I. FEJEZET II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

»hálózati és információs rendszer«:

»hálózati és információs rendszerek biztonsága«: a hálózati és információs rendszerek azon képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak minden olyan eseménynek, amely veszélyeztetheti a rajtuk tárolt, továbbított vagy kezelt adatok vagy az említett hálózati és információs rendszerek által kínált vagy azokon keresztül elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét vagy bizalmasságát;

»kiberbiztonság«: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kiberbiztonság;

»nemzeti kiberbiztonsági stratégia«: valamely tagállam koherens kerete, amely meghatározza a kiberbiztonság területén követendő stratégiai célokat és prioritásokat és a megvalósításukhoz szükséges irányítási intézkedéseket az adott tagállamban;

»majdnem bekövetkezett (near miss) incidens«: olyan esemény, amely veszélyeztethette volna a hálózati és információs rendszereken tárolt, továbbított vagy kezelt adatok vagy az e rendszerek által kínált vagy azokon keresztül elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét vagy bizalmasságát, de amelynek bekövetkezését sikerült megakadályozni, vagy amely nem következett be;

»incidens«: olyan esemény, amely veszélyezteti a hálózati és információs rendszereken tárolt, továbbított vagy kezelt adatok vagy az e rendszerek által kínált vagy azokon keresztül elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét vagy bizalmasságát;

»nagyszabású kiberbiztonsági incidens«: olyan incidens, amely olyan mértékű zavart okoz, amely meghaladja valamely tagállamnak az arra való reagálása képességét, vagy amely legalább két tagállamra jelentős hatást gyakorol;

»incidenskezelés«: minden olyan tevékenység és eljárás, amelynek célja az incidens megelőzése, észlelése, elemzése és elszigetelése vagy az incidensre való reagálás és az incidenst követően a működés helyreállítása;

»kockázat«: egy incidens által okozott veszteség vagy zavar lehetősége, amelyet az említett veszteség vagy zavar nagyságrendje és az adott incidens bekövetkezési valószínűsége kombinációjaként kell kifejezni;

»kiberfenyegetés«: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott kiberfenyegetés;

»jelentős kiberfenyegetés«: olyan kiberfenyegetés, amelyről – technikai jellemzői alapján – feltételezhető, hogy jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozva súlyos hatást gyakorolhat egy szervezet hálózati és információs rendszereire vagy a szervezet szolgáltatásainak felhasználóira;

»IKT-termék«: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott IKT-termék;

»IKT-szolgáltatás«: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott IKT-szolgáltatás;

»IKT-folyamat«: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott IKT-folyamat;

»sérülékenység«: valamely IKT-termék vagy IKT-szolgáltatás gyengesége, érzékenysége vagy hiányossága, amely egy kiberfenyegetés során kihasználható;

»szabvány«: az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott szabvány;

»műszaki előírás«: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott műszaki előírás;

»internetes exchange pont«: olyan hálózati létesítmény, amely elsősorban az internetes forgalomcsere megkönnyítése érdekében lehetővé teszi kettőnél több, egymástól független hálózat összekapcsolását (a továbbiakban: autonóm rendszerek), amely kizárólag autonóm rendszerek részére biztosít összekapcsolást, és amely nem kívánja meg, hogy a részt vevő bármely két autonóm rendszer között zajló internetes forgalom egy bármely harmadik autonóm rendszeren is áthaladjon, továbbá nem változtatja meg az említett forgalmat, és egyéb módon sem avatkozik be abba;

»doménnévrendszer« vagy »DNS«: hierarchikusan felépülő elnevezési rendszer, amely lehetővé teszi az internetes szolgáltatások és erőforrások azonosítását, lehetővé téve a végfelhasználók eszközei számára az internetes útvonal-meghatározási és összekapcsolási szolgáltatások igénybevételét e szolgáltatások és erőforrások elérése érdekében;

»DNS-szolgáltató«: olyan szervezet, amely a következőket nyújtja:

»legfelső szintű doménnév-nyilvántartó«: olyan szervezet, amelyre egy meghatározott legfelső szintű domént bíztak, és amely felelős egyrészt a legfelső szintű domén kezeléséért – ideértve a legfelső szintű domén alatti doménnevek nyilvántartásba vételét –, másrészt a legfelső szintű domén technikai üzemeltetéséért, amely magában foglalja a névszervereinek üzemeltetését, adatbázisainak karbantartását és a legfelső szintű domén zónafájlok elosztását a névszerverek között, függetlenül attól, hogy ezen üzemeltetési tevékenységek bármelyikét maga a szervezet végzi vagy azokat kiszervezi, kivéve azonban azon eseteket, amikor a legfelső szintű doménneveket a nyilvántartó kizárólag saját használatra veszi igénybe;

»doménnév-nyilvántartási szolgáltatásokat nyújtó szervezet«: regisztrátor vagy regisztrátorok nevében eljáró ügynök, például titkosított vagy meghatalmazott regisztrációs szolgáltató vagy viszonteladó;

»digitális szolgáltatás«: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás;

»bizalmi szolgáltatás«: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 16. pontjában meghatározott bizalmi szolgáltatás;

»bizalmi szolgáltató«: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 19. pontjában meghatározott bizalmi szolgáltató;

»minősített bizalmi szolgáltatás«: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott minősített bizalmi szolgáltatás;

»minősített bizalmi szolgáltató«: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 20. pontjában meghatározott minősített bizalmi szolgáltató;

»online piactér«: a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikkének n) pontjában meghatározott online piactér;

»online keresőprogram«: az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott online keresőprogram;

»felhőszolgáltatás«: olyan digitális szolgáltatás, amely igény szerinti adminisztrációt és kiterjedt távoli hozzáférést tesz lehetővé megosztható számítástechnikai erőforrások méretezhető és rugalmas készletéhez, beleértve azt is, amikor ezeket az erőforrásokat több helyszínen osztják el;

»adatközpont-szolgáltatás«: olyan szolgáltatás, amelynek részét képezik olyan struktúrák vagy struktúracsoportok, amelyek az adattárolási, -kezelési és -továbbítási szolgáltatásokat nyújtó informatikai és hálózati berendezések központosított elhelyezésére, összekapcsolására és működtetésére szolgálnak az energia-elosztás és a környezetvédelmi ellenőrzés összes létesítményével és infrastruktúrájával együtt;

»tartalomszolgáltató hálózat«: földrajzilag elosztott szerverek hálózata, amelynek célja a tartalomszolgáltatók és a szolgáltatásokat nyújtók nevében biztosítani, hogy a digitális tartalmak és szolgáltatások széleskörűen, akadálymentesen és gyorsan az internetfelhasználók rendelkezésére álljanak;

»közösségimédia-szolgáltatási platform«: olyan platform, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy több eszközön keresztül kapcsolódjanak, tartalmakat osszanak meg és fedezzenek fel és kommunikáljanak egymással, különösen csevegések, bejegyzések, videók és ajánlások révén;

»képviselő«: az Unióban letelepedett minden olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek arra, hogy valamely, az Unióban nem letelepedett DNS-szolgáltató, legfelső szintű doménnév-nyilvántartó, doménnév-nyilvántartási szolgáltatásokat nyújtó szervezet, felhőszolgáltató, adatközpont-szolgáltató, tartalomszolgáltató hálózati szolgáltató, irányított szolgáltató, irányított biztonsági szolgáltató, vagy egy online piactér, online keresőprogram vagy közösségimédia-szolgáltatási platform szolgáltatója nevében eljárjon, és akihez vagy amelyhez az illetékes nemzeti hatóság vagy a CSIRT a szervezet ezen irányelv szerinti kötelezettségeit illetően az adott szervezet helyett fordulhat;

»közigazgatási szerv«: olyan szerv, amelyet az adott tagállam a nemzeti joggal összhangban ilyenként elismer, kivéve az igazságszolgáltatást, a parlamenteket és a központi bankokat, és amely megfelel a következő kritériumoknak:

»nyilvános elektronikus hírközlő hálózat«: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 8. pontjában meghatározott nyilvános elektronikus hírközlő hálózat;

»elektronikus hírközlési szolgáltatás«: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

»szervezet«: olyan természetes vagy jogi személy, amelyet letelepedési helyének nemzeti joga alapján hoztak létre és elismertek, és amely a saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségei lehetnek;

»irányított szolgáltató«: olyan szervezet, amely IKT-termékek, -hálózatok, -infrastruktúra, -alkalmazások vagy bármely más hálózati és információs rendszer telepítésével, irányításával, üzemeltetésével vagy karbantartásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek helyiségeiben vagy távolról végzett segítségnyújtás vagy aktív adminisztráció révén;

»irányított biztonsági szolgáltató«: olyan irányított szolgáltató, amely a kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket végez, vagy segítséget nyújt ilyen tevékenységekhez;

»kutatóhely«: olyan szervezet, amelynek elsődleges célja alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása az említett kutatás eredményeinek kereskedelmi célokra való hasznosítása céljából, de amely nem foglalja magában az oktatási intézményeket.