|
+3. cikk Fogalommeghatározások |
3. cikk Fogalommeghatározások3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában:
1.
„hulladék”: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;
2.
„veszélyes hulladék”: olyan hulladék, amely rendelkezik a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel;
2a.
„nem veszélyes hulladék”: olyan hulladék, amelyre nem vonatkozik a 2. pont;
2b.
„települési hulladék”:
a)
a háztartásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, beleértve a papírt és kartonpapírt, üveget, fémet, műanyagot, biohulladékot, fát, textilanyagot, csomagolóanyagot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, hulladékelemeket és -akkumulátorokat, továbbá lomhulladékot, többek között a matracokat és bútorokat;
b)
egyéb forrásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amennyiben az ilyen hulladék jellegében és összetételében hasonló a háztartásokból származó hulladékhoz; A települési hulladék fogalmába nem tartozik bele a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból, a szennyvízszikkasztó aknákból és a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, többek között a szennyvíziszap, az elhasználódott járművek illetve az építési és bontási hulladék. Ez a fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását;
2c.
„építési és bontási hulladék”: építési és bontási tevékenységből származó hulladék;
3.
„hulladékolajok”: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább már nem használható fel, például a hulladékká vált motorolajok és sebességváltó-olajok, kenőolajok, turbinaolajok és hidraulikaolajok;
4.
„biohulladék”: biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, irodákban, éttermekben, nagykereskedelmi, étkezdei, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék;
4a.
„élelmiszer-hulladék”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikke szerint meghatározott összes olyan élelmiszer, amely hulladékká vált;
4b.
„a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek, illetve lábbelik gyártója”: minden olyan előállító, importőr vagy forgalmazó, és egyéb természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül, többek között a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződések révén:
a)
valamely tagállamban letelepedett, és a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket gyárt saját neve vagy védjegye alatt, illetve terveztet vagy gyártat és első alkalommal bocsátja rendelkezésre az adott tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt;
b)
valamely tagállamban letelepedett, és saját neve vagy védjegye alatt az adott tagállam területén továbbértékesíti a más gazdasági szereplő által gyártott, a IVc. mellékletben felsorolt olyan textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket, amelyeken nem szerepel az ilyen más gazdasági szereplő neve, márkaneve vagy védjegye;
c)
valamely tagállamban letelepedett, és a IVc. mellékletben felsorolt, egy másik tagállam területéről vagy harmadik országból származó textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket első alkalommal bocsát rendelkezésre üzletszerűen az adott tagállam területén; vagy
d)
a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket távollevők között kötött szerződések útján közvetlenül értékesít valamely tagállamban végfelhasználók részére – függetlenül attól, hogy azok magánháztartások-e –, és egy másik tagállamban vagy valamely harmadik országban telepedett le. „a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek, illetve lábbelik gyártója” fogalomba nem tartoznak bele azok az előállítók, importőrök vagy forgalmazók, és egyéb természetes vagy jogi személyek, akik, illetve amelyek újrahasználatra alkalmasnak értékelt használt, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket, továbbá az ilyen használt vagy hulladékká vált termékekből származó, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket, illetve lábbeliket – vagy azok részeit – bocsátanak rendelkezésre a piacon, vagy személyre szabott termékeket előállító önálló vállalkozó szabók;
4c.
„forgalmazás”: a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek, illetve lábbelik gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása valamely tagállam piacán értékesítés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;
4d.
„gyártói felelősségi szervezet”: olyan jogi személyiség, amely a gyártók nevében pénzügyi, vagy pénzügyi és működési szempontból megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;
4e.
„online platform”: az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikkének i. pontjában meghatározott online platform;
4f.
„logisztikai szolgáltató”: az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 3. cikkének 11. pontjában meghatározott logisztikai szolgáltató;
4g.
„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;
4h.
„végfelhasználó”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 21. pontjában meghatározott végfelhasználó;
4i.
„a szociális gazdaság szervezete”: árukat vagy szolgáltatásokat kínáló magánjogi szervezet, amely a következő elveknek megfelelően működik:
a)
az emberek, valamint szociális vagy környezetvédelmi cél elsőbbsége a nyereséggel szemben;
b)
a nyereségek és többletek egészének vagy többségének újbóli befektetése szociális vagy környezetvédelmi céljai további megvalósítása, valamint a tagjai, a használói vagy a társadalom egésze érdekét szolgáló tevékenységek végzése érdekében; és
c)
demokratikus és/vagy részvételi kormányzás;
4j.
„eladatlan fogyasztási cikk”: az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 2. cikkének 37. pontjában meghatározott eladatlan fogyasztási cikk;
5.
„hulladéktermelő”: akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik (eredeti hulladéktermelő) vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;
6.
„hulladékbirtokos”: a hulladéktermelő vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;
7.
„kereskedő”: olyan vállalkozás, amely megbízóként jár el a hulladék megvásárlásánál és azt követő eladásánál, ideértve azokat a kereskedőket is, akik nem lesznek fizikailag ténylegesen a hulladék birtokosai;
8.
„közvetítő”: olyan vállalkozás, amely mások nevében intézi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azokat az közvetítőket is, amelyek nem lesznek fizikailag a hulladék birtokosai;
9.
„hulladékgazdálkodás”: a hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása (ideértve a válogatást is) és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is;
10.
„gyűjtés”: a hulladék összeszedése – beleértve előzetes válogatását és előzetes tárolását is – hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítása céljából;
11.
„elkülönített gyűjtés”: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik a különleges kezelés elősegítésére;
12.
„megelőzés”: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik:
a)
a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén;
b)
a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait; vagy
c)
az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;
13.
„újrahasználat”: olyan művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak;
14.
„kezelés”: hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek, amelyek magukban foglalják a hasznosítást és az ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;
15.
„hasznosítás”: bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. A II. melléklet tartalmazza a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját;
15a.
„anyagában történő hasznosítás”: bármilyen hasznosítási művelet, az energetikai hasznosítás és a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakításon kívül. Ide tartozik többek között az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés;
16.
„újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra felhasználják;
17.
„újrafeldogozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;
17a.
„feltöltés”: olyan hasznosítási művelet, amely során nem veszélyes hulladékot használnak talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, mérnöki tájrendezési célokra. A feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot kell helyettesíteni, az ilyen hulladéknak alkalmasnak kell lennie a fent említett célokra és mennyiségének szigorúan az e célok eléréséhez szükséges mennyiségre kell korlátozódnia;
18.
„hulladékolajok regenerálása”: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajok állíthatók elő a hulladékolajok finomításával, különösen az ilyen olajokban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén;
19.
„ártalmatlanítás”: minden olyan művelet, amely nem számít hasznosításnak, még akkor is, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiavisszanyerést eredményez. Az I. melléklet tartalmazza az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját;
20.
„az elérhető legjobb technikák”: a 96/61/EK irányelv 2. cikkének 11. pontjában foglalt meghatározás szerinti elérhető legjobb technikák;
21.
„kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer”: a tagállamok által hozott olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|