett tényezőket, földgáz esetén pedig az EU-specifikus és a termelőország-specifikus alapértelmezett tényezőket alaposabban ki kell dolgozni. Az olajfinomítói végtermékek esetében elfogadhatók az IPCC hibaértékek. ►M15  A biomasszára vonatkozó azon kibocsátási tényező, amely megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított fenntarthatósági kritériumoknak és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt, az ezen irányelv 14. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint nulla. ◄

Amennyiben a kibocsátási tényező nem veszi figyelembe, hogy a szén egy része nem oxidálódik, kiegészítő oxidációs tényezőt is alkalmazni kell. Amennyiben az oxidációt már figyelembe vevő tevékenység-specifikus kibocsátási tényezőket kiszámították, nem szükséges oxidációs tényezőt alkalmazni.

A 96/61/EK irányelvnek megfelelően kidolgozott alapértelmezett oxidációs tényezőket kell alkalmazni, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a tevékenység-specifikus tényezők pontosabbak.

▼M15

A 2010/75/EU irányelvnek megfelelően kidolgozott alapértelmezett oxidációs tényezőket kell alkalmazni, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a tevékenység-specifikus tényezők pontosabbak.

▼B

Mérés

A kibocsátások mérésekor egységesített vagy elfogadott módszereket kell alkalmazni, és a méréseket alátámasztó kibocsátási számításokkal kell hitelesíteni.

Egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése

▼M9

A Bizottság által az összes érintett fél együttműködésével kidolgozott, a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni.

▼B

A kibocsátások jelentése

Minden üzemeltetőnek az alábbi információkat kell a létesítményről szóló jelentésébe belefoglalnia:

A. 

A létesítményre vonatkozó adatok, többek között:

— 
A létesítmény neve,
— 
Annak címe, beleértve az irányítószámot és az ország nevét,
— 
A létesítmény által folytatott, az I. mellékletben felsorolt tevékenységek típusa és száma,
— 
Egy kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetőségei, és
— 
A létesítmény tulajdonosának és esetleges anyavállalatának neve.
B. 

A telephelyen folytatott, az I. melléklethez tartozó valamennyi olyan tevékenységre vonatkozóan, amelyek kibocsátását számítással állapítják meg:

— 
A tevékenységi adatokat,
— 
A kibocsátási tényezőket,
— 
Az oxidációs tényezőket,
— 
A teljes kibocsátást, és
— 
A bizonytalansági tényezőket.
C. 

A telephelyen folytatott, az I. melléklethez tartozó valamennyi olyan tevékenységre vonatkozóan, amelyek kibocsátását méréssel állapítják meg:

— 
A teljes kibocsátás mennyiségét,
— 
A mérési módszerek megbízhatóságára vonatkozó információt, és
— 
A bizonytalansági tényezőket.
D. 

A tüzelésből származó kibocsátásokra vonatkozóan a jelentésnek az oxidációs tényezőt is tartalmaznia kell, kivéve, ha az oxidációt már a tevékenység-specifikus kibocsátási tényező kidolgozásakor is figyelembe vették.

A vállalkozások jelentési terheinek a lehető legkisebbre csökkentése érdekében a tagállamok intézkednek e jelentési követelményeknek a már létező jelentési követelményekkel történő összehangolásáról.

▼M2

B. RÉSZ –   A légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátások figyelemmel kísérése és jelentése

A szén-dioxid-kibocsátások figyelemmel kísérése

A kibocsátások figyelemmel kísérése számítás útján történik. A kibocsátások számítását a következő képlet alkalmazásával kell végezni:

Üzemanyag-fogyasztás × kibocsátási tényező

Az üzemanyag-fogyasztásba beleértendő a kisegítő hajtómű által fogyasztott üzemanyag is. Amennyiben lehetséges, minden egyes repülésre ki kell számítani a tényleges üzemanyag-fogyasztást, a következő képlet segítségével:

A légi jármű üzemanyagtartályaiban található üzemanyag-mennyiség a repülés előtti üzemanyag-feltöltés befejezésekor – a légi jármű üzemanyagtartályaiban található üzemanyag-mennyiség a következő repülés előtti üzemanyag-feltöltés befejezésekor + az említett következő repülés előtti üzemanyag-feltöltés.

Amennyiben a tényleges üzemanyag-fogyasztásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatoknak a legjobb rendelkezésre álló információk alapján történő becslésére szabványosított lépcsőzetes módszert kell alkalmazni.

Hacsak az elfogadott elemzési módszereket használó független akkreditált laboratóriumok által azonosított, tevékenységspecifikus kibocsátási tényezők nem pontosabbak, a nyilvántartásra vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokból vagy azok későbbi frissítéseiből származó, alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőket kell használni. ►M15  A biomasszára vonatkozó azon kibocsátási tényező, amely megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított fenntarthatósági kritériumoknak és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt, az ezen irányelv 14. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint nulla. ◄ ►M14  A kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (Jet A1 vagy Jet A) kibocsátási tényezője 3,16 (t CO2/t üzemanyag). ◄

▼M14

Az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének megfelelő, megújuló forrásokból származó hidrogén felhasználásával előállított, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból származó kibocsátásokat az ezen irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásáig az azokat használó légijármű-üzemeltetők vonatkozásában nulla kibocsátással kell besorolni.

▼M2

Minden repülésre és üzemanyagra külön számítást kell végezni.

A kibocsátások jelentése

Minden légijármű-üzemeltetőnek az alábbi információkat kell a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésébe belefoglalnia:

A. 

A légijármű-üzemeltetőre vonatkozó adatok, többek között:

— 
a légijármű-üzemeltető neve,
— 
az igazgatásáért felelős tagállam,
— 
címe, beleértve az irányítószámot és országot, és ha ezzel nem azonos, az igazgatásért felelős tagállambeli címe,
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által a jelentéstételi időszakban az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek végzésére használt légi járművek regisztrációs száma és típusa,
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által végzett, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó működési, illetve üzembentartási engedély száma és az azt kibocsátó hatóság,
— 
a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetőségei, és
— 
a légi jármű tulajdonosának neve.
B. 

A kibocsátás kiszámítása által érintett valamennyi üzemanyagtípusra vonatkozóan:

— 
üzemanyag-fogyasztás,
— 
kibocsátási tényező,
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentés által érintett időszakban végzett összes repülésből származó teljes aggregát kibocsátás,
— 
aggregát kibocsátás a következőkből:
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi időszakban végzett valamennyi repülés, amelyek indulási helye egy tagállam területén található repülőtér, érkezési helye pedig ugyanazon tagállam területén található repülőtér,
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi időszakban végzett egyéb repülések,
— 
az általa mint légijármű-üzemeltető által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi időszakban végzett repülésekből származó aggregát kibocsátás, és amely repülések:
— 
indulási helyei az egyes tagállamok, és
— 
érkezési helyei az egyes tagállamok, indulási helye pedig harmadik ország,
— 
bizonytalansági tényezők.

A tonnakilométer-adatok figyelemmel kísérése a 3e. és a 3f. cikk alkalmazásában

A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a 3e. cikk (1) bekezdésével vagy a 3f. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kiosztására vonatkozóan benyújtott kérelmek céljából a légiközlekedési tevékenységek mennyiségét tonnakilométerben számítják a következő képlet felhasználásával:

tonnakilométer = távolság × hasznos teher

ahol:

a „távolság” az indulási repülőtér, illetve az érkezési repülőtér között, a földrajzi főkörön mért, további 95 km rögzített tényezővel növelt távolság; és

a „hasznos teher” a szállított teher, postai küldemények és utasok össztömege.

A hasznos teher kiszámítása céljából:

— 
az utasok száma a fedélzeten lévő személyek száma a személyzet tagjainak kivételével,
— 
a légijármű-üzemeltető dönthet arról, hogy vagy az érintett járatra vonatkozó tömeg- és súlypontszámítási dokumentációban található, az utasokat és a feladott csomagokat érintő tényleges vagy szabvány tömeget alkalmazza, vagy pedig a 100 kg alapértelmezett értéket minden egyes utasra és feladott csomagjára vonatkozóan.

A tonnakilométer-adatok jelentése a 3e. és a 3f. cikk alkalmazásában

Minden légijármű-üzemeltetőnek az alábbi információkat kell belefoglalnia a 3e. cikk (1) bekezdése vagy a 3f. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésébe:

A. 

A légijármű-üzemeltetőre vonatkozó adatok, többek között:

— 
a légijármű-üzemeltető neve,
— 
az igazgatásáért felelős tagállam,
— 
címe, beleértve az irányítószámot és országot, és ha ezzel nem azonos, az igazgatásért felelős tagállambeli címe,
— 
az általa, mint légijármű-üzemeltető által a jelentéstételi időszakban az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek végzésére használt légi járművek nyilvántartási száma és típusa,
— 
az általa, mint légijármű-üzemeltető által végzett, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó működési, illetve üzembentartási engedély száma és az azt kibocsátó hatóság,
— 
a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetőségei, és
— 
a légi jármű tulajdonosának neve.
B. 

Tonnakilométer-adatok:

— 
repülések száma repülőtér-páronként,
— 
utaskilométerek száma repülőtér-páronként,
— 
tonnakilométerek száma repülőtér-páronként,
— 
az utas- és feladottcsomag-tömeg számításának választott módja,
— 
az általa, mint légijármű-üzemeltető által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstétel évében végzett összes repülésre vonatkozó összes tonnakilométer.

▼M15

C. RÉSZ

A III. mellékletben említett tevékenységnek megfelelő kibocsátások nyomon követése és jelentése

A kibocsátások nyomon követése

A kibocsátások nyomon követése számítás útján történik.

Számítás

A kibocsátásokat a következő képlet használatával kell kiszámítani:

Szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag × kibocsátási tényező

A szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag magában foglalja a szabályozott jogalany által szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag mennyiségét.

Hacsak az elfogadott elemzési módszereket használó független akkreditált laboratóriumok által azonosított, tüzelőanyag-specifikus kibocsátási tényezők nem pontosabbak, a jegyzékre vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokból vagy azok későbbi frissítéseiből származó, alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőket kell használni.

Minden szabályozott jogalanyra és tüzelőanyagra külön számítást kell végezni.

A kibocsátások jelentése

Minden szabályozott jogalanynak az alábbi információkat kell a jelentésébe belefoglalnia:

A. 

A szabályozott jogalanyt azonosító adatok, beleértve a következőket:

— 
a szabályozott jogalany elnevezése,
— 
annak címe, beleértve az irányítószámot és az ország nevét,
— 
az általa szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok típusa és azon tevékenységei, amelyek révén szabad forgalomba bocsátja a tüzelőanyagokat, beleértve az alkalmazott technológiát is,
— 
a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetőségei, továbbá
— 
a szabályozott jogalany tulajdonosának és esetleges anyavállalatának neve.
B. 

Minden olyan szabad forgalomba bocsátott és a III. mellékletben említett ágazatban égetésre használt tüzelőanyag-típusra, amelyre vonatkozóan a kibocsátást kiszámítják:

— 
a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag mennyisége,
— 
kibocsátási tényező,
— 
teljes kibocsátás,
— 
a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag végfelhasználása(i); továbbá
— 
bizonytalansági tényezők.

A vállalkozások jelentési terheinek a lehető legkisebbre csökkentése érdekében a tagállamok intézkednek e jelentéstételi követelményeknek a már létező jelentéstételi követelményekkel történő összehangolásáról.

▼B

V. MELLÉKLET A 15. CIKKBEN EMLÍTETT HITELESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK



V. MELLÉKLET

A 15. CIKKBEN EMLÍTETT HITELESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

▼M2

A. RÉSZ –   A helyhez kötött létesítményekből származó kibocsátások hitelesítése

▼B

Általános alapelvek

1. Az I. mellékletben felsorolt minden tevékenységből származó kibocsátást hitelesíteni kell.

2. A hitelesítési folyamatnak része a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelő jelentés és az előző év folyamán végzett nyomon követés mérlegelése. Foglalkozik a nyomon követési rendszerek, a jelentett adatok és a kibocsátásokra vonatkozó információk megbízhatóságával, hitelességével és pontosságával, különös tekintettel:

a) 

a jelentett tevékenységi adatokra és az azzal kapcsolatos mérésekre és számításokra;

b) 

a kibocsátási tényezők kiválasztására és alkalmazására;

c) 

a teljes kibocsátás meghatározásához felhasznált számításokra; és

d) 

mérések alkalmazása esetén a mérési módszerek kiválasztásának és alkalmazásának megfelelőségére.

3. A jelentett kibocsátásokat csak akkor lehet hitelesíteni, ha megbízható és hiteles adatok és információk a kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározását teszik lehetővé. A nagyfokú bizonyosság eléréséhez az üzemeltetőnek bizonyítania kell, hogy

a) 

a jelentett adatok nem tartalmaznak ellentmondásokat;

b) 

az adatgyűjtés az alkalmazandó tudományos szabványoknak megfelelően történt; és

c) 

a létesítmény vonatkozó nyilvántartásai hiánytalanok és ellentmondás-mentesek.

4. A hitelesítőnek a hitelesítés tárgykörébe tartozó összes telephelyre szabad bejárást és minden információhoz hozzáférést kell biztosítani.

5. A hitelesítőnek figyelembe kell vennie, hogy a létesítményt bejegyezték-e az ►M9  uniós ◄ környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerbe (EMAS).

Módszertan

Stratégiai elemzés

6. A hitelesítés a létesítményben folytatott tevékenységek stratégiai elemzésén alapszik. Ehhez a hitelesítőnek áttekintéssel kell rendelkeznie az összes tevékenységgel és azoknak a kibocsátásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Folyamatelemzés

7. A benyújtott információk igazolását indokolt esetben a létesítmény telephelyén kell elvégezni. A hitelesítő a jelentett adatok és információk megbízhatóságának meghatározására szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez.

Kockázatelemzés

8. A hitelesítő a létesítmény minden kibocsátási forrását értékeli a kibocsátásához hozzájáruló egyes források adatainak megbízhatósága szempontjából.

9. A hitelesítő ezen elemzés alapján tételesen meghatározza a magas hibakockázatú forrásokat, valamint a nyomon követési és jelentési folyamat egyéb vonásait, amelyek valószínűsíthetően hozzájárulnak a teljes kibocsátás meghatározásakor vétett hibákhoz. Ennek fontos része az egyes forrásokból származó kibocsátások szintjének meghatározásához szükséges kibocsátási tényezők és számítások megválasztása. Különös figyelmet kell fordítani a magas hibakockázattal járó forrásokra és a nyomon követési eljárás fent említett elemeire.

10. A hitelesítő az üzemeltető által a bizonytalansági tényező lehető legkisebbre csökkentésére alkalmazott minden hatékony kockázatkezelési módszert figyelembe vesz.

Jelentés

11. A hitelesítő jelentést készít a hitelesítési folyamatról, amelyben megállapítja, hogy a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés megfelelőnek minősül-e. Ez a jelentés minden, az elvégzett munkával kapcsolatos kérdést felsorol.A hitelesítő akkor állapíthatja meg, hogy a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés megfelelő, ha véleménye szerint a teljes kibocsátás számításában nincs lényeges tévedés

A hitelesítővel szemben támasztott minimális szakmai követelmények

12. A hitelesítő az üzemeltetőtől független személy, aki megalapozott, tárgyilagos és szakképzett módon jár el, valamint tisztában van:

a) 

ezen irányelv rendelkezéseivel, a vonatkozó szabványokkal valamint a Bizottság által a 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott útmutatásokkal;

b) 

a hitelesítésnek alávetett tevékenységekkel kapcsolatos jogszabályi és államigazgatási követelményekkel; és

c) 

a létesítmény egyes kibocsátási forrásaival kapcsolatos információk keletkezésével, különös tekintettel az adatok gyűjtésével, mérésével, számításával és jelentésével kapcsolatos információkra.

▼M2

B. RÉSZ –   A légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátások hitelesítése

13. A mellékletben megállapított általános elveket és módszereket alkalmazni kell az I. melléklet szerinti légiközlekedési tevékenységek keretében végzett repülések kibocsátásáról szóló jelentések hitelesítésére.

Ebből a célból:

a) 

a 3. pontban az üzemeltetőre történő hivatkozást légijármű-üzemeltetőre történő hivatkozásként kell értelmezni, és az annak a bekezdésnek a c) alpontjában a létesítményre történő hivatkozást a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységet végző légi járműre történő hivatkozásként kell értelmezni;

b) 

az 5. pontban a létesítményre történő hivatkozást a légijármű-üzemeltetőre történő hivatkozásként kell értelmezni;

c) 

a 6. pontban a létesítményben végzett tevékenységekre történő hivatkozást a légijármű-üzemeltető által végzett, a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységekre történő hivatkozásként kell értelmezni;

d) 

a 7. pontban a létesítmény helyére történő hivatkozást a légijármű-üzemeltető által a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységek elvégzéséhez használt helyekre történő hivatkozásként kell értelmezni;

e) 

a 8. és 9. pontban a létesítmény kibocsátási forrásaira történő hivatkozást a légijármű-üzemeltető felelősségi körébe tartozó légi járműre történő hivatkozásként kell értelmezni; és

f) 

a 10. és 12. pontban az üzemeltetőre történő hivatkozást légijármű-üzemeltetőre történő hivatkozásként kell értelmezni.

A légi közlekedésből származó kibocsátásra vonatkozó jelentések hitelesítését illető kiegészítő rendelkezések

14. A hitelesítő meggyőződik különösen arról, hogy:

a) 

valamennyi, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenység keretében végzett repülést figyelembe vettek. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a menetrendi adatokra, illetve a légijármű-üzemeltető által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű-üzemeltető által kért adatokat – is támaszkodik;

b) 

az aggregát üzemanyag-fogyasztási adatok és a vásárolt vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légi járműbe más módon töltött üzemanyagra vonatkozó adatok között teljes a konzisztencia.

A 3e. és 3f. cikk alkalmazásában benyújtott tonnakilométer-adatok ellenőrzésére vonatkozó kiegészítő rendelkezések

15. A 14. cikk (3) bekezdése szerinti kibocsátási jelentések hitelesítésére e mellékletben megállapított általános elvek és módszertan adott esetben értelemszerűen alkalmazandó a légiközlekedési tonnakilométer-adatok hitelesítésére is.

16. A hitelesítő meggyőződik különösen arról, hogy az üzemeltető által a 3e. cikk (1) bekezdése és a 3f. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott kérelemben csak a ténylegesen elvégzett és az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenység körébe tartozó, a légijármű-üzemeltető felelősségi köre szerinti repüléseket vették figyelembe. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a légijármű-üzemeltető által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű-üzemeltető által kért adatokat – is támaszkodik. A hitelesítő emellett meggyőződik arról, hogy a légijármű-üzemeltető által bejelentett hasznos teher megfelel az üzemeltető által a hasznos teherre vonatkozóan biztonsági okokból vezetett nyilvántartásnak.

▼M15

C. RÉSZ

A III. mellékletben említett tevékenységnek megfelelő kibocsátások hitelesítése

Általános elvek

(1) A III mellékletben említett tevékenységnek megfelelő kibocsátásokat hitelesíteni kell.

(2) A hitelesítési folyamatnak része a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelő jelentés és az előző év folyamán végzett nyomon követés mérlegelése. A hitelesítés foglalkozik a nyomonkövetési rendszerek, valamint a kibocsátásokra vonatkozó, jelentett adatok és információk megbízhatóságával, hitelességével és pontosságával, különös tekintettel:

a) 

a jelentett, szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokra és a kapcsolódó számításokra;

b) 

a kibocsátási tényezők kiválasztására és alkalmazására;

c) 

a teljes kibocsátás meghatározásához vezető számításokra.

(3) A jelentett kibocsátásokat csak akkor lehet hitelesíteni, ha megbízható és hiteles adatok és információk a kibocsátások nagy fokú bizonyossággal történő meghatározását teszik lehetővé. A nagy fokú bizonyosság eléréséhez a szabályozott jogalanynak bizonyítania kell, hogy

a) 

a jelentett adatok nem tartalmaznak ellentmondásokat;

b) 

az adatgyűjtés az alkalmazandó tudományos szabványoknak megfelelően történt; továbbá

c) 

a szabályozott jogalany vonatkozó nyilvántartásai hiánytalanok és ellentmondásmentesek.

(4) A hitelesítőnek a hitelesítés tárgykörébe tartozó összes telephelyre szabad bejárást és minden információhoz hozzáférést kell biztosítani.

(5) A hitelesítőnek figyelembe kell vennie, hogy a szabályozott jogalanyt bejegyezték-e az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerbe (EMAS).

Módszertan

Stratégiai elemzés

(6) A hitelesítés a szabályozott jogalany által szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok összes mennyiségének stratégiai elemzésén alapszik. Ehhez a hitelesítőnek áttekintéssel kell rendelkeznie azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek révén a szabályozott jogalany a tüzelőanyagokat szabad forgalomba bocsátja, valamint e tevékenységeknek a kibocsátások szempontjából betöltött jelentőségével kapcsolatban.

Folyamatelemzés

(7) A benyújtott adatok és információk hitelesítését indokolt esetben a szabályozott jogalany telephelyén kell elvégezni. A hitelesítő a jelentett adatok és információk megbízhatóságának meghatározására szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez.

Kockázatelemzés

(8) A hitelesítő a szabályozott jogalany összes kibocsátására vonatkozó adatok megbízhatósága szempontjából értékelés alá vonja mindazokat az eszközöket, amelyeken keresztül a szabályozott jogalany szabad forgalomba bocsátja a tüzelőanyagokat.

(9) A hitelesítő ezen elemzés alapján tételesen meghatározza a magas hibakockázatú tényezőket, valamint a nyomonkövetési és jelentési folyamat egyéb vonatkozásait, amelyek valószínűsíthetően hozzájárulnak a teljes kibocsátás meghatározásakor vétett hibákhoz. Ennek fontos részei az egyes forrásokból származó kibocsátások szintjének meghatározásához szükséges számítások. Különös figyelmet kell fordítani a magas hibakockázattal járó tényezőkre és a nyomonkövetési eljárás fent említett vonatkozásaira.

(10) A hitelesítő a szabályozott jogalany által a bizonytalansági tényező lehető legkisebbre csökkentésére alkalmazott minden hatékony kockázatkezelési módszert figyelembe vesz.

Jelentés

(11) A hitelesítő jelentést készít a hitelesítési folyamatról, amelyben megállapítja, hogy a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés kielégítőnek minősül-e. Ez a jelentés minden, az elvégzett munkával kapcsolatos kérdést felsorol. A hitelesítő akkor állapíthatja meg, hogy a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés kielégítő, ha véleménye szerint a teljes kibocsátás számításában nincs lényeges valótlanság.

A hitelesítővel szemben támasztott minimális szakmai követelmények

(12) A hitelesítő a szabályozott jogalanytól független személy, aki megalapozott, tárgyilagos és szakképzett módon jár el, valamint tisztában van:

a) 

ezen irányelv rendelkezéseivel, a vonatkozó szabványokkal, valamint a Bizottság által a 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott útmutatásokkal;

b) 

a hitelesítésnek alávetett tevékenységekkel kapcsolatos jogszabályi, szabályozási és igazgatási követelményekkel; továbbá

c) 

mindazon eszközökre vonatkozó információk keletkezésével, amelyek révén a szabályozott jogalany tüzelőanyagokat bocsát szabad forgalomba, különös tekintettel az adatok gyűjtésével, mérésével, számításával és jelentésével kapcsolatos információra.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
  • Builddate: 01.03.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32003L0087
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.