7. cikk A DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó további követelmények

(1)   A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek egyértelmű és részletes üzleti terveket kell készíteniük, amelyek leírják, hogyan tervezik szolgáltatásaikat nyújtani és tevékenységeiket végezni, és amelyek tartalmazzák a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozó munkatársaik leírását, a megosztott főkönyvi technológia technikai szempontjait és használatát, valamint a (3) bekezdésben előírt információkat.

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek emellett nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük egy naprakész, egyértelmű és részletes írásos dokumentációt, amely meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúrák és üzemeltetőik működésének jogi feltételeit, beleértve a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, valamint az ő DLT-alapú piaci infrastruktúrájukat használó tagok, résztvevők, kibocsátók és ügyfelek jogait, kötelezettségeit, feladatait és felelősségét meghatározó jogi feltételeket. Az ilyen jogi feltételeknek meg kell határozniuk az irányadó jogot, a peres eljárást megelőző vitarendezési mechanizmusokat, a 98/26/EK irányelv szerinti, a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet biztosító intézkedéseket és azon joghatóságokat, ahol kereset indítható. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői írásosos dokumentációjukat elektronikus úton is hozzáférhetővé tehetik.

(2)   A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek meg kell állapítaniuk vagy adott esetben dokumentálniuk kell az általuk használt megosztott főkönyvi technológia működésére vonatkozó szabályokat, ideértve a megosztott főkönyvhöz való hozzáférésre, a validálási csomópontok részvételére, a potenciális összeférhetetlenségek kezelésére és a kockázatmenedzsmentre – beleértve bármely csökkentést célzó intézkedést is – vonatkozó szabályokat a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

(3)   A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek weboldalukon világos és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk tagjaik, résztvevőik, kibocsátóik és ügyfeleik számára arról, hogy a működtetők hogyan végzik feladataikat, szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, és hogy e feladatok, szolgáltatások és tevékenységek általuk történő megvalósítása hogyan tér el a nem megosztott főkönyvi technológián alapuló multilaterális kereskedési rendszerek vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszerek által végzett feladatok, szolgáltatások és tevékenységek megvalósításától. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie a használt megosztott főkönyvi technológia típusára is.

(4)   A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek biztosítaniuk kell, hogy a megosztott főkönyvi technológiájuk használatához kapcsolódó átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozás arányos legyen üzleti tevékenységeik jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az említett szabályozásnak biztosítania kell szolgáltatásaik és tevékenységeik folytonosságát és folyamatos átláthatóságát, rendelkezésre állását, megbízhatóságát és biztonságát, beleértve a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül használt intelligens szerződések megbízhatóságát is. Az említett szabályozásnak az említett működtetők által tárolt adatok integritását, biztonságát és bizalmas jellegét, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét is biztosítania kell.

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek külön működésikockázat-kezelési eljárásokkal kell rendelkezniük a megosztott főkönyvi technológia és a kriptoeszközök használatával előidézett kockázatokra, valamint arra vonatkozóan, hogyan kezeljék az említett kockázatokat, ha bekövetkeznek.

Egy DLT-alapú piaci infrastruktúrára vonatkozó átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozás megbízhatóságának értékelése céljából az illetékes hatóság előírhatja az említett szabályozás ellenőrzését. Ha az illetékes hatóság ellenőrzést ír elő, annak elvégzésére független ellenőrt kell kijelölnie. Az ellenőrzés költségeit a DLT-alapú piaci infrastruktúra viseli.

(5)   Amennyiben egy DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője biztosítja a tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeinek, biztosítékainak vagy DLT-alapú pénzügyi eszközeinek letéti őrzését, valamint biztosítja – többek között kriptográfiai kulcsok formájában – az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat, az említett működtetőnek megfelelő szabályozással kell rendelkeznie, hogy megakadályozza az említett eszközöknek a működtető saját számláján történő felhasználását az érintett tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél előzetes kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül, amely elektronikus úton is megadható.

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek biztonságos, pontos, megbízható és visszakereshető nyilvántartást kell vezetniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrájuk által a tagjaik, résztvevőik, kibocsátóik vagy ügyfeleik számára tartott pénzeszközökről, biztosítékokról és DLT-alapú pénzügyi eszközökről, valamint az említett pénzeszközökhöz, biztosítékokhoz és DLT-alapú pénzügyi eszközökhöz való hozzáférési módokról.

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek el kell különíteniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrát használó tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeit, biztosítékait és DLT-alapú pénzügyi eszközeit, illetve az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat a működtető saját, valamint az egyéb tagok, résztvevők, kibocsátók és ügyfelek pénzeszközeitől, biztosítékaitól és DLT-alapú pénzügyi eszközeitől.

A (4) bekezdésben említett átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásnak biztosítania kell, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra által a tagjai, résztvevői, kibocsátói vagy ügyfelei számára tartott említett pénzeszközök, biztosítékok és DLT-alapú pénzügyi eszközök, valamint az azokhoz való hozzáférési módok védve legyenek a jogosulatlan hozzáférés, a feltörés, a rongálódás, a veszteség, a kibertámadás, a lopás, a csalás, a gondatlanság és egyéb súlyos működési hibák kockázataival szemben.

(6)   Pénzeszközök elvesztése, biztosíték elvesztése vagy DLT-alapú pénzügyi eszköz elvesztése esetén a veszteségért a pénzeszközöket, biztosítékot vagy DLT-alapú pénzügyi eszközt elveszítő DLT-alapú piaci infrastruktúra-működtető felelős a veszteségért, az elveszett eszköz piaci értékének mértékéig. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője nem felelős a veszteségért, amennyiben bizonyítja, hogy a veszteség egy érdemleges befolyásán kívül eső külső esemény eredményeként merült fel, amelynek következményei minden ellenkező irányú észszerű erőfeszítés ellenére elkerülhetetlenek voltak.

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek átlátható és megfelelő szabályozást kell létrehozniuk a befektetővédelem biztosítása érdekében, és mechanizmusokat kell létrehozniuk az ügyfelek panaszainak kezelésére, valamint kártalanítási vagy jogorvoslati eljárásokat az olyan befektetői veszteség eseteire, amely az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként vagy a tevékenységnek a 8. cikk (13) bekezdésében, a 9. cikk (11) bekezdésében és a 10. cikk (10) bekezdésében említett körülmények bármelyike miatti megszüntetése eredményeként merül fel.

Valamely illetékes hatóság – eseti alapon, a befektetők védelmének biztosítása érdekében – határozhat úgy, hogy további prudenciális biztosítékokat követel meg a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjétől szavatolótőke vagy biztosítási kötvény formájában, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője ügyfeleinek okozott károkért fennálló potenciális felelősségre nem terjednek ki megfelelően a 909/2014/EU rendeletben, az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18), a 2014/65/EU irányelvben vagy az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) előírt prudenciális követelmények.

(7)   A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének egyértelmű és részletes stratégiát kell kialakítania, valamint közzétennie egy adott DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének csökkentésére vagy egy adott DLT-alapú piaci infrastruktúrából való átállásra vagy annak működése beszüntetésére vonatkozóan (a továbbiakban: átállási stratégia), ideértve a megosztott főkönyvi technológia műveleteinek hagyományos piaci infrastruktúrákra való áttérését vagy visszatérését is, a következő esetekben:

Az átállási stratégiának készen kell állnia a megfelelő időben történő alkalmazásra.

Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogy a külön engedély visszavonásának vagy megszakításának, vagy a tevékenység megszüntetésének az e bekezdés első albekezdésében említett szerinti esetében hogyan kezelendők a tagok, a résztvevők, a kibocsátók és az ügyfelek. Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogyan kell megvédeni az ügyfeleket, különösen a lakossági befektetőket valamely külön engedély visszavonásának vagy megszakításának, vagy a tevékenység megszüntetésének bármely aránytalan hatásával szemben. Az átállási stratégiát az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával folyamatosan frissíteni kell.

Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogy mi a teendő a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbérték túllépése esetén.

(8)   Azon befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők, amelyek e rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján kizárólag DLT-MTF működtetésére kaptak engedélyt, és amelyek átállási stratégiáikban nem jelzik, hogy a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt szándékoznak szerezni multilaterális kereskedési rendszer működtetésére, valamint a DLT-TSS-t működtető központi értéktárak minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megállapodásokat kössenek a 2014/65/EU irányelv alapján multilaterális kereskedési rendszereket működtető befektetési vállalkozásokkal vagy piacműködtetőkkel a műveleteik átvételéről, és átállási stratégiáikban részletezik az említett megállapodásokat.

(9)   A DLT-SS-t működtető azon központi értéktárak, amelyek e rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján kizárólag DLT-SS működtetésére kaptak engedélyt, és amelyek átállási stratégiáikban nem jelzik, hogy a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyt szándékoznak szerezni értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére, valamint a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megállapodásokat kössenek az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárakkal műveleteik átvételéről, és átállási stratégiáikban részletezik e megállapodásokat.

Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktáraknak, amelyek az e bekezdés első albekezdésében említett megállapodások megkötésére irányuló kérelmet kapnak, a kérelem kézhezvételének időpontjától számított három hónapon belül válaszolniuk kell. Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak a megállapodásokat megkülönböztetésmentes módon kell megkötnie, és a tényleges költségek alapján észszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel. Egy ilyen kérelmet csak akkor utasíthat el, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodások befolyásolnák a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, vagy rendszerszintű kockázatokat jelentenének. Nem utasíthat el egy kérelmet a piaci részesedés elvesztésére alapozva. Ha elutasít egy kérelmet, annak indokairól írásban tájékoztatnia kell a kérelmet benyújtó DLT-alapú piaci infrastruktúra-működtetőt.

(10)   A (8) és a (9) bekezdésben említett megállapodásokat legkésőbb a külön engedély megadásának időpontjától számított öt éven belül életbe kell léptetni, vagy annál korábbi időpontban kell életbe léptetni, ha az illetékes hatóság ezt előírja a külön engedély idő előtti megszüntetésével kapcsolatos bármely kockázat kezelése érdekében.