|
+II. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK |
II. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK
II. MELLÉKLET A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK A. Rész A küszöbértékek tagállamok általi – a 3. Cikkel összhangban történő – meghatározására vonatkozó iránymutatások A tagállamok küszöbértékeket határoznak meg valamennyi olyan szennyező anyagra és szennyezési indikátorra, amelyek – a 2000/60/EK irányelv 5. cikke alapján elvégzett jellemzés szerint – azt jelzik, hogy a felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok jó kémiai állapotának elérése veszélyben van. A 2000/60/EK irányelv 15. cikkével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztassák a Bizottságot a szennyező anyagokra és a szennyezési indikátorokra vonatkozó küszöbértékekről. A küszöbértékeket oly módon kell megállapítani, hogy – amennyiben a megfigyelési értékek valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladják a küszöbértékeket – kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víz jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett egy vagy több feltétele nem teljesül. A küszöbértékek megállapításakor a tagállamoknak az alábbi iránymutatásokat kell figyelembe venniük:
1.
A küszöbértékek meghatározásának az alábbiakon kell alapulnia:
a)
a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti interakció mértéke;
b)
a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarása;
c)
a felszín alatti víztestek kockázatosságát jelző valamennyi szennyező anyag, figyelembe véve az ezen melléklet B. részében található minimumlistát;
d)
hidrogeológiai jellemzők, beleértve a háttérkoncentrációkra és vízmérlegre vonatkozó információt is.
2.
A küszöbértékek meghatározásakor figyelembe kell venni a szennyező anyagok eredetét, lehetséges természetbeni előfordulásukat, toxikológiai és diszperziós tendenciájukat, valamint a környezetben való tartós megmaradásukat és bioakkumulációs képességüket is.
3.
Amennyiben az anyagok vagy ionok vagy azok indikátorai megnövekedett háttér-koncentrációja természetes hidrogeológiai okok következménye, a megfelelő felszín alatti víztest ilyen háttér-koncentrációját a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A háttér-koncentráció meghatározása során az alábbi elveket kell figyelembe venni:
a)
A háttér-koncentráció meghatározásának a 2000/60/EK irányelv II. mellékletének megfelelő felszín alatti víztest jellemzésen, valamint az említett irányelv V. mellékletének megfelelő, a felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring eredményeken kell alapulnia. A monitoring stratégia meghatározása és az adatok értelmezése során figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az áramlási feltételek és a felszín alatti vizek kémiai összetétele horizontálisan és vertikálisan változnak;
b)
Amennyiben a felszín alatti vizekről csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre megfigyelési adat, több adatot kell gyűjteni, és eközben e korlátozott megfigyelési adatok alapján meg kell határozni a háttér-koncentrációt; adott esetben a minták olyan alcsoportját használó egyszerűsített megközelítés alkalmazásával, amelyek esetében az indikátorok nem jeleznek emberi tevékenység általi befolyást. Rendelkezésre álló információk esetében a geokémiai transzfereket és folyamatokat is figyelembe kell venni;
c)
Amennyiben a felszín alatti vizekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megfigyelési adat, és a geokémiai transzferekről és folyamatokról kevés az információ, több adatot és információt kell gyűjteni, és eközben becsléssel kell meghatározni a háttér-koncentrációt, adott esetben más területek ugyanolyan típusú, olyan víztartó rétegeire vonatkozó statisztikai referenciaértékek alapján, amelyekről megfelelő mennyiségű megfigyelési adat áll rendelkezésre.
4.
A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és emberi eredetű bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttérkoncentrációin alapul. B. Rész Azon szennyezőanyagok minimumlistája, amelyekre a 3. Cikk értelmében a tagállamoknak küszöbértékeket kell meghatározniuk 1. A természetben és/vagy az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok arzén
kadmium
ólom
higany
ammónium
klorid
szulfát
nitritek
foszfor (összes)/Foszfátok (
12
)
2. Szintetikus anyagok ( 13 ) Triklór-etilén
Tetraklór-etilén
3. sós víz vagy egyéb anyag benyomulásának jellemző paraméterei ( 14 ) vezetőképesség
C. Rész A tagállamok által azon szennyező anyagokról és szennyezési indikátorokról biztosítandó információk, amelyekre vonatkozóan a tagállamok küszöbértékeket határoztak meg A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe belefoglalják az e melléklet A. részében meghatározott eljárás követésének módjáról szóló információkat. A tagállamok elsősorban a következőket bocsátják rendelkezésre:
a)
információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:
i.
a víztestek mérete;
ii.
minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi;
iii.
azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat;
iv.
a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi;
v.
a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;
b)
a küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;
c)
a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:
i.
háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében;
ii.
kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák;
iii.
környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások;
iv.
a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;
d)
a háttér-koncentrációk meghatározásának az A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;
e)
annak okai, hogy miért nem határoztak meg a B. részben azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;
f)
a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint. Amennyiben az a)–f) pontokban említett bármely adatot nem foglalják bele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe, ennek okát a tagállamoknak az említett tervben jelezniük kell. D. rész A felszín alatti vizekben található, nemzeti, regionális vagy helyi szinten aggodalomra okot adó szintetikus anyagokra ( *2 ) vonatkozó harmonizált küszöbértékek adattára
1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|
||||||||||||||||||||||||||||||