+4. cikk Számszerűsítés
---+4. cikk (1)
---+4. cikk (2)
---+4. cikk (3)
---+4. cikk (4)
---+4. cikk (5)
---+4. cikk (6)
---+4. cikk (7)
---+4. cikk (8)
---+4. cikk (9)
---+4. cikk (10)
---+4. cikk (11)
---+4. cikk (12)
---+4. cikk (13)
|
4. cikk Számszerűsítés
1. Áttekintés
| Megnevezés |
Szabályozás |
|
4. cikk (1)
|
A tartós szén-dioxid-eltávolítási tevékenységnek a tartós szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszonnal kell járnia, amely a következő képlet segítségével számszerűsítendő:
a tartós szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszon = CRbaseline – CRtotal – GHGassociated > 0,
ahol:
a)
a CRbaseline az alapérték szerinti szén-dioxid-eltávolítás mennyisége;
b)
a CRtotal a tevékenység során eltávolított összes szén-dioxid mennyisége;
c)
a GHGassociated a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás olyan növekedése a tevékenység teljes életciklusa során, amely a tevékenység végrehajtásának tulajdonítható – a közvetett földhasználat-változást is beleértve –, és amelyet adott esetben az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott protokollokkal és a 2006. évi IPCC-iránymutatások esetleges további finomításaival összhangban számítanak ki.
|
|
4. cikk (2)
|
A karbongazdálkodási tevékenységnek az átmeneti szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszonnal vagy a talajból származó kibocsátás csökkentéséből eredő nettó haszonnal kell járnia, amely a következő képletek segítségével számszerűsítendő:
a)
az átmeneti szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszon = CRbaseline – CRtotal – GHGassociated > 0,
ahol:
i.
a CRbaseline az alapérték szerinti szén-dioxid-eltávolítás mennyisége;
ii.
a CRtotal a tevékenység során eltávolított összes szén-dioxid mennyisége;
iii.
a GHGassociated a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás olyan növekedése a tevékenység teljes életciklusa során, amely kibocsátás a tevékenység végrehajtásának tulajdonítható – a közvetett földhasználat-változást is beleértve –, és amelyet adott esetben az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott protokollokkal és az ugyanazon 2006. évi IPCC-iránymutatások esetleges további finomításaival összhangban számítanak ki;
b)
a talajból származó kibocsátás csökkentéséből eredő nettó haszon = LSEbaseline – LSEtotal + ASEbaseline – ASEtotal – GHGassociated > 0,
ahol:
i.
az LSEbaseline a talajból származó, az alapérték szerinti kibocsátás mennyisége;
ii.
az LSEtotal a tevékenység talajból származó összes kibocsátás mennyisége;
iii.
az ASEbaseline a mezőgazdasági talajokból származó, az alapérték szerinti kibocsátás mennyisége;
iv.
az ASEtotal a tevékenység mezőgazdasági talajokból származó összes kibocsátás mennyisége;
v.
a GHGassociated a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás olyan növekedése a tevékenység teljes életciklusa során, amely a tevékenység végrehajtásának tulajdonítható – a közvetett földhasználat-változást is beleértve –, és amelyet adott esetben az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott protokollokkal és az ugyanazon 2006. évi IPCC-iránymutatások esetleges további finomításaival összhangban számítanak ki.
A CRbaseline és a CRtotal szerinti mennyiségek az (EU) 2018/841 rendelet hatálya alá tartozó nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésnek felelnek meg. Az LSEbaseline és az LSEtotal szerinti mennyiségek az (EU) 2018/841 rendelet I. melléklete B. szakaszának e) és f) pontjában felsoroltak szerinti biogén széntárolókból származó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak felelnek meg. Az ASEbaseline és az ASEtotal szerinti mennyiségek az IPCC szerinti „Mezőgazdaság” forráskategória 3.D. alkategóriájából (Mezőgazdasági talajok) származó kibocsátásnak felelnek meg.
|
|
4. cikk (3)
|
Az alkalmazandó tanúsítási módszertanok keretében elő kell írni a (2) bekezdésben említett összes mennyiségnek az egyes üvegházhatású gázok szerinti lebontását.
|
|
4. cikk (4)
|
Ha a talajból származó kibocsátások olyan tevékenység következtében nőnek, amely karbongazdálkodás révén átmeneti szén-dioxid-eltávolítást eredményez, azokat számszerűsíteni kell és be kell számítani a szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszonba. Így különösen, az (EU) 2018/841 rendelet I. melléklete B. szakaszának e) és f) pontjában felsoroltak szerinti biogén széntárolókból származó kibocsátások számszerűsítése és jelentése a CRtotal érték részeként, az IPCC szerinti „Mezőgazdaság” forráskategória 3.D. alkategóriájából (Mezőgazdasági talajok) származó kibocsátások számszerűsítése és jelentése pedig a GHGassociated érték részeként történik. Ha a talajból származó kibocsátások olyan tevékenység következtében csökkennek, amely karbongazdálkodás révén átmeneti szén-dioxid-eltávolítást eredményez, azokat számszerűsíteni és jelenteni kell, valamint a talajból származó kibocsátás csökkentéséből eredő nettó haszonként kell elszámolni. Amennyiben egy adott tevékenység mind az átmeneti szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszonnal, mind a talajból származó kibocsátás csökkentéséből eredő nettó haszonnal jár, a vonatkozó módszertanban meg kell határozni a tevékenységnek tulajdonítható kapcsolódó közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó felosztási szabályokat.
|
|
4. cikk (5)
|
A termékekben való szén-dioxid-tárolással kapcsolatos tevékenységnek az átmeneti szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszonnal kell járnia, amely a következő képlet segítségével számszerűsítendő:
az átmeneti szén-dioxid-eltávolításból eredő nettó haszon = CRbaseline – CRtotal – GHGassociated > 0,
ahol:
a)
a CRbaseline az alapérték szerinti szén-dioxid-eltávolítás mennyisége;
b)
a CRtotal a tevékenység során eltávolított összes szén-dioxid mennyisége;
c)
a GHGassociated a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás olyan növekedése a tevékenység teljes életciklusa során, amely kibocsátás a tevékenység végrehajtásának tulajdonítható – a közvetett földhasználat-változást is beleértve –, és amelyet adott esetben az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott protokollokkal és az ugyanazon 2006. évi IPCC-iránymutatások esetleges további finomításaival összhangban számítanak ki.
|
|
4. cikk (6)
|
Az (1)-(5) bekezdésben említett mennyiségekhez nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés esetén negatív előjelet (–), nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás esetén pedig pozitív előjelet (+) kell rendelni; ezeket tonna CO2-egyenértékben kell kifejezni.
|
|
4. cikk (7)
|
A tartós szén-dioxid-eltávolítást, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás révén történő átmeneti szén-dioxid-eltávolítást, a talajból származó kibocsátás csökkentését, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást releváns, konzervatív, pontos, teljes, következetes, átlátható és összehasonlítható módon kell számszerűsíteni, a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékokkal összhangban. A nyomon követésnek az alkalmazandó tanúsítási módszertanokban meghatározott szabályok szerinti távérzékeléssel vagy modellezéssel végzett helyszíni mérések megfelelő kombinációján kell alapulnia.
|
|
4. cikk (8)
|
Az (1), a (2) és az (5) bekezdésben említett alapértéknek nagymértékben reprezentatívnak kell lennie a hasonló társadalmi, gazdasági, környezeti, technológiai és szabályozási körülmények esetén alkalmazott összehasonlítható gyakorlatok és folyamatok szokásos teljesítménye tekintetében, és figyelembe kell vennie a földrajzi kontextust, beleértve a helyi talaj- és éghajlati adottságokat, valamint szabályozási feltételeket is („szabványosított alapérték”).
|
|
4. cikk (9)
|
A szabványosított alapértéket a Bizottság határozza meg a 8. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított, alkalmazandó tanúsítási módszertanokban. A Bizottság – a változó szabályozási körülményekre és a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékokra figyelemmel – legalább ötévente felülvizsgálja és adott esetben aktualizálja a szabványosított alapértéket. Az aktualizált szabványosított alapérték csak arra a tevékenységre alkalmazandó, amely esetében a tevékenységi időszak az alkalmazandó tanúsítási módszertan hatálybalépését követően kezdődik meg.
|
|
4. cikk (10)
|
A (8) bekezdéstől eltérve, amennyiben az alkalmazandó tanúsítási módszertan ezt kellőképpen indokolja – többek között adathiány miatt, vagy abból kifolyólag, hogy nem áll rendelkezésre elegendő összehasonlítható tevékenység –, az üzemeltetőnek a konkrét tevékenység egyedi teljesítményének megfelelő alapértéket kell használnia (a továbbiakban: a tevékenységspecifikus alapérték).
|
|
4. cikk (11)
|
A tevékenységspecifikus alapértékeket rendszeres időközönként, minden egyes tevékenységi időszak kezdetén aktualizálni kell, kivéve, ha a 8. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alkalmazandó tanúsítási módszertanokban ez másként szerepel.
|
|
4. cikk (12)
|
A tartós szén-dioxid-eltávolításnak, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás révén történő átmeneti szén-dioxid-eltávolításnak és a talajból származó kibocsátás csökkentésének a számszerűsítése során – konzervatív módon és az elismert statisztikai megközelítésekkel összhangban – figyelembe kell venni a bizonytalanságokat. A szén-dioxid-eltávolításnak és a talajból származó kibocsátás csökkentésének a számszerűsítésével kapcsolatos bizonytalanságokat megfelelően jelenteni kell.
|
|
4. cikk (13)
|
Az olyan átmeneti szén-dioxid-eltávolítás számszerűsítésének és a talajból származó kibocsátás olyan csökkentése számszerűsítésének a támogatása érdekében, amely karbongazdálkodási tevékenység révén valósul meg, az üzemeltetőnek vagy az üzemeltetők csoportjának – amennyiben megvalósítható – az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal és az ugyanazon 2006. évi IPCC-iránymutatások pontosításaival összhangban álló 3. szintű módszertanok alkalmazása alapján, és az üvegházhatású gázoknak – az (EU) 2018/841 rendelet és az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 3. része szerinti – nemzeti jegyzékeivel összeegyeztethető módon adatokat kell gyűjtenie a szén-dioxid-eltávolításról és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásról.
|
,
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények
1.3 Kapcsolódó szabványok
2. Azonosított követelmények
Követelmények
| Forrás |
Követelmény |
3. Kapcsolódó szabványok
Szabványok
| Forrás |
Követelmény |
- Builddate: 06.12.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32024R3012
- EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.
DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.
|