II. MELLÉKLET
KÖRNYEZETI KÁROK FELSZÁMOLÁSA
Ez a melléklet megállapítja azt a közös keretrendszert, amelyet annak érdekében kell követni, hogy a lehető legmegfelelőbb intézkedésekre kerüljön sor a környezeti károk felszámolásának biztosítására.
1. Vizekben, védett fajokban, illetve természetes élőhelyekben okozott károk felszámolása:
A vizekben, védett fajokban, illetve természetes élőhelyekben okozott károk felszámolása a környezet eredeti állapotba való visszaállításával történik alap-, kiegészítő és kompenzációs felszámolás útján, ahol:
a) „alap”-felszámolás: minden olyan felszámolási intézkedés, amely visszaállítja a károsodott természeti erőforrások és/vagy az azok által nyújtott, károsodott szolgáltatások állapotát az eredeti állapotba vagy ahhoz közeli állapotba;
b) „kiegészítő” felszámolás: minden olyan felszámolási intézkedés, amely a természeti erőforrásokkal és/vagy az azok által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos annak kompenzálására, hogy az alapfelszámolás eredményeként nem álltak tökéletesen helyre a károsodott természeti erőforrások és/vagy az azok által nyújtott szolgáltatások;
c) „kompenzációs” felszámolás: a természeti erőforrásokban és/vagy az azok által nyújtott szolgáltatásokban a károk bekövetkezésének időpontjától az alapfelszámolás teljes hatásának eléréséig előforduló átmeneti veszteségek kompenzálása céljából végzett tevékenységek;
d) „átmeneti veszteségek”: olyan veszteségek, amelyek abból erednek, hogy a károsodott természeti erőforrások és/vagy az azok által nyújtott szolgáltatások nem képesek betölteni ökológiai funkcióikat, illetve megfelelő szolgáltatásokat nyújtani más természeti erőforrásoknak vagy a köznek mindaddig, ameddig az elsődleges vagy a kiegészítő intézkedések hatása meg nem nyilvánul. E fogalom nem terjed ki a lakosság pénzügyi kártalanítására.
Amennyiben az alapfelszámolás eredményeként a környezet nem áll vissza az eredeti állapotba, kiegészítő felszámolást kell végezni. Továbbá kompenzációs felszámolást is kell végezni az átmeneti veszteségek kompenzálására.
A vizekben, védett fajokban, illetve természetes élőhelyekben okozott környezeti károk felszámolása az emberi egészségre jelentősen ártalmas hatások kiküszöbölését is jelenti.
1.1. Felszámolási célkitűzések
Az alapfelszámolás célja
|
1.1.1.
|
Az alapfelszámolás célja a károsodott természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások eredeti állapotba vagy ahhoz közeli állapotba történő visszaállítása.
A kiegészítő felszámolás célja
|
|
1.1.2.
|
Amennyiben a károsodott természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások nem állnak vissza eredeti állapotba, kiegészítő felszámolást kell végezni. A kiegészítő felszámolás célja olyan hasonló szintű természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások nyújtása, adott esetben egy másik természeti területen, amelyek nyújtására akkor került volna sor, ha a károsodott terület visszaáll az eredeti állapotba. Megfelelő esetben, az alternatív területet lehetőség szerint földrajzilag össze kell kötni a károsodott területtel, tekintetbe véve az érintett lakosság érdekeit.
A kompenzációs felszámolás célja
|
|
1.1.3.
|
Kompenzációs felszámolást kell végezni a természeti erőforrások és azok szolgáltatásainak regenerálódásáig bekövetkező átmeneti veszteségek kompenzálására. Ez a kompenzáció a védett természetes élőhelyek, fajok, illetve vizek további javítását jelenti vagy a károsodott, vagy az alternatív területen. E fogalom nem terjed ki a lakosság pénzügyi kártalanítására.
|
1.2. A felszámolási intézkedések meghatározása
Az alapfelszámolási intézkedések meghatározása
|
1.2.1.
|
A természeti erőforrások és szolgáltatások eredeti állapothoz közeli állapotba történő gyors és közvetlen visszaállítása érdekében mérlegelni kell a választható intézkedéseket vagy a természetes regenerálódás lehetőségét.
A kiegészítő és a kompenzációs felszámolási intézkedések meghatározása
|
|
1.2.2.
|
A kiegészítő és a kompenzációs felszámolási intézkedések mértékének meghatározása során mindenekelőtt azt a megközelítést kell alkalmazni, amely szerint a kieső forrást vagy szolgáltatást az adott forrással vagy szolgáltatással egyenértékű forrással vagy szolgáltatással kell helyettesíteni. E megközelítés során tehát olyan intézkedéseket kell először mérlegelni, amelyek a károsodott természeti erőforráshoz vagy szolgáltatáshoz típusában, minőségében és mennyiségében hasonló természeti erőforrást és/vagy szolgáltatást biztosítanak. Amennyiben ez nem megvalósítható, alternatív természeti erőforrásokat és/vagy szolgáltatásokat kell biztosítani. Így például a minőségromlás kompenzálható a felszámolási intézkedések mennyiségének növelésével.
|
|
1.2.3.
|
Amennyiben nem lehetséges az elsőként választandó megközelítés, azaz az adott erőforrás vagy szolgáltatás egyenértékű erőforrással vagy szolgáltatással történő helyettesítése, alternatív értékelési technikákat kell alkalmazni. Az illetékes hatóság előírhatja a megfelelő módszert – például pénzügyi értékelést – a szükséges kiegészítő és kompenzációs felszámolási intézkedések mértékének meghatározására. Amennyiben elvégezhető az elveszett források és/vagy szolgáltatások értékelése, de a helyettesítő természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások értékelése nem hajtható végre ésszerű határidőn belül vagy ésszerű költségszinten, az illetékes hatóság választhat olyan felszámolási intézkedéseket, amelyek költsége megegyezik az elveszett természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások becsült pénzügyi értékével.
A kiegészítő és a kompenzációs felszámolási intézkedések tervezése során annyi időre kell gondoskodni további természeti erőforrásokról és/vagy szolgáltatásokról, amennyi a felszámolási tevékenységek ideális időtartama és időbeosztása alapján szükséges. Például: minél több időt vesz igénybe az eredeti állapotba történő visszaállás, annál több kompenzációs felszámolási intézkedést kell alkalmazni (míg a többi tényező nem változik).
|
1.3. A felszámolási lehetőségek kiválasztása
|
1.3.1.
|
Az ésszerű felszámolási lehetőségeket a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazásával és a következő kritériumok alapján kell értékelni:
— az egyes lehetőségek hatása a közegészségügyre és a biztonságra,
— a lehetőség végrehajtásának költsége,
— a különböző lehetőségek várható eredményessége,
— milyen mértékben biztosítják az egyes lehetőségek a károk jövőbeli megelőzését, és mennyire kerülhetők el általuk az adott lehetőség végrehajtásából adódó járulékos károk,
— az egyes lehetőségek milyen kedvező hatást gyakorolnak a természeti erőforrás és/vagy szolgáltatás egyes összetevőire,
— az egyes lehetőségek mennyire veszik figyelembe a lényeges társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásokat és a helyi sajátosságokból adódó egyéb lényeges tényezőket,
— mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a környezeti károk felszámolására tett intézkedések kifejtsék hatásukat,
— az egyes lehetőségek milyen mértékben állítják helyre a környezeti károkat szenvedett természeti területet,
— földrajzi kapcsolat a károsodott természeti területtel.
|
|
1.3.2.
|
Az így meghatározott különböző felszámolási lehetőségek értékelése során választhatók olyan alapfelszámolási intézkedések, amelyek nem állítják vissza teljesen a károsodott vizek, védett faj vagy természetes élőhely eredeti állapotát, vagy azt csak lassabban állítják vissza. Ilyen döntés csak akkor hozható, ha az annak eredményként az elsődleges területen a természeti erőforrásokban és/vagy szolgáltatásokban bekövetkező veszteséget egyre jelentősebb kiegészítő vagy kompenzációs intézkedések megtételével pótolják annak érdekében, hogy biztosítsák a természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások megelőző szintjét. Ez az eset áll fenn például akkor, ha az azonos szintű természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások biztosításáról máshol alacsonyabb költséggel lehet gondoskodni. Ezeket a további felszámolási intézkedéseket az 1.2.2. pontban meghatározott szabályokkal összhangban kell meghatározni.
|
|
1.3.3.
|
Az 1.3.2. pontban meghatározott szabályoktól eltérve, de a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság jogosult úgy dönteni, hogy nem kell további felszámolási intézkedéseket tenni, amennyiben:
a) a már megvalósított felszámolási intézkedések biztosítják, hogy többé már nem áll fenn az emberi egészséget, vizeket, védett fajokat és természetes élőhelyeket fenyegető jelentős kockázat; és
b) az eredeti állapotot vagy ahhoz közeli állapot elérése érdekében megvalósítandó felszámolási intézkedések költsége nem áll arányban az elérhető környezeti haszonnal.
|
2. A területi károsodás felszámolása
Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket legalább a jelentős szennyező anyagok eltávolítására, ellenőrzésére, elszigetelésére, illetve mennyiségi csökkentésére úgy, hogy a szennyezett terület – tekintetbe véve jelenlegi vagy a szennyezés bekövetkezésének időpontjára vonatkozóan jóváhagyott jövőbeli használatát – ne járjon az emberi egészséget fenyegető jelentős kockázattal. Az ilyen kockázatok fennállását kockázatfelmérési eljárásokkal kell meghatározni, tekintetbe véve a talaj jellemzőit és funkcióját, a szennyező anyagok, készítmények, szervezetek és mikroorganizmusok típusát és koncentrációját, azok veszélyességét, valamint terjedésük valószínűségét. A használat módját a földhasználati előírások vagy a károk bekövetkezésének idején hatályos egyéb vonatkozó előírások alapján kell megállapítani.
Amennyiben a földhasználat megváltozik, valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni az emberi egészséget fenyegető kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében.
Amennyiben a földhasználatra vonatkozó vagy más megfelelő előírás nem áll rendelkezésre, akkor az adott terület hasznosítását a károsodott terület jellege alapján kell meghatározni, tekintetbe véve a terület várható fejlesztési módját.
Figyelembe kell venni a természetes regenerálódás, vagyis egy olyan regenerálódási folyamat lehetőségét is, amelyhez nem szükséges közvetlen emberi beavatkozás.