3. cikk A különleges egyeztető testület létrehozása

(1) Amennyiben a résztvevő gazdasági társaságok cégvezetési vagy ügyvezetési szervezeti egységei tervet készítenek egy SE létrehozására, az egyesülés tervezett feltételeinek közzétételét vagy a holdingtársaság létrehozását, illetve a leányvállalat alapítására vagy az SE-vé való átalakulásra vonatkozó tervről szóló megállapodást követően a lehető leghamarabb megteszik az ahhoz szükséges lépéseket – a résztvevő gazdasági társaságok, az érintett leányvállalatok vagy szervezetek megnevezésével és munkavállalóinak létszámával kapcsolatos tájékoztatást is ideértve –, hogy egyeztetést kezdjenek a gazdasági társaságok munkavállalóinak képviselőivel a munkavállalók SE-beli részvételének szabályairól.

(2) Ebből a célból a következő rendelkezéseknek megfelelően létrehoznak egy különleges egyeztető testületet, amely képviseli a résztvevő gazdasági társaságok, illetve az érintett leányvállalatok vagy szervezetek munkavállalóit:

a) a különleges egyeztető testület tagjainak megválasztását vagy kinevezését illetően biztosítani kell, hogy

i. ezeket a tagokat a résztvevő gazdasági társaságok, illetve az érintett leányvállalatok vagy szervezetek által a valamenynyi tagállamban alkalmazott munkavállalóinak számaránya szerint válasszák meg vagy nevezzék ki oly módon, hogy egy helyet biztosítanak egy tagállam számára, amennyiben az azon tagállamban alkalmazott munkavállalók aránya egyenlő a résztvevő gazdasági társaságok, illetve az érintett leányvállalatok vagy szervezetek által az összes tagállamban együttesen alkalmazott munkavállalók 10 %-ával vagy annak adott hányadával;

ii. abban az esetben, ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, minden egyes tagállamból annyi további tagot neveznek ki, amennyi szükséges lehet annak biztosításához, hogy a különleges egyeztető testület legalább egy tagot tartalmazzon valamennyi olyan résztvevő gazdasági társaságból, amelyet az adott tagállamban bejegyeztek, munkavállalókat alkalmaz, és amely megszűnik önálló jogi személyként létezni az SE bejegyzését követően, amennyiben:

- az ilyen további tagok száma nem haladja meg az i. pont szerint kinevezett tagok számának 20 %-át, és

- a különleges egyeztető testület összetétele nem vezet kettős képviselethez az érintett munkavállalók esetében.

Ha az ilyen gazdasági társaságok száma nagyobb, mint az első albekezdés szerint rendelkezésre álló további helyek száma, az ilyen további helyeket a különböző tagállamokban lévő gazdasági társaságok számára osztják ki az általuk alkalmazott munkavállalók számának csökkenő sorrendjében.

b) A tagállamok meghatározzák azt a módszert, amelyet a különleges egyeztető testületek tagjainak megválasztásánál vagy kinevezésénél alkalmaznak, akiket a területükön választanak meg vagy neveznek ki. Meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy amennyire csak lehetséges, az ilyen tagok képviseljék az érintett tagállamban munkavállalókat alkalmazó minden egyes gazdasági társaságot. Az ilyen intézkedések nem növelhetik a tagok összlétszámát.

A tagállamok hozhatnak olyan rendelkezést, hogy az ilyen tagok között lehetnek szakszervezeti képviselők is függetlenül attól, hogy azok munkavállalói-e a résztvevő gazdasági társaságnak vagy az érintett leányvállalatnak vagy szervezetnek.

A képviseleti testületek létrehozásának legalacsonyabb létszámát megállapító nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat sérelme nélkül a tagállamok rendelkeznek arról, hogy az olyan vállalkozások vagy cégek esetében, amelyek önhibájukon kívül nem rendelkeznek munkavállalói képviselettel, a munkavállalók jogosultak tagokat választani vagy kinevezni a különleges egyeztető testületekbe.

(3) A résztvevő gazdasági társaságok különleges egyeztető testülete és illetékes szervezeti egységei írásbeli megállapodásban határozzák meg a munkavállalók SE-beli részvételének szabályait.

Ebből a célból a résztvevő gazdasági társaságok illetékes szervezeti egységei tájékoztatják a különleges egyeztető testületet az SE létrehozásának annak bejegyzéséig tartó tervezett és tényleges folyamatáról.

(4) A (6) bekezdés szerint a különleges egyeztető testület a tagok abszolút többségű szavazásával hozza meg a határozatait, feltéve hogy az ilyen többség a munkavállalók abszolút többségét is képviseli. Minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben azonban az egyeztetés eredménye a részvételi jogok csökkenése, az ilyen megállapodás jóváhagyásához szükséges többség a különleges egyeztető testületben a munkavállalóknak legalább kétharmadát képviselő tagok kétharmados arányú szavazata, ideértve a legalább két tagállamban alkalmazott munkavállalókat képviselő tagok szavazatait is,

- abban az esetben, ha az SE-t egyesüléssel hozzák létre, és ha a részvétel a résztvevő gazdasági társaságok teljes munkavállalói létszámának legalább 25 %-a, vagy

- abban az esetben, ha az SE-t holdingtársaság vagy leányvállalat alapításával hozzák létre, és ha a részvétel a résztvevő gazdasági társaságok teljes munkavállalói létszámának legalább 50 %-a.

A részvételi jogok csökkenése azt jelenti, hogy az SE szervezeti egységeiben a tagoknak a 2. cikk k) pontja szerinti aránya alacsonyabb, mint a résztvevő gazdasági társaságokon belül meglévő legmagasabb arány.

(5) Az egyeztetések érdekében a különleges egyeztető testület kérheti, hogy az általa kiválasztott szakértők, például a megfelelő közösségi szintű szakszervezetek képviselői segítsék a munkáját. Az ilyen szakértők tanácsadói minőségben jelen lehetnek az egyeztető megbeszéléseken, ahol arra szükség van a közösségi szintű koherencia és konzisztencia előmozdítása érdekében. A különleges egyeztető testület határozhat arról, hogy a külső szervezetek képviselőit — beleértve a szakszervezetekéit is — tájékoztatja az egyeztetés megkezdéséről.

(6) A különleges egyeztető testület a következőkben részletezett többséggel úgy is határozhat, hogy nem kezdi meg az egyeztetést, vagy lezárja a már megkezdett egyeztetéseket, és a munkavállalói tájékoztatás és konzultáció azon szabályaira támaszkodik, amelyek érvényben vannak azokban a tagállamokban, ahol az SE munkavállalókkal rendelkezik. Az ilyen határozat megszünteti a 4. cikkben említett megállapodás megkötését célzó eljárást. Amennyiben ilyen határozatot hoznak, a melléklet egyik rendelkezését sem kell alkalmazni.

Az egyeztetés meg nem kezdéséről vagy lezárásáról szóló határozathoz szükséges többség a munkavállalók legalább kétharmadát képviselő tagok kétharmados szavazata, a legalább két tagállamban alkalmazott munkavállalókat képviselő tagokat is ideértve.

Abban az esetben, ha az SE átalakulással jön létre, ezt a bekezdést nem kell alkalmazni, ha az átalakuló gazdasági társaságban létezik képviselet.

A különleges egyeztető testületet újra összehívják, ha azt az SE, annak leányvállalatai vagy szervezetei által alkalmazott munkavállalók legalább 10 %-a írásban kéri, legkorábban a fent említett határozat meghozatalát követő két év elteltével, kivéve ha a felek megállapodnak, hogy korábban újra megkezdik az egyeztetéseket. Ha a különleges egyeztető testület úgy határoz, hogy újból megkezdi az egyeztetéseket a cégvezetéssel, de az egyeztetések eredményeként nem jön létre megállapodás, a melléklet egyetlen rendelkezését sem kell alkalmazni.

(7) A különleges egyeztető testület működésével és általában véve az egyeztetésekkel kapcsolatos valamennyi kiadást a résztvevő gazdasági társaságok viselik, hogy lehetővé tegyék a különleges egyeztető testület feladatainak megfelelő ellátását.

Ezen elvvel összhangban a tagállamok költségvetési szabályokat állapíthatnak meg a különleges egyeztető testület működésére vonatkozóan. Különösen arról rendelkezhetnek, hogy a finanszírozást csak egy szakértőre korlátozzák.