|
+IV. MELLÉKLET JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA |
IV. MELLÉKLET JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA
IV. MELLÉKLET JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA A. Rész A Jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítása A tagállamoknak valamennyi, a 2000/60/EK irányelv II. mellékletével összhangban kockázatosként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport esetében azonosítaniuk kell a jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, az alábbi követelmények figyelembevételével:
1.
a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a 3. cikk szerint meghatározott szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen;
2.
a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására irányuló eljárásnak az alábbi elemeken kell alapulnia:
a)
a monitoring gyakoriságát és a mintavételi pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek:
i.
a szükséges információ nyújtására annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen emelkedő tendenciákat megfelelő szintű megbízhatósággal és pontossággal meg lehessen különböztetni a természeti változásoktól;
ii.
az ilyen emelkedő tendenciák kellő időben történő azonosításának biztosítására, lehetővé téve olyan intézkedések végrehajtását, amelyeknek célja a felszín alatti vizek minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának megelőzése, vagy legalább – amennyiben ez megvalósítható – mérséklése. Az azonosítást első alkalommal – amennyiben az lehetséges és a meglévő adatok figyelembevételével – 2009-ig kell elvégezni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező, tendenciaazonosításról szóló jelentés keretében, és azt követően legalább hatévente;
iii.
a felszín alatti víztest időbeli fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembevételére, beleértve a felszín alatti vizek áramlási feltételeit, a vízutánpótlás arányát, valamint a talajon és az altalajon keresztüli szivárgási időt;
b)
a megfelelő tudományos színvonalú és összehasonlítható adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében olyan megfigyelési és elemzési módszereket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a nemzetközi minőségellenőrzési elveknek, beleértve adott esetben a CEN- vagy a nemzeti szabványosított módszereket is;
c)
az értékelésnek az egyes mintavételi pontok idősor szerinti tendenciaelemzésére szolgáló statisztikai kiértékelési módszeren, például regresszió elemzésen, kell alapulnia;
d)
a tendenciaazonosítás torzulásainak elkerülése érdekében a számszerűsítési határ alá eső valamennyi mérést az idősorban előforduló legmagasabb számszerűsítési határ értékének felében kell meghatározni, kivéve a növényvédő szerek összességét.
3.
A természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok koncentrációi jelentős és tartósan emelkedő tendenciáinak azonosításakor figyelembe kell venni az eredeti szintet, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állása esetén a nyomon követési program kezdete előtt, a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező tendenciaazonosításról szóló jelentéshez összegyűjtött adatokat B. Rész Tendenciamegfordulási pontok A tagállamok az 5. cikkel összhangban megfordítják az azonosított jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, figyelemmel az alábbi követelményekre is:
1.
a jelentős és tartósan emelkedő trendek megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével:
a)
korábbi kezdőpontra van szükség annak érdekében, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések a leginkább költséghatékony módon előzhessék meg, vagy legalább a lehetőségekhez mérten mérsékeljék, a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlását;
b)
eltérő kezdőpont indokolt, amennyiben a kimutatási határ nem teszi lehetővé tendencia fennállásának megállapítását 75 %-os parametrikus értékek mellett; illetve
c)
a tendencia növekedési aránya és megfordíthatósága olyan, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések későbbi kezdőpontja is lehetővé tenné a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának a leginkább költséghatékony módon való megelőzését, vagy legalább a lehetőségekhez mért mérséklését. Egy ilyen későbbi kezdőpont nem vezethet a környezetvédelmi célkitűzések határidejének késedelmes teljesítéséhez. A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett irányelvvel és a 2000/60/EK irányelvvel összhangban kell megállapítani, és különösen a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a vízvédelemre vonatkozóan meghatározott környezeti célkitűzésekre tekintettel;
2.
a kockázatosként jellemzett valamely felszín alatti víztestre vonatkozó – a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.4. szakaszával összhangban, valamint a fenti 1. pont szerint meghatározott – kezdőpontot annak megállapítása után a 2000/60/EK irányelv 13. cikke értelmében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv hatéves ciklusa alatt nem lehet megváltoztatni.
3.
A tendenciamegfordulást – az A. rész 2. pontjában található vonatkozó monitoring-előírások figyelembevételével – bizonyítani kell. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|