+I. CÍM TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
---+1. cikk Hatály
---+2. cikk Felügyeleti hatáskörök
------+Article 2 1.
------+Article 2 2.
------+Article 2 3.
------+Article 2 4.
------+Article 2 5.
---+3. cikk Szigorúbb követelmények intézmények általi alkalmazása
---+4. cikk Fogalommeghatározások
------+Article 4 1.
------+Article 4 2.
------+Article 4 3.
------+Article 4 4.
------+Article 4 5.
---+5. cikk A hitelkockázati tőkekövetelményekhez kapcsolódó fogalom-meghatározások
---+5a. cikk A kriptoeszközökre vonatkozó fogalommeghatározások

I. CÍM TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. CÍM TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Áttekintés

,
1. cikk Hatály

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a 2013/36/EU irányelv alapján felügyelt intézmények, pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok által teljesítendő általános prudenciális követelményekre vonatkozóan, a következő elemekkel kapcsolatosan:

a) 

a hitelkockázat, a piaci kockázat, a működési kockázat, a kiegyenlítési kockázat és a tőkeáttétel teljes mértékben számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények;

b) 

nagykockázat-vállalást korlátozó követelmények;

c) 

a likviditási kockázat teljes mértékben számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó likviditási követelmények;

d) 

az a), b) és c) ponthoz kapcsolódó adatszolgáltatási követelmények;

e) 

nyilvánosságra hozatali követelmények.

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek, globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szervezetnek és nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős leányvállalatának minősülő szanálandó szervezetek által teljesítendő, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények tekintetében.

Ez a rendelet nem szabályozza a 2013/36/EU irányelvben meghatározottak szerint a prudenciális szabályozás és felügyelet terén az illetékes hatóságokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelményeket.
2. cikk Felügyeleti hatáskörök
3. cikk Szigorúbb követelmények intézmények általi alkalmazása

3. cikk

Szigorúbb követelmények intézmények általi alkalmazása

Ez a rendelet nem zárja ki, hogy az intézmények az ezen rendelet által előírtat meghaladó mértékű szavatolótőkét és szavatolótőke-elemeket tartsanak, és az előírtnál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.
4. cikk Fogalommeghatározások
5. cikk A hitelkockázati tőkekövetelményekhez kapcsolódó fogalom-meghatározások

5. cikk

A hitelkockázati tőkekövetelményekhez kapcsolódó fogalom-meghatározások

A harmadik rész II. címe alkalmazásában a következő fogalom-meghatározások alkalmazandók:

1. 

„kitettség”: eszköz vagy mérlegen kívüli tétel;

2. 

„veszteség”: gazdasági veszteség, beleértve a jelentős diszkonthatásokat, valamint a behajtás jelentős közvetlen és közvetett költségeit;

▼M17

3. 

„várható veszteség” vagy „EL”: egy hitelügylethez kapcsolódó kitettségnek egy adott kitettségen az alábbiak bármelyikéből eredő várható veszteség aránya:

a) 

a kötelezettnek a nemteljesítéskor fennálló összegre vonatkozó, egy éven belül bekövetkező esetleges nemteljesítése;

b) 

a felhígulási esemény bekövetkezésének időpontjában fennálló összegre vonatkozó, egy éven belül bekövetkező esetleges felhígulási esemény;

▼M17

4. 

„hitelkötelezettség”: a hitelszerződésből eredő bármely olyan kötelezettség, beleértve a tőkeösszeget, a felhalmozott kamatot és a díjakat is, amellyel a kötelezett tartozik;

5. 

„hitelkitettség”: minden olyan mérlegen belüli, illetve azon kívüli tétel, amely hitelkötelezettséget eredményez vagy eredményezhet;

6. 

„ügylet” vagy „hitelügylet”: a kötelezett és az intézmény közötti szerződésből vagy szerződésekből eredő hitelkitettség;

7. 

„konzervatív pótlék”: a kockázati paraméterekre vonatkozó becslésekbe beépített olyan többlet, amely azt a célt szolgálja, hogy figyelembe lehessen venni az adatokban, a módszerekben, a modellekben, valamint a hitelezési feltételekben, a kockázati étvágyban és a behajtási politikákban bekövetkezett változásokban, illetve a további bizonytalanság bármely egyéb forrásában feltárt hiányosságokból eredő becslési hibák, valamint az általános becslési hibák várható tartományát;

8. 

„megfelelő kiigazítás”: a kockázati paraméterekre vonatkozó becsléseket érintő, olyan módszerek alkalmazásából eredő hatás, amelyeket a kockázati paraméterek becslése keretében az adatok és a becslési módszerek azonosított hiányosságainak orvoslására, valamint azzal a céllal alkalmaznak, hogy a hitelezési feltételekben, a kockázati étvágyban és a behajtási politikákban bekövetkező változásokat, valamint a további bizonytalanság bármely egyéb forrását a kockázati paraméterekre vonatkozó becslések torzulásának elkerülése érdekében – a lehető legnagyobb mértékben – figyelembe lehessen venni;

9. 

„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: olyan társaság, vállalkozás vagy vállalat, amelynek éves árbevétele a legfrissebb összevont pénzügyi beszámolója szerint nem haladja meg az 50 000 000  EUR-t;

10. 

„kötelezettségvállalás”: az intézmény által az ügyfélnek felajánlott és az adott ügyfél által elfogadott, hitelnyújtásra, eszközök vásárlására vagy hitelhelyettesítők kibocsátására vonatkozó szerződéses megállapodás; valamint minden ilyen megállapodás, amelyet egy intézmény bármikor feltétel nélkül, a kötelezett előzetes értesítése nélkül felmondhat, illetve minden olyan megállapodás is, amelyet egy intézmény felmondhat, amennyiben a kötelezett nem teljesíti a hitelügylet dokumentációjában meghatározott feltételeket, beleértve azokat a feltételeket is, amelyeknek a kötelezett a megállapodás szerinti bármely kezdeti vagy későbbi lehívást megelőzően köteles megfelelni, kivéve ha a szerződéses megállapodások az összes alábbi feltételnek megfelelnek:

a) 

a szerződéses megállapodások értelmében az intézmény nem kap díjat vagy jutalékot e szerződéses megállapodások megkötéséért vagy fenntartásáért;

b) 

a szerződéses megállapodások értelmében az ügyfélnek az említett szerződéses megállapodások szerinti kezdeti és minden további lehívást kérelmeznie kell az intézménytől;

c) 

a szerződéses megállapodások értelmében az intézmény – függetlenül attól, hogy az ügyfél teljesíti-e a szerződéses megállapodás dokumentációjában meghatározott feltételeket – teljes hatáskörrel rendelkezik az egyes lehívások végrehajtására;

d) 

a szerződéses megállapodások lehetővé teszik az intézmény számára, hogy közvetlenül az egyes lehívások végrehajtására vonatkozó döntést megelőzően értékelje az ügyfél hitelképességét, és az intézmény olyan belső eljárásokat vezetett be és alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ilyen értékelésre az egyes lehívások végrehajtása előtt sor kerüljön;

e) 

a szerződéses megállapodások megkötésére csak a folyamatosan és szorosan figyelemmel kísért vállalkozásoknak kínálnak lehetőséget – ideértve a kkv-kat is;

11. 

„feltétel nélkül felmondható kötelezettségvállalás”: minden olyan kötelezettségvállalás, amelynek feltételei lehetővé teszik az intézmény számára, hogy a kötelezett előzetes értesítése nélkül – a fogyasztóvédelmi és adott esetben az egyéb kapcsolódó jogi aktusok által megengedett teljes mértékben – bármikor felmondja a kötelezettségvállalást, vagy amely ténylegesen lehetővé teszi a hitelfelvevő hitelképességének romlása miatti automatikus felmondást.
5a. cikk A kriptoeszközökre vonatkozó fogalommeghatározások

5a. cikk

A kriptoeszközökre vonatkozó fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„kriptoeszköz”: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott olyan kriptoeszköz, amely nem központi banki digitális fizetőeszköz;

2. 

„elektronikuspénz-token” vagy „e-pénz-token” az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott elektronikuspénz-token vagy e-pénz-token;

3. 

„kriptoeszközökkel szembeni kitettség”: olyan kriptoeszközhöz kapcsolódó eszköz vagy mérlegen kívüli tétel, amelyből hitelkockázat, partnerkockázat, piaci kockázat, működési kockázat vagy likviditási kockázat fakad;

4. 

„hagyományos eszköz”: a kriptoeszköztől eltérő bármely eszköz, ideértve a következőket:

a) 

az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 50. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentumok;

b) 

az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénz;

c) 

a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak szerinti betétek, beleértve a strukturált betéteket is;

d) 

az értékpapírosítási pozíciók az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítással összefüggésben;

e) 

az olyan nem-életbiztosítási vagy életbiztosítási termékek, amelyek a 2009/138/EK irányelv I. és II. mellékletében felsorolt biztosítási ágazatokba tartoznak, valamint az említett irányelvben szereplő viszontbiztosítási és visszaengedményezési szerződések;

f) 

az olyan nyugdíjtermékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos juttatásokra feljogosító termékként elismert termékek;

g) 

az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek;

h) 

az olyan egyéni nyugdíjtermékek, amelyeknél a nemzeti jog alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíjtermék vagy annak szolgáltatója tekintetében;

i) 

az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjtermék;

j) 

a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 24 ) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek;

5. 

„tokenizált hagyományos eszköz”: a kriptoeszközök azon típusa, amely hagyományos eszközt képvisel; ilyen például az e-pénz-token;

6. 

„eszközalapú token”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott eszközalapú token;

7. 

„kriptoeszköz-szolgáltatás”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3.cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatás.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok