A TANÁCS (Euratom) 2021/948 RENDELETE (2021. május 27.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz létrehozásáról és a 237/2014/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

(1)

Az Uniónak – az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából – védelmeznie kell és világszerte érvényre kell juttatnia értékeit és érdekeit.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája és a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus által létrehozott új nemzetközi keret végrehajtása érdekében az (EU) 2021/947. európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) célja, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és biztosítsa annak eredményességét azáltal, hogy az Unió erőfeszítéseit egy egyszerűsített eszköz keretében összevonva javítja a külső tevékenységre vonatkozó különböző szakpolitikák végrehajtását.

(3)

Az (EU) 2021/947 rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (a továbbiakban: az Eszköz) célkitűzéseként azt kell megjelölni, hogy az Európai Atomenergia-közösségen (a továbbiakban: a Közösség) belüli tevékenységekre építve harmadik országokban is előmozdítsa a magas szintű nukleáris biztonságot és sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazását. Ezen célkitűzésen belül e rendelet célja, hogy támogassa a harmadik országok hatóságai által alkalmazott, nukleáris vonatkozású döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását.

(4)

Az Eszközt hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (3) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(5)

E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési intézkedéseket, amelyek finanszírozása az (EU) 2021/947 rendelet alapján történik.

(6)

Az Unió tagállamai szerződő felei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 1968. július 1-jén aláírt szerződésnek, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött biztosítéki egyezményeik tekintetében alkalmazzák a kiegészítő jegyzőkönyvet.

(7)

Annak érdekében, hogy biztosítsa és elősegítse a nukleáris biztonságnak, valamint az arra vonatkozó szabályozásnak a folyamatos javítását, a Tanács elfogadta a 2009/71/Euratom (4), a 2011/70/Euratom (5) és a 2013/59/Euratom irányelvet (6). Az említett irányelvek, továbbá a nukleáris biztonságnak, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének a Közösségben alkalmazott szigorú normái példaként állíthatók a harmadik országok elé, ösztönözve őket arra, hogy hasonlóan szigorú normákat vezessenek be.

(8)

A Közösség és tagállamai szerződő felei a nukleáris biztonságról szóló, 1994. június 17-én elfogadott egyezménynek, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, 1997. szeptember 5-én elfogadott közös egyezménynek.

(9)

A Közösségnek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 10. fejezetével összhangban folytatnia kell szoros együttműködését a NAÜ-vel a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva az Euratom-Szerződés II. címének 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket. A Közösség együttműködik a hasonló célok megvalósítására törekvő nemzetközi szervezetekkel és programokkal.

(10)

Az Eszköznek olyan tevékenységekről kell rendelkeznie, amelyek egyrészt támogatják a kitűzött célkitűzések elérését, másrészt összhangban állnak a korábban a 237/2014/Euratom tanácsi rendelet (7) keretében támogatott tevékenységekkel. Ezen célkitűzések a következőkre irányulnak: a harmadik országokban – különösen a csatlakozó országokban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokban – a hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása, a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi normák alkalmazása, a nukleáris biztonság folyamatos javítása, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony és eredményes biztosítékok.

(11)

E rendelet végrehajtásának adott esetben a tagállamokkal és a releváns tagállami hatóságokkal – különösen a nukleáris biztonság terén illetékes szabályozó hatóságokkal –, az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával és a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz bizottságán keresztül folytatott konzultáción, valamint a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia. E rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni a harmadik országoknak nyújtott nukleáris biztonsági és védelmi segítségről szóló, 2008. december 9-én elfogadott tanácsi következtetéseket.

(12)

A Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell monitorozni és értékelni, amelyek igazodnak az Eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg az EU nemzetközi fejlesztési és együttműködési eredménykeretén alapulnak. A mutatóknak minőség-, teljesítmény- és eredményorientáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok részéről nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot lehessen megkövetelni az Unió és az uniós tagállamok felé a biztonságjavító intézkedések végrehajtása során elért eredményekre vonatkozóan.

(13)

Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenységük hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és programokkal való szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy a kombinált beavatkozások hatását egy közös célkitűzés elérése érdekében maximalizálni lehessen, e rendeletnek lehetővé kell tennie a támogatás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(14)

Ez a rendelet az Eszköz teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (8) 18. pontja értelmében.

(15)

Az Eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(16)

Az (EU) 2021/947 rendeletben megállapított szabályok és eljárások adott esetben alkalmazandók e rendelet végrehajtására, és az e rendelet szerinti végrehajtási rendelkezéseknek tükrözniük kell az említett rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

(17)

E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Euratom-Szerződés 106a. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és az említett szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az Euratom-Szerződés 106a. cikke és az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(18)

Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

(19)

Az éves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramoknak minősülnek. Az éves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(20)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal a 2021. pénzügyi év kezdetétől kell alkalmazni.

(21)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), valamint a 2988/95/EK, Euratom (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (13) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Ezért a harmadik országokkal és területekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása nyomán létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és az Európai Ügyészséget, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket, illetve helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek, valamint amelyek biztosítják, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(22)

A 237/2014/Euratom rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(23)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

A 2010/427/EU tanácsi határozatban (16) szereplő külső segítségnyújtási eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre és az e rendeletben említett rendeletekre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e rendelet végrehajtása a 2010/427/EU határozattal összhangban történjen.

(25)

Az e rendeletben előírt tevékenységek végzése során szigorúan követni kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat,