(6) Pénzeszközök elvesztése, biztosíték elvesztése vagy DLT-alapú pénzügyi eszköz elvesztése esetén a veszteségért a pénzeszközöket, biztosítékot vagy DLT-alapú pénzügyi eszközt elveszítő DLT-alapú piaci infrastruktúra-működtető felelős a veszteségért, az elveszett eszköz piaci értékének mértékéig. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője nem felelős a veszteségért, amennyiben bizonyítja, hogy a veszteség egy érdemleges befolyásán kívül eső külső esemény eredményeként merült fel, amelynek következményei minden ellenkező irányú észszerű erőfeszítés ellenére elkerülhetetlenek voltak.
A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek átlátható és megfelelő szabályozást kell létrehozniuk a befektetővédelem biztosítása érdekében, és mechanizmusokat kell létrehozniuk az ügyfelek panaszainak kezelésére, valamint kártalanítási vagy jogorvoslati eljárásokat az olyan befektetői veszteség eseteire, amely az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként vagy a tevékenységnek a 8. cikk (13) bekezdésében, a 9. cikk (11) bekezdésében és a 10. cikk (10) bekezdésében említett körülmények bármelyike miatti megszüntetése eredményeként merül fel.
Valamely illetékes hatóság – eseti alapon, a befektetők védelmének biztosítása érdekében – határozhat úgy, hogy további prudenciális biztosítékokat követel meg a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjétől szavatolótőke vagy biztosítási kötvény formájában, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője ügyfeleinek okozott károkért fennálló potenciális felelősségre nem terjednek ki megfelelően a 909/2014/EU rendeletben, az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18), a 2014/65/EU irányelvben vagy az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) előírt prudenciális követelmények.